Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

\ ■!■■■■■ mi —■—■, m?-A%-m#&m^yx5Z:hG 4- «ai.»..«.. ÉLŐ NÉPMŰVÉSZET IWthewg a eigámíi ünnepi mihez W72. febr. 24., csütörtök FHmjegy^et f Tizenkét szék A cigándi művelődési házban szorosan sem fér el négyszáznál több ember — február 21-én, este azonban ezernél is többen szerettek volna bejutni. Szerencsésnek mondhatta magát, akinek si­került jegyet Kapnia. Pereg a műsorban egyetlen hivatá­sos előadóművész sem .szere­pelt. Műkedvelő . falusi éne­kesek és táncosok vonzottak ennyi érdeklődőt — s arattak olyan sikert, hogy végül a teljes közönség is cselekvő részese lett a műsornak. Az emlékezetes ünnephez a ci-. gándi Röpülj páva kör szol­gáltatta az alkalmat. Eljöt­tek köszönteni a cigándi da­los közönséget a Bodrogköz és Hegyköz legjobb énekka­rai, népdal énekesei és nép- táncosai. Megtisztelt kedves vendégként csatlakoztak a köszöntőkhöz a televíziós Röpülj páva verseny orszá­gos népszerűségre jutott győztesei közül Gál Károly- né és Kr ásznál Tamar,. Ékes bemutatója volt a ci­gándi műsor az élő, mindig megújulásra képes népmű­vészetnek. A Bodrogköz és a Hegyköz régi, méltán hí­res termőhelye a népdalnak éá a néptáncnak. De hogy az itt termett népművészét mennyire mai kincsünk ' is, milyen friss színeket ragyog­tál, arról a mostani műsor lelkesült nézői, hallgatói kü­lönösképpen tanúskodhatnak. örvendetes a népi. kórus- kultúra- újravirágzása ezen a vidéken. A beérett cigándi vegyeskar és a csak néhány hónapja újjáalakult tisza- cserrnelyi kórus egyaránt magával ragadó erővel ének­lő együttes. Dal és tánc szerves egy_ ségbe fonódik a cigándi gyer­mekegyüttes remekbe szer­kesztett, üde játékában. Az általános iskolás lányok és fiúk bizonyítják, hogy ez a község nem fogv ki a táncos I tehetségekből. Gazdagon ka- i matoztatja azt az örökséget, amelyet az egykori „bokré- tások” őriztek meg számuk­ra. 1 Van kitől tanulniuk a ci­gándi gyermektáncosoknak. A bokrétás Tóth Karoly íe- leségestől ma is olyart töké­letes szépséggel járja a ke- ménycsárdást és a konyha- láncot, a közös zempléni folklór együttesben, hogy tu­dományos filmre kívánkozik minden r ozdulatuk. Pernek táncos Király Józsefire és Herczig niel is. A zemp­léni egvüttes másik két jeles falu idősebb táncosait is magába foglalja: az alsóbe- reckiek — a hatvanhat éves Barna István, a nem sokkal kevesebb Hangácsi Ferenc, Gyurlcesz Lajos és társaik — a nevezetes Hatoztató táncnak ma is mesterei, , a pusztafalusiak pedig — Zeller Imre és Ernő felesé­gestül, K. Bacsó J.ózsef, Ózook József né, Molnár Sándorné és 'a többiek — a válltánecal és á verbunkkal jeleskednek. Az újheilj'i járás évente népdalversenyt hirdet. Ezen legutóbb nyolcvannál többen vettek részt. Most clgándon a legjobb hat állt közülük a közönség elé — s kialakult belőlük a járás teljes társa­dalmi keresztmetszete: a ti­zenöt éves Juhász Ibolya bodroghalmi diáklány, Tóth Andrásné szövetkezeti tag Füzérkajatán. a legidősebb énekes, Béréi László pedig közmegbecsülésnek, örvendő tanácselnök Kenézlőn I Szép este, sikeres hang­verseny élményével távozott a hétfői hangverseny telt háznyi közönsége. Parádés műsor és kitűnő 'szólisták tették emlékezetes­sé. Előadásra került: Mozart: Nyitány olasz stílusban cí­mű műve, Stamitz: Klári- nétversenye és Haydn: Nel­son-miséje. Vezényelt: Piero Bellugi (Olaszország), köz­reműködtek: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Réti József, Kováts Kolos, a Magyar Ál­lami Operaház magánéneke­sei. Horváth László klarinét- művész és a debreceni Ko­ri élv-kórus. (Karigazgató: Gulyás György.) Hogy ebben a járásban mennyire közügy a népmű­vészet istápolása, szépen jel­lemzi. hogy a cigándi bemu­tatón is ott volt a járási párt­bizottság első titkára, clr, Né­meth Pál, eljött Majoros László, a járási hivatal el­nöke. s a Bodrogköz vala­mennyi falújából népes kül­döttség érkezett. Sokan elkí­sérték a szereplőket a Hegy­közből is. A bemutató műsor vezető­je a népdal, fáradhatatlan népszerűsítője, érlő magya­rázója: Vass