Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

1972. more. 15., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 // Akácviráq 370 mázsa méze NEB-vizsgálat Ózdon és a járásban Ritka pillanat Naponta sok tízezer \itas közlekedik a Tiszai pályaudvar aluljárójéban. Általában a nap minden szakában nagy a forgalom. Felvételünk egy ritka pillanatot örökített meg. amikor szinte üres. Fotó: Sz. G.v. A cigányság differeuciálódása Egy vizsgálat tanulságai A7. ózdi járási-városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság a kö­zelmúltban fejezte be a ma­gán kis iparosok es a kiske­reskedők tevékenységéről, működéséről folytatott vizs­gálatát. A NEB-vizsgálat el­sődleges célja volt megálla­pítani, hogyan tartják be a lakosság érdekeit védő elő­írásokat. Özdon több mint száz ma­gon kisiparos. kiskereskedő tevékenykedik (az utóbbiak részaránya alacsony), a já­rásban pedig a számuk meg­közelíti a 300-at. A vizsgá­lat során derült ki, hogy a járásban számon tartott kis­iparosok jelentős része kizá­rólag Óxdon fejti ki tevé­kenységét. a gyárvárosban végez szolgáltatásokat, s nem abban a községben, ahová az iparengedélyét kapta. -Ennek az oka, hogy a gyárvárosban meglehetősen nehéz működé­si engedélyt kapni, s így vi­dékre szóló engedéllyel igye­keznek „legálissá” 1 tenni munkájukat. Ugyanakkor je­lentősen megszaporodott, a városban a kontárok tevé­kenysége is, ami talán a ne­hezen megszerezhető iparen­gedélyhez vezethető vissza szintén. A vizsgálat a legltülönfé­—í ——i —i Megyénkben két évvel ez­előtt kezdtek megalakulni a sertéstenyésztő és -hizlaló társulások. Az általános fo­gyasztási es értékesítő szö­vetkezetek patronáfásával megalakult újszerű társulá­sok célja az volt, hogy — fő­leg vidéken — segítsenek megjavítani a lakosság hús­ellátását. 1970-ben 19 ilyen társulás kezdte meg működését me­gyénkben. A társulások négy­millió 912 ezer forint értékű sertést értékesítettek. Az elmúlt évben a ser­téstenyésztő és -hizlaló társulások száma 29-rc növekedett. Az újfajta társulások az elmúlt évben kitűnően mű­ködtek. mindenütt teljesítet­ték kitűzött céljaikat. Segít­ségükkel az ófészek boltjaiban lé­nyegesen megjavult a lébb szakmákra, szolgáltatá­sokra kiterjedt. A kisiparo­sok nagyobb része elsősorban a lakosság részére végez .szol­gaitatásokat. bizonyos szak- piákban (például az építő­iparhoz kapcsolódó szakmák között) jelentős a közületek számára végzett szolgáltatás, sőt van, aki kizárólag közü­letieknek dolgozik. Az utób­biak tevékenysége is fontos, mert kisebb volumenű mun­kákhoz* állami vállalatok nem tudnak kapacitást bizto­sítani. A vizsgált kisiparo­soknál a segédmunkaerők al­kalmazása a szabályoknak megfelelően történt, a jöve­delmek ellenőrzése azonban minden esetben nehézséget okozott. A pénztárkönyvre kötelezettek nem vezetik naprakészen a könyvet, a pénztárkönyvvel nem rendel­kezők jövedelembevallása nem egy esetben irreális. Nehezen elképzelhető, hogy egy órásmester évi jövedel­me 15 ezer forint legyen .. . A bizonylati fegyelem hiánya vonatkozik a kiskereskedők többségére is. A NEB a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatait továbbítja az ille­tékeseknek. (—th) húsellátás, bővült a vá­laszték, s az előző éveknél több hús­hoz jutott a szövetkezeti ven­déglátás is. A társulások megalakulá­sakor egyesek attól tartottak, hogy csökkenni fog a hagyo­mányos felvásárlásnak jutó hízósertések száma. Ennek ellenkezője történt. A Hús­ipari es Állatforgalmi Vál­lalat megyénkben 1971-ben 219 .százalékkal tudott több sertést felvásárolni a háztáji gazdaságokból, mint az előző évben. A kocakihelyezési es a sertéstartást segítő más ak­ciók jelentősen fokozták a tenyésztési és hizlalási ked­vet. A megye 29 társulása az elmúlt évben már több mint 2(i millió forint ér­tékű, az előző évnél mintegy ötször több hí­zott sertést tudott érté­kesíteni. Töbször szóltunk már la­punk hasábjain a cigány­kérdésről. Az országban a ci­gánylakosság .helyzetét csu­pán négy megyében mérték fel. Megyénkben körülbelül 45 ezer cigány el, a cigány­ságnak több mint 20 száza­léka. Mindez már önmagá­ban indokolná, miért volt Borsod az egyik a felmért