Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
1972. február 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A hajdani járásszékhely A hosszú, sáros út jobbra' kanyarodik, és végre bejutunk a község centrumába,-ahol mindig nagy a jövés-menés. Több távolsági buszmegállója van itt. és az új,' modern ABC-áruháznak is mindig van forgalma. Itt van a községi tanács épülőié is. s a tanácselnök .szobájában beszélgetünk. — Hogyan fejlődik napjainkban Szikszó, a 6 és fél ezer lakosú nagyközség, mely régebben közigazgatásilag kulcsszerepet játszott? — A régi „nagyság” maradványai még megtalálhatók it.t-ott — feleli Kát'ándi lmi;e elnök —- és ez gyakran teremt fonák helyzetet. Most a kórházunkra, és a még mindig itt működő járásbíróságra gondolok, hiszen ezekbe az intézményekbe nemcsak a szikszóiak járnak. A kórház valamikor jelentős egészségügyi bázisnak számított, azóta azonban elavult, túlzsúfolttá vált. Most megkezdték a rekonstrukciót. (ít ággyá' bővül a férőhely és 1öbb új rendelő is helyet kap benne. A felújítás 30— 35 millió forintba kerül, s úgy tervezik, hogy még ez év végéig átadják a hozzáépített részeket. Ezenkívül az 5 éves terv végére elkészül a mentőállomás, és még idén elkezdjük a szennyvízcsatorna-hálózat építését is. Igaz, hogy 16 millió forint kellene, és csak 11 millió van', és sajnos, más tervezett beruházással is jártunk így. 24 orvosi lakást akartunk építeni, de a tervezett összeg azóta már csak 16 lakásra elegendő... A beszélgetés meg dr. Csordás ■ Imre vb- titkár. s ha már a község „fejlődéstörténeténél” tartunk. elsorolja az elmúlt évben elkészült kommunális létesítményeket. — Van Szikszón egy lakásépítő szövetkezet Is. Hogyan segíti a fiatalok építkezését' és a tanács segíti-e a szövetkezetei? — Jelenleg 60 tagja van a szövetkezetnek. júniusban már kezdődnek az építkezések. s 1975-ig 54 lakást akarnak tető alá hozni. A tanács úgy .segít — a kevés pénzből — ahogy tud. Általános rendezési tervünket még nem hagyták jóvá, de arra a területre, ahol a lakásokat, építik. részleges tervet készítettünk, s azt már jóvá is hagyták. — Van már olyan létesítmény, mely társadalmi munkával készült el? — Ha az ablakon kinéz, láthatjá ezt. a szép, gondozott parkot. Másfél éve még gazos szeméttároló hely volt. Tervezzük egy MHSZ-klub megnyitását, játszótér építését, úttörőpark létrehozását. — Sok szó esett: már a fejlődésről, a felépült., vagy A mérleg lel dekáról indul A szerencsi járási MB a magánkereskedelemről A lakosság ellátásában kétségkívül van még szerelőé- napjainkban is a magánkereskedelemnek, ha nem is olyan mértékben, mint a kisiparnak a szolgáltatásban. Ez a szempont vezette- a szeren, esi járásban a közigazgatási hatóságokat, amikor 12 zöldség-gyümölcs. 11 bazár-cukorka. 6 dohányáruda, 5 vegyesbolt, 4 pecsenyesütő, 1 eszpresszó és 7 egyéb bolt nyitására adtak engedélyt. A 46 magánbolt közül a járási Népi Ellenőrzési Bizottság 26-ban vizsgalatot tartott, s megállapítása szerint. ezek, évi forgalma 6 millió forint, amely a járás' kereskedelmi forgalmához vi_ szonyítva nem számottevő összeg. Érdekessége azonban a forgalom alakulásának, hogy ebből a 6 millióból egy tállyai vegyesbolt egymilliós. egy ugyanitt működő presszó pedig 800 ezer forintos forgalmat bonyolít le. A NEB szakemberei egyébként a működési engedélyeket rendben találták, a maga nkeras ked el em áruellátásának színvonalát, a boltok berendezését. hi giéni á j át azonban erősen kifogásolták'. A tokaji vegyesbolt: „belseje rendetlen, zsúfolt. A kockasajtot, a földön tárolják. A készletben levő 5 fajta kávé szavatossági ideje lejárt*.” A tarcali bolt szintén zsű. folt. „kívül-beliil olyan benyomást kelt. a üli a szocialista kereskedelem szégyene” olvashatjuk a vizsgálati jelentésben. De nem mondható megnyugtatónak a szerencsi pecsenyesütő és a bekecsi vegyesbolt- állapota sem. Vétenek egyes magánkereskedők a fogyasztók érdeke ellen is. Az árjelző cédulák nem voltak mindenütt kitéve. Többen még ma is a