Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

1972. febr. 13., vasárnap EszMMmeinRORSZftG 5 „Vándormadarak” útja és sorsa ii. A munkaerőmozgás — el­sősorban a „vándormadarak” miatt igen sok gondot okoz a vállalatok, szövetkezetek becsületes dolgozóinak, ve­zetőinek. Számítanak a több­nyire mindent tgérő új mun­kaerőkre, de ezek hamar továbblépnek, s az általuk vállalt feladat is a becsüle­tes, a vállalathoz hű törzs­tagok vállára nehezedik. A törzs tagok gyakran szóvá te­szik : — Sajnos többet törődnek azzal, aki nincs, mint a!ki dolgozik. Valóban, a vándormada­rak nagy energiát kötnek le. Egy-egy munkahelyi változás 5—12 ezer forint kiesést okoz a vállalatnak, s a nép­gazdaságnak. Miskolcon ás a megyében 3—1 ezerre tehető a vándormadarak száma. A vándorlások következménye­it millió forintokban lehet kifejezni, s ezek az emberek szemléletükkel, fegyelmezet­len magatartásukkal is erő­sen mérgezik a munkahelyi légkört. „Üühős” emberek — Visszajöttem. Nem vi­tatkozom velük! Nagy felháborodással állít be a munkaközvetítőbe Sz. László. Mérgelődése abból ered, hogy' a vállalatok a kényszerű kiközvetítés elle­nére sem akarják felvenni. Nagyon egyszerű oka van. Az alig 43 éves lakatos 194ö óta a harmadik munkaköny­vét nyuzza, s most akarja a huszonheted ik munkahelyét megörvendeztetni. Panaszko­dik, hogy lassan minden gyárkapu bezárul előtte. Mi­ért. vándorolgat? — Családi ok. Egyik gyár­ból ki, a másikba be. Én fi­zettem rá. Családi baj mindenütt elő. fordulhat. Nem ok az italo­zásra és a munlia'boly-vál­toztatásra. Még kevésbe arra, hogy a közösség fizes­se a számlát. Sz. László ván­dorlása eddig jó negyedmil­lió forint kiesést okozott a társadalomnak. K. László már nagyobb figyelmeztetést kapott. Egy időben szorgalmasan dolgo­zott, hét évet „lehúzott” a nagyolvasztóban. — Aztán a züllés útjára léptem — mondja. 19 válla­lat bélyegzője szerepel a munkakönyvében. Az elmúlt év júliusában — garázda­ságért — három hónapi bör­tönbüntetést kapott. A gyár­kapuk lassan előtte is bezá­rulnak. P. Sándor asztalos keserű­en panaszolja, hogy benne már sehol sem bíznak. Ö maga se csodálja. — Többrendbeli betöréses lopásért 4 és fél évre ítél­tek. Nem titkolózom. Őszin­tén elmondom, és gyorsan közük velem, hogy nem kel­lek az üzemben. . Azt mondja, hogy a bör­tön nagy . fegyelmezés volt. Most bizonyítani akar. A kérdés az: hogyan állja meg helyét az építőipari vállalat­nál, ahová kiközvetítették ? / G. László már lemorzsol­ta élete javát. Végtelenül dühös, hogy nem akarják alkalmazni a vállalatok. — Megtagadják tőlem a munkát! Ezt nem lehet ki­bírni 1 Két hónap alatt kétszer vált meg ugyanattól az üzemtől. A harmadik eset­ben a Köztisztasági Válla­lathoz közvetítették ki, de már az első nap nem ment munkába. Közölték vele, hogy ilyen bemutatkozás után nem tartanak igényt a szereplésére. Most is dühö­sen követeti, hogy a társa­dalom biztosítson neki jól fizetett, könnyű munkahe­lyet. R. László gépkocsivezető a munkaközvetítő irodát és a vállalatokat ostromolja. Ra­gyogó érveket hoz fel a mun­kához való jogokról. A kö­telességmulasztást