Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

Köszöntjük a küldöttértekezletet •' G. A Hazafias Népfront ma összeülő megyei kül­döttértekezlete Borsod megye olyan társadalmi mozgalmáról készíthet szám­vetést, amely a munkás­paraszt szövetség köré tömö­rítve egyesíti magába népünk színe-javát, a szocialista jö­vőért feszülő nagy alkotó erőt és energiát. Ünnepként kö­szöntjük a mozgalom megyei tanácskozását, bár tudjuk: a küldöttek nem ünnepelni gyűltek össze, hanem dolgoz­ni. Betetőzni a legutóbbi hó. napok fáradalmainak ered­ményét, s összegezni azokat az elképzeléseket, amelyek­nek alapján a közelgő kong­resszuson számot lehet adni a még gyümölcsözőbb erőfe­szítések megkezdéséhez. A számadás és az összegzés mindig örömteli feladat, fő­ként akikor, ha elöbbrelépés- röl, eredményekről, anyagi- és szellemi javaink gyarapo­dásáról beszélhetünk. Nem kétséges, hogy a Hazafias Népfront Borsod megyében is a legszélesebb tömegmoz­galom, amely a párt politiká­ja alapján szervezi és moz­gósítja az emberek tízezreit. Tükrözték ezt a bizottságo­kat újjáválasztó gyűlések fa­iun és városon egyaránt. A választások tapasztalatai egy­értelműen igazolják, hogy az emberek bizalommal és ér­deklődéssel fordulnak a nép­front felé. Az összejövetele­ket, eszmecseréket bátor és őszinte véleménynyilvánítás jellemezte. S pontosan ebben van a népfrontmozgalom ere­je; megmutatkozik benne a nemzeti összefogás, azonos célért dolgozik kommunista és nem kommunista, munkás, orvos és termelőszövetkezeti paraszt, KISZ-íiatal, közéleti ember, pedagógus, vagy há­ziasszony. Borsodban a népfrontmoz­galom a párt kongresszusi határozatainak, a megyei pártértekezlet állasfoglalásá­nak, a népfront, IV. kong­resszusa és az 1968. évi me­gyei küldöttértekezlet állás­foglalása alapján tevékenyke­dett és fejlődött. Az önállóbb és bátrabb kezdeményezéssel, a népfronlmunka sajátos módszereinek továbbfejlesz­tésével hozzájárult a párt és kormány politikájának is­mertetéséhez, elfogadtatásá­hoz, a szocialista nemzeti egység erősítéséhez. A nép­frontbizottságok arra töre­kedtek, hogy' testületi ülései­ken és fórumaikon feltárják, elemezzék a problémákat, a közösen kialakított állásfog­lalást pedig a lakosság széles rétegeiben ismertessék és ér­vényre juttassák. Mert ma már nem lehel vita tárgya, hogy a népfront állandóan és folyamatosan jelen van — a jövőben még inkább jelen lesz — a város- és községpolitika alakításában, formálásában. Sok-sok példát hozhatnánk annak igazolására, hogy a községi és a városi népfront- bizottságok milyen egyértel­mű lelkesedéssel és közös akarattal dolgoztak önzetle­nül, társadalmi munkában or­vosi rendelő-, óvoda-, járda-, útépítésben, magukkal ragad­va a lakosság apraját-nagy- ját. A városok munkáját se­gítve például a megyei nép- frontbizottság ..A városi nép­frontbizottságok szerepe a vá­rospolitikai kérdések megol­dásában" című témában állásfoglalást alakított ki, fel­adat-tere vezetet készített a városi népfrontbizottságok számára. De ugyanez elmond­ható falusi vonatkozásban is. Az elmúlt ciklusban Borsod­ban például tanyai népfront­bizottságok is alakultak. Ezek a bizottságok a községi- és a járási szervek irányításával, segítségével több helyi prob­lémát oldottak meg sikere­sen. Az encsi járásban a die. házi és szanticskai tanyai népfrontbizottságok egy-egy bolt létesítését, a mezőkö­vesdi járásban Mezőnagymi- hály-Nagyecsér tanya villa­mosítását oldották meg. De sorolhatnánk az elöbbrelépést a Hazafias Népfront nőbi- zottsagainak értékelésével, azzal, milyen gyümölcsöző volt a népfront kapcsolata a tanácsokkal, a KlSZ-szel, a szakszervezettel stb. Sokat tettek a népfrontbizottságok a megyében élő nemzetiségie­kért, valamint a cigányság helyzetének felemeléséért. A reálisan gondolkozó em­berek elölt ma már egyre világosabbá válik, hogy az or­szág és a megye előtt álló feladatok csak a népfront közreműködésével valósítha­tók meg, terveinkből csak így lesz valóság. A nagyobb feladatok természetesen a népfrontot is nagyobb akti­vitásra serkentik, annál is inkább, mert a mozgalom társadalmunkban elfoglalt helye, közéletünkben betöl­tött szerepe a X. kongresszus szellemében tovább erősödött. A szövetségi politika újabb lehetőségei tárulnak fel és igényelnek újszerű tennivaló­kat. A munkások bevonása, a nőkre és fiatalokra vonat­kozó párthatározatok, a de­mokrácia fokozódó kiterjedé­se, a közéleti demokratizmus, a városiasodás új formákat, közös cselekvést és egységes állásfoglalást követel. A megyei küldöttértekez­leten a mozgalom leg­jobb erői vonják meg az elmúlt időszak mérlegét, s fogalmazzák meg Borsod ál. lásl'oglalását az V. kong'resz- szusra. Megyénkben van mi­ről számot adni a népfront- munkáról, de mint ahogy az minden bizonnyal megfogal­mazódik a megyei küldöttér­tekezleten, tennivaló is van bőven. A TIT rendezésében Tanácskozás Aggteleken a nyelvoktatásról A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat idegen nyelv oktatási választmányának és a TIT Borsod megyei szerve­zete idegen nyelvi szakosztá­lyának rendezésében országos nyelvoktatási konferencia kezdődik ma, március 28-án Aggteleken. A hivatalos, dél­után 4 órai megnyitó előtt, amelyet Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyet­tese, az országgyűlés alelnöke tart, a konferencia részvevői délelőtt 10 órakor a TIT Kazinczy Klubjában talál­koznak. A délelőtti órákban a konferencia részvevői meg­tekintik a Nehézipari Mű­szaki Egyetemet is. A hiva­talos megnyitót követően Te- legdy Zsigmond tanszékve­zető egyetemi tanár, az ide­gen nyelv oktatási választ­mány elnöke mond elnöki megnyitót. Köszönti a tanács­kozást Paul Hartig, a F1PLV elnöke is. A konferencián a mai na­pon dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára tart előadási mű­velődéspolitikánk aktuális kérdéseiről. Holnap, csaknem 80 referátumot hallgatnak meg a részvevők, akik között nemcsak hazai nyelvoktatók, hanem nemzetközileg elis­mert külföldi képviselők is vannak. A konferencia már­cius 30-án zárul. 11 VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEKi A MAGYAR S70CIAI 1ST A MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPIA XXVIII. évfolyam, 74. szám Ara: 80 filter Kedd, 1972. március 28. Fock Jenő Moszkvában Megkezdődtek a magyar—szovjet tárgyalások Indulás előtt. Fock Jenő Fehér Lajos és Péter János társa­sagában a Ferihegyi repülőtéren. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának meghívására hét­fon magyar kormányküldött­ség utazott Moszkvába. A delegáció vezetője Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, tagjai: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter és Párái Imre, az Országos Tervhiva­tal elnöke. Hétfőn délben Fock Jenő miniszterelnök vezetés év el magyar kormányküldöttség érkezett a szovjet főváros­ba, hogy tárgyalásokat foly­tasson a szovjet kormány vezetőivel a két ország gaz­dasági kapcsolatainak idő­szerű kérdéseiről. A vnukovói kormányrepü­lőtéren Fock Jenőt Alekszej Koszigin szovjet kormányfő fogadta. A Minisztertanács elnöké­vel együtt érkezett Moszk­vába Vályi Péter miniszter­elnök-helyettes, Párái Imre, az Országos Tervhivatal el­nöke és dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. A re­pülőtéren csatlakozott a d°- legációhoz Kapni Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Szovjet részről a delegáció fogadására Koszigin minisz­terelnök mellett megjelent Mihail Lcszecsko miniszter­elnök-helyettes. Nyikolaj Pa- tolicsev külkereskedelmi mi­niszter. Szemjon Szkacskov, a külföldi gazdasági kapcso­latok állami bizottságának elnöke. Jelen voltak a szov­jet Külügyminisztérium ma­gas beosztású képviselői és más hivatalos személyiségek. A repülőtérről Fock Jenő és kísérete a Lenin-hegyen levő szálláshelyére ment. Hétfőn délután, moszkvai idő szerint három óra után néhány perccel a Kremlben, á szovjet Minisztertanács | épületében magyar—szovjet | kormányközi tárgyalások kéz- j dödtek. A hivatalos' megbe- i széléseken részt vevő ma- ! gyár delegációt Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bízott- ; ságának tagja, a magyar for- : radalmi munkás-paraszt kor- r mány elnöke, a szovjet kül- | dötlséget Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke A Kozmikus térséggé! es a naprendszer bolygóival összefüggő kutatások hosszú­távú programjának megfele­A hét borsodi eseményeiből A jövő héten ünnepeljük hazánk felszabadulásának 27. évfordulóját, de az előkészü­letek már e héten megkez­dődnek, s megyénk néhány üzemében, intézményében e hét végen megemlékeznek az évfordulóról. A 3. sz. ÉPFU dolgozói csütörtökön és pén­teken rendezik felszabadulási ünnepségüket, ahol 133 dol­gozó kap törzsgárda-jelvényt. A Nehézipari Műszaki Egye­tem ifjúsága szombaton reg­gel emlékezik meg az ün­nepről. A miskolci szovjet és román emlékműveknél, sí­roknál április 1-én rendez­nek koszorúzásokat. A szov­jet hősi emlékműnél április 4-én 10 órakor központi ko- szorúzási ünnepség lesz, ahol részt vesznek megyénk és Miskolc vezetői is. A Mis­kolci Nemzeti Színházban ünnepi díszelőadás kezdődik 4-én. este 7 órakor. A me­gye többi városában, közsé­gében a kialakult szokások­nak megfelelően emlékeznek meg az ünnepről. Menyei küldöttértekezlet CJ A Hazafias Népfront Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága ma, kedden ren­dezi a megyei küldöttérte­kezletet. Beszámolnak a nép­front IV. kongresszusa óta végzett bizottsági munkáról, majd javaslatokat tesznek a népfront bizottságok felada­taira, megválasztják a me­gyei bizottság tagjait és az V. kongresszus küldötteit. A cigauvság helyzetéről A cigánylakosság helyzeté­nek megjavításával foglalko­zó területi koordinációs bi­zottság március 29-i, szerdai ülésén számot adnak a bi­zottság határozatainak végre­hajtásáról. A Miskolci városi Tanács egészségügyi és mű­velődésügyi osztálya beszá­mol az intézkedésekről és ja­vaslatot tesz a további fel­adatokra. Az egyetemen mű­ködő szociológiai csoport tá­jékoztatja a bizottságot a fel­mérés eredményeiről, a cigá­nyok lakáskörülményeiről, beilleszkedésük lehetőségei­ről. A továbbiakban megál­lapítják a bizottság 1972—73. évi munkatervéi. NEB-ülések A Miskolc járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság 28-i. keddi ülésén ismertetik a magánkereskedők és ma­gánkisiparosok működésének vizsgálati eredményeit. A NEB vizsgálatot folytatott arról, hogy az állami szer­veknél, vállalatoknál, szövet­kezeteknél kellő felelősséggel kezelik-e a dolgozók bejelen­téseit, panaszait. Az e téma­körben végzett vizsgálat eredményeiről is beszámol­nak a járási-marosi NEB­ülésen, és a 30-i, csütörtöki megyei NEB-ülésen is sze­repel mindkét vizsgálat ered­ménye. A megyei NEB elnöki jelentése az energiaellátás és -gazdálkodás egyes kérdései­vel, valamint a vizek szeny- nyezödésének megakadályo­zására hozott kormányhatá­rozatok végrehajtásának el­lenőrzésével foglalkozik. Ülésezik a szállítási bizottság c A szállítás egyenletesebb eloszlása érdekében az idén is meghirdette a MÁV mis­kolci Igazgatósága és a Vo­lán 3. sz. Vállalata a ked­vezményes előszállítást. A Borsod megyei szállítási bi­zottság 31-én, pénteken dél­előtt ülést tart. ahol értéke­lik a vasúti és közúti elő­szállítások helyzetét, majd beszámolnak az utak jelenle­gi állapotáról. Ezúttal hagy­ják jóvá a bizottság idei munkatervét is. Kulturális clctüukbő! Pénteken. 31-én adják át a Borsod megyei Tanács V. B. irodalmi díját, amelyet idén Fekete Gyula írónak ítéltek , oda. Pénteken délután a i miskolci József Attila Klub- : könyvtárban kiállítás nyílik : Kass János munkáiból. A: tárlat május 1-ig tekinthető i meg. 1 vezeti. A tárgyalások meg­tartását. mint emlékezetes, Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának idén február­ban lezajlott nemhivatalos szovjetunióbeli baráti láto­gatása. s Leonyid Brezsnyev- vel, az SZKP KB főtitkárá­val folytatott megbeszélése alkalmával határozták el. A szívélyes, baráti, ugyan­akkor tárgyszerű légkörben megkezdődött eszmecsere a két ország gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működésének időszerű kér­déseivel foglalkozik. A kor­mánydelegációk megbeszélik a termelés szakosításának es kooperációjának kibővítésé­vel kapcsolatos kérdéseket, valamint a szocialista gazda­sági integráció komplex programjának megvalósításá­ban való együttes részvétel kérdéseit. A megbeszélések eredmé­nyeiről hivatalos közleményt adnak ki. A magyar kormányküldött­ség két napot tölt a szovjet fővárosban. A hétfői megbe­szélések után a Szovjetunió Minisztertanácsa a Kreml- palota Katalin-termében est­ebédet adott miniszterelnö­künk és a kíséretében levő személyiségek tiszteletére. loen hétfőn, magyar idő sze­rint 5 óra 15 perckor a Szov­jetunióban felbocsátották a Vénusz—8 elnevezésű auto­mata űrállomást. Az új kozmikus kísérlet alapvető célja az automati­kus űrállomások segítségé­vel folyó Vénusz-kutatások folytatása. A Vénusz—8 fe­délzetén elhelyezett tudomá­nyos berendezések révén újabb adatok szerezhetők be a bolygóról. A Föld—Vénusz útvonalon haladva az automatikus űr­állomás — a tervek szerint — fedélzeti műszereivel fog­ja vizsgálni a bolygóközi tér fizikai tulajdonságait: min­denekelőtt méri a semleges hidrogén és a szoláris plaz­ma- kisugárzások koncén t rá - eió.iát. A Vénusz—8 fedélzetén jelvényeket helyeztek el Le­nin arcképével, illetve a Szovjetunió állami címeré­vel. Az automatikus űrállomás súlya 1180 kilogramm. A Vénusz—8 a célbolygó felé a fellövés után 1 óra 27 perc­cel indult el a Föld körüli közbenső pályáról. A Vénusz—8 1972. júliusá­ban, miután 312 millió kilo­méter hosszú pályán halad végig, a tervek szerint eléri a Vénusz-bolygó körzetét. Program szerint válik eL majd az űrállomástól a le­szálló szerkezet, amely si­mán leereszkedik a bolygó légkörében, s tudományos kutatásokat végez. A telemetrikus információ adatai szerint, a Vénusz—8 bolygóközi űrállomás fedél­zeti rendszerei normálisan működnek. ' A Vénusz—‘8 repülését nagyhatósugarú kozmikus távirányítási központ szabá­lyozza. A koordinációs szá­mítóközpont . feldolgozza az 'űrállomásról kapott informá­ciókat. Felbocsátották a Vénusz—8-at

Next

/
Thumbnails
Contents