Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
1972. febr. 27., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 „Meg kel! őrizni mindazokat az iratokat, amelyek a párt politikai és gyakorlati munkája, valamint a tudomány számára értékes adatokat tartalmaznak, amelyek a pártnak a szocializmus építéséért folytatott harcát, politikai, gazdasági, ideológiai munkájának főbb vonásait tükrözik." (MSZMP KB Titkárságának határozata — 1961.) Miskolcon — « megyei pártbizottság székhazában — több mint egy évtizede működik a Borsod megyei Párt- bizottság archívuma, amely kevésbé látványos, de annál következetesebb és céltudatosabb munkával gondoskodik a Titkárság határozatának megvalósításáról. A megyei párt-vb útmutatásainak megfelelően, folyamatosan összegyűjti, szelektálja, rendszerezi és megőrzi azokat az iratokat, okmányokat és dokumentumokat, amelyek megyénk pártszervezeteinek és szerveinek mindennapos tevékenysége során keletkeznek, és végeredményben pártunknak a szocializmus építéséért folytatott harcát, sokrétű társadalmi, politikai, kulturális és gazdaságirányító tevékenységét tükrözik. Nem „csak iratok Ma még úgy tűnhet, az összegyűjtött és megőrzésre rendszerezett okmányok egyszerűen „kiselejtezett’ iratok.^ Egy évtizeddel ezelőtt — amikor ez a nagyon is céltudatos és tudományos igényű munka elkezdődött — több pártszervezetben találkoztunk akadékoskodó hangokkal: mi szükség van a kiselejtezett iratokra? Minek szaporítjuk az adminisztrációt, a bürokratikus kötöttségeket? — Azóta úgyszólván mindenütt belátják: a pártarchívum számára rendszeresen átadott okmányok nem egyszerűen „csak” fölöslegessé váll iratok. A pártok- . mányok készítésével, kezelésével, megőrzésével és az archívum számára történő rendszeres továbbításával kapcsolatos előírások fegyelmezett betartása egyáltalán nem „fölösleges” adminisztráció. hanem sokkal inkább a mindennapi pártmunka szerves része. Más szavakkal szólva' a pártarchívum munkájának segítése a pártszervek és -szervezetek feladata, kötelessége. Mert az itt. őrzött és rendszerezett iratok máris, a későbbiek során pedig méginkább értékes segítséget nyújthatnak a politikai munka tapasztalatainak hasznosításához. forrás — és történelem A mindennapi pártmunkában például a megyei párt- bizottság különböző osztályai, munkatársai bizonyos „bázistények” ismerétéhez; megyénk vezető propagandistái, egyetemi oktatói, szó-' ciológusai, tudományos szak- dolgozatok készítői is — történelmi tények után kutatva egyre gyakrabban veszik igénybe a pártarchívum segítségét, az itt őrzött okmányokat, dokumentumokat. Mert az elmúlt évtized során összegyűjtött és rendszerezett anyagok egy része máris feldolgozható állapotban van. Ennélfogva, alkalmasint értékes forrás lehet az igényesebb pártmunka, a tudományos igényű kutatómunka számára. Ebből a „forrásból" azonban ma még sokkal kevesebben merítenek, mint arneny- nyien meríthetnének. Alig- alig van rá példa, hogy a különböző járások, városok és tájak kutatói és pártmunkásai is igénybe vennék a pártarchívum segítségét. Pedig — az archívum által a múlt év végén a megyei és járási vezetők számára kiadott „1. számú Tájékoztató" szerint — már több olyan rendszerezett, „kutatható" témakör dokumentációja rendelkezésre áll, amelyek feltehetően érdekelhetik az egykori abaúji, zempléni, gö- rnöri és kishont! tájak leutal óit is, elsősorban az oil dolgozó pártmunkásokat, s a pártunk történetét oktató pro paga n di s iá kát. Igaz, az archívumban végzett kutatómunkához titkári engedélyre van szükség, de ehhez a jó ügy érdekében buzgólkodók könnyen hozzájuthatnák. A megye egészére kiterjedő kutatómunka során a megyei — egy-egy járás területére kiterjedően pedig — az illetékes járási pártbizottságon. lóénvcsehi) mimLá»a/ A megyei párt-végrehajló- bizotlság nemrég áttekintette az archívum — és ezzel összefüggésben a pártszervezetek — egy évtizedes munkáját, jelenlegi helyzetét, s kijelölte a további feladatait. Mindazokra, amelyekről fentebb szóltunk, a vb felhívta megyénk párt- szervezeteinek figyelmét. A végrehajtó bizottság megállapításai közül azonban különösen a következő igény érdemel nagyobb figyelmet: az archívumi értékű iratokat, dokumentumokat, az érdemi munkakört ellátó politikai munkások készítik. Ebből következik, hogy a függetlenített apparátus, de a pártfunkciót társadalmi munkában ellátó csúcs- és alapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok politikai és szakmai felkészültsége nagymértékben meghatározza az iratok, dokumentumok tartalmi színvonalát. Az ügykezelési és ennek függvényéként az archívumi munka színvonalának emelése mindenekelölt a megyei pártbizottság, az irányítási hatáskörébe tartozó pártszervek és intézmények dolgozóinak hozzáértésén és jelc- lősségteljes munkáján múlik. Igen. Elsősorban ezen múlik. Illetőleg megyénk valamennyi pártszervezetének igényesebb mindennapi — közte a szükséges adminisztrációs — munkáján is. Együttesen ezeken múlik, hogy a szocializmus építésének jelenlegi küzdelmeiből milyen írásos „nyomokat” talál majd a későbbi korok nemzedéke. • • Csépányi Lajos A Miskolci Kertészeti Vállalat főmérnöki szobájának falát az új diósgyőri városrész tervrajza díszíti. Tervrajzokat nem szokás ugyan a dísztárgyak közé sorolni, de Csépányi József főmérnök a pergamen vonalain sok szépet; zöld gyepet, különleges fákat, cserjéket, virágokat „lát”. — Miskolc legszebb lakótelepe lesz a diósgyőri, s az egyik legszebb városrész. A legjobb levegőjű, a legzöldebb. 142 000 négyzetméter parkot építünk. — Megkezdődött már a munka? — Igen, egy évvel korábban. mint az eredeti terv diktálta. A fűlőmű környékén januárban hatvan 10— 15 éves, úgynevezett öreg fát ültettünk. Van közöttük nyírfa, hars, tölgy. ® Csépányi József a helyszínen. a most még sáros, épülő városrészen magyarázza a terveket. Az Ady Endre Művelődési Ház előtt állunk meg' először. Rácsodálkozunk az épületre: amikor magányos voll, hatalmasnak tűnt, most a magas házak mellett kis játékházzá zsugorodott. — Itt, mellette alakul ki 0000 négyzetméteres díszpark. Burkolata süt tői keményköböl készül, ugyanolyanból, mint a III. kerületi tanácsháza előtti tér. Ez a térburkolat szép és tartós, reprezentatívabb, mint az egyszerű aszfalt. Sarkában | kétszintes medence lesz, tűr- j kizkék mozaikból. Sok lépcső, támfal lesz itt. a tér közepén nagy fák és sok-sok virág. Kialakításának költsége 3 millió forint. Sokat várunk ettől a tértől, Miskolc egyik büszkesége lesz. Nemcsak az itt élők, hanem a Lillafüredre utazók is gyö- I nyörködhelnek benne, hiszen j a főútvonalról nagyszerű lesz a rálátás. A két épületsor közé egyelőre lehetetlen bejutni, — Mi lesz a sok munka- j gép helyén? — Fenyő, juhar, hárs, berkenye, japánakác. égerfa. kőris, szil, díszcseresznye, dísz- meggy, díszalma, japán cseresznye, vélevelű szilva, rózsa, Ezeregyszáz fenyő. 11 000 cserje a 106 000 négyzetméternyi pázsiton. A parkban sok játszótér, szabad terület lesz. Tollaslabda-, futball-, röplabdapálya épül. ÉrdekesMűanyag ajtók Próbaüzemelés lilán már folyamatosan termel a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáregysége, alio! a műanyagot újabb területen hasznosítják. A szekszárdi gyárban ajtókat és különböző falburkoló és térelválasztó elemeket készítenek műanyagból. Tárgyalások folynak, hogy a házgyári építkezések programjába is bekapcsolódjanak. Szekszárd új üzeme 00 00« ajtót és 50 000 négyzetméter falburkoló elemet gyárt évente. Képünkön a műanyag ajtók ragasztása látható. ség a három kerti sakk-készlet. A táblák fekete-fehér műkőlapokból, az óriásfigurák fából készülnek. Lesz malom játék és lengőkugli is. Az a cél, hogy a városrész lakói szép környezetben, jó körülmények között sportolhassanak, mozoghassanak, szórakozhassanak. — De azért lesznek hagyományos játszóterek is? — Természetesen, Több helyen, szétszórtan. Csakúgy, mint a szalonnasütők. A park különböző részein, pontosabban öt helyen. De itt még kirándulni is lehet. Az építkezésekkor fölöslegessé vált földet a park végébe szállítják, s ott egy domb alakul ki, amelyet szépen elrendezve beültetünk. Ez lesz a kirándulóhely, a játszó- domb. Rönkvárat építünk oda, szalonnasütőt, s több mást. amit egy kirándulóhely nem nélkülözhet. — Kétségkívül korszerű párk van itt születőiéiben. Mikor örülhetünk neki, mikor zpldell majd ez a terep? — A beruházás, a parképítés hozzávetőlegesen 30—34 millió forintba kerül. Ügy tervezzük, hogy már az idén, a második félévben 3 millió forint értéket beépítünk. Ahogy haladnak az építők, mi átvesszük a területet. Először a házak melletti park- sávokal rendezzük, ültetjük be. Jövőre és 1974-ben pedig a