viszont húsz vállalat bélyegzője, s a MIL-lapon hurcolt több ezer forintos tartozása dokumen­tálja. — Mi lesz velem? — Miskolcon nincs sok re­ménye. Próbáljon elhelyez­kedni vidéken, s emberclje meg magát. McgnYugtató vállalati intézkedések A munkaközvetítő irodá­ban ezen a napon 92. mun­kát kereső férfi lépett be. Elenyészően kevés az ;olyan ember, akit bizalommal le­het a vállalatoknak javasol­ni. A jelentkezők nagy ré­szének munkakönyvébe egy év alatt 2—3 vállalat cégbé­lyegzője kerül. A megjelen­tek egyharmada tipikus „ván­dormadár”. Hogyan próbálják a válla­latok megakadályozni a ván­dorlás káros folyamatát? — Naponta 15 ember je­lentkezik nálunk felvételre. Közülük azonban 8—10 saj­nos „vándormadár” — mond­ja Szegedi István, az LKM munkaerő-gazdálkodási osz­tályának helyettes vezetője. — A vándormadarak felvé­teléről egyénileg döntünk. Sajnos, túl sok köztük a „régi ismerős”, s a naponta jelentkezők közül 6—7 em­berrel közöljük: nem tar­tunk igényt munkájára. A Diósgyőri Gépgyárban erősebb féket alkalmaznak. Poós László, a gyár munka- erőgazdálkodási csoportveze­tője így tájékoztatott róla: — Hetenként 30 ember je­lentkezik nálunk felvételre, közülük 22—23 a vándorma­dár. Velük van a legtöbb bajunk. Volt egy jelentkező, akinek a munkakönyvében nyolc helyen szerepelt a „ki­lépett” bejegyzés. A felvétel a gyárra anyagilag is kihat .— munkaruha, utazási ked­vezmény stb.. s a becsületes dolgozók érdekében jobban meg kell gondolnunk, kinek is adunk' ilyen kedvezmé­nyeket. Ű.iabban nagyobb figyelmet fordítunk a mun­kaerő minőségére. A máso­dik alkalommal a fizikai dol­gozói még visszavesszük. A Korszerűsítik a szivattyútelepeket Tavaszi hóolvadás, nagyobb esőzések idején megyénk déli járásaiban több tízezer hol­dat fenyegetnek a belvizek. A belvizes öblözetek bizton­sága évről évre javul. Nem­csak a csatornák hálózatát, sűrítették hanem a belvízül - emelő szivattyúk kapacitását is növelték. A Bodrogközben, fi Tak1 aközben és Dél-Borsod­ban a belvizeket 14 szivaty- lyúlclép és 90 hordozható szivattyú emeli át a fo­lyókba. Az elkövetkező években folytatják a belvízátemelő szivattyútelepek hálózatának | korszerűsítését és bővítését. Megkezdték a hejökürti és tiszabábolnai telepek építését Törökérnél is hamarosan új - szivattyútelep gyorsítja a ká­ros vizek átemelését. í Tervbe vették a tiszado- j bi, az inérháti és a ricsei átemelő állomások kor­szerűsítését. valamint a tiszavalki és a ri- ! gósi főcsatorna torkolatánál j új szivattyútelepek építését. harmadik esetben — alapos beszélgetés után — egyéni­leg döntünk a felvételről, s három hónapra szóló szerző­dést kötünk. közös össze!