Lajos zeneszer­ző. karnagy volt, A cigándi est közvetlenül követte a vasárnapi Röpülj páva körök bemutatóját, amelyik a . Hegvalja dalkin­cseiből adott ízelítőt. Az ösz- szehasonlítás szinte kínál­kozik. A nagyközönség, s a jelen volt szakemberek egy­öntetű véleménye a bodrog­közi dalosok, táncosok tudá. •Sa. lelkesedése' felért a tv- ben látottakéval. A helyi bemutatókon kívül képer­nyőre, országos nyilvánosság elé kívánkozik egy bodrog­közi dalos, táncos est. A XVIII. század zenéjé­nek fénye ragyogta be a hangversenyt. Ä . ma már / csupa dallamnak érzett, klasszikussá érett, varázsla­tos perceket szerző zene a maga. korában a század ele­jén elégedetlen és lángoló, izgatott és szertelen volt. Ez a század indította el a zene-- kar forradalmát, tanította meg sokszínűségre, árnyalt­ságra és mozgékonyságra. Az első Stamitz-szerzemények bemutatása alkalmával, ami­kor először szólalt meg az új crescendo, a hangerő ár­nyalásának új formája, a kö­zönség felemelkedett ámu­latában. Szépség és szabad­ság — ujjongták a fiatalok, — neuraszténia'' — mondták az öregek. Első számként Mozart nyitányát (1756) hallottuk friss, szép hangú megszólal­tatásban. Ezt követően ’ Stamitz klarinét versenyét (1717) adta elő Horváth László. Az elbűvölően szép versenyműnek különösen a második tétele volt jól meg­Nyári egyetem Debrecenben A több mint négy és fél évtizedes, eredményekben gazdag múltra visszatekintő debreceni nyári egyetemet: — a már kialakult gyakorlat­nak megfelelően — az idén is négy hétre tervezik. Az 1972. júnjus! 23-a és. augusz­tus 21-e közötti időszakban három hét a tanulmányi munkára, körülbelül egy hét a különböző kirándulásokra esik. Az előadásokat, szemi­náriumokat, nyelvgyakorla­tokat a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem központi épületében tartják. A tervek szerint, mintegy ?0 előadás hangzik el. a hallgatók igé­nyeinek megfelelően, több idegen nyelven. A szakmai szemináriumokat a magyar nyelvet jól ismerő tanárok,, kutatók és műfordítók részé­re rendezik meg a húsz elő- adás témaköréből, azonkívül intenzív magyar nyelvtanu­lást biztosítanak kis osopor-' tokban az érdeklődőknek. Kirándulásokat • Nádudvarra, Hortobágyrá, valamint Mis­kolc-Tapolca, .Lillafüred— Eger—Tokaj útvonalra ter­veznek. A nyári egyetem ku Itur.á Ids program .iá ban több hangverseny, filmve­títés, népdal és néptánc ta­nulás, valamint a virágkar- nevál szerepel. oldott. Horváth László ki­váló klarinétjátékos, nagy­szerű technikával rendel ke*, zik, de kicsit adós maradt azzal, ami ennek a zenének a varázsa: a szín, aZ árnyal­tabb dinamika. A debreceni Kodály-kónis legutóbbi ittléte óta sokat fejlődött. Hanganyaguk érik, s egyre szebb, nagyobb tel­jesítményre képesek. Pom­pás, biztos, határozott szó­lamtudásuk a közönség igen meleg ünneplését váltotta ki. A szólisták külön-külön és az együttesekben szép telje­sítményt nyújtottak. Nagy­szabású és felemelő Volt az előadás, apró árnyékot csak a Credo elején hallottunk. A sikerben része volt a vendég karmesterünknek, nemkülönben a karigazgató Gulyás Györgynek. Piero Bellugi talán formaérzékkel és természetes zeneiséggel mindvégig biztosan tartotta kézben nagy együttesét. Ze­nekarunk szép muzsikálása része volt az élménynek. * V. Zalán Irén Az utolsó szék is üres, már Ilf és Petrov nagy hírű szatirikus regénye, a Tizen­két szék nem először került filmszalagra, sőt ötlete nyo­mán más témájú filmeket is készítettek. A regényből színpadi változat is készült, két évvel ezelőtt Miskolcon játszották. Oszlop Bender nagy kalandja, Vorobjanyi- kov futása á szalongarnitú­ra tizenkét székének vala­melyikébe, rejtett kincsek után most kétrészes, színes szoújet változatban kerül a mozivászonra. Leo nyid Gajdaj rendező sokat tesz a néző nevetőiz­mainak megmozgatásáért, nincs szíve eldobni egyetlen ötletforgácsocskát 'sem, ami­től újabb derű esi holdsát re­méli, ugyanakkor eléggé halvány vonásokkal rajzolja meg azt a társadalmi hátte­ret, amely a húszas években, a szovjet hatalom kezdeti időszakában még lehetővé