Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

I ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 ■s ■ |. Eszmecsere Pähpleii Csou En-laj kínai minisz­terelnök és Nixorr amerikai elnök szerdán, tárgyalássoro­zatuk harmadik napján tel­jes négy órán át tanácsko­zott, tehát vqiamivel tovább, mint az előző napon. A kül­ügyminiszterek megbeszélése ■ is három órán át tartott.. Nixon és Csou En-laj meg­beszélésén amerikai részről jelen volt Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági ta- •nácsadója, valamint az utób­bi két munkatársa, John Holdridge és Winston Lord. Az előzetes megállapodás­nak megfelelően az egyes eszmecserékről semmiféle tá­jékoztatást nem adnák ki, a sajtó képviselői csupán a megbeszélések időtartamából próbálnak következtetni a napirenden szereplő témák súlyára. Az amerikai elnök felesé-. ge másfél órát töltött egy Peking közelében fekvő népi kommunában, sétát tett a kertészetben, az állattenyész­tő telepen, meglátogatta a kommuna iskoláját, majd kórházát, ahol megtekintett egy tűszúrásos kezelést is. Nixon amerikai elnök és felesége Pekingben kulturális elő­adáson vettek részt. Megtekintették A nők vörös különítmé­nye című liatl'elvonásos modern forradalmi balettet. Kép (balról jobbra): Csou En-laj kínai miniszterelnök, Nixon elnök, Csiang Csing, Mao Ce-tung felesége és Nixon fele­sége az előadáson , A béke legerősebb őre (Folytatás az 1. oldalról) kulásának 54. évfordulója alkalmából rendezett miskol­ci ünnepségen dr. Koleszár István ezredes, megyei rend­őr-főkapitány a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben méltatta a Vö­rös Hadsereg megalakulásá­nak történelmi körülményeit és jelentőségét. Ezután a szov­jet hadsereg' további fejlődé­séről, a II. világháborúban elért dicsőséges győzelmei­ről beszélt, majd ismertette a szovjet hadsereg jelenlegi helyzetét és feladatait. — A tartós béke megőrzé­sének legfőbb ereje a Vareój. Szerződésben tömörült szo­cialista országok szövetsége, amely -arra használja fel sza­kadatlanul növekvő gazdasá­gi. tudományos és katonai erejét, hogy .a béke érdeké­ben meghiúsítsa az imperia­lizmus háborús akcióit. Az erőfölény biztosítása a hábo- 7'ú elhárításának egyik lő fel­tétele. » m-'.'A szocialista országok kormányai és népei hadsere­geik nagyarányú technikai fejlesztését szükségből szor­galmazzák. mivel az impe­rialisták nem hajlandók a leszerelésre, a fegyver mentes világ megteremtésére. Az ünnepség az Interna- cionáléval fejeződött be. Ez­után filmvetítés következett. A filmek a szovjet hadsereg életéről számoltak be. adtak színes, gazdag élményt a meg jelen leknek. Az O sa jtótájékoztatója v ­1972. babr. 24., csütörtök Dr. Soós Gábor Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) csomagolással. minőséggel stb.. kapcsolatos követelmé­nyek is. A .miniszterhelyettes elő­adásának további részében az egyes élelmiszeripari üze­mek jövedelmezőségének ala­kulásával, illetve a mezögaz- .d-asági. élelmiszeripari beru­házások helyzetével foglal­kozott. 1971-ben' — mint köz­tudott — a mezőgazdaság­ban is feszültségek keletkez­tek a beruházások terén, el­sősorban amiatt, , hogy hi­ányzott a kellő előkészítés, a megfontoltság — mondot­ta. majd a tervfeladatok gyakorlati végrehajtásával foglalkozva a tervszerűséget hangsúlyozta. Ahhoz, .hogy céljainkat elérjük, előbbre kell lépnünk a növényter­mesztésben, ezen belül is a cukorrépa, a zöldség és a dohány termőterületének nö­velésében.’ De nem kisebbek a feladatok a szarvasmarha­tenyésztés, a tej- és húster­melés, valamint: a zöldség- gyümölcstermelés fokozásá­ban. A MEZŐ- és élelmiszer- gazdaság feladatait vázoló előadást a nagyszámú hall­gatóság igen élénk figyelem­mel kísérte, jegyzetelte, hi­szen a TIT előadói nemcsak c terület időszerű feladatait ismerték meg, hanem hasz­nos módszertani segítséget kaptak saját előadásaik meg­tartásához is. Onodvári Miklós — A lakosság takarékbe­tét-állománya ezekben a na­pokban elérte az 50 milliárd forintot — jelentette be szer­dán a MUOSZ-ban tartott sajtótájékoztatóján Szirmai Jenő, az Országos Takarék- pénztár vezérigazgatója, aki ismertette a lakosság és; a tanácsok bankjának múlt évi eredményes tevékenységét, ided terveit. A betétállomány tavaly 6,3 milliárd forinttal nőtt, va­lamivel lassabban az előző évinél. Az OTP-fiókok, a postahivatalok és a takarék- szövetkezetek több mint 4.4 millió betétkönyvet tartanak nyilván. A betétek 62.6 szá­zalékát vidéken helyezték el. ' A múlt évben mintegy másfél milliárd forintot írtak jóvá kamatként a betéteseknek., A különböző takarékossági formák közül változatlanul népszerű a gépkocsi-nyere- ménybetét konstrukció. An­nak ellenére; hogy tavaly ki­utalással lényegesen többen jutottak autóhoz; aigépkpcsi- bet.étállomány is 600 millió forinttal növekedett. Mint­egy 800 000 taggal 4800 munkahelyen működik köl­csönös segítő takarékpénz­tár. ’ A KST-k az év végén másfél milliárd "forint betét­tel zártak és az év folyamán több mint 800 millió forint kölcsönt nyújtottak tagjaik­nak. Az OTP a betétek 67 szá­zalékát adja ki hitelként.. A múlt évben, a hitelállomány mintegy 30 milliárd forintra növekedett. 80 százalékuk hosszú lejáratú hitel, gya­korlatilag a; lakásépítkezése­ket szolgálja. Tavaly a takarékpénztár pénzügyi közreműködé­sével 63 000 lakás épült fel. Csaknem 1,1 millió ügyfélnek 4,8 milliárd rövid- és középlejáratú hitelt folyósítóit az OTP, s rekordforgalmat bonyolí­tott de az árukölcsön-akció- ban: több mint 600 000 köl­csönigénylésre 2,7 milliárd hitelt adott. ' A bankreform következté­ben az. idén megnövekedtek az OTP feladatai. A takarék- pénztár vezeti ugyanis a ta­nácsok és intézményeik 20— 23 milliárd' forintot kitevő költségvetési és 10—12 mil­liárdos fejlesztési alap szám­láit. Ezen túlmenően is sok­oldalúan segítik á tanácsi gazdálkodást. A takarékpénz­tárak és a tanácsok együtt­működését: különböző módon igyekeznek to vá b bfej 1 es zten i, figyelembe veszik például te­rületfejlesztési elképzelései­ket. s együttműködnek a kommunális feladatok meg­oldásában. Az idén 6 milliárd fo­rintos betétállomány-nö­vekedéssel számolnak. A hitelpolitikai irányelvek­nek megfelelően a rövid- és középlejáratú kölcsönök ál­lománya lényegében nem nö­vekszik, a hosszú lejáratia­ké viszont további 3.8 milli­árd forinttal emelkedhet. Eb­ből két alapvető igényt elé­gít ki a takarékpénztár: egy­részt a lakások felújításával, korszerűsítésével és átalakí­tásával kapcsolatos hiteleket folyósít, másrészt lakásépí­tést-e és áruvásárlásra ad kölcsönt. A néogazdasági terv előírásait figyelembe véve az idén várhatóan több mint 70 000 lakás építé­séhez nyújt segítséget az OTP. Továbbfejleszti ingatlanérté­kesítési tevékenységét, üdü­lőtelepet épít Balatonfüre- den és csehszlovák kooperá­cióban Balatonszabadi-Sós- tón. Ebben az évben is négy alkalommal tizenkét Béke­kölcsön-sorsoláson több mint 742 millió forint jut; a nyer­teseknek, míg ugyancsak négy gépkocsi-nyeremény- betétkönyv húzáson 2100 nyereményautói sorsolnak ki. Tovább a közös úton A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztársaság meghívására Kádár János vezetésével magyar’párt- és kormányküldött­ség utazik hivatalos baráti látogatásra Bukarestbe. A de­legáció útját érthető érdeklődés előzi meg, hiszen a ta­lálkozás magas szintje és az, hogy ezúttal kerül sor az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés' aláírására, azt jelzi, ' hogy a két ország tovább lép a közös úton, a közös cél felé. Szocialista álla­mok kétoldalú barátsági szerződései — mint a gazdag tapasztalatok bizonyítják — mindig is segítettek a kap­csolatok további elméB’ítésében, még intenzívebbé tele­iében. Emlékszünk még azokra' a körülményekre, amelyek kö­zölt 1948-ban e mostani — aktuálissá vált. új — szer­ződés elődje született. Akkor, néhány esztendővel a hit­leri fasizmus legyőzése, országaink felszabadulása után a hatalom kérdése már eldőlt Magyarországon