Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
1972. márc. 17., péntek ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 5 Ankét a műtrágya forgalmazásáról A Tiszai Vegyikombinát és az AGROTRÖSZT rendezésében e héten, szerdán ankétet tartanak a kombinát budapesti bemutatótermében. A megbeszélés elsődleges célja az volt. hogy a TVK. mint a legnagyobb hazai műtrágyagyártó vállalat, megismerje az AGROKER vállalatok véleményét a kombinát munkájáról. és hogy a szakemberek megvitassák a nitrogénműtrágya forgalmazásával kapcsolatos időszerű kérdéseket. Az ankéton dr. Kopácsy Ernővel, az AGROTRÖSZT vezérigazgatójával az élen ott voltak a megyék AGROKER vállalatainak igazgatói is. A tanácskozáson a MIM képviseletében Takácsi Imre főosztályvezető. a MÉM részéről pedig dr, Nagymihály Ferenc osztályvezető vett részt. A megbeszélést Huszár Andor, a TVK igazgatója nyitotta meg. majd dr. Nagy mi- hály Ferenc és dr. AlaUner István kandidátus, a TVK nitrogénműtrágya gyárának vezetője tartott szakmai előadást. Reprezentációs költségek miatt Tizennégy tanácsi vállalatnál ellenőrizte tavaly — | ügyészségi felkérésre — Mis- | kolc városi Tanács V. B. j pénzügyi osztálya a repre- j zentációs költségek alakulásai. illetve elszámolását. Kiderült, hogy a vállalatok döntő többsége nem vezette az előirt költségnyilvántartásokat. .s a megállapított normákul sem vette figyelembe — igaz, túlzottan nagy normatúllépést sehol.. sem tapasztaltak a revizorok. . A tanácsi szakosztályok hat vállalati igazgatót és főkönyvelőt írásbeli figyelmeztetésben részesítettek, és nyolc esetben kártérítést szabtak ki a vállalati vezetőkre. A Miskolc és a borsodi iparvidék zöldség- és gyümölcsellátásában döntő szerepet játszó szövetkezeti közös vállalatnak, az AGRO- KONZUM-nak tagjai, mondhatni tulajdonosai között egy Heves megyei tsz is található. Ez a „kültag'', a hevesi Rákóczi Tsz már az elmúlt évben is nagy segítséget nyújtott megyénk jobb ellátásához. s az idén még több árut ígérnek megyénk piacainak. Országos hírnév Matlák Zoltánnal, az AG- ROKONZUM igazgatóhelyettesével mi is ellátogattunk a megyénk ellátását segítő jószomszédokhoz. hogy amolyan „piaci előzetest" adhassunk a hevesi Rákóczi Tsz idei árukínálatáról. Heves községben, a hevesi homokhátság központjában egy kitünően szervezett, országos hírű. tsz-t ismerhettünk meg. Gulyás Sándor, a Rákóczi Tsz elnöke volt szíves kalauzunk, akitől sok érdekeset tudtunk meg a 8000 holdas gazdaság életéről, munkájáról. Az elmúlt évben 1000. az idén 1200 holdon foglalkoznak zöldségfélék és dinnye termesztésével. (Érdemes megemlíteni, hogy Borsodban összesen 400(1 holdon termelnek zöldségfélét.) A könnyű talajú hevesi homokhátságon sok évtizedes tradíciói vannak a zöldáru-termelésnek. A Rákóczi Tsz főleg a zöldségnek köszönheti, hogy az elmúlt évben is átlagosan 117 forint munkabért tudtak fizetni tagjaiknak minden 10 órás munkanapra. A hatalmas szabadföldi kertészet mellett, az elmúlt évben kezdték meg a fóliasátrak alatti primőrtermelést, s az idén közel 5 milliós beruházással 40 ezer négyzetméternyire növelték a fóliás kertészetet. Borsod jó partner A valóságos fólia-városban, ahol már most több százezer saláta fejesedik. ahol millió- számra nevelik, tápkockakban erősítik, készítik elő kiültetésre a különböző palántákat. az iránt érdeklődtünk, mit várhatnak tőlük Borsod piacai. — Borsod megye már évek óta jó partnerünk, szívesen szállítunk zöldárut, dinnyét az iparvidéknek — mondta Gulyás Sándor tsz-elnök. — Fő feladatunk természetesen az. hogy biztosítsuk Heves megye belső szükségletét. Ezenkívül sokat szállítunk a konzervgyáraknak, s az elmúlt évben közvetlenül