Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

1972. morc. 15„ szerda eSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Függetlenül a termelési viszonyoktól ? A technikai problémákról, a technika történetéről és a technika szocioló­giai kérdéseiről szóló iroda­lomban gyakran találkozunk azzal a tétellel, hogy „a tech­nikai. folyamat öntörvényű fejlődése a technika fejlődé­sének alapvető forrása”. Ez a felfogás különösen a mű­szaki értelmiség körében terjedt el széles körben, de hasonló nézetekkel legutóbb a marxista filozófiával fog­lalkozó propagandisták és esti egyetemi hallgatók kö­rében is találkoztunk. Egy ilyen, a kapitalizmus és szo­cializmus konkrét viszonyai­tól elvonatkoztató koncepció, különösen a jelenkorban a tudományos technikai forra­dalom jellegét és történelmi­leg új minőségét illetően hi­bás következtetésekhez vezet. A technika ellentmondásos fejlődésének lényege nem magából a technikából, ha­nem a termelési folyamat el­lentmondásosságából, a ter­melőerők főbb elemei közötti kölcsönhatásból adódik. Helytelen-e ezek szerint a technika önálló fejlődéséről beszélni? Annyiban helyte­len, amennyiben a technika és a mindenkori társadalmi formáció közötti összefüggés ..abszolút”, mert a termelő­erők sohasem a termelési vi­szonyoktól függetlenül fej­lődnek; a termelőerők elemei közötti minden viszonyt a mindenkori korszak gazdasá­gi törvényei közvetítenek. Ha mégis figyelembe vesszük, hogy a fejlettebb munkaesz­közök más erő- és energia- forrásokat, nagyobb munka- készséget, ismereteket kíván­nak, úgy természetesen a termelőerők viszonylag ön­álló fejlődéséről beszélhe­tünk. amely a termelőerők technikai és szubjektív ol­dalára vonatkozik. Ha a termelőerők eredeti elsődleges és történelmi sze­lepét figyelembe vesszük, jo­gosult a termelőerők vi­szonylag önálló fejlődéséről beszélni, de nem a techni­káéról. A termelőerők vi­szonylagos függetlensége, ön­állósága nem azt jelenti, hogy a termelési viszonyok­tól függetlenül azokon kívül fejlődnek, hanem csupán Március 34-én. kedden dél­előtt tartotta alakuló ülését a Mezőkövesd járási nép- frontbizoltság. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Molnár András, a Mezőkö­vesd' járási Pártbizottság el­ső titkára, Juhász Péter, a járási pártbizottság titkára, dr. Szilágyi János, a Borsod megyei Tanács V. B. Mező­kövesd járási Hivatalának elnöke. Hartman Bálintné. a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának munkatársa. Bol­tok. József né és dr. Zsidai László országgyűlési képvi­selők, Molnár József, a Ha­zafias Népfront mezőkövesdi járási bizottságának titkára. Az alakuló ülésen Kovács Kálmánná, az SZMT titkára, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja köszön­tötte a járási bizottság meg­választott 53 tagját, majd ja­vaslatot tett a 13 tagú elnök­ségre. A Mezőkövesd járási nép­frontbizottság elnöke ismét dr. Papp Zoltán, titkára pe­dig Molnár József lett. Ezt követően dr. Papp Zoltán el­nök számolt be a községi nepfrontbizottság-választások tapasztalatairól. Szólott róla, nogy a járás 23 választói gyű­lésén közel háromezren vet­tek részt. A választásokon megjelent dolgozók nagy ak­tivitásról tettek bizonyságot. Több százan mondtak véle­OIcsó és praktikus Habszivacsvásár a MtH-néi Az Észak-Magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat valamennyi megyei és miskolci telepén, valamint átvevőhelyén olcsó és a ház­tartásokban sok mindenre felhasznáható táblás és da­rált habszivacsot hoz forga­lomba. A táblás habszivacs például praktikusan felhasz­nálható a víkendházakban ágybetétként, s jó szolgála­tokat tesz a kirádulóknak. A darált habszivacs a dísznár- nák legolcsóbb töltőanyaga. A MÉH miskolci olcsó bolt­jaiban is árusítanak habszir vacsot. (x) ményt a népfront 4 éves munkájáról. A népírontbi- zottság elnöke a továbbiak­ban elmondotta, hogy a me­zőkövesdi járásban összesen 628 községi népfront bizottsá­gi tagot választottak. A tiszt­ségviselők között a munká­sok aránya 23 százalék, amely kétszerese a négy év­vel ezelőttinek. Tovább nőtt. a népfrontbizottságökban a nők és fiatalok aránya is. Beszélt arról, hogy a 628 köz­ségi népfrontbizottsági tag között 191 középiskolai, illet­ve főiskolai és egyetemi vég­zettségű tisztségviselő tevé­kenykedik. Az ünnepi beszámoló után Molnár József, a járási nép- frontbizottság titkára ismer­tette a népfront programjai és a községi tanácsok előtt álló feladatokat. A Mezőkö­vesd járási Pártbizottság ne­vében Juhász Péter, a párt- bizottság titkára köszöntötte az újjáválasztott népfrontbi­zottságot és a járási elnöksé­get. azt, hogy a termelőerők for­radalmi erővel bírnak, a ter­melési viszonyokat pedig vi­szonylagos állandóság jel- jemzi. termelőerők viszonyla­gos önállóságának má­sik oldala abban kere­sendő, hogy a társadalmi munka meghatározott fejlő­dés fokai, meghatározott ter­melési eszközöket, termelési eljárásokat és energiaforrá­sokat feltételeznek. A ter­melőerők fejlődési fokai mindig meghatározott törté­nelmi formál öltenek, E konkrét formák, a minden­kori társadalmi fdrmáció gaz­dasági törvényei és viszo­nyai. Ezek határozzák meg a technikai haladás terjedel­mét, ütemét. A tulajdonvi­szonyok jellege a termelő­erők közötti minden kölcsön­hatásra rányomja bélyegét. A technika struktúráját meghatározó tényezők közül megemlíthetjük a természeti törvények alkalmazását. A természeti törvények alkal­mazási területét a termelés -követelményeinek, a gazda­sági törvényszerűségeknek a jellege formálja, gátolja vagy elősegíti. Indokolt tehát a termelés fejlődésének viszonylagos ön- törvényszerüségéről beszélni, ha ez alatt a társadalmi ter­melési folyamat ellentmon­dásos fejlődését értjük. Ez a fejlődés a felismert termé­szeti törvények alapján kö­vetkezik be. a termelés fő elemei, a dolgozó ember, a technika és a munka tárgya közötti kölcsönhatásban. Azok a nézetek, amelyek úgy fogalmazzák a kérdést; „úrrá lehet-e a. technika, az emberen”, „áldás-e, vagy alok-e a technika” — hall­gatólagosan már eleve el­szakítják egymástól a ter­melőerőket és a termelési viszonyokat, sőt a termelő­erők közül is, csak az egyi­ket a tárgyi oldalt emelik ki' indegy, hogy a kérdé- | M sekre optimista vagy pesszimista választ ad­nak, ettől még nem válnak marxistává, ha közben fi­gyelmen kívül hagyják, hogy ; a technika mindig az cm- j bér alkotása, és az ember 1 csak meghatározott társadéi- , mi viszonyok közepette végzi alkotó tevékenységét. A tech­nika hatása a társadalomra, az emberre mindig e társa­dalmi viszonyokon keresztül realizálódik. Lakatos Imre j Harminc év távolából Emlékezés 1942. március 15-re 4 második