Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
1972. március A,, szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Két tavaszi vásár Március első napján megyénk két városában tartottak országom vásárt: Sárospatakon és Miskolcon. Mindkét vásárt az élénkség, az aktív kereskedelmi tevékenység, az üzletkötések sokasága jellemezte. Miskolcon a szokásos havi országos vásárt tartották meg, ezért külön érdekessége a minden korábbi szintet felülmúló piaci élénkség. Az országos vásárokon szinte mindent lehet vásárolni, fütyülőtői a tenyészállatig, mégis, leginkább jellemzi az ilyen vásárokat az élő állatok árainak alakulása. Az országos vásárok szinte tükrei a piacnak általában, a szabadpiacnak különösen. Vas megyei Tevők A vásár mindkét helyen a délutáni órákban fejeződött be és az összesítő statisztikákat, valamint a vásáron kialakult árszinteket csak másnap lehetett hitelesen elemezni. A sárospataki vásáron rendkívülien nagy volt a malacfelhajtás (kínálat), de élénk volt a kereslet is. Ezen a vásáron még Vas megyei vevőkkel is találkoztak az eladók. Az természetes, hogy Szabolcsból sokan voltak, hiszen onnan máskor is sokan jönnek a borsodi vásárokra. Szinte minden nagyobb vá- - sár legnagyobb vevője — felvásárlója — a megyei Allat- fórgalmi és Húsipari Vállalat. Szükség esetén az árakat is diktálni tudja. Az eladók többsége tsz-tag, háztáji állatait hajtja tel a vásárra, sokan vannak az olyan eladók és vevők is, akiknek fő jövedelme nem a mező- gazdasági tevékenységből származik, de foglalkoznak állattenyésztéssel. Termelő- szövetkezetek is sok állatot eladnak, vagy vásárolnak az ilyen vásárokon. Nagy kérésiéi, kínaiul A március első napján lezajlott sárospataki országos vásáron például, a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a következő árakat fizette: hízott sertésért 22 forintot kilónként. Megjegyzendő, hogy házaknál 20 forint kilónkénti áron is lehet hízott sertést vásárolni. A 10—1,1 kiló súlyú malacért kilónként 45 forintot, a 15—20 kiló súlyúakért, kilónként 36 forint, a 25—40 kiló súlyú süldőért kilónként 30 forintot, a 40—50 kiló súlyúakért kilónként 28 forintot. Egyébként a vásárra ösz- szesen 830 malacot hajtottak fel, s ebből a vállalat 715-öt vásárolt meg. Nagy volt a kínálat növendékbikából és üszőből is. Összesen 200 darabot hajtottak fel a pataki vásárra s ebből elkelt 160 darab. A növendékbika és az üsző kilójáért 24—26 forintot fizetett a vállalat, a minőségtől függően. Egy tehén ára 6000 forintnál kezdődött és felment 11 000 forintig. A tehén értékénél és árának meghatározásánál nagyon sokat számít a törzskönyvezettség, az átlagos tejhozam, a fajta, a küllem, a kor, a vemhesség és a törzskönyvből megállapítható szaporodási arány. Az a jó tehén, amely minden évben ellik, sok tejed ad, viszonylag fiatal, jó fajta, szép küllemű, szelíd és vemhes. A vemhes tehenet mindig szívesebben veszik a tenyésztők. A miskolci havi vásáron valamicskével alacsonyabbak voltak az árak, mint a Sárospatakul. Talán azért, mert a miskolci vásáron mindig nagy az élőállat-felhajtás, s most különösen nagy volt. Szerdán a miskolci vásárra több mint 1700 malacot hajlottak lel a tenyésztők. Ebből elkelt 1500 darab. Ez is jelzi a vásár élénkségét. A 10 —15 kiló súlyú malacért viszont csak 35—40 forintot fizettek kilónként. A 15—20 kilósakért 36—40 forintot adlak kilónként. A süldő is olcsóbb volt Miskolcon, mint Sárospatakon. A 25—50 kilósakért 24—28 forintot fizettek kilónként. Az anyakocák ára nagyjából mindkét vásáron egyformán alakult. Egy vemhes kocáért átlagosan 2500 forintot fizettek a vevők. Miskolcon olcsóbb volt Miskolcon alacsonyabb volt a növendékbika és az üsző ára is. A növendékbikáért kilónként 21—25 forintot, az üszőért kilónként csak 20 forintot fizettek. Viszont drágább volt a tehén és a vemhes üsző. Egy tehénért, a minőségi követelményektől függően 8000—12 000 forintot, egy vemhes üszőért 10—12 ezer forintot fizettek. Minőségtől függően 21—25 forintért vásárolták a szopósborjú kilóját. A miskolci vásáron volt ló és volt bőven takarmány is. A haszonló egyenként — minőségi követelményektől függően — 7—13 ezer forintért kelt el, míg a selejt lovakért (öregek, betegek, igázásra nem alkalmasak) 3000—6000 forintot fizettek a vevők. Mindkét tavaszi vásár sikeres volt. Azt tükrözte, hogy az emberek törődnek a piac, a piaci árfolyamok alakulásával. Az úgynevezett rossz vásárokról inkább hazahajtják a jószágot, mondván: ennél nekem is többe van. A jó vásárokon a felhajtott jószág és egyéb áru nagyobb része gazdát cserél. Ezért a március első napján lezajlott sárospataki és miskolci országos vásárokról egyértelmű a megállapítás: mindkettő jó vásár volt. Szcndrci József Jó tanácsok a jnhászatoknak A gyapjú kezdés .,tízparancsolata ” Megyénk mezőgazdaságában, főleg a hegyvidéki, gyenge adottságú nagyüzemekben számottevő négylábú a juh. A juhászától? bevételei között az első helyen a bárányokért, különböző vágásra szánt juhokért kapott forintok szerepelnek, de nem hanyagolható el a gyapjúért kapott sok milliós árbevétel sem. Jó néhány juhászaiban sajnos gyenge a gyapjúho- zam. nem megfelelő a gyapjú minősége, s így e téren megközelítően sem tudják elérni a várt árbevételt. Márpedig feldolgozó iparunk csakis akkor tudja felhasználni a hazai gyapjút, ha annak minősege megfelelő, s ezért a felvásárlási áraknál is a minőség játssza a legfontosabb szerepet. A borsodi juhlenyésztő gazdaságok nagy segítséget kaptak a közelmúlt napokban a Gyapjú és Textil- n versany agforgal m i Vállalattól az idei gyapjú minőségének megjavításéhoz. A vállalat egy nagyon hasznos gyaojúkezclési útmutatót küldött meg minden juhászainak. Ott, ahol az idei birkanyírások előtt figyelembe veszik az útmutató számos jótanácsát, amely a gyapjúkezelés valóságos „tízparancsolatát” tartalmazza, tetemesen növelhetik a juhászától? bevételét. Az útmutató sokmindenre felhívja a figyelmet. Elsősorban arra, hogy a régi gyakorlattól eltérően, igenis érdemes korábban, már a tavaszi kihajlás előtt megnyírni a juhokat. A kihajtás előtt nyírt gyapjú világos, jó színű, jól kezelhető. magasabb tisztasági fokú, és így természetesen magasabb értékű. A szakemberek javaslata, hogy mindazok a gazdaságok, ahol eddig bármilyen oknál fogva nem alkalmazták a korai, kihajtás előtti nyírást, az idén vezessék azt be. Erre a felkészülést is természetesen korábban kell megkezdeni. Fontos például, hogy nyírás előtt a juhok bundájából távolítsák el a bogáncsot, a kölöncöt, a tiltott jelzéses fürtöket. Ügyelni kell a takarmány-szennyezettség el - kerülésére is. Alapkövetelmény, hogy a nyírást megelőzően legalább 12 órával a jószágot etetni és itatni nem lehet és csak száraz bundájú juhot szabad megnyírni. A megázott, vagy izzasztóit juhok nyírása nagy kárt okoz. A lenyírt gyapjú helyes osztályozásához, a válogatáshoz, a hasláb házi mosásához, a szikkasztáshoz és a zsákoláshoz is számos jó tanácsot ad a gyapjúkezelési útmutató. A haslábgyapjú, valamint a kölönc házilagos mosásával például jelentősen javíthatják a minőséget, s ez egy-egy gazdaságot több ezer, sőt tízezer forintos többletbevételhez juttathat. Megszívlelendő az a figyelmeztetés is, hogy a húsáru- termelés előtérbe kerülésével számos gazdaság megfeledkezik a tenyészanyag utánpótlásáról Sok az idős, értéktelen gyapjút adó anyabárány. Sehol sem érdemes kockáztatni a juhászat jövőjét és gazdaságosságát az utánpótláshoz szükséges jerkebúrá- nyol? eladásával és az idős anyák visszatartásával. NÉHÁNY NAJMA kezdte meg a köztisztasági vállalat Miskolc belvárosának főútvonalairól a felhalmozódott sár eltávolítását. Fáradságos munka, de szükség van rá. Meg tudjuk-e óvni legalább főútvonalainkat a kellemetlen szennyeződéstől? A köz- tisztasági vállalat mindent megtesz az utal? megtisztításáért. De ez önmagában még kevés. Közüggyé kell. hogy váljon az utak tisztasága. Nem szabad, hogy olyan problémák előforduljanak, mint amit az egyik, lapunkhoz intézett panaszos levélből megtudtunk. A levél írója több társával együtt a III. kerületben, a Berekalján lakik. Leveléből kiderül, hogy ugyan jó néhány éve felépítettél? a házakat, járható út azonban még most sincs. Idézet a levélből: ..Diósgyőrben lakom, a Be- rekalján, egy hét éve épült, családi ház jellegű településen. amely négy utcából, a Szikla, Csemete, Vasverő és Eper utcákból áll. Az említett utcák tavasszal és őszszel esős időben teljesen járhatatlanok. A közlekedési viszonyok megjavítása céljából évek óta kérjük a III. kerületi Hivatalt, hogy néhány kocsi zúzott követ szállítsanak az utcákba, mi szívesen elterítjük ezt társadalmi munkában. Ígéretet kaptunk, zúzott követ azonban nem! 1971-ben húsvét előtt kértünk segítséget a Népi Ellenőrzési Bizottságtól. Háromtagú bizottság jött ki helyszínelni, és' megállapította kérésünk jogosságát. Később írásban adtak választ, hogy az utat még az év folyamán megjavítják. Már 1972-őt írunk, de még mindig nem történt semmi. Ezekben az utcákban szemétszállítás nincs, mert a járhatatlan út miatt a kocsi nem tudja elszállítani a szemetet. A lakótelep hét év alatt nagy szemétteleppé vált, ami sem egészségügyi, sem esztétikai szempontból nem helyeselhető. Nem kérünk lehetetlent, csupán néhány kocsi zúzott követ, amely járhatóvá tenné az utat, és lehetővé tenné a szemét elszállítását is. Így köny- ) nyebben tudnánk arra várni, amíg bevezetnék a vizet és aszfaltburkolattal látnák j el ezt a négy kis utcát!” Két nappal ezelőtt felkerestük az említett utcákat. A sár és szemét változatlanul megvan. Több lakóval beszélgettünk. Egyöntetű volt a válasz. Egy év óta semmilyen előrehaladás nem történt. Sokan elkeseredetten panaszolták, hogy a tüzelőt, amikor sáros az idő, 100—150 méterről kell az utcába be- j hordani, mert a szállítók nem tudnak az utcába bejönni. Néhány lakó arra is hivatkozott, hogy több mint 4 ezer forint közművesitési díjat fizetett, és ezért csak villanyt kapott. A lakóbizottság elnöke is megerősítette, hogy többször várta már a tana- i csőt az útjavítással és a sze- j métszállftással kapcsolatosan j — de eddig eredménytelenül. J TÉNY. hogy több mint 200 ! ember út- és szemétproblé- I mája most is megoldatlan. A j helyzet csak annyiban váltó- j zott, hogy az eddig kijelölt | szemétlerakó helyen kitették a táblát, hogy a szemét lerakása ott tilos. Hová tegyék ezután a szemetet, hamut — erre vonatkozó feliratokat nem találtunk. Mécs Ernő Kediező szcizöittsck, ovenoéliíi feivásáftás Borsod ipari városainak," bányásztelepüléseinek zöld- ség-gyümölcsellátását az idén sem tudják a megyében termesztett árumennyiségből kielégíteni. s mint a korábbi esztendőkben. 1972-ben is jelentős „behozatalra” szorul. Az AGROKONZUM és az áfész-ek például tavaly 2096 vagon friss zöldségfélét vásároltak fel, de mintegy 600 vagon árut a szomszédos megyékből — Csongrádból, Hevesből. Szabolcsból — szereztél? be. Nem javult tavaly sem a szerződésben lekötött árufelvásárlás. A gazdaságok — kedvezőtlen terméseredmények. vagy jobb feltételek mellett történt értékesítés miatt — vállalt kötelezettségüket csak mintegy 60—70 százalékban teljesítik. Az idei szerződéskötések ismét kedvező képet mutatnak: étkezési burgonyából több mint 900 vagonra, gyümölcsből S56 vagonra szerződtél?, az AGRO- KONZUM pedig az előirányzott 1319 vagon zöldségtermelési szerződést mintegy 150 vagon lekötéssel túl is teljesítette. A felvásárlás terén azonban az idén sem várható gyökeres változás. Borsod földrajzi helyzete, éghajlati viszonyai nem a legkedvezőbbel? a zöldségtermelés gyors ütemű fejlesztésére, emellett gazdasági nehézségek, munkaerőhiány is gátolja a termőterület növelését. A behozatal csökkentésének egyik lehetősége a holdankénti termésátlagok emelése, a termelési biztonság feltételeinek javítása. Ezért például a megyei Növényvédő Állomás külön védnökséget vállalt olyan nagy zöldségtermelő tsz-ek felett, mint a felsőzsolcai, a bogácsi, a hernádné- meti, vagy a miskolci tsz, amelyeket különös gonddal látnak el a szükséges növényápoló, növényvédő szerekkel. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya javasolta a gazdaságoknak, hogy a bőven termesztett, jó termést hozó palántáikból árusítsanak a háztáji gazdaságok és kert- szövetkezeti tagok részére, hogy a nemes fajták elterjesztésével is fokozzák Borsodban a termésemelkedést. A kertszövetkezetek tagjai részére szakelőadásokat tartanak, tapasztalatcseréket szerveznek, hogy a városok peremkerületeiben levő kiskertekben minél löbben termesszék meg saját szükségletüket zöldség-gyümölcsből. Diósgyőri „honfoglalók A diósgyőri gasházait szinte a szemünk elé „dobja” az útkanyar, ahogy az autóbusz elhagyja a Kilián lakótelepet. Könnyű pára libben a felderengő fényben, az egyre erősödő napsütés felszippantja a reggeli köd utolsó foszlányait. Ahogv kiszállunk a lakótelepnél, elénk tárul a kép: az utakat határoló, letaposott földből kinőtt óriás házak sora, mint a kinyitott legyező... Átvágunk a föld keskeny sávján, ahol elhullatott drótdarabok, faforgács, műanyag szegély/ és deszkák között vezet az út. Az északi oldal felé igyekszünk, ahova hevederrel átkötött tehergépkocsik bútorrakománya is érkezik. A 15. és 16. épületbe költöznek be a boldog tulajdonosok. Deák Imréné foteleket rakosgat, míg a férje és a segítség egy nagyobb bútorral feljut az ötödikre. — Elsején kaptuk a kulcsot. és csütörtökön kezdtük a költözést néhány bútordarabbal. Nagyon szép a lakás, de minden kezdet nehéz ... Nincs még bekötve a gáz és a villany sem. Közben az új szomszédok is megkezdték a bútorok rakodását. A „tapasztaltabbal?"’ elindultak a kereső körútra, hogy a házkezelőnek és a különféle szakembereknek bejelentsék érkezésüket, és beköttessék a lakásba a gázt, a villanyt. — Még a lift sem működik — mondta az egyik új lakó sóhajtva. — Ügy mondták, csak néhány nap múlva lesz üzemképes. Ö a kilencediken lakik. A bútorokat közben leszedték a gépkocsiról. Hosszan tanakodtak, hogyan vigyenek egy-egy súlyosabbat, mert ex itt nem könnyű feladat. A lépcsőházak és a lakás is modern, könnyű bútorra van méretezve, a nehéz kombinált szekrény, vagy rekamié külön gond a költözéskor. Utoljára a Lehel hűtőgéppel próbálkoztak, de kettőnek sehogyan sem volt jó a fogás. Majd egy fiatalember a hosszú, leszorító hevederrel a hátára kötötte, és úgy indult neki a kilencedik emeletnek. kä/iipti a hosszúra nyúlt nvivi I! forduIÓ után Deák Imrééi? ismét leérkeztek az utcára. Hiába, magasan vannak a lakások, kell néha a pihenés. Már mindnyájan izomlázasak a sok lépcsőmászástól. Az ifjú lakástulajdonos nem tagadja meg. hogy a kertészeti vállalat dolgozója, a környék szépíté- si munkáira tereli a szót. — Nagyon szép lesz itt a környezek Az elmúlt napokban néztük a parkosítási tervet, amely szerint 11 ezer csemetét ültetünk majd itt a házak közölt Talán ekkor érezte ő is igazán., hogy ebben a most születő városrészben új otthonra talált. Hajdú Gábor w ígéret marad? .Négy diósgyőri utca gondja