négy megye közül. A három­tagú miskolci szociológiai ku­tatócsoport, amely Borsod társadalmi valóságának fel­térképezése során foglalko­zott e sajátos vizsgálattal — azért is fogott ebbe u mun­kába, mert vizsgálandó té­maként Miskolcon, Ózdon és Kazincbarcikán egyértelmű­én a cigánykérdést jelöltek meg. Bcbi/.oiivífoít hipotézisek*!' Az említett csoport — Tóth Árpád, a Nehézipari Műszaki Egyetem marxista tanszéke szociológiai csoport­jának tudományos kutatója vezetésével — nem számsze- rüségi felmérést végzett a megye négy járásában, ha­nem elemző vizsgálódást. Két feltételezés köré csoportosí­tottak a kérdéseket: a 25 éves fejlődés a cigánylakos- ságnál is ható tényező; s hogy a cigány lakosság nem egységes réteg, hanem rend­kívül differenciált. Mindkét hipotézis bebizo­nyosodott. A cigányság fej­lődése, , életszínvonalának emelkedése egyes helyeken gyorsabb, mint más rétege­ké, ám, így is lényegesen alatta marad a nem cigány lakosság életszínvonalának. A differenciálódás nagyon erős. Az összegyűjtött anyagból Özd, Kazincbarcika és Mis­kolc cigánylakosságának helyzetéről készült tanul­mány — gépi adatfeldolgo­zással, 3—4 évi munkával, összesen 1500 kitöltött és fel­dolgozott kérdőívet őriz a szociológiai csoport — 1500 cigány család, 10 000 ember élet körűimén veit dolgozták fel. Ki akarnak törni! A hatalmas anyagból ne­héz kiemelni, melyek azok a tapasztalatok, amelyekre már ebben az írásban fel kell hívni a figyelmet. Ráadásul a vizsgálat megállapításai máris újabb elemzéseket sürgetnek. Alapvető megálla­pítás, hogy példátlanul nagy a cigányok beilleszkedési szándéka. Ki akarnak törni a régi életformából. (Özdon a cigányok 7,8, Miskolcon 0,2 százaléka ragaszkodik a ci­gánytelepi életformához, Ka­zincbarcikán már senki sem!) Az ózdi cigányok például ki­jelentették: segítséget vár­nak, de a támogatást ne „a cigányok” kapják, hanem azok. akik megérdemlik. Ez egyben annak a jele. hogy maguk is érzik differenciáló­dásukat. A differenciáltságot leghí­vebben tükrözi a kérdező biztosok véleménye a felmért családokról. Eszerint például Ózdon a családok 52 száza­léka. Kazincbarcikán 12. Mis­kolcon 13 százaléka él ren­dezett körülmények között. K cigányság nem homogén tömeg Íme, még néhány adat a differenciáltságra, Ózdon a családfők 28,9 százaléka, Barcikán 26.7 százaléka anal­fabéta, Miskolcon ez az arány csupán 12,6 százalék, s míg az előbbi két városban érett­ségizett cigány családfő nem került a felmértek közé, Mis­kolcon a családfők 2,2 szá­zaléka érettségizett. A csa­ládfők jövedelmi szintje is rendkívül differenciált, Óz­don például 33 százalékuk 1500—1800 forint között ke­res havonta, 5,7 százalékuk viszont 800 forint alatt. Ka­zincbarcikán 30,3 százalékuk 1200—1500 forint között ke­res, 28.9 százalékuk 1500— 1800 között, s 6 százalékuk 800 forint alatt. Miskolcon 800 forint alatt keres a csa­ládfők 12.7 százaléka, ugyan­akkor 4.3 százalékuk 3000 (!) forint fölött keres. A cigánykérdéssé, kapcso­latban 1961-ben és 62-ben kél KB-határőzat született; ezt: sok állami intézkedés kö- | vette, amelyek a cigányla­kosság életszínvonalának emelését célozták. Mindez j pozitív hatású volt. E vizs­gálattal azonban bebizonyo­sodott. hosv ű.iabb kormány- határozatokra van szükség. Az eddig égységesen kezelt cigányságot a maga tényle­ges társadalmi valóságában kell vizsgálni! És mindezek­nek érvényesülnie keil a köz- tudatban, hogy a közvéle­mény se kezelje egységesen a cigánylakosságot. külön­böztesse meg a dolgozókat, a beilleszkedőket a kétes ele­mektől. Félre az előítéletekkel!! A cigánykérdésben előíté­lettel vitatkozók egyik sok­szor hangoztatott tévedése, hogy a cigányok lopnak, ve­rekednek stb., stb. A vizsgá­lat tanúsága szerint az ózdi cigányok 93,1, a miskolciak 94.4 és kazincbarcikaiak 97.6 százaléka büntetlen előeletü! (A lopásért. verekedésért börtönbe került szűk réteg viszont visszaeső bűnösökből áll. de miattuk senkinek sincs joga az egész cigány- lakosságot elmarasztalni.) Végső tanulságként ki­mondhatjuk: a vizsgálat lé- ! nyege. hogy a lakosság e sa­játos helyzetben levő cső- i portjáról — mely Borsod la­kosságának majdnem 6 szá­zaléka — tudományos érté- j kű információk állnak ren- j delkezésre. amelyek a helyi ; és az országos irányítás szá- J mára is konkrét feladatokat jelölnek meg. Nyitray Péter | Sárospatakon tizenhatodik éve szorgoskodik az Akácvi­rág méhész társulás. Az ala­pító 26 tag 310 méhcsaláddal kezdi e. mostanra a taglét­szám 87-re gyarapodott, a méhcsaládok száma pedig megötszöröződött. Évről évre tetemes menv- nviségű mézet értékesítenek közösen a pataki méhészek. A legutóbbi idényben 37 ezer 138 kilo mézel szállítottak az Országos Méhészeti Szövet­kezetnek. a szerződésben vál­lalt tétel 118 százalékát. Köz­tudomású. hogy a méz igen értékes természetes édesség, s igen jól értékesíthető ex­portra is. Ezen vált ki in­dokolt: elégedetlenséget a tár­sulás tagjaiból, hogy a mo­nopolhelyzetet élvező Orszá­gos Méhészeti Szövetkezet nehezíti a méz értékesítését azzal, hogy nem szállít meg­felelő mennyiségű kannát a méz összegyűjtéséhez. Ezen­kívül sérelmesnek ítélik a méhészek azt is. hogy az át­vevő vállalat a .szerződött méz 50 százalékát csak bizo­mányba veszi át. és árát csak 6—8 hónapos késede­lemmel fizeti ki. Okkal hivatkoznak a mé­hészek követendő, jó példá­ra; a helyi. Sárospataki Áfész segítőkészségére. A pataki ér­tékesítő szövetkezet a méhé­szek vándortanyáiról önkölt­ségi áron szállította a mézet az átvevő helyekre, s az ösz- szegyüjtött mennyiséget sa­ját autóján fuvarozta Buda­pestre. Pedig az országos vállalat­nak több az anyagi lehetősé­ge a saját érdekét is szolgáló együ ttmüködésre. —c* FÖFOTÖ FÖFOTÓ Közületek, termelőszövetkezetek s magánniegrcndclők részére fénymásolást vállalunk négyzetméterenként 12 forintért, vagy hajtogatva, 14 Ft-os négyzetméterenkénti áron A kész fénymásolatokat utánvéttel, posta ford u 11 á va 1 szállítjuk Címünk: Budapest, IX., Üllői út 81. Meg kell változtatni a szemléidét A belső ellenőrzésekről J-y zen a héten tárgyalt Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az 1971. évi költségvetés és vál­lalati pénzügyi revíziók tapasztalatairól. Tudósításunk­ban a feltárt tényekről és adatokról szólottunk. Külön figyel­met érdemelnek azonban a belső ellenőrzésekkel kapcsola­tos tanulságok. Manapság nehezebb az ellenőrzés, mint volt korábban. Sokkal munkaigényesebb egy vállalat beruházását megvizs­gálni — gazdálkodásának egészében —. mint azelőtt, amikor egy-egy beruházást fillére „beszabályoztak”. Ugyanez a hely­zet a bérügyekben is ... Egy nemrégi vizsgálat például megállapította, hogy az egyik miskolci vállalat igazgatójának titkárnője magasabb fizetést kapott, mint egy tanácsi osztályvezető, s egy-egy beosztott havi alapbére nagyobb volt. mint a tanácselnöké, a légoltalmi ügyekkel foglalkozó munkatárs fizetése pedig felülmúlta a megyei légoltalmi parancsnokét. Sok-sok pénzügyi, gazdasági, szervezési hibára és fogya­tékosságra felfigyelhetnének menet közben a vállalatok, in­tézmények. ha a belső ellenőrzések hatékonyabbak lenné­nek. Akadt olyan vállalat, ahol a belső ellenőr év közben raktárosi munkát végzett. A jó vezetőt nem kell rá figyel­meztetni, hogy a belső ellenőr megállapításai a vezetést segítik. Sok helyen a vezetők azért idegenkednek a belső ellenőrtől, mert. annak negatív megállapításaiban csak mun­kájuk kritikáját látják, nem pedig a segítséget, s mi sem egyszerűbb annál, hogy a szervezetlenség, a hibák takar- gatása végett a belső ellenőrt — mert hisz alárendeltje az igazgatónak — más munka végzésére irányítják. Pedig a belső ellenőrzés a vezetés funkciója, ezt tudomá­sul kell venni. Akárcsak azt, hogy az ezzel ellentétes szem­léletet nem lehet csak hivatali eszközökkel megváltoztatni! Ez politikai munka. N em nyugodhatunk bele. hogy az igazgató felismeri-e vagy sem a belső ellenőrzés fontosságát. Ha a vezetés nem tesz hathatós intézkedéseket a belső ellenőrzésre, akkor erre a tanács szakosztályainak kell utasítania a belső ellenőröket kötelezően foglalkoztató vállalatokat. Mert a ve­zetőkre milliókat bíztak, ezért pedig vállalni kell a felelős­ségei. Ny. f*. Ilii sertéshús a háztáji gazdaságikból Feed mén vés társulások Maoánlíisiparosok és a kiskereskedők te véken ysédéről

Next

/
Thumbnails
Contents