a HUNGAROFRUKT-on keresztül 100, vagon árut exportálni is tudtunk, árutermelésünk csaknem egynegyed része pedig Borsodnak jutott. — Mi az. amire biztosan számíthatnak az idén megyénk piacai? — Az AGROKONZUM-mal 171 vagon zöldségféle és dinnye szállítására kötöttünk szerződést. A nagyobb tételek között ilyenek szerepelnek: paradicsom 1400. paprika 1500. zöldborsó «00. uborka 400. főzőtök 1000. sárgadinnye 2000. görögdinnye 10 000 és csemegeszőlő 800 mázsa. Húszezer korai fejessalátát is küldünk Borsodba. N éhány hete jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal „Munkaügyi adatgyűjtemény” című kiadványa, két vaskos kötetben. A „Munkarend, munkaidő” című fejezet sűrű számoszlopai mellé jegyeztem fel ezt a kérdést: „Az idő nem számit? . .Ügy tűnik: nem. A bőr-, szőrme- és cipőiparban. 1904 utolsó negyedében átlagosan 9 túlórát dolgoztak. 1909-ben mór 20 órát. Hasonló adatok a textilruházati iparban: 0—21. a vegyiparban: 12—27, a híradástechnikai és vákuumtechnikai iparban: 24—34, a nyomdaiparban: 27—30. (Az első szám minden esetben 1904-es, a második 1969-es adat.) Végeredményben 1904 utolsó negyedében az állami iparban átlagosan 27 túlórát dolgoztak, 1909 hasonló időszakában 37-et. Évről évre megállapítható a növekedés, holott ezek a számok még csak a három évvel ezelőtti állapotot tükrözik. Azóta ugyanis tovább nőtt a túlórák és a túlórázók száma. A Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Vasas Szakszervezet közös tanulmányban elemezte e jelenség okait. Magyarország legnagyobb iparágában, 14 vállalatra kiterjedő reprezentatív felmérés szerint, 1967-ben a munkások 32.0 százaléka túlórázott, ezen belül 8 százalékuk havonta 61 óránál többet. 1970-ben a munkáslétszám 37 százaléka túlórázott, és 23.4 százalékuk 01 óra felett. Közbevetve, de nem mellékesen: a kollektív szerződések rendszerint havi 40 órában állapítják meg a megengedhető túlórázás mértékét, ezenfelül nagyon indokolt esetben csak a szakszervezet külön engedélyével lehet túlmunkát elrendelni. Nos. az adatok szerint a szakszervezet egyre engedékenyebb. egyre megértőbb ... Az említett, adatok csak a statisztikailag kimutatható helyzetet tükrözik. Nincs ugyanis az a statisztikus, aki legalább megközelítően kimutathatná az egyre raffináltabb módszerekkel történő fekete túlórázás mértékét. Egyre jobban terjednek az olyan bérezési, premizálási, jutalmazási formák, amelyek a túlóraszabályok kijátszására engednek következtetni. A KGM és a Vasas Szakszervezet említett tanulmánya a többi között kimutatja, hogy az elmúlt év szeptemberéig csökkent a túlórák száma, ám a „mozgóbérek” felhasználásának részletezéséből arra lehet következtetni, hogy a fekete túlórák mennyisége — még az egészségre ártalmas területeken is — növekedett. Egyszóval: az idő nem számit. Minden túlóra elrendelése mögött — indoklásként — ott áll a lefegyverző érvelés: termelési érdek, vállalati érdek, népgazdasági érdek... Ez pedig többnyire megfellebbezhetetlennek tűnő érv. amely előtt rendszerint fejet hajtanak a legharcosabb szakszervezeti tisztségviselők is. Márcsak azért is. mert nincs módjuk bebizonyítani. hogy a „népgazdasági érdek" nyomatékos hang- súlyozása legtöbbször csak üres kifogás. A kohó- és gépipari vállalatok megkérdezett gazdasági vezetői hangsúlyozták, hogy „az egyre növekvő termelési feladatok elvégzéséhez a túlórák felhasználása elkerülhetetlen". Egyetértettek ugyanakkor abban is, hogy „a felhasznált túlóráknak csak egy részére lenne szükség, ha a vállalaton belüli szervezést, anyaggazdálkodást, termeléselőkészítést stb. javítanak". E tevékenységek azonban éppen a vállalatvezetőktől követelnének hatásos és átfogó intézkedéseket. Annak felismerését, hogy például a munkaszervezés nem hirtelen divatba jött kampányfeladat, hanem a termelés mindennapi rendjének szükségszerű velejárója. S nem azért vannak gondjaink a munkaszervezéssel, mert nem a legkorszerűbb, a fejlett országok színvonalát elerő szervezési megoldásokat alkalmazzák a vállalatoknál, hanem azért, mert úgyszólván a legelemibb szervezési módszereket is figyelmen kívül hagyják. S méginkább azért, mert az esetleges üzem- vagy munkaszervezési nekibuzdulások, kampányok a vállalatoknál mindig a jövőt. — sűrűn a nagyon is távoli jövőt — veszik célba. Az észak-borsodi TkS/OV küldöttválasztó közgyűlése Lezajlott lőszövetkezetek Területi Szövetségének kongresszusi küldöttválasztó közgyűlése is. A szövetséghez tartozó 4-1 tsz-t az. értekezleten 83 választott küldött képviselte, ül küldött igazoltan hiányzott az értekezletről. Megnyitó beszédet mondott és elnökölt Farkas Pál országgyűlési, képviselő. a put- .neki Egyetértés Tsz elnöke. A megnyitó után Ribárszki Pál. a TESZÖV elnöke egészítette ki az. írásos beszámolót amely összefoglalta a négy évi munka eredményeit és tapasztalatait, valamint a további feladatokat. Az írásos beszámolóból minden küldött és vendég megtudhatta, hogy két járásban — edelényi és ózdi — a 4 4 tsz-ben jelenleg 7600 tsz.-tag gazdálkodik. '550-nel kevesebb, mint négy évvel ezelőtt. A tagok átlagos életkora jelenleg 58 év. sokkal magasabb az országos állagnál. Az egy dolgozó tagra jutó közösből származó jövedelem négy évvel ezelőtt, évi 8890 forint volt, jelenleg 12 925 forint. A fejlődés tehát dinamikus, de a jövedelmi szint mindkét járás téeszei- ben jóval alatta marad az országos — CS a megyei — átlagnak. Ennek fő oka. hogy az ózdi és az. edelényi járásiöbb alapvető ban néhány kivételével rossz természeti és közgazdasági viszonyok közt gazdálkodnak a termelőszövetkezetek. A rossz viszonyok ellenére tovább szilárdult, az elmúlt négy évben a tagszövetkezetek vagyoni alapja, hiszen a közös vagyon az 1967, évi 336 millió forint értékről 1970 végére 491 millió forintra növekedett. megállapítást tartalmaz a beszámoló. Egyebek között azt is. hogy a területi koncentráció elkezdődött. de a folyamat: nem fejeződött be. A két járás tsz- tagságának többsége a további területi koncentrálásokat — egyesüléseket — igényli a gazdasági, politikai és társadalmi előfeltételek szerint. A tagszövetkezetek többsége igényli azt is. hogy létesítsenek kölcsönös támogatási alapot, amely segítené az átmeneti pénzügyi problémák megoldását. Szó volt az állami támogatás jelenlegi rendszeréről is, amellyel kapcsolatban a beszámoló egyértelműen megállapítja, hogy az az ózdi és az edelényi járások lneszeinek többségében ma még csak egyszerű újratermelést tesz lehetővé. A jelenlegi hitelpolitika hiá1 nyosságaival is foglalkozott az előkészítő bizottság beszámolója. Az észak-borsodi TESZÖV kongresszusi küldött választó közgyűlésén felszólalt Doj- csák János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára is. Ismertette megyénk mezőgazdaságának elért eredményeit és a hibákat, hiányosságokat. A felszólalók közül többen foglalkoztak a szakemberellátottság problémájával. Doj- csák elvtárs azt mondta, hogy véleménye szerint a két járás téeszéi nem használják ki a meglevő lehetőségeiket sem, nem foglalkoznak a továbbképzéssel és az átképzéssel. A falu általános gondjairól szólva azt hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára, hogy azok lényegében mégiscsak a termelőszövetkezetek gond.iai. 4 vi<-i összefoglalása i ™ ’**“ után az értekezlet megválasztotta az észak-borsodi TESZÖV küldötteit a termelőszövetkezetek II. országos kongresszusára