Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

1972. márc. 8., szerda ÉSZAK-MAG YAivüRdzLAO a Árnyékok a fényben Sokszor és sok jót.hallot­tam már a középhengersori Halász Hajósról és a brigád tagjairól. Egy esetük külö­nösen emlékezetes, A ren­delő gyorsan kérte az anya­got,. A brigád négy .alkalom­mal rekordot ért el az ú.i szelvény hengerlésére való átállásban. Az időmegtakarí­tás több százezer forint érté­ket hozott a diósgyőri kohá­szatnak- Elképzeltem: egyet­len brigád több százezer fo­rint. értékel takarít meg. ennyivel termelt többet. Mi lenne, ha ebben az ország­ban mindenki, minden kis és nagy kollektíva így gondol­kozna, dolgozna ... De a lelkesedést a gondo­latokkal együtt szétfoszlatja egy negatív jelenség. Több lapban — a Ludas Matyiban is — olvashattunk róla. hogy a miskolci Ál'ész anyagbe­szerzője havi 7—9000- forin­tot' keresett, jelentős össze­geket szedeti fel jogtalanul. Voltam már NEB-ülésen és egyéb tanácskozásán, .ahol a különböző bejelentések, s vizsgálatok alapján azt ele­mezték, hogy egyik-másik tsz-, ktsz-elnök valóban a törvényességnek megfelelően kapja-e havi 4—5000 forint fizetését. Pedig azok az em­berek íjagy értékekért felel­nek. Feltűnik egy üzemben, ha — tisztességes murikáért ugyan, de — sok túlórát fi­zetnek ki. Az áfész-nél viszont sen­kinek nem tűnt fel. hogy valaki, vagy valakik igen nagy összegeket vesznek fel, többet, mint bármely nagy vállalat Vezetői, kiváló szak­emberei. S ez nem tűnik fel ott, ahol a' bolt pénztárosát például 10 filléres tévedésért már .meg kell bírságolni. © A Volán Rákóczi brigád­jának vezetőjével beszélget­tünk. A kazincbarcikai igaz­gatósághoz tartozó kicsiny kollektíva egy év alatt 9900 liter üzemanyagot takarít meg. Igen. nincs tévedés: majdnem 10 000 literről van szó! A brigád vezető meg is magyarázza a „titkot”. Á lelkesedés megint el­fogna, de ismét megzavar egy másik különös eset. A tsz-elnök a saját kocsi­ján tett utakért a megenge­dettnél jóval nagyobb össze­geket számoltat el. Érdeke­sen. az elszámolás szerint még aznap is úton van. ami­kor egész napját a tsz-ben a népi ellenőrökkel tölti. (Ugyanilyen" ügyért került bíróság elé egy másik tsz-el­nök.) Voltaképpen nem nagy összegről van sziA pár ezer forint miatt nem dől össze a szövetkezét, de a nagy ügyek rendszerint ilyen apró dol­gokkal kezdődnek. A rendelkezések általában ésszerűek. Ezeket a rendel­kezéseket az egyik tsz-ben nem veszik tudomásul. Ti­zenegy hónap alatt három üzletkötőnek, több mint ne­gyedmillió forintot fizetnek ki. No. lehet, hogy van ben­ne munka. De hát az adatok szinte szembeszökően kiált­ják, hogy az egy üzletkötő — az engedélyezett 42 000 fo­rinttal szemben — évi 130 000 forintot vett fel. Százhar­mincezer forintot akkor, ami­kor sok vállalatnál, szövet­kezetben egy dolgozóra eső évi átlagkereset 22—26 000 forint. • Sokan utazunk villamoson. S találkozunk sokszor villa­moson utazó közéleti veze­tőkkel. A „gyalogosokat” jól­eső érzés fogja el. Jóleső ér­zés, hiszen a mi vezetőink itt vannak, maguk is érzik a csúcsforgalom nehézségeit, szem- és fültanúi apróbb- nagyobb bosszúságoknak. De a szemünk előtt néha külö­nös jelenet játszódik le. Reg­gelenként vállalati és szövet­kezeti kocsik állnak a'bérhá­zakhoz. Előbb az osztályve­zetőt, vagy előadót szállítják be a két-három villamos- megállónyira levő vállalat­hoz, aztán az ifjú emberpa­lánta mégy kocsival az' is­kolába, s végül a feleség a piacra, vállalati kocsival. Senki nem számol utána, hogy egyes vállalatoknál mibe kerül az előadók, osz­tályvezetők és főosztályveze­tők szállítása, a feleség.' a gyerek iskolába és piacra való í'uvarozgatása. Szép eredményeket érünk el. Gondoljuk csak el. hogy negyedszázaddal ezelőtt, ki­fosztott. tönkretett országban kezdtük. Ma már ott tartunk, hogy sok-sok dolgozó szá­mára elérhető szerencsés kö­rülmények között a személy- kocsi. a munkásként, a ví- kéndház. vagy éppen a villa. Dehát selejt nemcsak ter­mekben. hanem emberben is van és még jó ideig lesz. is. Köztünk még sok önző, ha­rácsoló ember él. Igaz. szá­muk elenyésző a becsülete­sen dolgozók nagy tömegé­hez mérten, de itt vannak köztünk, mérgezik körülöt­tünk a levegőt, a munkamo­rált, élvezik a demokrácia melegét, elfogva olykor a fényt azoktól, akik munká­jukkal jobban kiérdemlik az. erkölcsi és anyagi elismerést. © A közvéleményt megnyug­tatja, hogy mind több ilyen önző és harácsoló ember érzi a demokrácia erejét is. A bűnösök mögött bezárul a börtön kemény ajtaja. Nagy kár; akadnak, akik nem ta­nulnak ezek esetéből, s ugyanilyen nagy kár. hogy akadnak emberek, akik kö­zönyös magatartásukkal el­tűrik. vagy éppen elősegítik az önzést, a harácsolást, amit nagyobb összefogással, a közvélemény hangjának erősítésével, a még követ­kezetesebb felelősségre vonás­sal meg lehet, és meg is kell akadályozni. Csorba Barnabás Leáll az ózdi érctömörítő Az.. Ózdi Kohászati Ü/.e-. mek ércdúsító üzeme 1950- ben kezdje meg á termelést, s azóta évente mintegy 250— 300 ezer, tonna zsugorüványt ad a nyersvasgyártáshoz. Az egykor nagyfontosságú érc­dúsító üzem az elmúlt kel évtized alatt korszerűtlenné, el­avulttá vált, s a Borsodi Ércelőkészítő Művek * harmadik és negye­dik szalagjának beindítása lehetővé teszi a viszonylag kis kapacitású, elavult tech­nológiával- dolgozó, s a város levegőiét, nem- kis mérték­ben szennyező üzem meg­szüntetését. A kohászati üzem négy kohója közül az égjük hetek óta az acélgyártáshoz nélkü­lözhetetlen fér roma n gá n f gyártja, s ezzel jelentős im­portot takarít meg a , válla­lat. A ferromangán gyártá­sához szükséges zsugoril- ványt most még az elavult ózdi ércdúsító üzemben ál­lítják elő. s a kampány befejeztével, legkésőbb április X-ig kerül sor az üzem leállí­tására. Nyáron még egy ferroman­gán kampányt terveznek Ózdon. de az ehhez szüksé­ges zsugorítványt már a BEM szállítja az OKÜ-nek. A leállítás előtt álló érc­dúsító üzemnek mintegy 130 dolgozója van, többségük szocialista brigádtag, törzs- gárdatag. Kérdésünkre Ha­lász József, a nagyolvasztó- mű gyárrészleg vezetője el- mondottta. hogy’ a kohóüzem jelenleg is létszámhiánnyal küzd, s az ércdúsító, üzem megszüntetése után minden dolgozót az eddigi gyár rész­legüknél tudtak alkalmazni. A keresetük semmivel sem lehet kevesebb.' mint koráb­ban volt, azonban a munka­körülmények. s a beosztás változása több dolgozót is anyagilag kedvezően érint-1 hét. T. 1. 1 A lí-Riüsorok mm A fekete-fehér és a színes tv-núisorok, valamint a sokcsatornás távbeszélő át­vitelére szolgáló mikrohul­lámú berendezések telepí­tésénél meg kell vizsgálni a más híradástechnikai be­rendezésektől származó za­varó jelek nagyságát. Ezért a Posta Kísérleti Intézeté­ben kifejlesztettek egy olyan mérőrendszert, amely­nek segítségével biztosítha­tó a televízióadásban mi­nőségromlást okozó jelen­ségek felszámolása. Képün­kön: Boti László és Koús Árpád kutatómérnökök a berendezést ellenőrzik ■ Megkezdődött a kőszállítás Az idei enyhe télben ntár február utolsó harmadában elkezdődött a tokaji kő szállítása a Bodrogon, illetve a Tiszán. Tizenöt uszály egyszerre ötezer tonna követ szállíthat a Tisza II. vízlépcsőhöz. Kisköréig oda-vissza öt napig ' tart az ut uszályon. A képen lát­ható uszályok már fordultak egyet. Fotó: Mécs'Ernő T Számvetés lesz az ország előtt Megválasztották kongresszusi küldötteiket a Tokaj-liegyaljai termelőszövetkezetek A sátoraljaújhelj’i és a szerencsi járás 53 termelő­szövetkezeti megbízottai teg­nap,_ március 7-én Sárospa­takon gyűltek össze, hogy megválasszák a Tokaj-hegy- aljai Területi Szövetség kül­dötteit a termelőszövetkeze­tek II. országos kongresszu­sára. Megyénkben ez az első küldöttválasztó területi érte­kezlet. A felelősségtől átha­tott tanácskozás elnökségé­ben helyet foglaltak: Fehér Lajosné, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának főosztály'vezetője, a nőbizotl- ság elnöke, dr. Vereczkei Imre, minisztériumi főosz­tályvezető, Juhász György, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztálj'ának ve­zetője, a két járás, valamint Sárospatak és Sátoraljaúj­hely város párt- és tanácsi vezetői, a megyei tanács me­zőgazdasági osztálj'ának, a terület gazdasági és társa­dalmi testületéinek, intézmé­nyeinek képviselői. A hivatalos napirendet kedves figyelmesség előzte meg: a területi szövetség vi­rággal köszöntötte a nemzet­közi nőnap alkalmából a szövetkezetekben dolgozó nő- küldötteit. Ezután Uussji István, a monoki termelő­szövetkezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A küldöttválasztó értekez­let elé terjesztett írásos be­számolóhoz Karajz Miklós, a „területi szövetség elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést. A gazdasági eredmények­ről szólva ismertette, hog.y a hegyaljai szövetkezetek ter­melése, a két kongresszus kö­zötti időszakban, 4 óv alatt 576 millió forintról 825 mil­lió forintra növekedett. Ez átlagosan évi 11 százalékos növekedést jelent. A továbbiakban részletesen foglalkozott a terület sajátos gazdasági problémáival. A beszámolóban, s a hozzászó­lásokban egyaránt nyoma­tékkai esett szó szociális kér­désekről: a "szövetkezeti nyugdijak megnyugtató ren­dezésének szükségességéről, s a nők, fiatalok sajátos prob­lémáinak megoldásáról. A beszámolót termékeny vita követte. Felszólalt Fe­hér Lajosné. a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa főosztályvezetője is. Hangsú­lyozta: a termelőszövetkeze­tek számvetését az egész or­szág figyelemmel kíséri. A kongresszus nemcsak a ter­melőszövetkezetek ügye. Nép- gazdasági és össztársadalmi jelentőségű mindaz, ami a szövetkezetek gazdálkodásá­ban végbemegy’, meghatározó fontosságú szocialista társa­dalmunk politikai alapjának, a munkás-paraszt szövetség­nek további erősödésében is. A gazdasági eredmények áttekintése után részletesen foglalkozott: a termelőszövet­kezetek társadalmi szerepé­vel. Az új szövetkezeti tör­vény alapelve a tagcentri- kusság. Ez azt jelenti, hog.v a szövetkezet gazdasági és társadalmi jellegű tevékeny­ségét. mindenekelőtt a ta­gokért mint tulajdonosokért, érdekükben és részvételükkel folytatja. A területi szövet­ségek is a gazdasági érdek- védelemmel összefüggésben tekintenek a mozgalmi, köz­életi feladataikra. Ezek közül első helyen áll a közvéle­mény' rendszeres tájékozta­tása. a párt szöveíkezelpoli- tikájártak következetes ervé- nvesítése. Külön hangsúllyal szólt a nők érdekeinek képviseleté­ről. A nőbizottságok kezdik jól betölteni hivatásukat. — Ahhqz. hogy a nők luit- rányos helyzetén gy'ökeresen tudjunk javítani, szükséges. hogy valóban társadalompo­litikai feladattá váljék a megoldásért való felelősség, s áthassa a szövetkezetek es a szövetségek munkáját — mondta. Befejezésül a szövetkezeti demokrácia érvényesítéséről szólt. Ennek kell érvénye­sülnie a küldöttek választá­sánál is. A tanácskozás délutáni szakaszában többek között felszólalt dr. Vcreczkey Imre, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium főosz­tályvezető. Juhász György, a megyei pártbizottság osztály­vezetője és lmri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizott­ság első titkára. A vita ta­nulságait Karajz Miklós fog­lalta össze. Ezután az értekezlet részt­vevői titkos szavazással meg­választották a Tokaj-taegy- al.iai Területi Szövetség nyolc küldöttét a termelőszövetke­zetek második országos kong­resszusára. A küldöttek kö­zül . a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tag­jaivá választották Kecske- méthy Gyulát (Kenézlö) és Szathmári Dezsőt (Takta- harkány). * Technikusi képesítést ' . sLe. eá; iu:ek- ok . A Magyal Közlöny márci­us 7-i számában megjelent a j íezőgar :asági és élelmezés- ügyi miniszter rendelete a technikus-minősítésről. A rendelet a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és faipari, vadgazdálkodási, va­dászati. továbbá földmérési és térképészeti szakterületen dolgozó, .szakközépiskolai végzettséggel rendelkező dol­gozók számára lehetővé te­szi a technikusi oklevél meg­szerzését. Ezt a lehetőséget kiterjeszti azokra ik. akik az 1961. évi III. törvény alap­ján szervezett szakmunkás­képző szakközépiskolát vé­gezték el. illetve akik közép­iskolai érettségi bizonyít­vánnyal és a megfelelő szak­irányú szakmunkásbizonyít- vánnyal rendelkeznek. Alap­feltétel: a választott teehni- I» \ szakmák* Te megfelelő mUK\k őrben legalább két- eves korlat. A ^rendelet alapján- v sza'soíi nyí­lik lehetőség a technikusi oklevél megszerzésére. A minősítő vizsgát a kije­lölt szakközépiskolák mel­lett működő állami techni­kusminősítő bizottság előtt lehet letenni.,A vizsga anya­gát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állapítja meg. A tananyagról és a vizsga egj'éb követel­ményeiről a szakközépiskola tájékoztatja a jelentkezőket. ■ A vizsgákra egyéni tanu­lással. illetve időszakosan, szervezett konzultációkon vagy’ tanfolyamokon lehet felkészülni. Az első technikus-minősí­tő vizsgákra ISTS-bem kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents