Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

1972. február 9., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Mikor jó a papír?

A papíripar ,jelenleg alkalma zott technológiájának továbbfejlesztésével, a papírok minőségének javításával, áj papírfajták kikísérletezésével és a feldolgozott termékek elemzésével foglalkoznak a Papíripari Ivuia tó Intézetben. Az intézet külön egysége a minőségi ellenőrző felügyelet, amely az ipar termékeit ellenőrzi. Képünkön: A vizsgálat előtt a papírokat előirt nedvességtartalomra klimatizálják.

Szállítás élüzem szinten

A megnövekedett feladatok mind nagyobb követelményeket támasztanak az építőipari dolgozókkal szemben. A ■!. sz. ÉPFU dolgozói és vezetői az anyag folyamatos szállításárai igyekeznek segíteni az építőket. Ez bizonyítja, hogy az egység 20 éves fennállása alatt 14 esetben érdemelte ki az élUzcm címet, és egy ízben a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az elmúlt évben az országos vállalat pártbizottsága által meghirdetett kongresszusi versenyben a X-as ÉPFU az első helyen végzett, s a kitűzött feladatokat éliizem szinten teljesítette.

A vállalat az elmúlt évben is jelentős műszaki fejlesztéseket végzett. Kettő- száztizenhérom új, főleg nagy súlyú gépjárműveket szerzett be. s így 1971 végére 500-ra emelkedett a gépkocsiállomány. A dolgozok jó munkáját 238 millió forint termelési érlék tanúsítja. Többek között az Al- sózsolcai, valamint a Debreceni Házgyárból 4523 lakáshoz szükséges elemet, s fi

millió köbméter építőanyagot szállítottak el kocsijaikkal a vállalat dolgozói.

Ebben az évben az Alsó- zsolcai Házgyárból 4 ezer, a debreceniből 2200 lakáshoz szükséges elemet visznek az új lakónegyedekbe a vállalat trailerei. A hejőcsabai új cementgyárat korszerű technológiával építjük. Ennek megfelelően az egység járművei éjjel-nappal szállítják ide a cementet, a kavicsot,

Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű naponta mintegy 8 ezer köbmélet- vi. zct ad a miskolci fogyasztóknak. Figyelembe véve a város vízfelhasználását, ezen meny- nyiség az összfogyasztásnak mindössze 10—13 százaléka, de a jelenlegi helyzetben igen sokat jelent.

Néhány esztendővel ezelőtt többen ellenezték az Északmagyarországi Regionális Vízművek és a miskolci vízrendszer összekapcsolását, de végül is megvalósult tervezett torzsvezeték, amely a sajó- ec.segi felszíni vízmüvet bekapcsolja a miskolci hálózatba. Az idő a megyei rendszer megvalósítóit igazolta es ma megyénkben a villamoshálózat csúcserőműveihez hasonlóan csak csúcsvízművel biztosíthatják a város számára elegendhetetlen ivóvizet.

Áll Lajossal, az Északmagyarországi Regionális Vízmű igazgatójával beszélgettünk a vízmű e „mellék- tevékenységéről”.

— A rendkívül szélsőséges időjárás — kezdte — igen megnehezíti a vízművek helyzetét. Mi talán szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint a miskolci testvérüzem, mert a kútjaink mintegy 50—50 százalékban a természetes talajvíz és felszíni víz nyerésére vannak telepítve. Á két kútrendszer vízhozama nagyrészt kiegyenlíti egymást. így talán kevéssé vagyunk kiszolgáltatva az időjárás függvényének, mint a

karsztvízre települt miskolci hálózat.

Mivel a tartós szárazság a természetes talajvíz szintjét igen lecsökkentette, a vízszolgáltatás egyre nehezebbé válik. Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű mintegy 50 ezer köbméter vizet ad naponta, amely a környező vidéket és az ipari létesítményeket látja el vízzel. A két rendszer kapcsolatában az átadott meny- nyiség a jelenlegi maximumot jelenti, tehát a vízszolgáltatás növelésére a közeljövőben sincs mód. A sajó- ecsegi felszíni vízmű átalakítása mintegy 4 millió forintos költséggel folyamatban van és ennek elkészülte után közel 50 százalékkal megtudják növelni majd a miskolci vízrendszerbe átadott vizet.

— Tagadhatatlan, hogy a miskolci lakosok — mondta az igazgató — talán Közép- Európa legjobb vizéhez vannak szoktatva, és így az általunk szolgáltatott vizet néhányon kifogásolják. A felszíni vízkivételnek még egy hátrányéról kell említést tenni, nevezetesen arról, hogy a gyors esőzések után a megemelkedett folyóvízszint a mi kútjainkat lebegő kolloidokkal telíti. Ez a finom iszap opálossá teheti a vizet, és ha a gázelnyelő képessége sem megfelelő, néha pocsolya szagú is. Ilyenkor le kell állni és ót kell mosatni a rendszert, mert sem az emberek. sem mi nem szeretjük az ilyen vizet.

ii. r,.

és a nyers betont. Érdemes megemlíteni, hogy a 3. sz. ÉPFU 5 megye — Szabolcs. Hajdú. Heves. Nógrád és Borsod — területén segíti a lakásépítési program megvalósítását.

A Tiszapalkonya II. erőmű építésénél a földmunkák befejeződtek. Az alapozási és a betonozási munkálatokhoz is az ÉPFU járművei hordják az anyagot. Az olefinprogram megvalósításához mintegy' félmillió köbméter földet kell a vállalat járműveinek megmozgatni, elszállítani. A Sajó-parti, valamint a nyéki kavicsbányából több százezer köbméter kavics továbbítása vár a vállalat dolgozóira, az Alsó- zsolcai Betonelemgyár előre gyártott garázsaiból 500-at kell az ország különböző részébe vinniük. Tizenhárom nagy raksúlyé jármű szállítja az alsózsolcai vasszer termékeit 5 megye építőipari vállalatai számára.

Az ÉPFU a nagy' feladatok megvalósítását további műszaki fejlesztéssel igyekszik biztosítani. Ez év végéig várhatóan újabb 80 da- i-ab y'onójármüvel nő a kocsipark, s 2G7 különböző tar- tállyal, trailerrel, pótkocsival és egyéb speciális járművel rendelkezik majd a 3-as ÉPFU. Az építkezések nyers- belon-igényeinek kielégítésére a második negyedévben 10 mixerkocsival áll az üzemegység, a vállalatok rendelkezésére. Gépesítik a poranyag-rakodást. Ez nemcsak termelékenyebbé teszi a munkát, hanem megköny- nyíti az emberek tennivalóit is.

Molnár Lajos j

Társulások Borsodban

Beszcl*!<!tés Feles Lászlóval, a megyei tanács cliiökhcivettesévcl

Számos országos példa mutatja a különböző termelő és feldolgozó ágazatokban a társulások gyakorlati hasznát, előnyeit. Az egymással szövetkező gazdaságok a termelés, vagy' éppen az értékesítés egy-eg.v speciális ágazatában a rendelkezésre álló any'agi lehetőségeket megsokszorozva az iparszerű termelés feltételeit teremtik meg, melyre külön-külön képtelének volnának. Társulásos alapon előnyösebben kihasználhatók a földrajzi, természeti adottságok, hozzáférhetőbbekké válnak a meglehetősen drága gépek, s egész technológiai sorok. A megye gazdaságai i.s lettek már eredményes kísérleteket, ismerünk követésre ajánlható példákat. Erről beszélgettünk Fejes Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesével.

Aranyai erő juh

A hegyvidéki lejtős területek. rossz, szikes talajok, kevés termést adó földek legjobb hasznosítója a juh, melynek tenyésztése a megyében az átmeneti visszaesés ellenére is kedvező irányban halad. Mint Fejes László mondotta: jelenleg két helyen. Mezözomboron és Gelejen működik juhtenyész- tó és -hizlaló társulásunk. Ezek célja a juhtenyésztés gazdaságosságának fokozása, amit a társult gazdaságok az állomány tartási, takarmányozási viszonyainak javítása mellett a szaporaság növelésével, a sűrített elletéNyíregyliázi

primőr

A nyíregyházi Ságvári Tsz fóliasátrai alatt megkezdték a saláta szedését. Február végéig 40 ezer fej salátát értékesítenek. A saláta helyét rövidesen elfoglalja a papri- : ka. 1

sek bevezetésével, nem utolsósorban a szaporulat fejlett módszerekkel történő hizlalásával akarnak elérni.

— A társult termelőszövetkezetek eddigi eredményei azt igazolják, hogy ezek a célkitűzések reálisak, megvalósíthatók. A mezőzombo- ri társulás például 1971-ben összesen 2533 bárányt hizlalt, s csaknem valamennyit kiváló minőségben exportálták. A geleji társulás is nagyjából azonos számokról beszélhet, amely’ szintén extrém minőségben exportálta meghizlalt juhait. A kéj társulás összes nyeresége meghaladta a n.volcszázezer forintot.

A jó példa ragadós. Fejes László hasonló kezdeményezésről beszélt Perkupa körzetéből, ahol több tsz perkupái székhellyel mintegy hatezer anyajuhra alapozott teny’észtő és hizlaló társulást hozott létre. A közös tenyésztői munka az idén kezdődött. De a nagykifcerjedésű hegyvidéki legelőkkel rendelkező Szendrő környéki tsz-ek is elhatározták már egy, még az idén létrehozandó társulásba való belépést.

Készünk a hősprogramban

A kormány által meghirdetett húsprogramhoz a sertéshús-termelésben szintén társulásokkal is csatlakozunk. Fejes László erről a következőket mondta:

— Mezőségi Sertéshizlaló Társulás néven egy' állami gazdaság és négy' tsz összefogásával Mezőnyárád térségében egy' 2000 kocára alapozott és évente mintegy 40 000 darab hízott sertést kibocsátó telep építését kezdtük el. A tervek szerint a jövő év végére itt már termelünk. A megy’e másik ser- téstenj'észtő és -hizlaló társulása Abaújszántón épül. Ennek évi kapacitása mintegy 10 000 hízott sertés lesz. Az építkezés jó ütemben halad. ez év második félévében már a tenyészanyag részleges betelepítése is megtörténik. Szólnom kell arról is. hogy a bústípusu magyartarka

szarvasmarha kialakításában a mezőkövesdi Kossuth Tsz tagja az országos szervezetű társulásnak, és üzemi eredményei igen biztatóak. Ha ezek az eredmények tartásnak bizonyulnak, akkor a társuláshoz a megy'e több szövetkezete is csatlakozik.

A tanács támogatja

Érdekes, nagy jövőt ígérő társulás jött létre kukoricatermelésre a szerencsi járásban. Tulajdonképpen a Szerencsi Állami Gazdaság és hat termelőszövetkezet társulása ez, ahol mintegy 5000 holdas területen akarnak monokultúrás termesztési technológiát alkalmazni. Az állami gazdaságban a technológiát már ki is dolgozták és több mint 14 millió forintos nyereséggel számolnak. A tárgyalások már a gépsorok beszerzése ügyében folynak, s ha ez a társulás létrejön, országosan is párját ritkító kukoricatermelés folyik majd itt, teljes gépesítettséggel.

Végezetül Fejes László elmondotta, hogy' a megyei tanács mezőgazdasági programjában további tenyésztési és termelési társulások létrehozása szerepel. Ezt a munkát jelenleg a tsz-ek nehéz pénzügyi helyzete gátolja, s bizonyos hegyvidéki területeken a társulások létrejöttéhez minisztériumi támogatásra lenne szükség. A tanács ez irány'ban folytatja is tárgyalásait a minisztériummal, és a saját lehetőségein belül is mindent elkövet, hogy' az ésszerű társulásokat, megfelelő támogatásban részesítse.

Onodvári Miklós

Sok a divatos szakma

■ *

Dióst tartott a Pályaválasztási ós I o vábbk épzesi Ta nács

Tegnap, február 8-án, délelőtt ülést tartott Miskolc \'áros Pályaválasztási és Továbbképzési Tanácsa. Az ülésen a Pályaválasztási és To- y’ábbképzési Tanács tagjai megtárgy'alták és tudomásul

Réz, galenit, barit

t

llj dotáló üzemet létesítenek Ru da bányán

Rudabányán n termelés gazdaságosságának növelésére ma már a vasércnél értékesebb any'agokat is fejtenek az ipar részére. A föld mélyében lejátszódó foly'amatok során a hidrotermális oldatok ugyanis nemcsak vasat, hanem más fémes és nemfémes elemeket is magukkal hoztak, amelyek a dolomit- törzseket határoló márgák érintkezésével szulfidok és szulfátok (réz, ezüst, ólom, barit; alakjában lecsapódtak. A középkorban a Icrmésréz- és -ezüstteléreket kibányász- ták, de

az értékes anyagok, mint a vasérc kísérői kisebb mennyiségben még ma is találhatók.

Ezek felderítésére az üzem területén kutatásokat végeztek és volt oly'an fúrásuk nem is egy, ahol a föld mélyéből felhozott kőzet 6—8 százalék rezet tartalmazott.

Az ipar számára fontos „természeti kincseket”

a rudabányaiak az idén már üzemszerűen termelik és értékesítik.

Így például az Andrási I. bányamezőből ezer tonna ólomtartalmú galenitet, az érctömzsek szegélyeiből a hazai festékgyárak és mélyfúró vállalatok ellátására 2 ezer tonna baritot, a két-két és fél százalék rezet tartalmazó pátércből pedig 8 ezer tonnát fejtenek és küldenek

feldolgozásra testvérvállalataik flotáló üzemeibe.

A rudabány’aiak a vasérc- tömzsek mély'ségi határait még nem ismerik, de a vizsgálatok azt mér bebizonyították, hogy minél mélyebbre haladnak le a földbe, annál dúsabb réz-, galenit- és baritelöfordulások jelentkeznek. Ezért

az ötéves terv időszakában a jelenlegi vasércdúsítómű szomszédságában új flotáló üzemet létesítenek,

ahol különböző eljárásokkal és vegyszeres adagolásokkal a vasércből kivonják a réz- j és ólomport, valamint a ba- 1 ritot. A flotáló építését 1973- ban kezdik meg. I

vették az újjáalakított tanács ügyrend-tervezetét, a Pályav'álasztási Tanácsadó eredményesebb munkájához megteremtett feltételekről szóló beszámolót.

A tanács megtárgyalta az 1970—71. évi tevékenységét, és értékelte a 1971—72. évi beiskolázással kapcsolatos munkát.. Jelenős eredményként. állapították meg. hogy az 1970—71-es tanévben az általános iskolát sikeresen befejező tanulók közel 90 százaléka valamilyen iskolatípusban folytatta tanulmányait.

Problémaként vetették fel — s ez érvényes a mostani pályaválasztásra is — hogy még mindig sok a divatos szakma, nem mindig esik egybe a fiatalok törekvése az üzemek, vállalatok, a népgazdaság igényeivel. Fölvetődött az a sajnálatos tapasztalat. hogy sok fiatal nem azon a pályán helyezkedik el, mint amelyik pályára az elvégzett iskola felkészíti. Meg. fogalmazták azt a gondolatot is, hogy az üzemeknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a pályaválasztás irányítására.

\

Q kisegíti) vízmű