nagy munkákhoz látunk. Két év múlva az utolsó tő virágot is kiültetjük. — Szép, nagy feladata ez a Miskolci Kertészeti Vállalatnak. — Igazi, szép munka, minden kertész örül az ilyennek. Biztató, hogy Miskolc egyre több ilyen szép feladattal lát el bennünket. A diósgyőri park után az avasi városrész növénykultúrájának megteremtése vár ránk. A diósgyőri városrész olyan lesz. mint amilyenről álmodnak a belváros lakói: tiszta levegőjű, tágas, zöld. Ilyen lesz az avasi lakótelep is. Egyre több gondozott park épül a megyeszékhelyen. De elgondolkodtató, hogy a belvárosi parkokban milliós károkat okoznak a miskolciak. Jó lenne, ha az újak elkészültéig mindenki komolyan venné a parkok védelmét, megtanulná szeretni a növényeket. Lévay Györgyi Ki követett el hibát? Miskolc városi Tanács III. kerületi Hivatalában egymásnak adják a kilincset azok a póruljárt garázsépitők, akik az engedély nélküli építési bírság címén kirótt ezer forintot szeretnék reklamálni. Azok is az építési osztályhoz jönnek, akik annak rendje és módja szerint építési engedélyt kértek a Kilián-déli lakótelepen, hogy a Szinva-parti garázs- sorban garázst építhessenek. A hivatal építési osztálya a beépítési terv szerinti 80-ból (ill gépkocsi garázs építésére tudott helyet biztosítani, mert időközben húszat az engedély nélkül építkezők foglaltak el. A továbbiakban az engedély nélkül építkezők 11 garázst úgy építettek, hogy az jelenlegi állapotában az elfogadott építési tervvel ellentétes. A bonyodalmakkal teli ügy okait próbáltuk felkutatni. Mi okozhatta, hogy több mint 30 ember megfelelő építési engedély nélkül építsen fel több ezer forint értékű épületet. A dolgok előzménye, hogy az engedély nélküli építkezések megkezdése előtt 1971. szeptember 15-én a MÉSZÖV képviselőjének jelenlétében összehívták a garázs-szövetkezet alakuló ülését. Ezen a gyűlésen felmérték, milyen igények vannak a Kilián-déli lakótelepen garázsok építésére. A Miskolc városi Tanács építési osztályának vezetője, Iglói Gyula és a tanács III. kerületi hivatalának építési osztály- vezetője, Fodor Vilmosné október 28-án és november 2-án megtartott helyszíni szemléjük alkalmával megállapították, hogy a területen engedély nélküli építkezés folyik és a helyszínen felszólították az építőket, hogy azonnal hagyják abba a munkát, bontsák el az alapot. Néhány nap múlva az építőknek kikézbesítelték a tanács határozatát is, amely elrendelte az engedély nélküli építés abbahagyását, illetve figyelmeztette az érdekelteket a szabálysértési feljelentés lehetőségére. A garázsépitők a szóbeli és az írásbeli határozatot is figyelmen kívül hagyták és tovább folytatták a munkát, tető alá hozva a garázsokat. Ezután kiküldték az érdekelteknek a 800 forintról szóló szabálysértési büntetést. Egyben figyelmeztették őket, hogy ennek kifizetése után — ha az engedély nélkül épített garázsokat nem bontják le — a továbbiakban építési bírság címén újabb eljárást kezdenek. A szabálysértési büntetés kifizetése után volt aki úgy gondolkodott, hogy kifizeti a 800 forintot és legalább lesz garázsa. A valóságban azonban ezután az 1000 forintos építési bírság következett, amely megtörte a „garázshelyfoglalók” önbizalmát. G. I. Miskolc, Kandó Kálmán utcai lakos bejelentette a tanácsnak, hogy kész lebontani a felépített garázst. A 21 büntetési eljárás azonban tovább folv*, újabb bejelentéssel F. P. Iván utcai garázsépítő is értesítette a hivatalt a garázs lebontásáról. Az ügyiratok szerint azonban vannak olyanok is, akik már 3000 forint büntetést fizettek ki a felépített garázsért. Ezzel sincs azonban lezárva az ügy. Az akták tömege mulatja, mennyi munkája fekszik a tanács dolgozóinak abban, hogy érvényt szerezzenek a törvénynek. Fodor Vilmosné, a városi tanács III. kerületi hivatalának műszaki osztályvezetője elmondta, hogy a következő lépés a büntetések után: az építő költségére lebontatja az engedély nélkül felépült garázsokat. A továbbiakban ezek az építők önmagukat zárták ki abból a lehetőségből is. hogy ezen a területen a közeljövőben garázshelyhez jussanak. A z engedély nélküli építkezés ügyének hullámai magasra csapnak. Póruljártak, akik azt hitték, hogy a kész helyzet előtt majd meghátrál a hivatalos szerv, és szemet húny a törvénytelenség felett. Hajdú Gábor SÍ ;■ ^ ^ .y ■ ^ y'y ^ és 61 Születőben a legzöldebb városrész
