Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

1972. február 11., péntek £SZAK-MAGYARORSZAG 3 ÚJ ARCÚ VÁROSOK Kevés a rendelés Mimi lob!» és több kéz­zel fogható jele van, hogy Hejöcsabán megkezdődött az ország egyik nagy jelentőségű beruházá­sának megvalósítása. A kivi_ telezők már az új — a mos­taninál háromszorta nagyobb kapacitású — cementgyár égetőkemencéit alapozzák. Megkezdődött a munka a leendő műhely- és raktárépü­leteknél. s épül az új transz­formátorház is. A hatalmas arányú építés azonban sem most, sem ké­sőbb nem zavarhatja a régi gyár termelését, hiszen a cement minden tonnájára szükség van a beruházás megvalósulásáig is. Mint ar­ról annak idején már hírt adtunk, december közepétől január közepéig nem termelt a Hejőcsabai Cementgyár, a téli holtszezont használták fel a nagyjavításra, az ösz- szes gépek, kemencék és a lobbi berendezések átvizsgá. lására és felújítására. Lassan egy hónapja lesz, hogy újra befűtötték a ke­mencéket. s megindították az őrlőmalmokat. Az eddigi tapasztalatok alapján el le­het mondani, hogy a kar­bantartók alapos munkát végeztek, a berendezések jól vizsgáztak. A téli nagyjaví­tás legfontosabb célja az volt, hogy előkészítse a gj,!­Ibm.i ....... - —wul.r .—.V' . rat, az idei — nem csekélv •— feladatokra, hogy majd a csúcsszezonban se’ hátráltas­sák a termelést üzemzavaron. Az eddigi eredmények biz­tatóak. A Hejőcsabai Ce­mentgyár már 12 ezer ton­nányi cementet őrölt, s az égetett mész termelése is elérte a 3 ezer tonnát. Te­hát a termelés a terveknek megfelelően, ütemesen ha­lad. Amj pedig a ..kiszállí­tást.” illeti: Eddig körülbelül 15 ezer ionná cement hagy­ta el a gyárai. Az égetett meszet teljes egészében .el­szállították a megrendelők­nek, hiszen ezt nem lehet .4 «‘-llfUllt tó£, “mai radt cement, csomagolását; idejében megkezdték, s így a folyamatos szállításnak nem volt semmi akadálya.' Továbbra is sok gondot okoz azonban a gyárnak, hogy kevés a rendelés, az úgy­nevezett „diszpozíció”. Je­lenleg még körülbelül 5—(i ezer tonna cementre van rendelése a gyárnak, s feb­ruárban már többre nem is számíthatnak. Mit: is jelent, ha kevés a rendelés? Elsősorban azt, hogy — ha nem következik be kedvező irányú fordulat ■— február 15-e után a He­jőcsabai Cementgyár már A gazdálkodásról évente számot adni, az eredménye­ket és hiányosságokat össze­foglalni minden tsz-ben kö­telessége a vezetőségnek. Így történt ez Edelényben is, az Alkotmány Tsz zárszám­adó közgyűlésén. Hartman Balint tsz-elnök foglalta ösz- sze az elmúlt esztendő gaz­dálkodásának lényegét. 1— Terveinket lényegében teljesítettük — mondotta. — Igaz, a növénytermesztés a tervezett 10,4 millió forin­tos árbevételt csak 0,9 mil­lió forintra teljesítette. Ezt viszont pótolta az állatte­nyésztés, amely a 12,2 millió forint bevételi tervét 14.3 milLióra tudta teljesíteni. A tejtermelésben és a hízó­marha előállításban volt né­mi elmaradás, de a tojásíer- melés és a pecsenyecsirke előállítása a tervezettnél job­ban jövedelmezett. Mindezek eredménye, hogy az egy 10 órás munkanapra jutó kere­set 1071-ben 81 forint volt, 4 forinttal több az előző évi­nél. A tsz-ben’ 112-en keres­nek havi 2000 és 2500forint közötti 123 tagnak pedig 3000 forint körüli a havi jövedel­me. A tsz anyagi helyzete, ál­talában is kedvező, hiszen az összes vagyon 40 millió forint, 8 millióval több az előző évinél. Az ellenőrző bizottság be­számolója következett, ez­után. majd Grocsek Károly- né kért és kapott szót. A tsz nöbizottságának munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy 1971-ben a tsz vezetőinek tá­mogatásával a nők munka- versen yt szervezlek és cl ha­tározóik, hogy megszerzik az élenjáró brigád címet. Ez sikerült is. A dohányter­mesztésben.' a szőlőtermesz­tésben és a zöldségtermesz­'sern dolgozik a nők 00 százaléka. Feladataikat r.v-Mciéktalanul teljesítői tők. A munkában összeszokott 1 >Csség több kirándulást szervezett. Kellemesen töltőt. ,1 ál; szabad idejüket Budapes­ten. ahol egy lakberendezé­si bemutatót is megtekinlet- ,t • •1 , Persze itthon is rendez­lek bensőséges hangú össze­jöveteleket. „Nő és családve­delem'’ címmel előadást tar­tottak és kóstolóval egybe­kötött konzervipari bemuta­tó is volt. Ezekkel próbálták segíteni az asszonyok „má­sodik műszakjával” járó problémák megoldását. A tsz tagjai elégedetten vették tudomásul az eredmé­nyeket. Néhányan viszont a meglevő hiányosságok meg­szüntetését sürgették. Mere­zel József anyagbeszerző felszólalásából kiderült, hogy sokszor a fél országot be kel­lett járnia egy-egy fontosabb gépalkatrészért. Vodilla Jó­zsef a legelők öntözéses mű­velését sürgette. A közgyűlés végén Hart­man Bálint Isz-elnök a jó munka elismeréséül 10 tsz- tagnak adott át kitüntetést és elismerő oklevelet. nem tud kinek és hová szál­lítani. Ha pedig le kell állni a szállítással, a megőrölt ce_ mentet a silóban kell tárol­ni. Ennek a befogadóképes­sége pedig nem végtelen. Gyakorlatilag február 15-e után mintegy 14—15 ezer tonna cement számára lesz hely a silóban. És, ha to­vábbra sem tudnak szállítani, február 25-e körül már a termeléssel, az őrléssel is le kell állni. A mészüzemben még súlyosabb problémákat okoz a rendeléshiány. Itt a szállítás leállása egyúttal a termelés leállását is jelente­né. A Hejőcsabai Cementgyár dolgozóit, s vezetőit egy­aránt aggasztják ezek a ’„le­hetőségek”. Hiszen ők a nagyjavítás idején is, de az­óta is mindent meg­tettek. hogy biztosítsák a gyár zavartalan ter­melésének belső feltételeit, hogy a. lehető legjobban ki­használják a termelőberen­dezések kapacitásait. Tudták: a népgazdaság számára rend­kívül fontos építőanyagok­ról van szó. És ieg,váltalán nem üröm számukra, ha erő. feszítéseik egy része rajtuk kívül álló okokból veszendő­be megy. A cementgyárak termelé­sét senki nem tartja túl sok­nak. pláne feleslegesnek. Sőt, tudjuk, ha mégannyi volna is, kevés volna. Ezért szoru­lunk — nem is olcsó — im­portra. És — bár el kell is­merni: a cement, mint min­den építőanyag, idénveikk — azt is tudjuk, hogy gyáraink jelenlegi kapacitása mellett a termelés nem alkalmaz­kodhat az idényjelleghez. Te­hát az igények kielégítése megkívánja, hogy a megren­delők ilyenkor is átvegyék a cementet. A közcliimithan ezeket a pi-oblémákat szóvá tettük az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztatóján is. Akkor megnyugtató választ kap­tunk: „a . kellő időben meg­teszik a szükséges operatív intézkedéseket”. De Hejö- esabán még nem „nyugod­tak”. Mert a „kellő idő” már nagyon közel van. Flanck Tibor Mintha verseny indult volna meg az országban — olyan városokban is. ahol ezelőtt csak földszintes házakat lehetett találni — hogy hol épül a legmagasabb lakóház. Ü.j fogalom vonult be az építőiparba: a „toronyház". Képünkön: Veszprém látképe jól mutatja, ho­gyan no „felfelé” is a város. Űjabh kedvezmények Egész sor intézkedés — konzervipari felvásárlási ár­emelés, újabb beruházási kedvezmények stb. — látott az elmúlt hónapokban nap­világot a zöldségtermesztés fellendítésére. A jelekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy lehiggadtak a kedélyek, véget ért a zöld­ségtermesztés gazdaságossá, gáról folytatott vita ideje; a gazdaságok józanul számítás­ba vették az újabb kedvez­ményeket, lehetőségeket, fel­mérték erejüket, s az első fontos eredmény: paradi­csomból — az utóbbi évek egyik legkritikusabb zöld­ségféléjéből — január 31-ig az ipar és a felvásárlók any- nyi szerződést kötöttek, mint tavaly az egész évre. Ez­után már minden egyes ú.jabb szerződés többletet jelent, ami végső soron a pia­cokon realizálódik majd. Idén a tavalyinál kétség­kívül jövedelmezőbb a zöld­ségtermesztés. Cukor répa-termesztési ta nácskozás Szerencsen Magyarországon 1938-ban a megtermelt cukorrépa mennyisége 960 ezer tonna volt. 1947-re ezt az ered­ményt; már jelentősen (1159 ezer tonna termeléssel) meg­haladtuk, ami magával hoz­ta az egy személyre jutó cu­korfogyasztás emelkedését. Az ötvenes évek végétől egé­szen a hatvanas évek kö­zepéig emelkedő tendenciát mutatott e fontos ipari nö­vényünk termelése. Nap­jainkban azonban, mivel a cukorfogyasztás tovább emel­kedik. gondot okoz az igé­nyek belföldi termelésből va­ló kielégítése, mert 1970 óta a vetésterület erőteljesen csökken, s a hazai cukorel­látás tekintetében importra szorulunk. — A cukorrépa termőte­rület csökkenő tendenciáját mezőgazdasági üzemeink az­zal indokolják, hogy a ter­mesztés jövedelmezőségi vi­szonyai nagyon alacsonyak. ' Másrészt az élő-munkaerő létszámában is nagy csökke­nés állt, be, nem utolsósor­ban a cukorrépa termeszté­séhez szükséges kémiai anyagok, speciális vető- és betakar i tó gé p ren dszerek még nem állnak rendelke­zésre — mondotta Fejes László, a megyei tanács el­nökhelyettese azon a cukor­répa-termesztési tanácskozá­son. melyet tegnap rendez­tél-: a Szerencsi Cukorgyár­ban. Ezek az indokok gazda­ságaink zömében helytállóak és elfogadhatók, de a mun­kaerő-csökkenés ellenére a legtöbb.tsz ma is rendelke­zik azzal a taglétszámmal, amellyel a korábbi termelést elérhetnék, sőt, növelni is tudnák. A tegnapi tanácskozás’ fő témája a cukorrépa-termesz­tés jövedelmezősége és a gé­pesítés lehetősége volt. Er­ről Szabó Géza, a cukoripa­ri vállalatok trösztjének igazgatója tartott előadást. Elmondotta, hogy a cukor- behozatal igen költséges az országnak, mert jobbára a tőkés piacról vásárolunk, ahol a cukor ára állandóan emelkedik. Ezért; át kellett tekinteni a hazai cukorrépa­termelés növelésének lehe­tőségeit és ennek útja a ter­melői felvásárló árak eme­lésén kívül a fokozott gé­pesítés. A termelési kedvet fokoz­zák a kormányintézkedések Is. Például: a cukorrépa má­zsánként! felvásárlási árát 50 forintról 60-ra emelték. Másrészt: a mezőgazdasági üzemek a termelő és beta­karító géprendszerek vásár­lásakor 70 százalékos álla­mi ártámogatást kapnak. Ugyancsak 70 százalékos ár­támogatást élveznek a cukorrépa termesztéséhez fel­használt vegyszerek, kémiai anyagok vásárlásakor is. Mindez azt a célt szolgál­ja, hogy ne csak visszaállít­suk. hanem növeljük is ha­zánkban a, cukorrépa vetés­területét. A megyében az a , terv, hogy a vetésterület, megközelítse, vagy elérje az 1969-es szintet, a termés pe­dig a holdanként! 