Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. márc. 9., csütörtök Két új magyar film Még kér a nép JANCSÖ MIKLÓS filmjei mindig a közérdeklődés előterébe kerülnék. Annak ellenére, hogy viszonylag kevesen látják, százezreic és milliók viíazruik ezekről az alkotásokról. Jancsóvul és müveivel természetesen lehel egyet nem érteni. El lehet marasztalni, de tudomásul nem venni — lehetetlen. Minden bizonnyal viták forrása lesz most bemutatandó |§|í tizedik hazai Hímje, a Meg m kór a nép is. Ez a tűm az előző kilenc Jancsó-film szerves folytatása. Nem kronológiai lag, hanem gondolatilag, mondandójában, kifejezési eszközeiben, szigorú, szűkszavú, célratörő fogalmazásban. Ebben is következetesen él Jancsó tömegsokkoló, nyugtalanító eszközeivel, az állandó, dinamikus mozgással, mozgalmi énekekkel, szereplőinek, a, tömegeknek minduntalan való költöztetésével, s lehetetlenség a nézőtéren nyugodtan, indulatok nélkül figyelni a. történéseket, amelyeknek szinte részesévé válunk, mert a játék, illetve a rendező szuggpszUvilása részesekké avat. EBBEN a filmben is arra keres választ Jancsó, mint korábbi, munkáiban: hol az ember helye, a nagy történelmi fordulópontokon, és mi az erőszak szerepe, szükséges-e az erőszak a 'forradalmi jelentőségű történelmi változások időpontjában? A Még kér a nép rövid történetének magva .valóságos. A múlt század végi agrárszocialista mozgalmakból merített a történet, az 1894-es, meg 1898-as, Szántó Kovács János vezette' aratósztrájk, illetve paras ate! 1 enál Iá s a filmtörténet alapja. Engels- nek 1894-ben írott, éppen a magyar parasztmozgalmakkal kapcsolatos leveléből vett idézet vezeti be a filmet, amelynek története egész röviden áttekinthető: a becsapott mezőgazdasági munkások .sztrájkba lépnek, szembeszállnak az intézővel, akit meg is ölbek, majd, mert velük szemben is erőszakot alkalmaznak, ők is erőszakkal válaszolnak. S bár mozgalmuk elbukik, a remény nem, mert az. ő vá-/ gyaik is beteljesülnek húsz esztendő múltán, 1919-ben. A film azonban nem csak ennyi. Nem csak erről szól. A múlt század végi agrár- szocialista mozgalmak elsősorban ürügyül szolgálnak Jancsó — és forgatókönyv-' írója: Hernádi Gyula — mondandójának közlésére, és a már említett kérdések — • az erőszak szerepe, az ember helye a forradalomban — ismételt megválaszolására, Jancsó ebben a filmben is követi korábbi szimbólum-rendszerét, igen sok áttétellel fejezi ki magái, de szimbólumok egész soránál mast tisztább, egyértelműbb jelképrendszere, utalásai nem egy helyen direktebbek, bár a film tagadhatatlanul feszült együttgondolkodást kíván a nézőtől, és gondolkozásra készteti a mozi elhagyása után is. A történet maga is- inkább szimbólum: alkudozással semmire sem lehet menni az elnyomók elleni küzdelemben. Harc kell, még ha az erőszak áldozatokat követel is. így kap helyet a filmben például a szokat meg kell vívni, ha ez áldozatokat is követel. Az ember helye a forradalom oldalán van. és nem a megalkuvók között. Veszteségek közben lehetnek, de a vörös Egy szimbolikus kép a filmből ciálderhokrata megalkuvás (Koltai János- figurája), a. vallásos pacifizmus lehetetlensége (Solti Bertalan figurájának tragédiája), vagy az alkura hajlamos gróf halála, amely a birtokos reform- nemzedék elhalását " jelzi, hogy átadja helyét az erőszakos uralomnak; a szivárgó yérből keletkező vörös kokárdák jelentése pedig félreérthetetlen. A katonák in- - gadozása, a különféle papok szerepe, a Balázsovits Lajos megjelenítette kadett, mindmind érdekes társadalmi szimbólumok. Van a filmnek egy csodás jelenete. Amikor tömegek csatlakoznak , a szocialista parasztokhoz, és a katonák, akik őrzésükre voltak kirendelve, szintén részt vesznek örömünnepükön, majd parancsszóra ellenük fordítják a fegyvert. Ez az operatőri- leg is ragyogóan megoldott képsor 1919 megszületésének, majd külső hatalmakkal el- buktatósának félreérthetetlen szimbóluma. És Szántó Kovács szavai, amelyeket ekkor idéz a film, az - ellenforradalom alatt is parázsló forradalmat jelzik. A film befejezéseként egy vörösruhás lány mindenki felett győzedelmet. arat egymaga. S ' utána megjelenik a vásznon a vörös szalaggal átkötött fegyver. A kettő együtt vitathatatlanul a proletárforradalom győzelmét jelzi. így ível át a film a múlt század végből a végső felszabad jjlás- ig. Csaknem fél évszázadot átölelve. Bizonyára sokan fennakadnak a három, félig ruhátlan lány többször szere- peltetésén, akik a legkülönbözőbb jelképes; szerepeket töltik be, az-onban jelenlétük sohasem utal szexualitásra, jelentésük sokkal áttételesebb. Jancsó újabb filmje azt sugallja, hogy a for rád almakokárda alatt a forradalom győzni fog. A film operatőrje Kende János, aki mint a. korábbi Jancsó-f tlmeknél, most is nagyszerű alkotótárs. A Szereplők, bár neves színészeket találunk közöttük, egyéni alakításairól nem lehet szólnunk. Egy nagy, közös mun-. ka jó részesei. A FILM, mint bevezetőben említettük, bizonyára nagy viták forrása lesz. Vannak, akik Jancsó műveit eleve elvetik. Ez a legegyszerűbb. Együtt gondolkodni vele, nehezebb. De érdemes végignézni, érdemes gondolkodni nézése közben és utáJuli imáé taprayei Az idén lesz. húszéves a miskolci Egressy Béni Állami Zeneiskola. Ebből az alkalomból . ‘március 13-án, hétfőn délután 5 órakor A zeneiskola múltja, jelene címmel kiállítás ny/lik az iskola 14-es számú termében. Tol; Miklós, Miskolc városi Tan ácsa n a k el n ö k h el yee ttese nyitja meg a kiállítást. Másnap .március 14-én, 18 órakor tanári hangverseny 15-én este 6 órakor kórushangverseny lesz, 16-án este (í órai kezdettel pedig az- intézet volt nöyendékeinek lesz hangversenye a Barlók- teremben. a fesztiválrsi Szerdán délelőtt ülést tartott a XIII. miskolci filmfesztivál előkészítő bizottsága. A tanácskozást Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese, az előkészítő bizottság elnöke vezette. Első napirendi pontként Kováts György, az előkészítő bizottság titkára terjesztette elő a fesztivál költségvetési tervezetét és tájékoztatást adott a dekorációra kiírt pályázatról. Ennek megvitatása, illetve a költségvetés elfogadása után a propaganda előkészületeiről számolt be Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda igazgatója. Végül György István fesz- tiváligazgatő adott információkat néhány gyakorlati teendőről, szervezési kérdésről. Recenzió helyett H gazán nem panaszkodhatnak a Világirodalom remekei I sorozat előfizetői, olvasói. Az Európá Könyvkiadó már ■ eddig is sok szép. értékes kötettel, örvendeztette meg őket. WaJtari: Szinuhe-je; Zola: Nana-ja; E. E. Kisch: híres riportjai; Dumas: A három testőr-e; az Előjáték címmel megjelent XX. századi angol kisregények, vagy A világ egy üveggolyóban című öt szovjet kisregény — hogy csak néhányat említsük közülük —, külön-külön is valóban irodalmi remekmű — elolvasásuk pedig bizonyára mindenki számára maradandó élmény. A sorozat ez évi első kötetéből Antoine de Saint-Exupéry, a híres francia pilóta-író négy csodálatos kisregényével ismerkedhettünk meg Rónai György és Pór Judit kitűnő fordításában. S mint minden eddigi kötet után, türelmetlenül vártuk a következőt is, amit február végén kaptunk meg. Ennek azonban most sajnos nem tudunk örülni. Ellenkezőleg; kifejezetten bosszankodunk miatta! No. nem azért, mert a legújabb kötet — amelynek színes vászonkötésü borítólapján ezt olvashatjuk: Franz Werfel: A nápolyi testvérek — kevésbé színvonalas, kevésbé izgalmasabb. vagy tanulságosabb műnek ígérkezik az előző köteteknél, Sőt. a borítólap alatt található karton könyvjelző — mintegy 20 sorba sűrítve Werfel .regényének tartalmát is jelzi, s egy kicsit fel is fokozza a türelmetlenebb olvasó érdeklődését : ismét „rendkívül vonzó és eleven olvasmányt'’ vehet kézbe. Aztán felnyitjuk a kötetet, s az előzmények .után hidegzuhanyként ér a meglepetés: a borítón jelzett Weffel regénye, A nápolyi testvérek helyett ismét Antoine de Saint- Exupéry Éjszakai repülését, az előző kötetből már ismert riégy kisregényt kaptuk kézhez! Mi is, a szomszédunk is. Ez.ek után bizony — az egyébként kitűnő sorozat — legújabb kötetének csupán az impresszumát olvastam el figyelmesen : „A kiadásért fele] az Európa Könyvkiadó igazgatója. Felelős szerkesztő: Pór Judit. Műszaki szerkesztő: Szegedi *• László. Műszaki vezető: Siklós Béla. Készült 101 500 példányban, 25,08 A 5 ív terjedelemben, tekercsnvomó ofszetgépen, Times betűvel . ,. Alföldi Nyomda, Debrecen.” N éhánv dolgot azonban az impresszumból sem tudhattam meg: 1. A több mint 100 ezer példányból vajon hány kötet borítólapját cserélték össze? 2. Melyik könyvkötészet, esetleg minőségi ellenőr felelős a felelőtlen kötésekért? 3. Kitől, hol és mikor kaphatom meg „az igazi” A nápolyi testvéreket? . 1 (csé) na is. Történelmi évfordulókról -a Televízió összeállításai A Televízió vensműsarai- vbI a következő hetekben a tavasza történelmi évforduA legszebb férfikor MÁSODIK játékfilmjével jelentkezett Simó Sándor. Első filmje, a Szemüvegesek egy szőkébb társadalmi réteg, a vállalati-műszaki értelmiség emberi-társa dalmi gondjait bogozta, keresve a fiatal alkotók., tervezők helyét is a termelő társadalomban. Üjabb filmje nagyjából azonos társadalmi rétegen belül marad, sőt még szűkebb körre korlátozódj k a film cselekménye. És vele együtt a mondanivalója is. Egy szűk.' társadalmi réteg perifériális problémájáról szól, alighanem a filmben szereplőkhöz közel álló, szűk társadalmi réteghez tartozókhoz, és kevésbé a körön kívül élő tömegekhez. Központi alakja egy újságíró. Valaha központi lapnál dolgozott, nem tudni pontosan miért jött el, most egy üzemi lapot szerkeszt, de lehetne a foglalkozása más hasonló is. Rossz albérletben él, lakását előző feleségénél hagyta. Üj feleségével, vagy élettársával való együttéléséhez lakás kellene. Ígérkezik is, de egy napon belül ki kell fizetni annak, aki átadja á 28 000 forintot. 8000 forintja van, húszezret, meg kell szereznie. A pénz megszerzése, vagy felhajtása a film cselekménye. A legszebb férfikor igen hiteles környezetrajzot ad, szinte benne érezzük magunkat a húszezer forintért folyó hajszában, ami persze elsősorban ürügy az alkotó kezében egy életforma sokszínű bemutatására., egy társadalmi réteg néhány jellemző vonásának felmutatására, de különösebb emóciókat nem tud ezzel kelteni. Megnéztük, tudomásul vettük, talán jó is, hogy láttuk, de mert mindössze egy felszíni vázlatot kaptunk egy szűkebb kör nem túl érdekes életepizód,járói, hamar el is felejtjük. A főszereplő / atinovits Zoltán játékára emlékezhetünk vissza leginkább. Benedek Miklós lók előtt tiszteleg. Így március 15-én A szabadságharc katohája címmel, az 1848-as foiTadalom hőseit idézik színes összeállításban. A Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére kerjil képernyőre a Virágnyílás című összeállítás, amelyben a szerkesztő Adyt, Móricz Zsigimondöt, Nagy Lajost, Lengyel Józsefet, Tóth Árpádot, Korvin Ottót, Várnai Zsenit idézik a felhangzó művek. Janus Pannonius' halálának 500. évfordulójára ■30 perces versműsor kéáziiL Méltó hatalmat,! címmel mutatja be a Televízió április 4-e jegyében prózai és versválogatását. Ebben többek között részletek hangzanak el Illyés Gyula Honfoglalók között és Karinthy •Ferenc- Budapesti tavasz c. müveiből, felcsendülnek Radnóti Miklós, Bella István, Váci Mihály, Garui Gábor költeményei. A * költészet, napja alkalmából jelentkezik új folytatásával a Halhatatlanul című sorozat. Nagy Lásiló válogatásában a magyar költészet remek- 'inűveit szavalja majd a ka- ' merák előtt Berek • Kati, Jobba Gabi és Zala Márk. A tervek szerint április 15-én a ‘hazánkba látogató szovjet költőket -invitálják a Televízió munkatársai az ország közönsége elé. '. E heti ajánlatunk: — Felújított garanciális Csepel D 450 fix tehergépkocsi, — Üzemképes használt Csepel D 352—420—450 fix tehergépkocsik, — Nysa: Warszawa; Gaz 51; Tátra: Z1L: Csepel, dömper és autódaru bontott fődarabok olcsó áron kaphatók AFIT XIII. Autójavító Vállalat, Kereskedelmi részlege Debrecen, 1 Balmazújvárosi út 14. sz. Tel.: 12-756. MÁRCIUSI AJÁNLATUNK: férfi kabát- különlegességek »COMtO« OLASZ IMPORTSZÖVETBÖL KÉSZÜLT TAVASZiKABÁT FOGY.ÁR; 89. BOLT MISKOLC. SZÉCHÉNYI U.