és Romá­niában. A választás megtörtént, megvolt a szándék és a törekvés, a szocializmus célkitűzése. A fiatal államrend megszervezésére és védelmére igen nagy szükség volt, csakúgy, mint a szocializmus felé induló, felszabadult európai államok együttműködésére. Ezt a’közösen vállalt célt, a két nép baráti kapcsolatainak elmélyítését, az együttműködés alapformáinak megteremtését, az alighogy megszületett szabadság megvédését szolgálta az első szer­ződés. • Az azóta elért eredmények bizonyítják: teljesítettük — népeink javára — a szerződésben vállalt kötelezettsé­geinket. Közelebb került az akkor csak a távoli jövő­ben rejlő cél: a szocializmus felépítése és — éppen a szer­ződés szellemében — kapcsolatainknak számtalan új szála alakult. Most, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség útnak indul, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a csúcs- ' szintű talál) ó betetőzése lesz az élet széles területét átfogó politikai, gazdasági, kulturális együttműködésnek. Eredményeink és politikánk része a szocialista közös­ség eredményeinek és politikájának. A kétoldalú kap­csolatok rendszere jód egészíti ki és erősíti a szóéi aj ista országok — politikai, gazdasági — együttműködését. A kétoldalú szerződések a sokoldalú megállapodásokat tá­masztják 'alá. Így vari ez Magyarország és Románia ese­tében is. A most kezdődő megbeszélések — amelyek az új barátsági szerződés aláírásával zárulnak — azért igen figyelemre méltóak, mert kijelölik' népeink, országaink együttműködésének keretét, tovább erősítik két szomszéd nép barátságát — egyúttal pedig a szocialista országok testvéri együttműködésének is fontos állomását jelentik. / Ózd közművelődésének fellendítéséért Hetek óta napirenden levő téma Ozdon a város közmű­velődési helyzetének vizsgá­lata, a kulturális és a mű­vészeti tevékenység széles körű kibontakoztatásának út­keresése. Az Ózdi városi Pártbizottság januárban el- lemzően értékelte a gyárvá­ros közművelődési helyzetét és állásfoglalásában rögzítet­te az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait. Teg­nap. február 23-án. szerdán délután a város párt-, állami, társadalmi és gazdasági1 ve­zetőinek részvételével aktíva, értekezletet ■ tartottak Ózdon, a Pártoktatók Házában, me­lyen ismertették a pártbi­zottság állásfoglalását. s megvitatták a közművelődés időszerű kérdéséit. Az ak- tivaértekezleten részt vett Veres Zoltán. a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának munkatársa és Kiss Béla, a szakszervezetek megyei ta­nácsának titkára. Az aktíva értekezletet Juhász György, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, Bevezetőjében hangsúlyozta a ténfa napi­renden tartásának fontossá­gát. A gyárváros közműve­lődési helyzetének időszerű kérdéséről szóló pártbizott­sági állásfoglalást Fejes F. István a pártbizottság osz­tályvezetője terjesztette az aktívaértekezlet elé. Elöljá­róban szólt róla, hogy 1907- ben valósult meg a népmű­velési intézmények közös fenntartása, melyet jó pél­daként azóta is szerte az or­M egszólált a csengő, befejeződött a harmadik óra. A diákok ugyanúgy tódulnak ki a tan­termekből a frisslevegő-hyeletnyi szü-. net re. mint a nappali tagozaton; jó­kedvűen, fellélegezve. ­S néhány pillanat múlva már együtt ülünk a tanáriban, gz asztal mellett Tatár Katival, azaz Tóth Mátyásité- •val és Mátyás Zsuzsával. Mindketten másodikosok a Dolgozók Gimnáziu­mában. A 18. életévét egyikük sem tudja még maga mögött. Elevenek, a ■ feszélyezéttségnek nyoma sincs raj­tuk. Mindketten nagy családból származ­nak," és a legkisebbek a gyerekek között. Kilencen, illetve, nyolcán vari­nak testvérek. Hogy mit jelentett ez hosszú-hosszú éveken át? örökös munkát, tevékenységet, sz.