Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972, mórc. 19,, vasórnop Művészet és művészeti közélet Lukovszky László műi er méhen Óriási méretű, valósággal családi fotelben kínál helyet. A bordás plüsshuzatú fotel valaha Benczúr Gyuláé volt, ő pihent rajta, ha elfáradt műtermében. A házigazda, Lukovszky László festőmű­vész nem hagyja abba a munkát beszélgetés közben sem. Előkészített rajzait ke­retezi a kiállításokhoz szük­séges kartonburkolattal, a paszpartuval. Ezek a rajzok már a nyári miskolci rajzki- állitásra készülnek. a Lukovszky László kétszeres Munkácsy-díjas festőművész két évtizede él közöttünk, ki­emelkedően számottevő egyé­nisége Miskolc képzőművé­szeti életének. Mint festő és mint grafikus egyaránt is­mert, elismert. Most rajzokat készít elő a tárlatra. Festő, vagy grafikus? — Nem lehet a két mun­kál így különválasztani, nem lehet még a kérdést sem így feltenni — mondja. — Ko­runkban elválasztható ugyan a kettő egymástól, legalábbis elvileg, de a környezetére, a világra figyelő művész a ku­tatás olyan stádiumában él, amely szükségessé teszi, hogy mást is csináljon, mint csak fessen, vagy rajzoljon. A raj­zolás, a grafika nemcsak azért kell, mert az élet jelen­ségeire gyorsabban reagáló kifejezésü forma, s mert a festőművésznek elengedhetet­len is a rajz, hanem mert sok tekintetben segít a mű­vésznek önmaga kifejezésé­ben. Benyomásai a világról, észletei környezetéről egy­szeri, soha meg nem ismét­lődő élmények. Egyszer, egyetlen egyszer vannak rá hatással Le kell rajzolni, rögzíteni az élményt, s ké­sőbb továbbfejleszteni, hozzá­tenni a saját mondandót, át­fogalmazni. A grafika minden ágát mű­veli. Rajz, rézkarc, linómet­szet, litográfia egyaránt kö­zel áll hozzá. És persze, a festés. A műteremben többek között nagyméretű olajkép látható. A kép alján óriási metropolist idéző háztömbök, felhőkarcolók. Fölöttük, az egész fölött eluralkodóan, nagy galamb röpül. A ga­lamb sebzett, vére sűrű pata­kokban hull alá, s a város­részek, ahol a békét jelké­pező galambot megsebezték, sötétbe borulnak, eltűnik be­lőlük a fény, a derű. az élet. Félreérthetetlen jelkép. A kép technikai megoldásai is külön figyelmet keltő. Az ér­desen, vastagon felrakott, erősen vonalrajzos formákat adó festés minden szemlélőt megállásra, gondolkodásra késztet. ■ — A művészet és ezen be­lül a festmény, a rajz kérdő­jeleket is állít a néző elé. Meg kell ragadnia a nézőt, a tárlatlátogatót, fel kell hívnia magára a figyelmet. Ez per­sze, nem azonos a reklám­anyagok blickfangjával, de úgy kell a néző figyelmét fogva tartani, hogy ne tudjon unottan, érdeklődés nélkül továbbsétálni a mű elől, áll­jon meg, töprengjen, gondol­kodjék együtt az alkotással, a képtől kapott gondolatokat fűzze, fejlessze magában to­vább. Ebben az együttgon­dolkodásra késztetésben a festési, ábrázolási techniká­nak is van szerepe. • Húsz esztendő alatt Lu­kovszky László törzsökös miskolci lett. A Hazafias Népfrontban társadalmi ak­tíva. nagyon jó a kapcsolata a diósgyőri nagyüzemekkel, azok dolgozóival, lelkes lo­kálpatrióta, minden tárlaton szerepel. Mégis, az utóbbi években mintha visszahú­Borsodi vállalatok hozzájárulása 400 ezer forint ösztöndíjat kapnak az általános és középiskolások