200 má­zsás átlagot. A tegnapi, szerencsi ta­nácskozáson a nagyszámú érdeklődő, s meghívott ter­melőszövetkezeti szakembe­rek részére szakmai gépbe­mutatót is rendeztek, ame­lyen a termelő és betakarító gépsorokat mutatták be. A gépbemutató sikerére jel­lemző. hogy bár ezeket el­sősorban propagandacélból hozták ide. több gépre a helyszínen megrendelést ad­tak le a termelőszövetkezeti szakemberek. F ogadónap A Kazincbarcika városi Tanácson az átszervezés után, 1972. január 3-án ala­kult meg a termelés, ellá­tás felügyeleti osztály, amelynek vezetője Lukács Tibor, az eddigi kereske­delmi előadó lett. Az osztály hatáskörébe a kereskedelmi tevékenység ellenőrzése és irányítása éppúgy beletartozik, mint az okmánybélyegek árusí­tása vagy éppen a külön­féle vállalatokkal való tár­gyalás üzletház építéséről, vagy közellátási problé­mákról. A Kazincbarcika városi Tanács 1971. szeptember 9-i vb-ülésén határozatot ho­zott a sajókazinci és harci­kat határrészben levő pin­cehelyek értékesítéséről. A határozat meghozatala előtt a budapesti geodéziai vál- lalatttal felmérették az em­lített területet és az adott körzet térképészeti nyil­vántartását rendezték. Ez új helyzetet teremtett a sole éve vajúdó telekkönyvi és > tulajdonviszonyban is. Ösz- szesen 454 pincehelyet mér­tek fel. ebből 252 jelenleg' is használatban van. A pin­cehelyek értékesítésével az OTP helyi fiókját bízták meg és ezután kezdődött a bonyodalom. A négyszög­ölenkénti 150 forintot sok­nak találták a pincetulaj­donosok és ezt szerintük csak kis mértékben mérsé­kelte, hogy a tanács a ré­gi legeltetési bizottságok­nak befizetett összegeket elismerte, valamint elis­merte azokat a befizetése­ket is, amelyek egyértelmű­en a pincehely megváltását igazolták. így az újonnan szervezett osztályon váratlanul, ugrás­szerűen megnőtt az ügyfél- forgalom és egyetlen foga­dónapon reggel 8 órától dé­li 12 óráig 100 ügyfél ke- reste fel a termelési, ellá­tási felügyeleti osztályt, hogy ott panaszügyeiben döntsenek. — Azoknál nincs is kü­lönösebb problémánk, akik hivatalos írásokkal igazol­ni tudják a jogviszonyt. vagy a már említett befize­tési bizonylatokkal rendel­keznek — adta a felvilágo­sítási Lukács Tibor osztály- vezető. — A legnagyobbak a gondjaink azokkal, akik még a háború előtt valami­lyen címen pengőben fizet­tek be az összeget, de a te­lekkönyvi átírás, a rendezés nem történt meg. Továbbá sok a gond azokkal is, akik 10—15 ezer forintért a kö­zelmúltban vásároltak kéz alól pincét, vagy pincehá­zakat, és most kiderült, hogy a földterület nem volt az eladók tulajdonában. Ezen vitás esetekben ter­mészetesen csak. a bíróság dönthet véglegesen, de ad­dig .is a vitás ügy a mi gondjainkat szaporítja. Közben egymásnak adják a kilincset az ügyfelek, s az osztály dolgozói a ..pin­ceügy” mellett a tej jegyek kiadásától a különféle el­igazításig mindennel foglal­koznak. Bábeli a hangza­var a kis helyiségben, amelyben a türelmetlen ügyfelek nem ritkán meg­engedhetetlen hangnemet, is használnak a hivatalos ügyeikkel foglalkozókkal szemben. Nagy munka a rendelke­zésre álló dokumentumok­ból kigyűjteni, hogy ki mi­lyen címen fizetett be 30—' 40 éve pénzt, amelyet. ma már legfeljebb elsárgult írásokkal, régi dokumentu­mokkal tud igazolni. S nagy munka, nagy türelem kell a mai ügyek intézéséhez is. hogy az élet gördülékenyen menjen tovább, hiszen az osztálynak számos munka­területtel kell foglalkoznia. Az itt dolgozók és Lukács Tibor az elmúlt héten mindössze egv ízben bizto­síthatta magának, hogy a megfelelő időben ebédelni tudjon. A fogadónap délután 4 óráig tartott. Utána a ke­reskedelmi egységeket kel­lett Lukács Tibornak vé­giglátogatnia, hogy megfe­lelően elvégezték-e az üzle­tekben a leltározást, mert a fogadónap után két napra a kiárusítással kap­csolatos átárazások kezdőd­tek. Hajdú Gábor E ísraraffi gr ra _ g­fii az isi cementgyár, lifetitsis tinsel a rési Edelényi mérleg* Az Alkot«iáuy Tsz zárszámadó közgyűléséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents