Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
1972. more. 26., vasárnap E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytaid* a 7. oldatról) A legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi ói intései n bíróságok számára kőtelezők. 4íi. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választással töltik be; a megválasztott bírák törvényben meghatározott okok alapján visszahívhatók. ('Fi A Lenfelsőbb Bírásán elnökét négyévi időtartamra az országgyűlés választja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke köteles a Legfelsőbb Bíróság működéséről az országgyűlésnek be- s;n molni. (3) A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott móffon a élagyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. •ni. paragrafus (1) A bíróságok tárgyalásai" — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak. (3) A büntető eljárás alá vont személyeket a: eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. fin. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság bíróságai vétők es biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok .jogait és (örvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. (2) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. (."0 A bíróságokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. VI. FEJEKET ügyészség fii. paragrafus. (I) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről. (3) A: ügyészség felügyeletet, gyakorol a nyomozás törvényessége fölött, képviseli a vadat a bírósági eljárásban. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami', a társadalmi és a szövetkezeti szervei,-, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák: és megtartassák,, Törvénysértés esetén fellép a. törvényesség védet m éhen. 52. “paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészet az országgyűlés választja négyévi időtartamra. Az országgyűlés a. legfőbb ügyészt visszahívhatja. (2) A legfőbb ügyész az országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. fiit. paragrafus • (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. (2) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. (H) Az ügyészségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. VII. FEJEZET Hz állampolgárok alapvető jogai és kötelességei fii. paragrafus (I) A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. (3) A Magya r Népköztársaságban az állam- polgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. : (3) A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira es kötelességeire vonatkozó szabályokat. 55. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást;. (2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerő-gazdálkodással valósítja meg. 5(5. paragrafus (V) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való,jogot. ; (2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésének segítésével valósítja meg. , 57. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez. (2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg. fitt. paragrafus (!) A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség »tatén anyagi ellátáshoz van joguk. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya (2) A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalom biztosítás keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja. fit), paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az. állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá léteiével, az. ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. H0. paragrafus A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadsagát. (51. paragrafus (11 A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. (2) Az állampolgároknak nem, felekezel, vagy nemzetiség szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (fi) A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését ás ápolását. H2. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaságban a nők ás a férfiak egyenlő jogokat élveznek. (2) A nők egyenjogúságát szolgálják: munkalehetőségeiknek és munkafeltételeiknek megfelelő módon való biztosítása; terhesség és szülés esetére fizetett szabadság, az anyaság es a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere. (ifi. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát ás a vallás szabad gyakorlásának jogát. (2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat: különválasztja az államtól. H4. paragrafus A Magyar Népköztársaság a szólásszabadságot. a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja. (ifi. paragrafus . (t) A Magyar Népköztársaság biztosítja az egyesülési jogot. Az egyesülési jogot törvény szabályozza. (2) A szocializmus rendjének és vívmányainál: védelmére, a szocialista épitőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelő munka kiszclcsitésére. a nép jogainak és kötelességeinek magvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók szakszervezeteket, női, ifjúsági és más tömegszervezeteket hoznak létre. (ifi. paragrafus A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét. a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását. Pécsett ülésezett a KGST szélibányászati állandó bizottsága Befejeződött Pécsett a KGST szénbányászati állandó bizottságának 39. ülése. Az 1972. március 21. és 25. között lezajlott ülésen az európai tagországok delegációi vetlek részt. A bizottság ülésén megfigyelőként jelen voltak a Vietnami Demokratikus Köztársaság 'képviselői, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága titkárságának képviselője. A bizottság fennállásának 15. évfordulója alkalmából a bizottság elnöke, Jan Mit- renga beszámolt a KGST tagországok 1957. és 1972. közötti szénbányászati gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének főbb eredményeiről és fejlődési irányairól. Felszólaltak a tagországok delegációinak vezetői is. A bizottság jubileumi ülésének résztvevőit köszöntötte Vályi Péter, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, hazánk állandó KGST képviselője, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és Simon Antal, a Bányászati Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. A tagországok delegációinak felszólaló vezetői szén- bányászatuk eredményeinek példájával szemléltették, hogy milyen jelentős szerepet. tölt be a KGST szénbányászati állandó bizottsága a tagországok szénellátási problémáinak megoldásában a szénbányászat hatékonyságának fokozására irányuló törekvések sikerében. A bizottság megvitatta a végrehajtó bizottság ülésein hozott határozatokból adódó feladatokat. Megjelölte az elvégzésükre teendő intézkedéseket. s többek között jóváhagyta a KGST tagországok mélymüveléses széntermelési módszerének fejlődési prognózisát és ennek alapján meghatározta az alapvető bányászati berendezésekkel szemben támasztandó műszaki-gazdasági követelményeket, valamint az e berendezések iránti távlati igényt. A bizottság megvizsgálta több befejezett tudományos- műszaki együttműködési téma eredményét, köztük az alapvető bányászati és dúsító berendezések minőségi színvonalának értékelésével. « mélymüveléses széntermelö berendezés-komplexumok bevezetésével kapcsolatos eredményeket és határozatot hozott alkalmazásukra a KGST tagországok szénbányászatában. A delegációk véleménycserét folytattak a KGST tagországok szénbányászati vezetőinek továbbképzésére indítandó tanfolyamok szervezéséről. A bizottság jóváhagyta az 1971. évi munkáról szóló beszámolót és meghatározta tevékenységének további feladatait a tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés fejlesztésében. A bizottság jubileumi ülésének résztvevői megtekintették a KGST tagországok szénbányászati eredményeit, valamint 1957—1972. közötti fejlődését bemutató kiállítást. Az ülés a barátság, a kölcsönös megértés és a tevékeny együttműködés légkörében zajlott le. A csaknem egyhetes program az ülés jegyzőkönyvének aláírásával szombaton este Harkányban fejeződött be. A Tiszai Vcg.Vikombinátban több mint 150 millió forint költségráfordítással befejeződött a festékgyár 100 százalékos bővítése. E jelentős beruházással duplájára nőtt a I.akkfes- lék- és Műg.vuntagyár kapacitása. Képünkön: előtérben az új műgyantaüzem Foto: Kovács Endréné 07. paragrafus A Magyar N épköztársaságba n mindenki, akit demokratikus magatartásáért a társadalmi haladás, a népek felszabadítása, a béke védelme érdekében kifejtett tevékenységéért üldöznek, menedékjogot kaphat. 08. paragrafus (t) Minden állampolgárnak joga van arra, hogy részt vegyen a közűgyek intézésében; kötelessége, hogy közmegbizalását lelkiismer rétesén teljesítse. (2) Az állampolgárok az állami cs a társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatot tehetnek. Ezeket érdemben cl kell bírálni. 09. paragrafus A Magyar Népköztársaság állampolgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének tokozása, műveltségük gyarapítása, az ország természeti és kulturális értékeinek oltalmazása, a társadalom rendjének erősítése. 70. paragrafus (1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek. (3) A haza és a nép ügyének elárulását, a katonai eskü megszegését, az ellenséghez való áipártolást. a kémkedést, az állam katonai hatalmának minden csorbítását a törvény szigorúan bünteti. Vili. FEDEZET fi választások alapelvei 71. paragvafus (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. (2) A fővárosi tanács tagjait a fővárosi ; kerületi, a megyei tanácsok tagjait a városi és a községi tanácsok titkos szavazassál választják, (3) Az országgyűlési képviselőket, valamint : a tanácsok tagjait választóik visszahívhatják. 72. paragrafus (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti. (2) A választáson minden szavazásra jogo- í sült állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. (3) A választójogból való kizárás eseteit törvény állapítja meg. 73. paragrafus (1) Országgyűlési képviselővé, vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van. (2) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról, visszahívásáról külön törvény rendelkezik. IX. FEJEZET fi Magyar Népköztársaság címere, zászlaja és fővárosa 74. paragrafus A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott világoskék mezőben álló, ívelt oldalú, piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre. 75. paragrafus A Magyar Népköztársaság zászlaja piros- fehér-zöld színű. 76. paragrafus A Magyar Népköztársaság fővárosa Budapest. X. FEJEZET Zárórendelkezések 77. paragrafus (1) Az alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye. (2) Az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az állam valamennyi szervéra és az állam minden polgárára egyaránt kötelezők. (3) Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa, és feladatkörében eljárva megtartassa. 78. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. (2) A Minisztertanács köteles az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az országgyűlés elé terjeszteni