régimódi, eléggé „ingatag” lány erős mérlegel használják. a súlyok hitelesítéséről is „elfeledkeztek”, sőt a tálv- lyai vegyesboltban „a mér- , leg is fel dekáról indult'. amikor a népi ellenőrök ott jártak. A próbavásárlások alkalmával néhány . esetben árdrágítással is találkoztak. A szerencsi pecsenyesütő nem tudott számot adni az árak kalkulációjáról, azokat többnyire „ötletszerűen” állapította meg. Az árak alakulása legszembetűnőbb a zöldségboltokban. s a szabad árforma következtében általában 40 százaiéul;al drágábban adják a zöldségféléket, mint az állami vagy szövetkezeti bol- I tok. Az észlelt visszásságok megszüntetésére a járási NEB sürgeti, hogy az illeté_ kés kereskedelmi és egészségügyi hatóságok az eddiginél, gyakrabban és szigorúbban végezzenek ellenőrzést a magánkereskedők boltjaiban. Korszakok... : ■ - i . I Foío: Szabados György Kirakatrendező utánpótlás A Szász Ferenc Iparcikk Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola kirakatrendező tagozatán 90 fiú és leány tanulja a reklám és dekoráció készítési. A kétéves iskola célja', hogy ,jó ízlésű kirakatrendezőket neveljen a kereskedelemnek. Képünkön: A II. evesek gyakorlata: méteráruk rendezése. Ifjúsági takarékbetét — jutalomként A Miskolci Köztisztasági Vállalatnál ünnepélyes KISZ- taggyülésen • ismertették csütörtökön azoknak a fiataloknak a névsorát, 'akik számára ifjúsági takarékbetétet. nyitott a vállalat, öt fiatalt jutalmaztak meg ilyen formába». A vállalat öt: éven keresztül havi 100 forintot utal át a takarék- könyvekbe. ami 1976-ra a kamatokkal együtt: 7 ezer forintra. növekszik. A munkaadó és a megjutalmazott fiatalok szerződést kötöttek. ■ A betétkönyv ellenében lelkiismeretes gazdasági, kiváló mozgalmi munkát vár a vállalat. Az újfajta — igen hasznos és kedvezményes — jutalmazási formát a jövőben még több esetben alkalmazzák. Sikeres kiállítás volt \ Sok fiaíal szerelne munkásőr lenni AZ ELŐZŐ HÉT közepén nyílt, és riyolc napig volt nyitva az a jubileumi kiállítás az SZMT miskolci székhazának színházi csarnokában. amelyet a munkásőrség megyei parancsnoksága a testület megalakulásának 15. évfordulójára rendezett. Most, hogy a kiállítás bezárt, és anyagát gondosan csomagolva elszállították a helyszínről, egyértelműen és határozottan mondhatjuk el: a rendezvény nemcsak szép,, esztétikus, vonzó, tartalmas, hanem sikeres is voll.. Naponta átlagosan hatszáz-hét- száz ember látogatta meg, elsősorban fiatalok, ami külön is értéke a kiállítás sikerének, hiszen éppen az volt az egyik cél, hogy a megye és Miskolc város fiataljai minél nagyobb számban ismerkedjenek meg így is a munkásőrség, a borsodi és a miskolci munkásőr egységek, alegységek életéve). 15 éves történetével. Két nap kiemelkedik a kiállítás időszakából. Február 18, péntek, es február 20, vasárnap. Február 18-án volt a legtöbb látogató. Iskolákból egész osztályok, a fegyveres testületektől egész alegységek látogatták meg a kiállítást és néztek meg annak gazdag, tanulságos, gondolatokat és kérdéseket keltő anyagát. Vasárnap meg — vasárnap lévén — sokan betértek a kiállításra séta közben is. Az utolsó napon — a megyei parancsnokság nagv örömére — elsősorban a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói keresték fel a kiállítást. A zárás után dr. Kállai Lászlóval, a munkásőrség megyei parancsnokával, es Juhász Ferenccel, a megyei törzs tagjával, a kiállítás egyik fő szervezőjével, és néhány idősebb munkásór- rel beszélgettünk a kiállítás eredményességéről. Az ösz- szesítés — bár pontos számlálást nem végeztek — azt mutatja, hogy a borsodi munkásőrök jubileumi kiállítását több mint 7000 ember nézte meg. A kiállításon felváltva mindvégig négy-négy munkásőr teljesített szolgálatot és válaszoltak a látogatok minden kérdésére. Juhász Ferenc és a többi idősebb munkásőr elmondották, hogy a fiatalok elsősorban a fegyverek és a technika után érdeklődtek, azzal együtt, hogy elismeréssel szóltak az élmúlt 15 t^et bemutató és dokumentáló