Borsodban AKÁC ISTVÁN Négy számjegyű örök lel Európa tépetten lihegett, — itt, s valahol, messze, ezrek kezdtek fázni ... I’edig izzóit az ég cs a vaskő is megolvadt: egy érdes hang fölgyújlolt milliókat, mely tettből formált Szivekké sziveket. hogy nem fogják már őket többé megalázni. Hitemre: ezt még nem kell magyarázni?! Újságolvasók, párás szemű véggé 1 Ősz fők. akik máig itt-maradtak. nézem őket, és szomorú leszek; Hall.ja-e szótlan kiáltásukat ez a mostani gyülekezet? Konok regélők. Nem hárijánoskodók. Hajlott jegenyék, néhány öregisten ... Egy-Menyasszonyuk: a komoly forradalom, aki a nevetgélők dolgaiban — nincsen. Nem akarnak szoborrá mcroviilni, pedig túlnőtték az időtlen időt. — Reszkető kézzel, öklöt- ragyogódnak, példátlan példák, örök zászlóvivők! 4z országos állag fölöd Felkészülten és felelősséggel Az iskolai vezetés helyzetéről A fizikai dogozók tehetsé­ges gyermekei nek továbbta­nulására fokozott gondot for­dítanak Borsodban is. Ezt bi­zonyítja, hogy a megye álta­lános és középiskoláiban — Miskolc kivételével — már több mint 180 fiatal részesül ösztöndíjban, amelynek ősz­szege eléri az évi 400 ezer forintot. Ezt az anyagi ala­pot a megyei tanácson kívül húsz vállalat, 33 termelőszö­vetkezet és állami gazdaság, valamint a kisipari szövetke­zetek, a KISZ-bizottságok és a szülői munkaközösségek hozzájárulásával teremtették meg. A Borsod megyei Ta­nács például a mezőkövesdi kollégiumban lakó 60 tehet­séges és kiváló tanulmányi eredményt elérő általános is­kolásnak ad ljavi 200—250 fo­rint ösztöndíjat. Éneklő ifjúság Március 20. és 25. között, rendezik meg Miskolcon a város általános és középfo­kú tanintézeti énekkarainak, valamint a munkáskórusok­nak hangverseny-sorozatát. Az első koncertet 20-án, hét­főn délután a Bartók-terem- ben tartják, a másodikat 22- én a 40. sz. Győri kapui Ál­talános Iskolában, majd 23- án tartják a harmadikat a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Müvelödási Központban, vé­gül a negyediket a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház­ban. Valamennyi hangver­senyt rövid megnyitó vezeti be. ■ Újszerű kezdeményezés, amelyet az idén vezettek be: 51 olyan tehetséges középis­kolai tanulónak — akik diák­szállóban laknak és fizikai dolgozók gyermekei — nem kell kollégiumi díjat fizet­niük. Így ezek a fiatalok évente összesen mintegy 70 ezer forintot takaríthatnak meg. zódna a közélettől, keve­sebbszer találkozunk vele. — Ez a feltételezés alapve­tően téves. Nem húzódom vissza a. közélettől. Válasszuk külön a művészeti közéletet és Miskolc közéletét. Szerin­tem nem jelenti a művészeti közélettől való visszahúzó­dást, ha ritkán látnak. A mű­vészeti közéletet: nem a. nyüzsgés jelenti. Munkái, al­kotásai legyenek mindenütt ott. azokkal szerepeljen. Az utóbbi évek minden jelentős tárlatán szerepeltem az or­szágban. Több külföldi, igen jelentős kiállításon is részt vettem. Bulgáriában, Finn­országban, Lengyelországban, Svédország több nagyvárosá­ban ott voltuk a munkáim — mondja, majd a rajzok keretezését abbahagyva ú.j- ságkivagásokat keres elő és tesz elém, amelyek a híres svéd egyetemi város, Uppsala és más helyek visszhangiát érzékeltetik a melléjük csa­tolt magyar fordítással. — Nem a