és a TOT-ba. Kongresz- szusi küldöttek lettek: Ribárszki Pál tsz-elnök Sajó- püspöki. Hartman Bálint tsz- elnök Edelény, Túrái Aladárod tsz-főküny velő Csernelv. Szilagyi Adolf tsz-elnökhe- lyettes Borsodszirák. A TOT tagjaivá Ribárszki Pált és Hartman Bálintot választották meg. Szerződésem felül Az elnök még hozzátette, hogy a legszebb árut igyekeznek a borsodi iparvidékre szállítani, s valószínűleg a leszerződött, mennyiségen felül is jócskán vállalnak szállításokat. A tsz 25 vago- nos kapacitású savanyító üzemének paprikája, káposztája és vegyessavanyúsága is szinte teljes egészében Borsodban talált vevőkre az elmúlt esztendőben is. Sajó- szentpéteren és Özdon egy- egy borkóstolót is nyitott a Rákóczi Tsz. Szöveg: Pozsonyi Sándor Kép: Szabados György S okkal eredményesebb lenne, ha a legközelebbi, a soron következő termelési feladatokat próbálnák nem a nemzetközileg alkalmazott legkorszerűbb, hanem az adott viszonyokhoz képest leginkább alkalmazkodó szervezési munkával megoldani, ha a szervezés épp úgy része lenne a gazdálkodósnak, mint például az anyagátvétel, a normamunka, vagy a technológiai műveletek kidolgozása. S ahogy egy-egy termelési feladat: változik, ahogy bővül vagy szűkül a gyártmányválaszték, ahogy nő vagy csökken a vállalat munkaerőgondja, tehát ahogy változnak a gazdálkodás feltételei. aszerint kellene alkalmazni a munka- és üzemszervezési megoldásokat. Ebben az esetben biztos, hogy csökkennének a túlórák, lassan-lassan megszűnne az ipari termelés hol kiugróan magas. hol mélyre zuhanó lázgörbéje. Az idő, mint fontos termelési tényező, megkapná a neki járó helyet. Vértes Csaba Társadalmi munka egy új óvodáért Az építkezésekben és a közművesítésben igen sok még a tennivaló Sárospatakon, hogy Borsod e nagy múltú városa valóban városias arculatot kapjon. De örvendetes eredmény már az is. hogy ha lassú ütemben is. de elindulhatott az urbanizáció útján. Mas városokhoz hasonlóan, Sárospatakon is nagy gondot okoz az óvodai férőhelyek szűkös volta. Az ipar- fejlesztés lehetővé teszi a női mukaerők fokozottabb igénybevételét. s a kisgyermekes anyák munkába állását egy 100 férőhelyes tí.i óvoda építésére; kívánja a városi tanács elősegíteni. Erre a célra a megyei tanács 2,5 millió forintot biztosított, a még hiányzó egymilliót pedig a város dolgozón ajánlottak fel a Hazafias Népfront helyi bizottsága által indított ..Dolgozz egy napot városodért!" mozgalom keretében. Egyébként évről évre nő Sárospatakon a fizikai munkaként végzett társadalmi munka értéke. Az elmúlt évben például egymillió 440 ezer forintot tett ki. pénzben számítva, vagyis az egy főre jutó teljesítmény 101 forint 60 fillér volt. Az egyes üzemek. vállalatok, termelőszövetkezetek. intézmények dolgozói és az iskolák fiataljai rendszerint együttesen vettek részt a város fejlesztését segítő munkában. Különösen kiemelték a legutóbbi népfrontgyűlésen az ÉMÁSZ dolgozóinak nagyszerű felajánlását, akik vállalták, hogy az építendő új óvoda teljes villanybeszerelését társadalmi munkában elvégzik. Ennek értéke mintegy 280 ezer forint, amihez fogható társadalmi felajánlás eddig még nem történt a város életében. A szellemi jellegű társadalmi munka iránt, is egyre nő az igény és mind nagyobb a szükséglet a városfejlesztés során. Ezt egyrészt a helybeli műszakiak ajánlották fel. másrészt a Budapesten és az ország különböző részein élő pataki öregdiákok. így például Rácz György Ybl-dijas műépítész elkészíti a Bodrog- part rendezésének és az építendő szabadtéri .flsrrpadnak a tervét. jószomszédi segítség a jobb zöldségellátáshoz Zöldséges és dinnyésKerl 1200 holdon Az idő nem számít? 01* dlEElScUS rossz viszonyok között