óvással — Aki tőlünk elmegy —> közli Székely János, a BÁEV csoportvezetője —, csak egy­szer jöhet vissza. A harma­dik munkaviszonyt nem tesz- szük lehetővé. Az lenne a jó, ha minden vállalatnál szigo­rúbb mércét alkalmaznának, rnert csak közös összefogás vethet véget a „vándormada­rak” nagy mozgásának. A munkaerő-mozgás bizo­nyos vonatkozásban emberi­leg érthető, sőt sok esetben lársadalmilag szükséges is. A fluktuáció azonban, főleg a munkahelyet sűrűn változta­tók jóvoltából nehéz teher­ként súlyosodik a társada­lomra. Örvendetes, hogy a vállalatok — s a Miskolci városi Tanács illetékes szer­vei — egészséges megszorítá­sokat alkalmaznak a „ván­dormadarakkal” szemben. Csorba Barnabás (Vége) Zavartalan a liszt- és kenyérellátás áíé«: íiiu f ílBI! A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat miskolci István-malmában a 8-án történt tüzeset óta most is állandó, éjjel-nappali figyelő­szolgálatot tartanak a dolgo­zók. A figyelőszolgálat azt is jelenti, hogy időnként a fel-íeléledő, hamu alatt levő parazsat vízzel locsolják. Mindjárt a tűzeset után meg­indult a vizsgálat, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a munka leállt volna. Hiszen olyan fontos közfogyasztási cikkről van szó, mint a ke­nyér, a liszt. A vállalat igaz­gatója, Szabó József tegnap lapunk munkatársának arról nyilatkozott, hogy milyen in­tézkedéseket tettek, illetve tesznek Borsod megye zavar­talan kenyér-, illetve liszt- ellátásának biztosítására. — Az István-malom napi őrlési kapacitása 17 vagon volt, ami azt jelenti, hogy az A Sajószcntpéleri üveggyárban évente ItiOO tonna. 25 mik­ron átmérőjű üvegszálat gyártanak szigetelés céljára. Üveg­szálból évi egymillió négyzetméter lemezt készítenek, ami a papírnál jóval tartósat) h kátrány-lemez gyártásának alapját képezi. Űj termékük az 5—10 mikron átmérőjű üvegszál, amely müanyagtcslck merevítésűre szolgál. idén. a hátralevő időben — a tűzesetet követően — 3587 vagon gabonát kellett volna megőrölnie. Miután ez az őr­lési kapacitás a tüzeset miatt kiesett, a megye zavartalan lisztellátása érdekében sür­gős és hathatós intézkedések­re volt és van szükség. Fel­mértük műszaki, kereskedel­mi és forgalmi szempontból azokat az őrlési kapacitáso­kat, amelyek részben a mű­szakszám növelésével, rész­ben a szabad szombati őrlé­sekkel és részben a nyújtott műszakok beállításával mó­dot adnak a kiesett, kapaci­tás nagy részének fedezésé­re. Vállalatunknak Borsod megyében 11 malma van. Holnaptól, hétfőtől 8 malom­ban bevezettük a három mű­szakot, és a szabad szomba­tokon is dolgozni fognak. A másik három malomban pe­dig az ÉMÁSZ segítségével a hét közepére teremtjük meg a hárommüszakos, illet­ve szabad szombati termelés feltételeit. így' a hiányzó 3587 vagon őrléskiesésböi a vállalat 2228 vagon őrle­ményt tud biztosítani. Ez azt jelenti, hogy' 920 vagon lisz­tet a Gabona Tröszt; irányí­tása alá tartozó társmegyei vállalatoktól kell beszerez­nünk. A megállapodások sze­rint az első fél évben 300 vagon, a második fél évben (520 vagon liszt érkezik, első­sorban Heves, Hajdú és-Szol­nok megyéből, de esetleg az ország más vidékeiről is. Az első szállítmányok már meg is érkeztek, főleg egy'-két ki­logrammos csomagolt liszt formájában. A tűzesetet kö­vető második napon, szintén az ÉMÁSZ gyors segítségé­vel, üzembe helyeztük a lisztraktárban levő úgyneve­zett .kiszerelő gépet, ami az­óta is folyamatosan üzemel. Már 10-én 153 mázsa lisztet csomagoltunk gépi-, illetve kézi úton. Így' elmondhatom, hogy a február havi csoma­golt lisztszüteséglet