világháború idején a magyar úri világ végképp behódolt a horogkeresztnek. Népelle­nes alaptermészetének meg­felelően felajánlotta a hitle­ristáknak a magyar kenye­ret, a magyar szalonnát, a magyar bort és a magyar — vért. Ugyanekkor a népfront­politikát folytató Kommunis­ták Magyarországi Pártja — szövetségeseivel együtt — ál­talánossá tette a harcot a független, .szabad, demokra­tikus Magyarországért. A Szovjetunió elleni fasisz­ta orvtámadás a végletekig felfokozta e kiállás lendüle­tét, és nem szűnt meg a fel­háborodás a magyar tábor­nokok újvidéki vérengzése miatt sem. A Milotay-féle jobboldali publicisták jajon- gása és átkozódása közben fantasztikus méreteket öltött a Hitler-barát magyar kor­mány terrorja. Ennek elle­nére az ifjúmunkások 1941. október 6-án megkoszorúz­ták a Batthyány-emlékmű- vet, 1941. október 31-én pe­dig nagyszabású antifasiszta demonstráció ment végbe a Kerepesi temetőben Kossuth és Táncsics sírjánál — „hogy mi ne legyünk német gyar­mat ...” A Vár ura dühöngött. Ra- portra rendelte minisztereit, és vért követelt. Valóban: minden korábbinál kegyetle­nebbé vált az irtóhadjárat. Óránként szaporodtak a mártírok. 1941 karácsonyán a Népszava ünnepi száma mégis deklarálta a hadüzene­tet a nemzeti tragédia ellen. E hadüzenetben képviseltette magát minden haladó irány­zat. Bajcsy-Zsilinszkytől Kál­lai Gyuláig, Szekfűtöl Móricz Zsigmondig és Szakasits Ár­pádtól Benedek Marcellig. A jobboldali propaganda vaskos hangon rikoltozott. es a nyilas osztagok hazaáruló­nak nevezgették a legdere­kabb magyarokat. A kommu­nistákat ez azonban mit sem gek egybegyűltek a Petőfi- szobor körül. Es ott elemi erővel robbant ki a harci kedv. Előkerültek a kábátok alá rejtett zászlók, képek és transzparensek. U gyanekkor ezer meg ezer röpcédula szökkent a magasba, mint a szabadság és a béke galamb­jai. A szó szoros értelmé­ben megrázta a levegőt a húszezres tömeg együttes, tö­mör hangja: „Abcug Hitler! Le a fasisztákkal! Békét! Munkások, parasztok, fogja­tok össze! Éljen a Szovjet­unió! Független, szabad Ma­gyarországot!” Olyan volt ez a hangorkán, mint egy tör­ténelmi vihar. Aki ott volt, megmámorosodott tőle. Nem félt senki. Nem kímélte tor­kát egyikük sem. A nemzet életakarata lombolt a jel­szavakban. Félelmetesen és felemelően szép voll. Cso­da-e, . ha az utcai járókelők ezrével csatlakoztak az ak­cióhoz — spontán, lelkesen, elszántan. 4 rendőri terrorosztago­kat eleinte megbéní­totta a tömör egység. Nem tudták, hol kezdjék a támadást. A katlan közép­pontjához, ahol legheveseb­ben forrt az indulat, oda se fértek. Ekkor aztán a leg- aliatibb vadsággal zúdultak az emberekre: villogtak a kardok, suhogtak a gumibo- lok, csattantak a puskatu­sok. De a tömeg csak szét­szóródott — el nem futott. Sőt, a mellékutcákban foly­tatta a tiltakozást, és új já­rókelőkkel akkumulálta ön­magát minden csoport. Erő­sítések érkeztek: sivitottak a szirénák, bőgtek a gépkocsik, csattogtak a tiszti osztagok csizmái. És az „eredmény”? A reakció_ veresége volt ez. Nagy és végzetes veresége. Nem heverte ki többé. így lett 1942. március 15-e az újkori magyar szabadság- harc egyik legszebb epizód­ja ... Megkezdték a barit és a galenit szállítását Rudabányán a vasérctöm- zsek szegélyeiben más ásvá­nyi anyagok — így például barit és 3—4 százalékos ólom