ükölködésl, szükséget/ s a családfenntartó fogcsi­korgató igyekezetét. A gyerekek nem járhattak olyan ruhákban, mint‘má­sok; osztálykirándulásokra sem futot­ta mindig. A nagy családok helyzete különösen nehéz, amíg kicsik a gye­rekek. Az anya — éppen aj sok gye­rek miatt — nem tud dolgozni, ke»­■ Beszélgetés a szünetben resni, s bőven akad tennivaló a ház­tartásban. Az. apa keresetének ezer helye van. Később, ahogy a gyerekek •nőnek, az ő munkájukra, segítségükre is szükség van. Mindenkinek akadt tennivalója- Zsuzsa és Kati családjá­ban is, de ezt az iskola, a tanulás nem sínylette meg. (Kati testvérei kö­zül kelten érettségizlek, a többiek szakmunkások. Zsuzsa családjában is két érettségizett fiú és 3 szakmunkás van.) Valamikor a szülők vágyaikat rejtették igyekezetükbe, amikor talán erejükön felül is támogatták gyere­keik tanulását: vigyék többre az élet­ben náluk. Ma a szülők embert, igye­keznek gyerekeikből faragni, hogy megállják a helyüket ott, ahová az élet állítja őket! És az íróasztal? Á valamikori álom? — Miért akar érettségizni, Katika? — kérdezem halkan. Határozottan válaszol, mint aki mindezt már százszor is végiggondol-; ta. , — Dolgozni fogok. Nem íróasztal mellett! . Munkapadnál, Dolgozni job­ban, magabiztosabban. És többet ke­resve... természetesen. Az íróasztal? Egyszerűen nem éri meg... És hasonlóan vélekedik Zsuzsa is. Elmondják még, milyen serkentőleg hat rájuk érettségizett és szakmunkás testvéreik példája. Kati jelenleg a DIGÉP-ben dolgozik, Zsuzsa pedig egy ktsz-ben tanul szakmát. A mun­kahelyükön is segítik, támogatják ta­nulásukat. Aztán szabad idejükről, szórakozá­sukról beszélnek, hiszen fiatalok. Zsu­zsa elmondja,-hogy egy-egy 1 születés­napon 20—25-en összejönnek a csa­ládban. S micsoda öröm költözik, ilyenkor közéjük! Szó esik olvasni­valóról, s egyéb szórakozásról, Tan­tárgyakról is, persze. S nekem egyre Zsuzsa tanárának szavai kavarognak emlékezetemben. A rácsodálkozás, az újrafelfedezés öröméről. Szinte arcára van írva olyankor Zsuzsinak, hogy rájött va­lamire, megértett valamit, ismeretei­nek határa .ismét tágult. S ezért a pil­lanatért, ezért az örömért — érde­mes tanítani. Igen ... Arcára van írva az újra­felfedezés öröme nagyon sok Zsuzsá­nak, Katinak és Péternek, amikor megérti az .elektromosság, a négyzet­re emelés, vagy akár a reformkor lé­nyegét ... C sengetnek... A cigaretta végig sem égett... A tanulók helyük­re igyekeznek. Egyik-másik könyvet szorongat a kezében. Akár. a nappali tagozaton. Bcczc Károly szagban „ózdi modellnek’’ emlegetnek, 1970-ben 12 óz­di vállalat, üzem, intézmény csatlakozott az egységes köz_ művelődési koncepcióhoz es k gyakorlat kialakításához. S az eltelt időszak bizonyítja a közös fenntartású intézmé­nyek létjogosultságát. Ezt követően értékelte a város­ban vérzett közmüvelési te-: vékenységet, külö- részletes­séggel a népművelési intéz­mények műnkáját. Elisme­réssel Szólt többek között a honismereti kör és a népi tánccsoport1 tevékenységéről, majd szólt az öntevékeny művészeti csoportok, munká­járól, melyet a vizsgált idő­szakban- — elsősorban szám- szerűség tekintetében — bi­zonyos visszafejlődés jelle.- mez. Az eredmények, gondok számbavétele után került sor a jövő legfontosabb fel­adatainak ismertetésére. A közös fenntartású intézmény megielelő lehetőséget bizto­sít a kulturális munka ki­bontakoztatására, de a Jövő­ben jobban kell törekedni a munka tartalmi színvonalá­nak emelésére. A pártbizott­ság állásfoglalásában részle­tesen meghatároztak a fel­adatokat. majd külön is hangsúlyt kapott a közmű- . velési munka pártirányítása, koordinálása és a helyi reá­lis lehetőségek jobb kihasz­nálása. A hasznos javaslatokat adó vita során felszólalt Veres Zoltán, a megyei pártbizott­ság munkatársa, s elismerően szólott arról a kezdeménye­zésről, hogv a témát aktíva- értekezleten azok részvéte­lével vitattak meg, akik sa­ját területeiken sokat tehet­nek a közművel” lés ügyéért. Hangsúlyozta továbbá, hogv ez a munka következetessé­get és sok-sok türelmet igé­nyel. Kiss Béla, az SZMT megyei titkára hozzászólásá­ban hasznos tanácsokat adott a célkitűzések megva­lósításához. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents