Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

T972. márc. 7., kedd ÉSZAKíWAGYA-ROI^SZÁG 3 II földekről jelentjük A tavaszias idő türelmet­lenné teszi a növénytermesz­tőket. Március második he­ads és sokfelé rendeznek nagytakarítási a tsz-majorok környéken. Mezőcsát, Mezőkövesd kör­zete, a Búkkal ja, mi at min­dig, most. is előbbjár a ta­Igény és lakás tében járunk: az ország dé­li vidékeiről naponta érkez­nek a hírek, hogy vetik a mákot, a borsót, az időjárás és a talaj is kiválóan alkal­mas a tavaszi munkákra. Borsodban azonban —r bar csapadékhiányra panaszko­dunk és a tavasz elején az öntözés megszervezéséről be­szélünk — a földek még nem bírják el a nehéz gé­peket. Szerettünk volna eb­hez a beszámolóhoz fényké­pet is mellékelni, de tegnap Miskolc környékén nem si­került vetőgépet vontató traktort lencsevégre kap­nunk. Pedig mindenütt, minden készen áll: együtt a vető­mag. időben kijavították a gépeket, rendelkezésre áll a munkaerő, a brigádok ké­szenléti állapotban várják a 'Tavaly hasznos mozgalom indult a megye termelőszö­vetkezeteiben: az egyre ren­dezettebb. csinosodó falvak közelében rossz benyomást kelt a rendetlen tsz-porta, ahol szanaszét hevernek a különféle gépalkatrészek, építési anyagok. A nagy munkák idején a dolgozok mással vannak elfoglalva, de most. a tavaszvárás idején mindenütt megkezdték a ma­jorok környékének vendbe­hozását: kaviccsal szórják be az utakat, facsemetéket ül­tetnél;, és az általános tava­szi karbantartás kiterjed a szántóföldi dülöutak állapo­tánálc megjavítására is. vaszi munkákban, mint a nehéz kötött talajú vidékek. Bar olt is csepergőtt az eső, a nedvességet a homokos földek gyorsan elszívják. A mezőcsáti Augusztus 20. Tsz- ben két vetőgéppel már má­sodik napja vetik a tavaszi árpát, és ha az időjárás igy tart, még ezen a héten sze­retnél; á kétszázholdas veté­si tervet teljesíteni. Tegnap egy újabb vetőgép is kigör­dülj, a tsz portájáról1: borsó vetőmaggal a tartályában. Ebből is 20!) holdas terve van a tsz-nek. a talajt meg­felelően előkészítették. a többi már nem az embere­ken. hanem az időjáráson múlik. L ehetne-e akárcsak be­szélni is lakáskérdés­ről, ha hirtelen álta­lános követésre találna az ókori filozófus, a görög Dio- genész, aki a hagyomány szerint hátat fordítva a tár­sadalmilag elismert jólétnek és szokásoknak, egv hordót talált a legkomfortosabb lakhelynek? Kérem a tisztelt olvasót, ne intézze el e kérdést egyet­len legyintéssel, hogy ez tré­fa. Sőt. hadd kockáztassam meg azt az állítást, hogy ez az elképzelés nem is telje­sen lehetetlen, továbbá nem elfogadható ellenérv az sem, hogy „ugyan kinek komfor­tos egy hordó". Nem' kell messze mennem a példákért. Ha ön. olvasóm, fürdőszo­bás lakásban él, már bizo­nyara nem érzi komfortos­nak a fürdőszoba nélküli la­Gomiomkepeié® ss tssx-tagtOiíkB’él! Nőit a fiatalok, - a nők és a munkások aránya m mezőcsáti járás népfrontgy üléseinek tanulságai nopos, meleg időt. A talaj csak a felszínén ózott ót. de ebben a mostani állapotá­ban még nem alkalmas a vetésre — mondták Felsö- zsolcán —. ahol a kertészet­ben viszont változatlanul fo­lyik a fóliasátrakban a sa­látaültetés, a primőrök elő­készítése. A napos időre várnak Nyékládhazan, Mu­hin is, s akkor, ha a talaj felszíne megszikkad, gyors ütemben megkezdik a tava­szi vetést. Ennek ellenére mozgalmas a határ: tiszto­gatják a gyümölcsösöket, metszik a szőlőt, a háziker­tekben folyik a véleménye- \ A mezőcsáti Augusztus 