tartalmú galenit — is találhatók. A vállalat vezetői kiszámították, hogy ezeknek a kisebb mennyiségben elő­forduló ásványoknak a ki­válogatása megéri a fáradt­ságot, hiszen értékesítésük­kel másfél-kétmillió forint­Üvegontök A Sajőszcntpétcri Üveggyárban kádkövek öntésével is foglalkoznak, amit az üvegkemeneék bélelésére használnak. Az alapanyagot ívfényes kemen­cében 3600 T-mi olvasztják meg és különböző formákban öntik. Az ezzel bélelt kemencék élettartama jelentősen megnövekszik. Több külföldi üveg­gyárnak is szállítanak kádkövet. Az öntéssel Szabados Lajos foglalkozik, ő látható képünkön. Fotó: Laczó József lal növelhetik az üzem gaz­daságosságát. Az idén már az Országos Érc- és Ásványbánya Válla­lat pilisvörösvári őrlőművé­be több mint kétezer tonna baritot, a gyöngyösoroszi dú­sító üzembe pedig ezer ton­na galenitet szállítanak fo­lyamatosan. A feldolgozott és porrá őrlött baritot az olajbányászat hasznosítja többek közt, a galenit dúsí­tásával pedig nemcsak ólom, hanem kisebb mennyiségű ezüst színpor is nyerhető. Az első szállítmányokat kedden küldték el a feldolgozó üze­mekbe. ÍJ I ej szohálíaíásí A Finommecnanikai Javító Vállalat a lakossági háztartá­si gépjavítást 22 százalékkal, az elektroakusztikai cikkek javítását pedig 9 százalékkal növeli a tervek szerint 1972- ben. A gépkocsijavítás éves terve alapján 1971-hez viszo­nyítva 105 (!) százalékos nö­vekedést irányzott elő. Az egységdíjas szolgál látások ki- terjesztése érdekében a vál­lalat közel egy évig közvéle­ménykutatást folytat. A lakossági szolgáltatások fejlesztésére 250 ezer forintos gépi állóeszköz beruházást tervez az idén a Finomme­chanikai Javító Vállalat. ß jtáss néplroiizöttsái Éli ülése MezőkövesÉn zavarta. jviegmrueiteK az anu- íasiszta és függetlenségi mozgalmat. Megalakult a Magyar Történelmi Emlék- bizottság. Az a íedőszerv, amely a legtapasztaltabb és legrátermettebb kommunis­ták, az egész párt vezetésé­vel nagyszabású szervező­munkát kezdett. Minden má­sodik-harmadik pesti ember gomblyukában feltűnt a Pe- tőfi-jelvény. „Valami lesz, valaminek történnie kell” — érezte mindenki: 1942 elejé­től forrani, izzani kezdett a magyar politikai élet levegő­je. M éretükben és jelentősé­gükben megnőttek az események. A Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívására 1942. március 15- én nagyszabású tüntetés ké­szült. Nem túlzás azt állíta­ni. hogy olyasféle boldog iz­galom fogta el az embere­ket, aminő 1848. március idusán ejthette rabul a pes­tieket, a Nemzeti dal halla­tára. A Petőfi-jelvény és a Petőfi útján című kötet vi­lágosan megfogalmazta a tömeghangulatot és a töme­gek elszántságát. A Horthy- reakció főként azért döbbent meg, mert tudta, hogy a ma­gyar munkásosztály nemcsak helyesli a mozgalmat, hanem minden erejével támogatja is. Nemzeti egység jött létre a népfrontgondolat zászlaja alatt. A rendőrség fejvesztetten kapkodott. Szerette volna elkobozni a Petőfi-jelvényeket. Kutatta a röpcédulák terjesztőit. El­rendelte a zászlók, a transz­parensek és az emblémák el­kobzását. Mozgósította egész spicligépezetét, mindenkit, akit júdáspénzen megvásá­rolhatott. A kommunisták szervező­ereje és a szövetségesek helytállása azonban csodákat művelt. A százféle ellenőr­zés, vegzatura és mocskos provokáció ellenére a törne-

Next

/
Thumbnails
Contents