Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
Vv jy NrtWCPROLEIARJAI, EGYESÜLJETEK Kilián lakótelep — 1972 A MAGVAR SZOCIÁLIS! A MUNKASPAR F BORSOI1 MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK I. MMA XXVIII. évfolyam. 77. szám Ára: SO fillér ’élitek, 1972. március 31. Tanácskozik a kongresszus Az Országház kongresszusi termében csütörtökön reggel Hovodzák István, a cibakház! Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresszusának második napi munkaértekezletét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT-elnökség tagjai, á Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvérszövetségeknek vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, megyei vezetők. tudósok. írók es jelentős közéleti személyiségek. Az elnöklő Hovodzák István felkérésére Potyondi Ottó, a csornai Petőfi Tsz elnöke, a mandálumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette a kongresszus elé a bizottság jelentését, amely szerint c fontos tanácskozáson valamennyi, tehát 442 küldött megjelent. A statisztikai adatok szerint a küldötteknek 78.1 százaléka férfi, és 21,6 százaléka nő. Fehér Lajos beszéde A szerdai vita során szólalt fel Feliér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. A beszéde elején atadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága es a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözletét a termelőszövetkezetek II. országos kongresszusának, a kongresszus minden részvevőjének, es a jelenlévőkön, keresztül a mezőgazdasági szövetkezetek több mint egymilliós tagságának. A továbbiak során arról a jelentős fejlődésről beszélt, amelyet a két kongresszus között értek el a mezőgazdasági szövetkezetek, öt év elteltével megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a szövetkezeti parasztság jól sáfárkodott a lehetőségekkel, s ennek eredményeként jelentősen fejlődött a tsz-ck gazdasági tevékenysége, tovább erősödött a szövetkezeti parasztságunk társadalmi tudata, népi államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. A párt X. kongresszusa határozatának megfelelően egy sor intézkedés történt az egész szövetkezeti mozgalom es ezen belül a tsz- mozgalom lovábbfejlesztése érdekében. A múlt évben szövetkezeti mozgalmunk igen jelentős eseménye volt az egységes szövetkezeti törvény megalkotása. Ez a törvény tartalmazza és összefoglalja az egész magyar szövetkezeti mozgalom működésére és gazdálkodására vonatkozó alapelveket és jogszabályokat. Fehér Bajos ezután kihangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a termelés korszerűsödött, számos területen iparszerűvé vált. javult a munka termelékenysége, nőit az egy foglalkoztatottra jutó teljes termelési érték. A mezőgazdasági termelés ma több mint 50 százalékkal meghaladja a felszabadulás előttit. Az általános és szembetűnő fellendülés mellett néhány területen azonban akad még kellemetlen, az össztársadalmi érdekeket sértő, bosszantó lemaradás, sót visszaesés is. Így például a cukorrépa, a dohány és a zöldség vetésterülete csökkent. A szarvasmarha-tenyésztés visz- szaesése bizonyos mérséklődés mellett ma is tart, ami népgazdaságikig rendkívül aggasztó. Az európai konvertibilis piacon exportcikkeink között pedig az első helyen áll az elő marha és a marhahús. Nem alakul kedvezően a tejtermelés, és a -felvásárlás sem. Ennek következtében néhány évvel ezelőtt még vajhegyeink voltak, ma importálunk. Ügy gondolom — jelentette ki az előadó —, helyesen tenné a kongresszus, ha m i ndezekre nyomatékosan felhívná a közös gazdaságok figyelmét. Ne csak a gyors ütemben korszerűsített üzemágakban növeljék a termelést, hanem a munkaigényes és zömében hagyományos technológiával, kézi erővel termelő ágazatokban is. A szövetkezeti gazdálkodást még erőteljesebben felfelé ivelően kell fejleszteni a következő években. Ennek fő útja továbbra is a bellcrjesílés, az intenzív gazdálkodásra törekvés, és a hatékonyság fokozása legyen. A Minisztertanács elnökhelyettese a későbbiek során a termelőszövetkezeti beruházások kérdésével foglalkozott. Felhívta a figyelmet, hogy a beruházási döntéseket a jövőben nagyon alaposan elő kell készíteni. Majd az anyagi-műszaki ellátottság problémájáról szólt. A kővetkezők során a -háztáji gazdaságok termelésének segítésére és jobb megszervezésére hívta fel a figyelmet. Fontos termelési és ellátási érdekek fűződnek ahhoz is. hogy a termelőszövetkezetek ne csak a szűk értelemben vett növénytermesztést, állattenyésztést és kertészetei fejlesszék. hanem az azokhoz vertikálisan jól kapcsolódó ipari szolgáltatást, feldolgozást és közvetlen értékesítést is. Szövetkezeti parasztságunk alapvető érdeke a közös vagyon gyarapítása. Jelenleg a lsz-ek jövedelmük 24—23 százalékát fordítják felhalmozásra, 75—76 százalékát pedig fogyasztásra. Ez az arány megfelelő. A szövetkezetek jól felfogott érdeke, hogy fokozatosan akkora ' biztonsági tartalékot képezzenek. amelyből az adolí év eredményétől függően, sziik- ség szerint- meríthetnek. A párt és a kormány - j szívből üdvözli és támogatja a TOT beszámolójának azt az indítványát, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is vezessék be cs rendszeresítsek a kölcsönös támogatási alap képzését. Az első országos tsx-kong- resszus óta mélyreható változások történtek a szövetkezeti útra tért parasztság életszínvonalának alakulásában. Az egy lőre jutó paraszti reáljövedelem az utóbbi 2—3 évbeyi utolérte a munkásokét. Ez a jövedelem jó életkörülményeket biztosít. Az előadó ezután szóvá tette, hogy egyes termelőszövetkezetekben jó termésű évek után olyan magasra tornásszák az cgv tagnak kiosztható személyi jövedelmet. hogy annak magas szintjét átlagos években huzamosan nem képesek fenntartani. Ez össztársadalmi szempontból is problémákat okoz. A jövőben nagyobb mértéktartást javasolunk — mondotta Fehér Lajos. A Minisztertanács elnökhelyettese foglalkozott a nyugdíjkorhatár és a szo(Folylatás a 2. oldalon) Mai számunkból: Ivét város színháza (4. oldal) Rádió- és lv- műsor (6. oldal) Rovatunk postájából (7. oldat) Üdvözlet Moszkvából Ünnepi megemlékezések íelszabadulási évfordulónkról A Moszkva környéki Ku- pavnai Finomposztógyár dolgozói szerda este ünnepi barátsági nagygyűlés keretében emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 27. évfordulójáról. Ennek a több mint 150 éves múltra visszatekintő patinas nagyüzemnek a szovjet piacon keresett kiváló textiltermékei mellett több „magyar nevezetessége” is van. A Ku- pavnai Finomposztógyár annak idején az elsők között lépett be kollektív tagként a Szovjet—Magyar Baráti Társaságba. A gyár szocialista munkaversenyben áll a győri és csepeli textilesekkel. Végül pedig az ünnepi nagygyűlés szónokai, köztük Jerofejev vezérigazgató, valamennyien büszkeséggel beszéltek arról, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára két alkalommal is vendégük volt az utóbbi évek. ben. Az ünnepség résztvevői Magyarország felszaoaduia.Sana k évfordulója alkalmából testvéri üdvözletüket küldték Kádár János elvtársnak, a Csepeli Finomposztógyár és a győri Richards-müvek kollektívájának. s az egész magyar népnek. A gyár művelődési palotájában megtartott ünnepségen jelen voltak a moszkvai városi pártbizottság, a moszkvai területi pártbizottság, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezető képviselői. A hagyománynak megfelelően a kupavnaiak meghívták a Magyarország felszabadításáért vívott harcok sok szovjet veteránját, köztük Ivan Zamercev tábornokot. Budapest felszabadulás utáni első szovjet városparancsnokát. KiiSÉíözplés a KISZÖV-ben — .4 szövetkezeti ipar az elmúlt évben is a párt és a kormány célkitűzéseinek: megfelelően fejlődött. Nőtt a munka hatékonysága, erősödött a gazdasági tevékenysége, jelentősen kivette a részét a társadalmi munka- megosztásból. A szövetkezetek hozzájárultak a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítéséhez, a választék bővítéséhez. A szövetkezetek- termelése országosan 8 százalékkal növekedett. Váradi László, az OK1SZ főosztályvezetője kezdte így felszólalását tegnap, a KI- SZÖV-ben tartott küldöttközgyűlésen. A tanácskozást Koltai Zoltán, a K1SZÖV elnöke nyitotta meg. Bognár László, a KISZÖV elnökhelyettese elmondotta, hogy az országos eredményekkel, s a korábbi dinamikus fejlődéssel ellentétben Borsod Ipari szövetkezetei nem fejlődtek a kívánt mértékben. Az 1969. évi 10.9, a következő évi 20,2 százalékos fejlődéssel szemben — a gazdálkodás fő arányaira jellemzően — 0,6 százalékos csökkenés következett be. Ez összefüggésben van a termelés szerkezetében történt jelentős változással. Lényeges változás van az értékesítésben. Az árutermelésben 4,1 százalékkal csökkent a belkereskedelmi szállítás, ugyanakkor' — kiugróan — 15 százalékkal nőtt az export. örvendetesen csökkent a közületi, s 9.3 százalékkal nőtt a lakossági építés. Ellentétes tendencia mutatkozik a lakossági szolgáltatásban. 4.6 százalék a visszaesés. Csökkent az igény a hagyományos, s nőtt a kiemelt szolgáltatásban. A szabályzók hatására az előző évinél jóval kisebb mind a fejlesztési, nnnd a részesedési alap. A vitában elhangzott: az ipari szövetkezetekben elemezni kell az ütem csökkenésének okát. A jövőt illetően nem a volumen növelése a cél, hanem a belső erők jobb hasznosítása. Gyorsítani kell a beruházásokat; olyan fejlesztésre van szükség. amely azonos színvonalú a szomszédos országokéval. Fokozottabban kell átlóm! az extenzívről az intenzív fejlesztésre. Az elmúlt év januárja óta a kölcsönös fejlesztési alap a KISZÖV hatáskörébe került. Az elmúlt évben 12.1 millió, s a tegnapi küldöttközgyűlésen 39 millió forint sorsáról döntöttek. Visnyov- szky Károly, a KISZÖV osztályvezetője elmondotta, hogy elsősorban az olyan szövetkezetek támogatására készítettek javaslatot, amelyeknek fejlődését a tanácsszervek is fontosnak tartják, és anyagilag támogatják. A fejlesztésre a helyi tanácsok 10 millió forintot adtak, legnagyobb mérvű e támogatás a Hegyalján, és így a legtöbb összeget az itteni szövetkezetek kapták. E tanácskozáson az új szövetkezeti ágazati törvény szellemében módosították a szövetség szervezeti szabályzatát. Ennek alapján az ipari szövetkezeteknél elhagyják a ..kis” és a „termelő” jelzőt. Az alapszabály a szövetség magasabb színvonalon való működését teszi lehetővé. A korábbi vezetőség helyett az elnökség veszi át a szerepet, s havonta tárgyalja meg a legfontosabb tennivalókat. Csorba Barna A Lenin-renddel kitüntetett Moszkva környéki nagyüzemben megtartott barátsáss esttel megkezdődött felszabadulásunk évfordulójának szovjetunióbeli ünnepségsorozata. Hazánk felszabadulásának 27. évfordulójáról országszerte megemlékeznek az általános- és középiskolákban, az egyetemeken és főiskolákon is. Az alsó- és középfokú tanintézetek többségében a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon, szombaton rendeznek műsoros ünnepséget. A megemlékezést sok helyen ünnepélyes kisdobos- és út- töröavatással kötik egybe. Azok az úttörőcsapatok, KISZ-szervezetek. amelyek a felszabadító harcok és az ellenállás hőseinek nevét viselik, kegyelettel adóznak névadójuk emlékének: megkoszorúzzák példaképeik emléktábláit. sírjait. Tisztelettel adóznak a fel- szabadulás emlékének az egyetemek, főiskolák diákjai is. Az ünnepségek többségét _ pénteken tartják, számos helyen kitüntetéseket nyújtanak át azoknak az oktatóknak. hallgatóknak, akik munkájukkal kiemelkedő eredményeket értek el ' Mezőgazdasági összeírások Tizennyolcezer kérdezöbiz- tos lát szombaton munkához, hogy a Központi Statisztikai Hivatal megbízásából már az ünnepek alatt felkeresse azoknak a családoknak egy részét, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemeken kívül növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznak. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak az egész világra kiterjedő mezőgazdasági összeírásához kapcsolódó, több mint kétéves munka első fázisaként április 1. és 15. között kétmillió háztartást keresnek fel, s összeírják többek között, hogy azok mekkora ráfordítással menynyi terméket állítanak elő. mennyit fogyasztanak el ebből és mekkora az árutermelésük.