20. Termelőszövetkezet a tsz- törvény szellemében igyek­szik javítani az arra rászo­ruló tagok szociális helyze­tét. Az .elmúlt esztendőben 215 ezer forintot fordított szociális és kulturális célok­ra. Ez az összeg az 1071. évi munkabér 3,1 százalékának felel meg. A termelőszövet­kezet segély címén összesen 142 ezer forintot fizetett ki, s az egy főre jutó átlag 1470 forint volt. Mint azt az em­lített, számok is bizonyítják, a közös gazdaság megoldotta a beteg tsz-tagok és a szülő nők segélyezését. Ugyancsak lerendezte a tá­voli munkahelyekre beosz­tott dolgozóknak a rendsze­res szállítását és ivóvízzel való ellátását is. Nagyobb kampánymunkák idején — mint például a nyári beta­karítás — védőitalt is bizto­sítottak a tsz-tagság részé­re. A közös gazdaság a tör­vényes juttatásokon kívül a tagok részére évenként 20 óra kedvezményes fuvaro­zást tesz lehetővé. A veze­tőség tervbe vette. , hogy a jövőben az idős tagok ház­táji földjét kedvezménye­sen, vagy esetleg teljesen díjmentesen munkálják meg. Jelentős eredménynek szá­mít, hogy a termelőszövet­kezet: kérésére 1071-től. heti kétórás üzemorvosi rende­lést biztosítottak a közös gazdaság tagjai részére. Tíz vállalat építi kast. S ha fürdőszoba nélküli a lakása, de van benne víz­vezeték. villany, esetleg gáz, akkor nem érzi komfortos­nak az olyan lakást, amely­ben ezek hiányoznak. Gyermekkoromban falun, ahol éltem, a vályogházban nem volt se víz, se gaz, se vil­lany. Jó ivóvízért egy kilo­méterre mentünk az artézi­kul hoz. Emlékezetem szerint elégedettek voltunk a lakás­körülményeinkkel. kényel­mesnek éreztük. Nem is olyan távoli múlt ez. s a példa folytatható a legszerényebb telepi szük- ségviskokig, amelyek már igazán egyenértékűek voltak Diogenész hordójával. S ami a gyermekkori falusi emlé­ket illeti, még ma is ez a komfort azoknak, akik a vil­lanyvezetékkel be nem sző­hető tanyavilág mélyén él­nek. De még falun sem ve­szett teljesen nyoma ennek az életkörnyezetnek, jóllehet minden községben van már villany, szaporodnak a víz­vezetékek. nyomukban a Vastáinok vizsgálata Február végén a mezőcsá­ti járásban is befejeződlek a népfrontbizottságok ú.ijá- választásai. A járás • 22 köz­ségében megtartóit falugyű­léseken mintegy ezerhatszá- zan vettek részt. Ami a vá­lasztási gyűlések témakörét illeti, a legtöbb észrevétel a községfejlesztés időszerű kér­déseivel kapcsolatban hang­zott el. Több helyen hangsú­lyozták, hogy a népírontbi- zottságok ezentúl is vegyék ki részüket a helyi közmű­velődési feladatokból, és a társadalmi munkaakciók szervezéséből. Ugyanakkor sokat tehet a népfront # szo­cialista demokrácia, a szo­cialista közszellem erősítése terén is. A népfrontválasztás sike­réhez nagymértékben hozzá­járult, hogy a járási, vala­mint a községi párt- és ta­nácsi szervek messzemenően segítették a választások elő­készítését és lebonyolítását. Például Nagycsécsen és Sa- jóörösön a községi pártszer­vezet titkára. Tiszapalko- n.ván és Hejőkeresztúron pe­dig a községi tanács elnöke vállalta el a falugyűlés elnö­ki tisztét. Szembetűnő, hogy a járás­ban megnőtt a nők és a Há­lálok részvétele és aktivitása a riépírontmunkában. Ezt bizonyítja többek között, hogy átlagosan hét száza­lékkal emelkedett a nők és a fiatalok aránya a népfront- bizottságokban. örvendetes az is, hogy most csaknem kétszer annyi munkás ka­pott helyet a népfront irá­nyító szerveiben, mint négy évvel ezelőtt. Özd peremkerületében 20 hektárnyi területen épül fel a kohászati üzemek új nagy létesítménye, a rúd-drótsori hengermű. Két, 30 méter széles és 348 méter hosszú acélvázszerkezetü csarnok- épületében — zárt rend­szerű hengersorban — éven­te 300 000 tonna koracélt, betonacélt és másféle ter­mékeket készítenek majd, elsősorban a hazai építőipar ellátására. A hatalmas hengersori csarnokot — figyelembe' vé­ve a laza talajviszonyokat — nyolc és tizenegy méter mélységű cölöplapokra épí­tik. Ezek elkészítésére a- ko­hászati vállalat Solit-Mee típusú olasz gyártmányú cö- iöpöző gépet vásárolt, amely­ivei az enyhe időt kihasz­nálva, egész télen dolgoz­tak. Közben megkezdték a mű kiszolgáló üzemeinek, a négyszintes irodaháznak és a 600 férőhelyes fürdőnek, illetve öltözőnek az építésit is. Most, hogy az időjárás ta- vasziasra - fordult, hozzáfog­lak a szennyvízcsatornák és a gyári vasútvonalak föld­munkáihoz. A második fél­évben kezdik meg a szí­vat tyúház, a vízművek és a hűtőtornyok alapozását, az év utolsó negyedében pedig a hengersori csarnok 5000 tonnányi acélvázszerkezeté­nek összeállítását. A fon­tos létesítményt ez évben már tíz . vállalat dolgozói építik. ‘ . A rúd-drótsori hengermű az ütemtervnek megfelelően készül és abban 1975 júniu­sában kezdik meg a terme­lési próbákat. A Központi Itánvaiícpjuvítö tizemben, a Itorsodi Szénbánya Vállalat összes aknájának javítanak vastámokat. A kijavított vastámokat hőkezelik. majd Brinell-kcménysésvizsgálatnak rétik alá. A képen Takács József csoportvezető fötegeren- j dán végez kcmcnyscgvizsgálatot | fürdőszobák, a főzést, ké­nyelmesebbé teszi a palac­kos gáz. Ennyi elég talán annak szemléltetésére, hogy a kom­fort nem ugyanaz minden­hol. mindenkor, mindenki­nek. Ám mindez egyúttal azt is bizonyítja, hogy amit teg­nap annak éreztünk, ma már nem elégíti ki kényelmün­ket — igényünk változik. Hallottam én már olyan megjegyzést, hogy ..miért nem volt lakáskérdés a há­ború előtt?” Nos: ezért. Nem a lakáshelyzet volt kielégítő, hanem az igény volt ala­csony. L akáskérdés azért lett. mert igényeink meg­növekedtek. Mégpedig .jobban, mint a lakások szá­ma és jobban, mint a la­kosság száma! 1941-ben ugyanis nem egészen 2.4 millió lakást számláltak aZ országban, ma viszont 3,2 millió van. Akkor száz la­kásra még 382 lakó jutott, ma már csak háromszáz. Ám, ha mindezek alapján azt találná javallani \'alaki, hogy csökkenteni kell az igé­nyeket, az éppen olyan le­hetetlen. ajánlat lenne, mint­ha arra biztatna, hogy kö­vessük á hordolako görög bölcselőt! Egyrészt azért, mert a gyarapodó népesség, a városiasodé településforma nemcsak a környezet szép­sége miatt, de közegészség- ügyi. közellátási, közlekedési és egyéb nyomós szükségből sem enged meg olyan lakás- körülményeket és környeze­tet. ami megfelelő lehetett egy-két emberöltővel koráb­ban. falusias települési kö­rülmények között. Másrészt és főként pedig azért, mert az igényeket társadalmi fej­lődésünk. szocialista esz­méink támasztották, és mi ezeket az általunk is tá­masztott igényeket az embe­ribb életkörülmények iránt természetesen vállaljuk. Mi több: szükségünk van ezek­re az igényekre, hiszen arra serkentik az embereket, hogy munkakörükben és azon kívül y; több hasznot hajtsanak, értékeket állítsa­nak selő. Nekünk tehát a társadal­milag elismert jólétnek és szokásoknak -fittyet hányó diogenészi példa helyett ép­pen egy társadalmilag vonzó jólétet kell példának állítani, es ennek megvalósítására ösz­tönözni. A gazdasági reform ösztönzési rendszerébe alap­jában