presszó, az asztaltár­saság. a feltűnősködés a köz­élet, hanem a tevékeny, al­kotó munka. Ezért érzem úgy: ha dolgozom, ha kiállí­tásokon szerepelek, nem vo­nulok vissza a művészeti közélettől. Régi gond. s nem új meg­állapítás, hogy Miskolcon nagy számban laknak művé­szek. vannak miskolci képző­művészek. de nincs miskolci képzőművészet. Lehetne-e vajon? — A miskolci képzőművé­szek elég heterogén kis tár­saságot alkotnak. Nehéz az egységes gondolkodást meg­teremteni. Határozottan hiányzik ehhez a miskolci művésztelep iskola szerepe. Pedig szerintem is kívánatos lenne a jobb összetartás. Ta­lán a szervezés alatt álló, s hihetőleg majdan nagy fel- készültséggel, hozzáértéssel irányítandó művészeti párt- szervezet lehet a forrása en­nek a várt és jobb állapot­nak. Talán több őszinte, nemcsak tervfeladat teljesí­tését jelentő törődés is hasz­nára válna a művészeti köz­életnek, mert az őszinte ér­deklődést nem pótolhatja semmiféle díjalapítás a tár­latokon. Jobb lenne úgy al­kotni, hogy kedvezőbbnek érezzük a művészeti légkört. ® Lukovszky László az idén ötvenéves. Ősszel a Miskolci Galériában nagyszabású gyűj­teményes kiállítása lesz. Mint mondja, számba veszi, mivé lett, hová jutott. A számadás nyilvános lesz. Közéleti esemény. Benedek Miklós I Napsainkban “naé£ .kongresszuson felvetett gon­dolatok következményeként — egyre többször esik szó közoktatásunk jelenlegi hely­zetéről, a szükséges változ­tatásokról. Közoktatás-politi­kánk milyensége azonban végső soron ott dől el az ok­tatási intézményekben, az egyes általános, illetve kö­zépiskolákban, szakmunkás- tanuló intézetekben. S az, hogy a közoktatás politikai feladatokat miképpen hajt­ják végre, elsősorban függ az iskolák vezetőitől. Megyénk mintegy 350 ok­tatásügyi intézményének ve­zetőjére 135 ezer tanulót bíz­tunk. Az új tanácstörvény életbe lépése óta, azzal, hogy folyamatosan megnövekszik az igazgatók jogköre — mun­káltatói, gazdálkodási jog­F3C! kört kaptak, illetve kapnak —, vezetési stílusuk mintegy 8000 pedagógus és oktatás­ügyi dolgozó munkáját és életkörülményeit befolyásol­ja. Hatalmas felelősség ez, amelyet nehezít, hogy okta­tásügyi létesítményeink ve­zetői ilyen tennivalókkal, ilyen új, kibővült feladatok­kal először találják szembe magukat. Ezért is tárgyalta az iskolai vezetés helyzetét a megyei tanács végrehajtó bizottsága, s ezért bocsátották vitára a napokban a megyei tanács elnöki értekezletén. Megyénkben — ha az or­szágos átlagol vesszük figye­lembe — nem rossz a hely­zet. Az intézmények vezetői­vel szemben támasztott kö­vetelmények teljesítésében általában az országos átlag fölött vagyunk. De ha járá­sokra bontva vizsgáljuk meg o követelményeket, már meg­lehetősen nagy a szóródás, a differenciálódás. Mert példá­ul — megyei szinten — ál­talános iskolai igazgatóink 75 százaléka főiskolát, vagy egyetemet végzett. 