teljes egészében biztosítva van. — A sütőipar szakemberei­vel közösen megvizsgáltuk a tűztől megmenekült hatalmas raktárunk lisztkészletét is és megállapítottuk, hogy az itt tárolt 208 vagon liszt épség­ben maradt, minősége meg­felelő; ami azt jelenti hogy' ez Miskolc hatheti zavar­talan kenyérliszt ellátását tudja biztosítani. Gondoskod­nunk kellett és kell arról, hogy' a megye 11 malmában éppen a hárommüszakos fo­lyamatos munka biztosítása érdekében zavartalan legyen az alapanyag-ellátás is. Az István-malom dolgozóinak, szakmunkásainak nagy több­ségével személyesen beszél­gettünk, és megteremtjük a lehetőségét annak, hogy' a megye más malmaiban ed­digi beosztásuknak és fize­tésüknek megfelelő mun­kát végezzenek. Ehhez bizto­sítjuk az útiköltséget, illetve a szállást. Ilyen értelemben 20 szakmunkást csoportosí­tunk át Putnokra, Szikszóra, Tiszalucra, Sárospatakra, Szerencsre, Mezőkeresztesre, Szendröbe, Sátoraljaújhely­re, Encsre és Göncre. A malmokban most folyó ter­melési tanácskozásokon a szocialista, illetve szocialis­ta címért küzdő brigádok vállalták, hogy az áthelyezett szakmunkásokat minden mó­don támogatják, beveszik a brigádba. És igen fontos szá­munkra az. hogy a szocialis­ta brigádok egy része fel­ajánlotta: éppen az István- malomban történt tűzeset miatt módosított termelési tervüket is túlteljesítik. — Összefoglalva elmond­hatom, hogy a különféle szervek és vállalatok 'gyors segítsége, dolgozóink áldo­zatkész munkája, és a Gabo­na Tröszt / segítsége elegen­dő alapot nyújt ahhoz, hogy' Borsod megy'e kenyér- illetve lisztellátása a továbbiakban is zavartalan legyen — fe­jezte be nyilatkozatai Szabó József igazgató. Oravec János K ry-oran leereszkedik az este Mezőkeresztesre ' is, de az emberek, mint a legtöbb faluban, itt is ter­mészetesnek tartják, hogy nem kell kézUámpásokat elő­készíteni. ha valahová akar­nak indulni. Pedig több ház kapuja is nyílik, és az em­berek nagyobb része a mű­velődési otthon felé indul. Villanyfényes utcákon ha­ladnak, belépnek az ott­honba, amelynek széksorai lasgan megtelnek. Nők. fér­fiak, fiatalabbak is, időseb­bek is ülnek a székeken; fejkendősen; vagy divatos frizurával, tsz-doígozók, ta­nácsiak, a ruhaüzem munka-- sai, pedagógusok, egészség­ügyiek, gyáriak, hogy részt vegyenek a Hazafias Nép­front. községi bizottságának újjáválasztásán. itt vannak a község párt-, tanácsi veze­tői. a népfront megyei, já­rási vezetői is. Megkezdődik a munka. Berecz György nyugalmazott tanácselnök köszönti az egy­begyűlteket, majd Berecz Bertalan, a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottsá­gának elnöke beszámol az elmúlt ciklus munkájáról. A népfront általános, elvi irányvonalát, melynek meg­határozója természetesen a párt politikája, nagyon ügye­sen- konkretizálja a helyi munkára, élővé, mindenna­pivá formálva a mondandót. Egyik érdekes kitétele: — A napokban megkértek, írjam le egy papírra, ho­Falugyűlés gyan. miként fejlődött köz­ségünk az utóbbi években. Leírtam néhány változást, úgy, ahogyan eszembe jutott, most felolVasom — mondja. Az-emberek figyelnek, az el­nök pedig sorolja. Elkészült a 290 nőt foglalkoztató ruha­üzem. Elkészült a tanyai gyermekek részére a kollé­gium. Vízműtársulás alakult. Utak, hidak épültek. Új gyógyszertár. Javult az autó- husz-közlekedés. Dalos talál­kozó volt.. A rádió és a te­levízió kétszer adott hely­színi közvetítést a községből. Szerepeltünk a „Röpülj pá­va” népdalversenyen. De még lehetne egyet, s mást. felso­rolni 1 Az emberek figyelnek, bó­logatnak. Igen, mindez így volt. — Nem a népfront vitte mindezt véghez — folytatja az elnök. — Nem. De az biztos, hogy a mi munkánk is benne van! A jövőben újra sok mindent kell elvé­geznünk. Abba a sokba is benne kell lenni a nép­frontnak! Pontos együttmű­ködési tervet, készítünk a ta­náccsal, hogy részt vállal­junk mindenből újra. A község tisztaságáról is szó esik természetesen a be­számolóban. Természetesen, mert Mezőkeresztes tiszta­sága. csinossága szinte már közismert, példaképül állít­ható. Nemrégiben ezer gömb­akácot ültettek el, nyaranta virágoktól, szépen gondozott, parksávoktól díszük az utca. Az ember azt várná, hogy a beszámoló, majd dicsér. Dicsér is, de csak módjá­val. Szép, szép a község, de nem mindenütt. A mellék­utcákban több helyen is ga­zos részek láthatók. Hozzuk rendbe azt is, emberek! A népfrontklubról is van ■mondanivaló. Most már meg­van a klub. minden csütör­tökön várja az embereket, de nem jönnek. Vagy csak kevesen. Addig meg sürget­ték, hogy legyen. Jó fórum­má válhatna — nyilván vá­lik is —, ahol mindenkit ér­deklő, ügyes-bajos dol­gokról lehetne szót váltani a párt-, a tanács- vagy éppen a népfront vezetőivel. Már­pedig van miről beszélni. Igen. érdekes a beszámoló, oda kell figyelni. Az embe­rek oda is figyelnek. A fel­szólalásokban sincs ellenvé­lemény, Helyeslik, hogv — szántén szó esett róla a be­számolóban — a Kossuth- szobor környékéi. rend be -kell tenni. mert ahogyan most van. így nem szép. A honis­mereti munkával, a falu történetének megírásával is jobban kell törődni. Az is­kolai hiányzások ügyében tenni kell -valamit, mert- né­hány családnál bizony, baj lehet. Figyelemmel hallgat­ják Hegyi Imrének, a nép­front megyei titkárának. Molnár Józsefnek a népfront járási titkárának felszólalá­sát is, akik — úgy tűnik — nemcsak az általános irány­elvekben, hanem a helyi ten­nivalókban is ismerősek. A második napirendi pont gyorsan pereg. Megválaszt­ják a népfront, nagyközségi bizottságát — 50 ember — a járási, a megyei küldöttet, a nagyközségi bizottság elnök­ségét. majd a vezetőket. Az elnöki tisztségbe újra Be­recz Bertalannak szavazna!: bizalmat, titkárnak pedig Mezei Gáspár gyógyszerészt választják. réső estébe nyúlik az idő, mire a gyűlésnek vége. Az emberek felállnak, elindulnak haza­felé. Az újjáválasztott elnök­ség még marad. Már meg is állapodnak, hogyan, mikor találkoznak. Már a hímző­szakkör kiállításáról is szó esik. mikor lenne a legjobb megrendezni. Mert sok, szép munkájuk van, mindenkinek látni kellene. De most az el­nökség tagjai is elköszönnek egymástól, ,az otthon ajtaja bezárul. Falugyűlés volt. Mezőkeresztesen. Priska Tibor r

Next

/
Thumbnails
Contents