ezzel a céllal kapcso­lódnak bele az új lakásügyi jogszabályok, amelyek válto­zatosan figyelembe veszik a családi és anyagi körülmé­nyekéi, es arra serkentenek, hogy ne csak igényeljük, el- . várjuk a jobb körülménye­ket, hanem képességeinket’ latba is vessük értük. Ideje volna az igények után igé­nyességet is támasztani: az , emberben önmagával' szem­ben. valamint a használatá­ban álló javak kezeléseben. gondozásában. így még több lakás épülhet, mi pl koráb­ban. De illúzió lenne azt hinni, hogy a lakások meny- nvisége majd mindent meg­old. A lakás köböl, beton­ból. élettelen anyagokból épül. s nem növekszik, vagy csökken a benne sokasodo. vagy belőle kirajzó család, méretei szerint. Arra is gon­dolni kell, hogy a vágyott lakás ne váljon ketreccé, ne az szabályozza a család nagyságát, a nemzedékek együtt-, vagy különélését. Éppen a változtathatóság megkönnyítésére határozta, el a kormány az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés szabá­lyozását. Ugyanakkor a ta­nácsok kezelésében levő la­kóházak fenntartására is gondolt — miután az új lak­bérekkel a fenntartás költ­ségei nek egy részéhez (ko­rántsem teljes összegéhez!) a használók: a lakók hozzájá­rulását is igénybe vette. E zek az intézkedések fe­lettébb szükségesek, ha meggondoljuk, hogy az ország összes lakásának egy­negyedét kitevő állami la­kásállomány felét legalább negyedszázada nem tátarqz- ták. Mind 1öbb az olyan regi ház, amit mar olcsó.bb lesz újjal pótolni, mint felújítani. Az állami lakások 35 száza­léka komfort nélküli — ter­mészetesen nem a diogené­szi értelemben, hanem mai. egyre általánosabb igényeink szerint. S ha ezeket az igé­nyeket elismerjük — amint ' tesszük —, akkor csak he­lyeselni lehet azt is. hogy végre a lakás nemcsak és egyre inkább elsősorban nem azért lesz érték, mert ..hi­ánycikk”. Németh Ferenc Élénk export tevékenyéé g llúsvcli sonka francia menrcndclcsrc Február utolsó és március első napjaiban ismét fel­élénkült az exporttevékeny­ség a Borsod megyei Állat- foi'galmi és Húsipari Válla­latnál. Folytatódott a „spa­nyol export”, a vállalat vá­gott, kettéhasított hízott ser­tést exportál Spanyolország­ba. Ezek a szállítások már az elmúlt év decemberében elkezdődtek, s a piac olyan, hogy előreláthatóan egész évben fogad vágott, hasított hízott sertést. Jelentős volt az elmúlt na­pokban a szarvasmarha- export is. A vállalat február végén es március elején 300 export minőségű hízott mar­hát vásárolt meg — elsősor­ban termelőszövetkezetektől. Ezek közt 38 bika már olyan volt. amelyeket a tsz-ék (mezőkövesdi Kossuth és monoki Kossuth) kötetlen tartással hizlaltak. Export minőségű hízott bikákat ad­tak át a bekecsi, Vizsolyi és a gönci termelőszövetkeze­tek is. Ezek átlagsúlya 520— 540 kiló volt. s ezt a súlyt 14—16 hónapos korra érték el az állatok, ami a gazda­ságok kiváló tevékenységét bizonyítja. AV. elmúlt és a következő napok exportját már a közel­gő húsvét is meghatározza. Fokozódik a tejesbárányok felvásárlása és exportálása. Franciaország részére külön­leges készítésű, nyers sonkát is exportált a Borsod me-« gyei Allátforgalmi és Hús­ipari Vállalat. Ez is húsvéti csemege lesz. Az előrejelzések szerint várható, hogy a következő napokban, hetekben tovább fokozódik á vállalat export­tevékenysége ‘— elsősorban nyugati országokba. A válla­lat vezetői azonban hangsú­lyozzák. hogy az exportszál­lítások Borsod megye húsel­látásába:] nem okoznak za- . vart. \

Next

/
Thumbnails
Contents