25 száza­lékuk rendelkezik csak ta­nítói képesítéssel. Ugyan­akkor azonban a mező­kövesdi járásban az igaz­gatóknak mindössze 11 szá­zaléka tanítói képesítésű. Ellenkező előjellel a sátor­aljaújhelyi városi helyzetet, az edelényi és a miskolci já­rás mutatóit lehetne felhoz­ni. Sátoraljaújhelyen például az általános iskolai igazatok fele csak tanítói képesítéssel rendelkezik. Az edelényi já­rásban ez 40 százalékot, a miskolci járásban pedig 38 százalékot tesz ki. Hasonló­képpen nagy a szóródás, ha az igazgatók ideológiai fel- készültségét vizsgáljuk, jól­lehet, az átlag itt is nagyon szép. Szervezett ideológiai továbbképzéseken jelenlegi igazgatói garnitúránk 50 szá­zaléka szerzett az esti egye­temi szintnek megfelelő ké­pesítést. Jó a helyzet akkor is, ha a vezetői rátermettsé­gei tesszük mérlegre. Főleg az elmúlt években történt nagy előrelépés, s ez azt je­lenti, hogy bízhatunk igazga­tóinkban. Általában tehát jól felkészült kollektívára vár az új feladatok megváló­Zenei napok leninvárosli A Derkovits Gyula Műve­lődési Központ és az Állami Zeneiskola az V. leninvárosi művelődési hetek keretében rendezi meg az idei zenei na­pokat. A rangos rendezvény- sorozat március 24-én hang­lemezkiállítással és ifjúsági hangversennyel kezdődik. Ezt követi március 27-én az Ál­lami Zeneiskola növendékei­nek hangversenye, majd egy nappal később zenei vetélke­dővel folytatódik a program. Március 29-én az Állami Ze­neiskola tanárainak közre­működésével újabb hangver­seny lesz. A zenei napok utolsó, egy­ben legrangosabb rendezvé­nyének a március 30-án sor­ra kerülő Mozart-est ígérke­zik, amelyen a Miskolci Szim­fonikus Zenekai' is közremű­ködik. sítása. Ezért bízvást tekint­hetünk a jövő elé, mert ez a vezetői garnitúra ígéret az iskolai élet demokratizmusá­nak további megerősítésére, az oktató-nevelő munka ha­tékonyságának fokozására, a pedagógusok élet- és munka- körűim én vein ek megterem lé­sére. S ehhez a munkához segítséget is kapnak. A meg­változott követelményekhez igazodva, a megyei tanács a pedagógusképző intézetek közreműködésével biztosítja az oktatási intézmények ve­zetőinek továbbképzését, fel­készítését a feladatok meg­oldására. E feladatok pedig rendkí­vül sokrétűek, hiszen az ok­tató-nevelő munka korszerű kiteljesítésétől kezdve egé­szen a gazdálkodási, bérgaz­dálkodási és munkáltató jog­körökig kell otthon lennie az igazgatóknak, és az igazgató- helyetteseknek. S nem utolsó sorban olyan feladatokat is meg kell oldaniuk, mint pél­dául a szemléltető eszközök mind nagyobb mértékű be­szerzése, hogy csak egy apró, ám lényeges példát említsünk. A középiskolai igazgatók és helyettesek fel­készítése. továbbképzése már megtörtént. Az általános is­kolai vezetők részére ebben az esztendőben tartanak ilyen tanfolyamokat. Mindezt azért, hogy a gyakorlatban, a min*, dennapok munkájában előbb­re léphessünk közoktatáspo­litikánk legfontosabb kérdé­seiben és feladataiban, az ál­talános iskola általánossá lé­teiében, a tankötelezettségi törvény végrehajtásában, s oktatásunk egészének maga­sabb színvonalra emelésében. Közoktatásunk egészének felülvizsgálata, a felszínre kerülő és került problémák megoldása a X. pártkong­resszus szellemében most ío- lvik. Az oktatásügy dolgozói és egész társadalmunk na­gyon sokat vár ettől a vizs­gálattól. Ügy hisszük, az is­kolai vezetés feladatainak ki- szélesítése is része a tovább­lépésnek. S ha még vannak nyitott kérdések, meg nem válaszolt, meg nem oldott feladatok, akkor azokban minden bizonnyal segít majd eligazodni e vizsgálat ered­ménye is. Csutorás Annamária TAVASZ

Next

/
Thumbnails
Contents