Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. márc. 9., csütörtök Két új magyar film Még kér a nép JANCSÖ MIKLÓS filmjei mindig a közérdeklődés elő­terébe kerülnék. Annak elle­nére, hogy viszonylag keve­sen látják, százezreic és mil­liók viíazruik ezekről az al­kotásokról. Jancsóvul és mü­veivel természetesen lehel egyet nem érteni. El lehet marasztalni, de tudomásul nem venni — lehetetlen. Minden bizonnyal viták for­rása lesz most bemutatandó |§|í tizedik hazai Hímje, a Meg m kór a nép is. Ez a tűm az előző kilenc Jancsó-film szerves folyta­tása. Nem kronológiai lag, hanem gondolatilag, mon­dandójában, kifejezési esz­közeiben, szigorú, szűkszavú, célratörő fogalmazásban. Eb­ben is következetesen él Jancsó tömegsokkoló, nyug­talanító eszközeivel, az ál­landó, dinamikus mozgással, mozgalmi énekekkel, szerep­lőinek, a, tömegeknek mind­untalan való költöztetésével, s lehetetlenség a nézőtéren nyugodtan, indulatok nélkül figyelni a. történéseket, ame­lyeknek szinte részesévé vá­lunk, mert a játék, illetve a rendező szuggpszUvilása ré­szesekké avat. EBBEN a filmben is arra keres választ Jancsó, mint korábbi, munkáiban: hol az ember helye, a nagy törté­nelmi fordulópontokon, és mi az erőszak szerepe, szük­séges-e az erőszak a 'forra­dalmi jelentőségű történelmi változások időpontjában? A Még kér a nép rövid törté­netének magva .valóságos. A múlt század végi agrárszo­cialista mozgalmakból merí­tett a történet, az 1894-es, meg 1898-as, Szántó Kovács János vezette' aratósztrájk, illetve paras ate! 1 enál Iá s a filmtörténet alapja. Engels- nek 1894-ben írott, éppen a magyar parasztmozgalmak­kal kapcsolatos leveléből vett idézet vezeti be a fil­met, amelynek története egész röviden áttekinthető: a becsapott mezőgazdasági munkások .sztrájkba lépnek, szembeszállnak az intézővel, akit meg is ölbek, majd, mert velük szemben is erő­szakot alkalmaznak, ők is erőszakkal válaszolnak. S bár mozgalmuk elbukik, a remény nem, mert az. ő vá-/ gyaik is beteljesülnek húsz esztendő múltán, 1919-ben. A film azonban nem csak ennyi. Nem csak erről szól. A múlt század végi agrár- szocialista mozgalmak első­sorban ürügyül szolgálnak Jancsó — és forgatókönyv-' írója: Hernádi Gyula — mondandójának közlésére, és a már említett kérdések — • az erőszak szerepe, az em­ber helye a forradalomban — ismételt megválaszolásá­ra, Jancsó ebben a filmben is követi korábbi szimbó­lum-rendszerét, igen sok át­tétellel fejezi ki magái, de szimbólumok egész soránál mast tisztább, egyértelműbb jelképrendszere, utalásai nem egy helyen direktebbek, bár a film tagadhatatlanul feszült együttgondolkodást kíván a nézőtől, és gondol­kozásra készteti a mozi el­hagyása után is. A történet maga is- inkább szimbólum: alkudozással semmire sem lehet menni az elnyomók el­leni küzdelemben. Harc kell, még ha az erőszak áldozato­kat követel is. így kap he­lyet a filmben például a szo­kat meg kell vívni, ha ez ál­dozatokat is követel. Az em­ber helye a forradalom ol­dalán van. és nem a meg­alkuvók között. Veszteségek közben lehetnek, de a vörös Egy szimbolikus kép a filmből ciálderhokrata megalkuvás (Koltai János- figurája), a. vallásos pacifizmus lehetet­lensége (Solti Bertalan figu­rájának tragédiája), vagy az alkura hajlamos gróf halála, amely a birtokos reform- nemzedék elhalását " jelzi, hogy átadja helyét az erő­szakos uralomnak; a szivár­gó yérből keletkező vörös kokárdák jelentése pedig fél­reérthetetlen. A katonák in- - gadozása, a különféle papok szerepe, a Balázsovits Lajos megjelenítette kadett, mind­mind érdekes társadalmi szimbólumok. Van a filmnek egy csodás jelenete. Amikor tömegek csatlakoznak , a szocialista parasztokhoz, és a katonák, akik őrzésükre voltak kiren­delve, szintén részt vesznek örömünnepükön, majd pa­rancsszóra ellenük fordítják a fegyvert. Ez az operatőri- leg is ragyogóan megoldott képsor 1919 megszületésének, majd külső hatalmakkal el- buktatósának félreérthetet­len szimbóluma. És Szántó Kovács szavai, amelyeket ekkor idéz a film, az - ellen­forradalom alatt is parázsló forradalmat jelzik. A film befejezéseként egy vörösru­hás lány mindenki felett győzedelmet. arat egymaga. S ' utána megjelenik a vásznon a vörös szalaggal átkötött fegyver. A kettő együtt vi­tathatatlanul a proletárfor­radalom győzelmét jelzi. így ível át a film a múlt század végből a végső felszabad jjlás- ig. Csaknem fél évszázadot átölelve. Bizonyára sokan fenn­akadnak a három, félig ru­hátlan lány többször szere- peltetésén, akik a legkülön­bözőbb jelképes; szerepeket töltik be, az-onban jelenlétük sohasem utal szexualitásra, jelentésük sokkal áttétele­sebb. Jancsó újabb filmje azt sugallja, hogy a for rád alma­kokárda alatt a forradalom győzni fog. A film operatőrje Kende János, aki mint a. korábbi Jancsó-f tlmeknél, most is nagyszerű alkotótárs. A Sze­replők, bár neves színészeket találunk közöttük, egyéni ala­kításairól nem lehet szól­nunk. Egy nagy, közös mun-. ka jó részesei. A FILM, mint bevezető­ben említettük, bizonyára nagy viták forrása lesz. Vannak, akik Jancsó műveit eleve elvetik. Ez a legegy­szerűbb. Együtt gondolkodni vele, nehezebb. De érdemes végignézni, érdemes gondol­kodni nézése közben és utá­Juli imáé taprayei Az idén lesz. húszéves a miskolci Egressy Béni Álla­mi Zeneiskola. Ebből az al­kalomból . ‘március 13-án, hétfőn délután 5 órakor A zeneiskola múltja, jelene címmel kiállítás ny/lik az iskola 14-es számú termében. Tol; Miklós, Miskolc városi Tan ácsa n a k el n ö k h el yee ttese nyitja meg a kiállítást. Másnap .március 14-én, 18 órakor tanári hangverseny 15-én este 6 órakor kórus­hangverseny lesz, 16-án este (í órai kezdettel pedig az- in­tézet volt nöyendékeinek lesz hangversenye a Barlók- teremben. a fesztiválrsi Szerdán délelőtt ülést tar­tott a XIII. miskolci film­fesztivál előkészítő bizottsá­ga. A tanácskozást Tok Mik­lós, a városi tanács elnök­helyettese, az előkészítő bi­zottság elnöke vezette. Első napirendi pontként Kováts György, az előkészítő bizottság titkára terjesztette elő a fesztivál költségvetési tervezetét és tájékoztatást adott a dekorációra kiírt pá­lyázatról. Ennek megvitatá­sa, illetve a költségvetés el­fogadása után a propaganda előkészületeiről számolt be Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda igazgatója. Végül György István fesz- tiváligazgatő adott informá­ciókat néhány gyakorlati te­endőről, szervezési kérdésről. Recenzió helyett H gazán nem panaszkodhatnak a Világirodalom remekei I sorozat előfizetői, olvasói. Az Európá Könyvkiadó már ■ eddig is sok szép. értékes kötettel, örvendeztette meg őket. WaJtari: Szinuhe-je; Zola: Nana-ja; E. E. Kisch: híres riportjai; Dumas: A három testőr-e; az Előjáték címmel megjelent XX. századi angol kisregények, vagy A világ egy üveggolyóban című öt szovjet kisregény — hogy csak néhá­nyat említsük közülük —, külön-külön is valóban irodalmi remekmű — elolvasásuk pedig bizonyára mindenki számára maradandó élmény. ­A sorozat ez évi első kötetéből Antoine de Saint-Exupéry, a híres francia pilóta-író négy csodálatos kisregényével is­merkedhettünk meg Rónai György és Pór Judit kitűnő for­dításában. S mint minden eddigi kötet után, türelmetlenül vártuk a következőt is, amit február végén kaptunk meg. Ennek azonban most sajnos nem tudunk örülni. Ellenke­zőleg; kifejezetten bosszankodunk miatta! No. nem azért, mert a legújabb kötet — amelynek színes vászonkötésü borítólapján ezt olvashatjuk: Franz Werfel: A nápolyi testvérek — kevésbé színvonalas, kevésbé izgal­masabb. vagy tanulságosabb műnek ígérkezik az előző kö­teteknél, Sőt. a borítólap alatt található karton könyvjelző — mintegy 20 sorba sűrítve Werfel .regényének tartalmát is jelzi, s egy kicsit fel is fokozza a türelmetlenebb olvasó érdeklődését : ismét „rendkívül vonzó és eleven olvasmányt'’ vehet kézbe. Aztán felnyitjuk a kötetet, s az előzmények .után hideg­zuhanyként ér a meglepetés: a borítón jelzett Weffel regé­nye, A nápolyi testvérek helyett ismét Antoine de Saint- Exupéry Éjszakai repülését, az előző kötetből már ismert riégy kisregényt kaptuk kézhez! Mi is, a szomszédunk is. Ez.ek után bizony — az egyébként kitűnő sorozat — leg­újabb kötetének csupán az impresszumát olvastam el figyel­mesen : „A kiadásért fele] az Európa Könyvkiadó igazgatója. Felelős szerkesztő: Pór Judit. Műszaki szerkesztő: Szegedi *• László. Műszaki vezető: Siklós Béla. Készült 101 500 példány­ban, 25,08 A 5 ív terjedelemben, tekercsnvomó ofszetgépen, Times betűvel . ,. Alföldi Nyomda, Debrecen.” N éhánv dolgot azonban az impresszumból sem tudhat­tam meg: 1. A több mint 100 ezer példányból vajon hány kötet borítólapját cserélték össze? 2. Melyik könyvkötészet, esetleg minőségi ellenőr felelős a felelőtlen kötésekért? 3. Kitől, hol és mikor kaphatom meg „az igazi” A nápolyi testvéreket? . 1 (csé) na is. Történelmi évfordulókról -­a Televízió összeállításai A Televízió vensműsarai- vbI a következő hetekben a tavasza történelmi évfordu­A legszebb férfikor MÁSODIK játékfilmjével jelentkezett Simó Sándor. Első filmje, a Szemüvegesek egy szőkébb társadalmi ré­teg, a vállalati-műszaki ér­telmiség emberi-társa dalmi gondjait bogozta, keresve a fiatal alkotók., tervezők he­lyét is a termelő társada­lomban. Üjabb filmje nagy­jából azonos társadalmi ré­tegen belül marad, sőt még szűkebb körre korlátozódj k a film cselekménye. És vele együtt a mondanivalója is. Egy szűk.' társadalmi réteg perifériális problémájáról szól, alighanem a filmben szereplőkhöz közel álló, szűk társadalmi réteghez tartozókhoz, és kevésbé a körön kívül élő tömegekhez. Központi alakja egy újság­író. Valaha központi lapnál dolgozott, nem tudni ponto­san miért jött el, most egy üzemi lapot szerkeszt, de lehetne a foglalkozása más hasonló is. Rossz albérletben él, lakását előző feleségénél hagyta. Üj feleségével, vagy élettársával való együttélé­séhez lakás kellene. Ígérke­zik is, de egy napon belül ki kell fizetni annak, aki átadja á 28 000 forintot. 8000 forintja van, húszezret, meg kell szereznie. A pénz meg­szerzése, vagy felhajtása a film cselekménye. A legszebb férfikor igen hiteles környezetrajzot ad, szinte benne érezzük ma­gunkat a húszezer forintért folyó hajszában, ami persze elsősorban ürügy az alkotó kezében egy életforma sok­színű bemutatására., egy tár­sadalmi réteg néhány jel­lemző vonásának felmutatá­sára, de különösebb emóció­kat nem tud ezzel kelteni. Megnéztük, tudomásul vet­tük, talán jó is, hogy lát­tuk, de mert mindössze egy felszíni vázlatot kaptunk egy szűkebb kör nem túl ér­dekes életepizód,járói, hamar el is felejtjük. A főszereplő / atinovits Zoltán játékára emlékezhetünk vissza leg­inkább. Benedek Miklós lók előtt tiszteleg. Így már­cius 15-én A szabadságharc katohája címmel, az 1848-as foiTadalom hőseit idézik szí­nes összeállításban. A Tanácsköztársaság év­fordulója tiszteletére kerjil képernyőre a Virágnyílás című összeállítás, amelyben a szerkesztő Adyt, Móricz Zsigimondöt, Nagy Lajost, Lengyel Józsefet, Tóth Árpá­dot, Korvin Ottót, Várnai Zsenit idézik a felhangzó művek. Janus Pannonius' halálának 500. évfordulójára ■30 perces versműsor kéáziiL Méltó hatalmat,! címmel mutatja be a Televízió ápri­lis 4-e jegyében prózai és versválogatását. Ebben töb­bek között részletek hangza­nak el Illyés Gyula Honfog­lalók között és Karinthy •Fe­renc- Budapesti tavasz c. mü­veiből, felcsendülnek Rad­nóti Miklós, Bella István, Váci Mihály, Garui Gábor költeményei. A * költészet, napja alkalmából jelentke­zik új folytatásával a Hal­hatatlanul című sorozat. Nagy Lásiló válogatásában a magyar költészet remek- 'inűveit szavalja majd a ka- ' merák előtt Berek • Kati, Jobba Gabi és Zala Márk. A tervek szerint április 15-én a ‘hazánkba látogató szovjet költőket -invitálják a Televízió munkatársai az or­szág közönsége elé. '. E heti ajánlatunk: — Felújított garanciális Csepel D 450 fix tehergépkocsi, — Üzemképes használt Csepel D 352—420—450 fix tehergépkocsik, — Nysa: Warszawa; Gaz 51; Tátra: Z1L: Csepel, dömper és autódaru bontott fődarabok olcsó áron kaphatók AFIT XIII. Autójavító Vállalat, Kereskedelmi részlege Debrecen, 1 Balmazújvárosi út 14. sz. Tel.: 12-756. MÁRCIUSI AJÁNLATUNK: férfi kabát- különlegességek »COMtO« OLASZ IMPORTSZÖVETBÖL KÉSZÜLT TAVASZiKABÁT FOGY.ÁR; 89. BOLT MISKOLC. SZÉCHÉNYI U.

Next

/
Thumbnails
Contents