Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám
1 TÍL” 1972. február 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Huszonötezer tonnával kevesebb szennyeződés Nemrég írtunk cikket a putnoki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum oktató tevékenységéről, a hegyvidéki gazdászok képzéséről. Ez az intézmény azonban nemcsak gazdászképzéssel foglalkozik, hanem a különböző termelőszövetkezeti vezetők szervezett, és rendszeres továbbképzésével is. A felsőfokú technikum teiiát továbbképző intézet is. A továbbképző tanfolyamok hallgatói valamennyien borsodi termelőszövetkezeti vezetők. Ezt a munkát — a vezetők továbbképzését — Kulyassa Balázs, a felsőfokú technikum tanára irányítja. A szervezett továbképzés az 1971/72-es tanév elején, lavaly ősszel kezdődött az intézetben. Az első továbbképző tanfolyamon 40 termelőszövetkezeti ellenőrző bizottsági elnök vett részt. Ezután a tsz-agronómusok következtek. A jövő héten, február 7-én kezdődik a harmadik továbbképző tanfo- lyam, amelyen 40 növény- termesztési brigádvezető vesz részt. Márciusban kerül sor az állattenyésztési brigádvezetők továbbképzésére. S végül, az 1971/72-es tanév utolsó ötödében — áprilisban — kezdődik a személyzeti vezetők továbbképzése. A tanév során tehát öt tanfolyamot bonyolítanak le — öt különböző szakmai terület vezetőinek részvételével. Egy-egy tanfolyam hat hétig tart. Bentlakásos. Elméleti képzési; a felsőfokú technikum tanáraitól és meghívott, szakmailag nagy hozzáértésű előadóktól kapnak. A megvalósuló idea Nagyon fontos, hasznos, régóta hiányolt szervezet a tsz-vezetők rendszeres továbbképzése. Végre megoldódik. S hogy megvalósult — oroszlánrésze van benne a putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum vezetésének, minden oktatónak, de elsősorban is a nemrég elhunyt dr. Kiss Béla volt igazgatónak. Ö tervezte és-pl o mnnlr/it mne szervezte ezt a munkát másfél éven át:. Ideája volt, hogy a putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum a hegyvidéki gazdászképzésen kívül Borsod megye mező- gazdasági vezetőinek Tovább, képző központja is legyen. Dr. Kiss Béla igazgató — súlyos betegségben — éppen akkor halt meg. amikor hozzákezdhetett volna tervének gyakorlati megvalósításához. Tervező és szervező érdeme azonban ott van és ott marad a megvalósuló vezető- továbbképzésben. A volt igazgató ideáját értette és vallotta az intézet minden tanára. oktatója, köztük jelenlegi vezető: Jónás István igazgató-helyettes és Kulyassa Balázs, a megvalósult továbbképzés gyakorlati szervezője, vezetője. Tőle kérdeztem: mi a veze- töloyábbkópzés lényege, célja és hogyan történik a szervezése? — A továbbképzés lényege, hogy a megye különböző beosztású termelöszövetkeze. ii vezetői szervezetten és folyamatosan. három-négy évente legalább egyszer megismerkedhessenek a mezőgazdasági termelés legkorszerűbb módszereivel, valamint ; a szövetkezeti élet és mozgalom különböző ú.j feladataival. — A tanfolyam célja így világos is. Azt szeretnénk,1 ha munkánk által termelő- i szövetkezeteink vezetői lépést tartanának a mezőgaz- I dasági termelés fejlődésével, és lehetőleg napra készen ismernék a legkorszerűbb elméleteket. gyakorlati módszereket. Ez a cél. Teljes elérése nemcsak rajtunk múlik, hanem azon is. hogy a tanfolyamon részt vevő vezetők önműveléssel, a szak- irodalom és a szakmai folyóiratok tanulmányozásával is bővítsék ismereteiket, tartsák mindig frissen a korszerűséget, és a mindenkor legkorszerűbb követelmények szerint vezessenek. Ha ezt; a eélt is elérjük, talán többet is megvalósítunk, mint amennyit eredetileg elképzeltünk és terveztünk. ' Közös szervezés — Hogyan történik a szervezés? Lényegében egyszerűen, mégis nehezen. A tanfolyamon egyszerre valamely szakterület, vagy belső szövetkezeti feladat vezetői közül legfeljebb 35—40-en vehetnek részt. — A szervezést — a tanfolyamokra való küldést — a megyei pártbizottság, a megyei tanács illetékes osztályai és a területi tsz-szövet- ségek közösen csinálja/:. A mi feladatunk inkább a tanfolyamok helyi, konkrét és sokoldalú megszervezése, lebonyolítása. Gondolok például olyasmire, mint a tematika kidolgozása, előadók felkérése és meghívása, a korszerű oktatási segédeszközök beszerzése, nem utolsósorban az anyagi ■ vonatkozású ügyek intézése. Végeredményben tehát intézetünk minden alkalmazottja részt vesz a szervezésben — mondta befejezésül Kulyassa Balázs, a vezetőtovábbképző tanfolyamok vezetője. (sz. j.) Korszerű víztisztító berendezések épülnek uz OlíU-ben Az Ózdi Kohászati Üzemek különböző gyáregységei részére évi 8—9 millió köbméter ipari vizet vesznek ki a Sajóból a folyamatos termelés biztosítására. A már munkát végzett vízből 5 millió köbmétert juttatnak vissza a folyóba, amely több mint 20 ezer tonna vascrcporral. 4—5 ezer tonna hengerműi revével cs 150 tonna olajjal szennyezi az amúgy sem tiszta Sajót. Ezért a vállalat 1971-ben például csaknem 6 millió forintot fizetett bírságként — de az erősen szennyezett víz gyakran zavarja a kohászat termelését is. A megapadt folyó vize jelenleg is olyan szennyes, liogy szinte lehetetlen ,,lágyítani”. Így a szennyezőanyag zavarokat okoz a kazánok csővezetékében és túlhevítőiben. November közepétől január végéig például emiatt 10 kazánlyu- kadás történt a különböző üzemekben. A hibák kijavítása napokat vett igénybe. A Sajóba visszakerülő ipari víz megtisztítására a negyedik ötéves tervidőszakban (öbb mint 90 millió forintot fordítanak a kohászati üzemben. E jelentős összegből korszerű rcvés derítőrendszert építenek ki a hengeretekben használt vizeli szűrésére, és a kohókra újabb két nagy teljesítményű gáztisztítót szerelnek fel. Üzemelésükkel évente mintegy 25 000 tonna vasércporral, revével és olajjal kevesebb kerül a Sajóba. A tisztítással visszafogott vasérc- pori és revét (a feldolgozás során lepattanó acélszemcsék) a kohászatban mint alapanyagot és frissítőt újra hasznosítják. A számítások szerint az 1975-ig elkészülő tisztítóberendezések segítségével a Sajóba visszaboosálott'víz évente mindössze 160 tonna ércport, 20—30 tonna olajat és 40 ionná revét tartalmaz. ami azt jelenti, hogy a gyár- j bői kikerülő víz szennyezettsége jóval a megengedett l határok alatt lesz. Az új ! 1 isztitómüvek építése, illetve szerelése már megkezdődött, i Szövés nélküli szövet A Német Demokratikus Köztársaság textilgépipara elősegíti, liogy Európa egyik legnagyobb textilvállalata, a Szegedi Kenderfonó és Szövő teljesítse negyedik ötéves tervének egyik fontos feladatát, a korszerű, szövés nélküli technológia bevezetését. Az NDK-ból megérkeztek az úgynevezett varrva- hurkoló gépek, s azokat a német szakemberek segítségével szerelték fel. A két, együttesen mintegy két és félmillió forint értékű berendezés a próbaüzemelés után csütörtökön megkezdte az újfajla cikk. a szövés nélküli szövet üzemszerű gyártását. Dr. Hartai István, a kis- győri termelőszövetkezet jogtanácsosa azok közé tartozik, akik ezen a pályán lassan évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. A jogi érdek- védelem éppúgy hozzákapcsolódik termelőszövetkezeteink működéséhez, mint az alapszabály, s a szövetkezeti demokrácia. Szövetkezeteink gyakorlatában ma már általános. hogy mind több követelményt támasztanak a jogtanácsos munkájával kapcsolatban. Megkövetelik, hogy mint üzemi vezető ott legyen minden vezetőségi ülésen. közgyűlésen. Azt is elvárják, hogy a szövetkezet jogásza tájékozott legyen a gazdaság jelentősebb munkáiról. Ismerje azok jogi vonatkozású összefüggéseit, meglássa az esetleges akadályozó tényezőket és jogi tanácsadással szolgáljon a vezetőségnek. Az is természetes igény, hogy mindazokkal a hatóságokkal, vállalatiig as, világos, tiszta teremben dolgoznak a- lányok és az asszonyok a somsályi bőrdíszmű üzemben. Foto: Laczó József »Megszokták A Borsodi Szénbányákhoz tartozó Lyukóbányán dolgo_ zik Halász György ifjúsági szocialista brigádja. Teljesítményeik jók. egyik legügyesebb, legjobb eredményeket elérő brigádja a bányának. — 63-an vagyunk — kezdi a beszélgetést Halász György brigád vezető. — Jól összeszokott társaság, hiszen már régóta együtt dolgozunk. — Melyik fronton van a brigád? — Mikor megérkezett Lyukóba a Fletcher, mi szereltük be. azóta ott dolgozunk. Sajnos, tavasszal leáll a Reicheres front, s ml átkülf(özünk a „vasasokhoz”. Keresetünk ugyan több lesz, de .jóval többet is kell majd dolgozni. Újra kell kezdeni mindent. Igaz, hogy sok gondot okozott a főteviz, amely miatt kevesebb volt a haladási sebesség. mégis megszoktuk a génét. Volt olyan időszak, amikor 4 hónapig vízben kellett dolgoznunk, de volt olyan is, hogy szinte európai szinten is jelentős eredményeket értünk el a Fletcherrel. — Önök is kötöttek, brigád szerződési; a vállalat igazgatójával? — Igen. Az ön,járás fronton dolgozó brigádok egy megjelölt teljesímény elérésére tettek ígéretet, melyet szerződésbe foglaltak. Az elsőt még 1971. második felében kötöttük, azonban a Fletcher átszerelése miatt nem tudtuk teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Sajnos, mi nagyon gyakran ki vagyunk téve a geológiai viszonyok nehézségeinek, ami időnként nagy termeléskiesést okoz. Reméljük, hogy a második szerződést, amelyet a közelmúltban kötöttünk meg, már sikerül teljesbe, n iink. mm. tokkal, amelyekkel a gazdaság kapcsolatban van, közvetlen jó viszonyt alakítson ki. és az esetleges ellentéteket tárgyalás útján, egyezséggel. a hatóságoknál pedig bírság nélkül, a legkedvezőbben rendezze. Minden kezdet nehéz Dióhéjban így foglalhatnánk össze a szövetkezeti jogtanácsos munkáját, mely munkakör nem alakult ki egyik napról a másikra. Hartai István elmondotta, hogy amikor 1963 januárjában friss megbízatásával beállított a gönci tsz-be, sem a tsz-vezetők, sem maga a jogi érdekvédelem képviselője nem tudták még, mennyire sajátos és újszerű ez a munkakör. Éveknek kellett eltelni, amíg az emberek és maguk a tsz-vezetők is megértetlek, hogy a szövetkezet jogásza nem azért van, hogy esetleg egyes emberek, yagy csoportok spekulációit fedezze, vagy hogy az ügyeskedők kezére játsszon. — Nemcsak a szakmával, a mezőgazdasággal is, és nem utolsósorban a parasztemberek lelkivilágával is meg kellett ismerkednem — emlékszik beszélgető partnerem —, hiszen csak az lehet jó termelőszövetkezeti jogtaná- cs^. aki maga is benne él a szövetkezet gazdasági életében. S aki a parasztember gondolkodásmódjához is hozzá tud igazodni. „Jó. hoar jött, doktor úr ... Magam is tanúja voltam nem egy tsz-irodában már. amikor az elnök, vagy brigádvezető a székéből felugorva üdvözölte a belépő jogtanácsost: „Jó. hogy jött. doktor úr!” — nyújtotta feléje mind a két kezét, és már sorolta is a problémákat. Ez is igazolja: a bizalom nagy felelősséggel jár, s a szövetkezeti jogtanácsosnak sok mindennel tisztában kell lennie; gyakran nemcsak a tsz vezetői, hanem a tagok is véleményéi, segítségét kérik; a maga területén üzemi vezető, aki azonban többnyire ingajáratban van a város és a falu között. Hiszen a hivatalok, vállalatok, intézmények a városban vannak, a jogász tehát a szövetkezet „utazó nagykövete” is, aki az aktatáskájában hordja a gazdaság minden gondját, bajái. Milyen a megbecsülés? A fizetést a termelőszövetkezettől kapják. Az anyagiakra most ne vesztegessük a szót, a szövetkezetekben az erkölcsi, társadalmi megbecsülés is kidomborodik, az emberek, a vezetők tisztelik , és szeretik őket. Ismét idézem Hartai Istvánt: — Tíz év alall egyetlen szövetkezeiben sem csalódtam. Jogásztársaim nevében is mondhatom: a szövetkezetek oldaláról még mindig megkaptuk azt á megbecsülést, amit joggal elvárhatunk. de vannak általános és konkrét esetek, amikor a szövetkezeti jogász ebben -a tekintetben nincs a helyén. Egyes vezetők a szövetkezeti jogtanácsost nem tekintik termelőszövetkezeti szakembernek. De van a kérdésnek társadalompolitikai oldala is. Nevezetesen: maga a szakma is új. Nincsenek hagyományai, az átlagember nem tud mihez viszonyítani. Az orvosnak, az ügyvédnek például van társadalmi beso- roltsága, a tsz-jogásznak még nincs. Éppen ezért a helyét is nehezen találja meg. Szakmai, politikai továbbképzés A „hőskor”, mely a isz- jogtanácsosi rendszer kialakulásának kezdetét jelenti, gyakorlatilag már véget ért. A döntő fordulat a termelő- szövetkezetek területi szövetségeinek létrejöttével állt be, amióta a szövetkezeti jogvédelem az őt megillető helyre került. Korábban a tsz-jogász meglehetősen magára volt hagyatva, most a szövetség' i.ínyitásával számos konzultációs lehetőség van egy-egy általános, vagy részprobléma megvitatására. A dél-borsodi szövetségben, például a szövetkezeti jogtanácsosok szombatonként találkoznak, de tudunk róla. hogy rendszeresen hasonló összejöveteleket rendeznek a Tokaj-hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél. s a Hernád menti szövetségnél is. Szerkesztőségi beszélgetésünkön figyelemre méltó* problémát, hozott szóba dr. Hartai István. A tsz-jogta- nácsosok is igénylik a politikai továbbképzést. Ez jelenleg teljesen autodidakta módon történik. A szövetkezetek ulazó követeinek politikai fejlettsége azonban sem a szakma, sem a társadalom szempontjából nem közömbös. Mi lehet a megoldás? Többek elképzelése szerint az. ha a szövetség keretein belül, vagy több szövetség összefogásával középfokú politikai oktatásban részesülnek az érdeklődő kollégák. A javaslat már megvalósítás alatt van. Cikkünk nyomdába adása élőit beszéltünk dr. Körmendi Zoltánnal, a dél-borsodi tsz-szövetség jogtanácsosával, aki elmondta. hogv szövetségük a többi szövetséggel, valamint a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságával együttműködve már megszervezte a jogtanácsosok politikai továbbképzéséi. Rövidesen indul a hét előadásból és konzultációból álló sorozat a tsz-jogászol< szervezett politikai t óvá bbk önzésére. Onodvári Miklós ) Továbbképzés Putnohon 1 tsz-eSc utazó nagykövetei