képsorokról, tablókról és más tárgyakról is. Meglepő volt a lányok érdeklődése, ök többet kérdezősködtek, mint a fiúk. A lányok elsősorban a fegyverek iránt érdeklődtek. Ez azt is jelzi, hogy ifjúságunk honvédelmi nevelése nem felesleges valami, hiszen maga az -ifjúság igényli azt. Ékesen bizonyította ezt az igazságot a munkásőrök jubileumi kiállítása is. Másik nagy tanulság és öröm. hogy az ifjúság komolyan érdeklődik a munkásőrség. a munkásör-élet iránt. Százak es 'százak kérdeztek meg: hogyan lehet, valaki munkásőr? Milyenek a feltételek és a követelmények? Valamennyi kérdésre választ kaptak és sok fiatal azzal távozott. hogy a közeljövőben munkásőr szeretne lenni. — EZ BIZONYÍTJA leginkább kiállításunk sikerét — mondotta dr. Kállai László megyei munkásőrparancsnok. — Éppen az volt az egyik célunk ezzel a kiállítással is, hogy a fiatalokra hassunk, hogy velük ismertessük meg az elmúlt Iá év történetét, s hogy elsősorban őket nyerjük meg a munkásőrségnek, hiszen a jövőben egyik fontos feladatunk fiatalok toborzása és kiképzése a munkásőrségben. (sz. j.) Fél évszázad szolgálat Fél évszázad! Éppen enpyi időt szolgált a put.noki önkéntes tűzoltó testületben Tóth Béla. — Már iskolás koromban fel-felvettem édesapám tűzoltó zubbonyát — nieseli Tóth Béla a putnoki önkéntesek parancsnoka. — 1922- ben szabadultam fel mint asztalossegéd' és februárban lettem önkéntes tűzoltó itt, Putnokon. Mert én itt is születtem, ahol lakom. Nézem az oklevelet, amit. Csapkó András, ezredes, a megyei tűzoltóság vezetője adott út: „Tóth Béla önkéntes tűzoltó-századosnak, 50 eves társadalmi szolgálatáért” ... Letelt a szolgálat, a félévszázados, A putnoki önkéntes tűzoltó testület, az idén 99 éves, ebből 50 évet szolgált a 70 éves Tóth Bela. ■ Van, mit feleleveníteni a putnoki önkéntes tűzoltó testület vezetőségválasztó közgyűlésén: hosszú idő fél évszázad. „Még fiatal tűzoltó voltam, amikor kigyulladt egy istálló a színekkel együtt Borbás János gazdálkodónál. Kivonultunk. Két ló húzta az embereket és a ^zeneket, a civil lakosság meg hordta a vizet. A tanyát, az állatokat, mindent megmentettünk... Ügy hat éve pedig a tsz százférőhelyes hosszúhegyi tehénistállója égett éjszaka. Percek alatt leint voltunk. Amikorra az ózdi és kazincbarcikai állami tűzoltók is kiértek, már „lefeketítettük” a tüzet. — Család? — Van. Két fiam es egy lányom. — És folytatódik a hagyomány? Ök is tűzoltók lesznek? — Most tiszteletbeliek. Azelőtt szolgáltak. De ha baj van, azonnal ott: vannak, mindkét fiú tud gépkocsit, vezetni is. Koccintunk. Egymás után lépnek az asztalhoz a gratu- , lálók, ’ Tóth Béla beosztottjai és felettesei. ny. A 104, sz. Szakmunkásképző Intézet. (Pereces) pályázatot hirdet kollégiumi nevelő-tanári állás (férfi) betöltésére. Követelmény: egyetemi, vasy főiskolai végzettség. Bérezés a 210/1971. MŰM—MM. sz. rendelet alapján. Pályázatokat az intézet címére kérjük beküldeni. most épülő létesítményekről, es a lakossággal való jo kapcsolatról. A szikszói tanács vezetőinek jelenleg semmi gondjuk, problémájuk nincs? — Evek óta megoldatlan probléma a munkalehetőség hiánya — mondja a vb-titkár. A munkások 35 száza-, léka bejár Miskolcra, igaz, hogy közel van. de mégis jobb lenne otthon maradni. Önálló üzeme a községnek nincs, az a nehány, amelyik munkát ad. mind-mind _egy nagy vállalat apróbb részlege. A férfiak helyzete még türhetőbb. a nőket azonban egyáltalán nem tudják foglalkoztatni. A másik örök téma az úthálózat. A községnek 24 kilométer hosszú útja van, s abból csak 4 kilométernyi a müút. Saját erőből nem tudjak megjavítani, a tönkrement utakat, — \ an iné« valami — mondja az elnök —. ami, ugyancsak sürgősen kellene: napközi otthont akarunk építeni az öregeknek. Az egészségügyi szervek felajánlottak (j() ezer forintot, de nincs helyiségünk. Az idős embereken az úttörők segítenek, ebédet, hordanak. Orvosi ellátást is kapnak. De ez mind kevés, .s most egyelőre legalább egy ebédeltető helyet szeretnénk létrehozni. . Orosz Júlia