tette az .Osztap Bender.féle ügyeskedéseket. Egy m á sra torlódnak a gégék, a rendé­A lovakat, ha már végleg kimerültek, ha már két térd­re ereszkedtek és onnan fel­állni , nem' tudnak, lelövik, hogy ne kínlódjanak tovább. Az embereknek, a kiszolgál­tatott és valami nagyon el­érhetetlen jutalom remé­nyében a szinte reményte­lenre vállalkozó maratoni táncosoknak azonban nin­csen kegyelem, nekik nem jár ..kegyelemlövés”. Sydney Pollack amerikai filmje a harmincas évek ele­jéről meríti témáját, amikor ‘a nagy amerikai gazdasági krízis időszakában ügyes üz­letemberek maratoni tánc­versenyeket rendezlek. A győztes pár ezerötszáz dol­lárt kapott,, később kitűnt, hogy abból annyi a levonás, hogy alig marad valami, de azért is embertelenül meg kellett küzdeni. Több mint ötven napig tart a megállás nélküli, pár perces pihenők­kel megszakított szörnyű táncverseny, amelyhez a ze­nekarokat sűrűn váltják, de a táncos nem pihenhet: ha két térde a kimerültségtől a földre ér, már kiesett, s oda minden remény. Bár a kamera szinte, ki sem mozdul a hatalmai /táncteremből, és a végső két- . ségbeesésükben erre vállal­kozó táncosokon kívül jófor­mán csak a vállalkozó üzlet­embert ismerjük meg, a né­zőket csak egészen felülete­sen, mégis olt van ebben a haláltáncban a. kapitalista társadalom embertelensége, semmi remény sincsen ző állandóan keveri a sza­tírát a bohózattal, igen gyak­ran nyúl némafilmes motí­vumokhoz,. h°sszú képsorok a harmincas évek bu-rleszk- jeit idézik, sőt még a rajz­film is helyet kapott a nagy kelléktárban; igy aztán n film egységéről nehéz lenne beszólni, Ez a műfaji hul­lámzás persze a színvonalat is lebegteti. A film lényegében a re­gény történeti szálát követi; több helyen narrátor közbe­iktatásával hidal át egyes mozzanatokat. Hattérbe szo­lul benne Fjodor atya párt huzamos kincskereső útja, alig-alig bukkan fel a tör­ténetben, Talán lehetett vol­na a rendező valamivel szűk­szavúbb, néhány töltelék- képsort elhagyhatott volna, á jobb tömörítéssel elég len­ne a történetből egyrészes film is. Így bizony kicsit el­húzódik, /le tagadhatatlanul sok szórakoztató részlettel gazdag. annak minden szörnyű vo­nása. Van, aki ideggyógvin- tézetbe kerül, van, aki hol­tan esik össze, egyetlen fér- iin megakad egy statisztákat válogató filmrendező-asszisz­tens szeme, s akad egy el­keseredett ’lány, aki több mint ötven nap után adja fel a reménytelen harcol, s mert más'kiút nincsen, ön­gyilkos lesz. De mert nem tud magával végezni, part­nerét kéri meg a gyilkos pisztoly elsütésére; a part­nert. a fiatal fiút. aki gyer­mekkorúból emlékszik rá, hogyha kimerültek és nem tudnak lábra állni, a lova­kat is lelövik. Megrázó történet, kitűnő rendezésben, nagyszerű szí­nészi alakításokkal. A tán­cot megszakító, a rendező üzletember kiagyalta gyors távgyaloglú-betétek, a tá- molygó táncosok forgataga roppant sokkoló hatású, s nincs az a bűnügyi történet, nincsen az a sokfordulatos sztori, amely annyi — iga­zi emberi érzések keltette —• izgalommal szolgálhatna, mint ez a film. Minden szereplő külön méltatást érdemelne, hiszen egyetlen olyan alakítás sem akad, 'amely ne emelkedne aZ’ átlag fölé: Jane Fonda, az öngyilkosságba taszított, illetve áldozatul esett lány alakítója azonban a nagy­szerű mezőnyben is külön kiemelést érdemel. Benedek Miklós és spanyol Flamenco-együttese március hónapban a Fővárosi Nagycirkuszban Előadások: mindennap este fél 8 órakor, siombat délután fél 4 órakor is jj Vasárnap csak 1 előadás: délután fél 4-kor . 1 A Tiszai Vegyi Kombinát felvételre keres forgácsoló és hegesztő szakmunkásokat, valamint vasipari segéd- és betanított munkásokat, forgácsoló szakmunkás munkakörbe történő átképzésre Kereseti lehetőség: megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: személyesen, a vállalat munkaügyi osztályán, i Lehinvárosban. Berecz József A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a debreceni Kodály-kórus hangversenyéről Á lovakat lelövik9 ugye?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents