Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-23 / 45. szám
I 1972. február 23., szerda £SZAK.MAGYARQRSZAG 5 Országos elismerés egy borsodi kezdeményezésért Demc László n nagyközség küldötte (Levelezőnktől.) Két, nagy érdeklődéssel kísért esemény színhelye volt a napokban Arló nagyközség úgynevezett 'tanácskozóterme: a Hazafias Népfront községi bizottsága nagygyűlésen számolt be munkájáról, újjáválasztották a községi népfront bizottságot, megválasztották a népfront: megyei értekezletének küldötteit; és megtartotta ez évi első tanácsülését a nagyközség tanácsa. A népfront-nagygyűlést Tamás Béla korelnök nyitotta meg. Javaslatára Takács Sándor iskolaigazgatót választották meg a tanácskozás elnökéül, aki a Hazafias Népfront községi Bizottsága nevében köszöntötte a gyűlés részvevőit, ismertette a tanácskozás célját, majd átadta a szót. Füller Tibornak, a népfrontbizottság elnökének. A népfrontbizottság elnöke vázoltg a bizottság négyévi munkáját és annak eredményeit. Egyebek közt dicsérettel szólt a népfront égisze alatt tevékenykedő asszonyok és lányok munkájáról, a községi nőbizottság aktív tevékenységéről, amely — mint mondotta —. sok tekintetben Takács Sándorné nevelő érdeme is. Szólott a nagyközség jelenlegi- Helyzetéről, problémáiról, a köz- ségfejleszíés és a helyi politizálás időszerű feladatairól. Ezt követően a nagygyűlés megválasztotta a ' községi népfront bizottság negyven tagját. A bizottság elnöke ismét Füller Tibor lelt. A megyei küldöttértekezleten Deine László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Füller Tibor képviselik Arló nagyközség lakosságát. A gyűlésen jelen volt és felszólalt Kiss Károly, a HNF ózdi járási bizottságának titkára is. * Az év első tanácsülésén megvitatták é.s elfogadták a nagyközség 1972. évi gazdálT kódási es költségvetési tervet. összesen mintegy 7 millió forint felhasználásáról. sok-sok közérdekű problémáról döntöttek. Szó volt — egyebek közt — az elavult utcai közvilágítás felújításáról, a község parkosításáról, a tó-strand továbbfejlesztéséről, a betegellátás javításáról, a községi sportkör fokozottabb támogatásáról, valamint a csatolt községek — Jár dánháza és Bor- sodssenlgyö rg y — úthálózatának javításáról is. A vitában 20 felszólalás hangzott el. Felszólalt többek között Farkas Oltó. a megygi tanácsi ózdi járási hivatala pénzügyi osztályának vezetője is, aki hangsúlyozta, hogy a zömében munkáslakta Arlo nagyközséget a következő évek során minden - tekintetben olyan szintre kívánják fejleszteni, amely méltó lesz a jelenlegi társadalmi és köz- igazgatási státusához. Adler István Középtávú céljainkról „A múlt örökségének terheivel még hosszabb távon is számolnunk kell, a meglevő területi aránytalanságok megszüntetéséhez az elmúlt időszak kevés.” Talán mottója is lehetne a legutóbbi megyei tanácsülésen elhangzottaknak ez az idézett mondat. Ebből következik, hogy az a tudományosan megalapozott komp- lek területfejlesztési terv. amelyet a tanácsülés elfoga>- dott, ezen aránytalanságok felszámolását tűzte ki célul. Ennek megvalósításán belül olyan általános problémák megoldását is végre kell hajtani, mint például a v közműhálózat fejlesztése, az ipar szerkezetének javítása, vagy a mezőgazdaság termelésének korszerűsítése. A komlex . terv alapvető célkitűzése a gazdasági tevékenység és a lakótelepek olyan rendszerének kialakítása, „amely lehetővé teszi a termelőmunka, az újrater- anelés, valamint a kulturálódási, szórakozási igények kielégítését. A meglevő és el-, fogadott, tervek'tartalmazzák mindazokat a lényeges ösz- szefüggéseket, amelyek távlati es közeli vonatkozásban a szükséges változásokat megoldják. Természetesen a 25—30 évre tervezett munka első fázisaiban a legsürgetőbb. legfontosabb feladatok megoldása következhet csak be és a hosszabb távú tervek tartalmazzák majd azokat a szerkezeti változásokat, amelyek rövid távon még nem szüntethetők meg. munkaerő-gazdálkodásában továbbra is jelentős probléma marad az ingázás. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak kivételével' a tervidőszak végén is minden harmadik aktív kereső ingázni fog a megyében., A IV. ötéves terv időszaka alatt az eddig iparilag elmaradott területek közül Mezőkövesden gépipari. - lincseli bútoripari, Sá tora 1 j aú j h el y térségében pedig textilipari tevékenységű üzemek létrehozását kezdik el. A területi iparfejlesztés támogatására központi alapból mintegy 15 millió forintot fordítanak. Szolgáltatások fejlesztése Az ipari szolgáltatások fejlesztésére igen nagy gondót fordítanak a következő időszakban. Ennek érvényre jutására mintegy 122 millió forintos központi szolgáltatásfejlesztési alap áll rendelkezésre. Ennek egy részét a textiltisztítási intézmények, mosodák létrehozására, a másik részét gépjárműjavítás és karbantartás, továbbá lakás- karbantartás. valamint elektromos háztartási gépek és híradástechnikai (rádió, televízió) javítási hálózat fejlesztésére kívánják fordítani. Nagy gondot fordítanak a tervidőszak alatt a sütőipar fejlesztésére is. Ennek keretén belül összesen mintegy 222 tonna napi kapacitású' sütőipari üzemeket hoznak létre. Életkörülmények Tallózása j A- 'tervidőszak alatt 17 900 éélcsoporlos állami lakás épül a megyében. Ezek távfűtéssel. beépített konyhabútorral. 51 négyzetméter átlagos alapterülettel készülnek. A lakásellátottsági helyzet tovább javul, s a 100 lakásra jutó népesség 32-1 körül várható, ez mintegy 8,3. .százalékkal kevesebb az előző ciklusnál. A közműellátás a megyében kedvezőtlen. 365 településből 95-nek volt az elmúlt évben a vízellátása megoldva. A közműves vízellátás megjavítására tovább folyik a hétéves vízellátási terv' (víz társul ásókkal történő) megoldása. Fontos célkitűzés a regionális rendszerű vízmüvek építése és fejlesztése. A tervidőszak alatt 25 800 köbméter napi összteljesítményű vízmüveket hoznak létre és így a megyében a jó ivóvízzel ellátott lakosok aránya 44,8 százalékról 62,2 -százalékra növekszik. A tervidőszakban főként a városi lakótelepeken tovább növekszik -a vezetékes gázellátás. valamint a távhőszolgáltatásba bevont lakások aránya. A vezetékes gázfogyasztók száma 23 500- ról 35 ezerre, míg a propánbután .gázzal ellátott lakások száma 18 ezerrel növekszik, és a megyében eléri a 67 ezret. Megalakult az ,, In ter a lom in strum en t ” Népesség, munkaerőmozgás Külpn foglalkozik a középtávú terv a munkaerő várható mozgásával, a munkába állítható lakosság ^zárnának növekedésével. Az iisszn épess égen belül a munkaképes korúak száma mintegy 12 800 fővel, körülbelül 2.7 Százalékkal emelkedik. Tovább gyorsul az urbanizációs folyamat, s ezen belül egyes körzetekben jelentős elvándorlásokkal is számolnak, amely elsősorban, az alsófokú regionális szerepkörű települések népességének fogyásához - vezet. Javítani kívánják a IV. ötéves terv időszakában a vidéki foglalkoztatások arányát, de a megye A lengyel fővárosban kedden aláírták a KGST-tagor- szágok nukleáris műszeripar- gazdálkodási szervezete, a varsói székhellyel, működő „Interatominstrument” egyesülés megalapításáról szóló egyezményt. Az egyesülés célja a KGST állandó bizottság keretében kialakult együttműködés továbbfejlesztése. a tagországok maradéktalan ellátása rekkel. az érdekelt vállalatok szorosabb összefogása útján. A KGST keretében hazánk elsősorban a nukleáris orvosi műszerek szakosított gyártását vállalta a Gamma Művek révén. A Gamma Műveken kívül magyar részről az Interatom- inst.rument alapító tagja a „M1GÉRT” is, amely a műszerek hazai forgalmazását biztosítja. korszerű nukleáris műszerészéből, valamennyi megyéből több mint száz érdeklődő vett részt a 'bemutatón es a szakmai tapasztalatcserén. A nagy érdeklődés magyarázata: a termelőüzemeknek es a kereskedelemnek egyaránt égető gondja a burgonya téli tárolása, illetve annak megjavítása, korszerűsítése. A hagyományos, szabadtéri prizmás tárolás költséges; magasak a tárolási veszteségek és mind kevésbé biztosítható a szükséges munkaerő. ' \ A borsodi AGROKONZUM Kazincbarci kan megépi tét t, mesterséges szellőztetéssel ellátott, halmos rendszerű taroló raktára segítséget jelent az országos tárolási gondok megoldásához. A tárolóban a . Nyírségi Agrotechnikai Kutatóintézettől' átvett technológiai eljárást alkalmazzák. A bemutató részvevői nagy elismeréssel nyilatkoztak a borsodi kezdeményezésről. Tóth Józsefnek, az AGROKONZUM igazgatójának megnyitó szavai után sor került a tároló megtekintésére, majd szakmai tanácskozás volt, amelyet Matlák Zoltán igazgatóhelyettes vezetett le. Sárközy Ferenc, a MÉM főelőadója és dr. Borús József tudományos kutató adtak az érdeklődőkének sokoldalú, szakmai tájékoztatást. Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a borsodi kezdeményezés, ez a gyorsan és aránylag.olcsón megvalósítható újszerű burgonya tárolás országosan követőkre talál, a tárolási veszteségek csupán 5 százalékos csökkentésével évente mintegy kétezer vagon burgonya menthető meg hazánkban. (p. s.) A kazincbarcikai burgonyatárnló egyik'„szárnya”, amelyben 70 vagon burgonya „telel” a legminimálisabb tárolási veszteségekkel. Egyszerűen, néhány gombnyomással szabályozhatók a gépi szellőztetést biztosító axiál-ventillátorok. * (Foto: Sz. Gy.) Tegnap, február 22-én rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott le a Borsod megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya. az AGROKONZUM. valamim a Nyírségi Agrotechnikai Kutatóintézet által rendezett burgonyatárolási bemutató. Az ország minden Miéri február 2i-e a szökőnap? Érdekességek Oa íiaptárkészítés történetéből ISMERETES, hogy minden negyedik év szökőév, amikor a február 29. napos, csak az nem közismert, miért tették a szökőnapot 24-re. s miért nem 29-re? Így a Mátyások és Gézák névnapja egy-egy nappal eltolódik ilyenkor. A természeti jelenségekből, az ismétlődő ritmusokból az ősember is felismerte • az idők múlását, s azt is, hogy mérni is lehet az időt. A iiold fényváltozásai után számították az időt a keleti nomád népek, sokáig a zsidók és a mohamedánok is. Rájöttek azonban, hogy a hold járása után mért idő nem egyezik az évszakok szabályos váltakozásával, amit a nap járása szabá- lyöz. Ezért az ókori népek a 29 napos hónapok helyett v felváltva 29 és 30 naposokat illesztettek egymás mellé. Ez az időtartam is csak 354 napot tesz ki; 11 nappal rövi- debb a valódi évnél, ami 365 nap. 5. óra, 48 perc és 46 másodperc. Ezért: 3 évenként 1—1 szökőhónapot iktattak be. A napévet a holdhónapokkal igyekeztek összhangba hozni: A régi egyiptomiak felhagylak a holdhónapok használatával. Az újév július 10-e körül kezdődött, amikor a Szinusz csillag együtt kelt a nappal. Ekkor ér a Nílus áradása Egyiptom földjére. A naptárt a nap járásához igazították, de csak 365 napot illesztettek be. Az évenkénti elhanva- 1 golt negyed nap — bizonyos idő alatt — napokra gyűlt lel. Ennek kiküszöbölésére W. egyiptomiak már i. e. 238-ban bevezették a szökőévet. Hosszú ideig antik Róma naptárát is póthónapok beiktatásával hozták egyensúlyba az idővel. Náluk az év 10 egyenlőtlen hosszúságú hónapból, állt, márciussal kezdték, decemberrel végezték. A december a mai februárban ért: véget. ..Julius Caesar Egyiptomban jártában felfigyelt az ottani naptár nagyobb pontosságára. Átvéve az egyiptomi naptárt úgy rendelkezett, hogy 1 az év 12 hónapból álljon, a páratlan hónapok 31, a párosak 30 naposak legyenek. Kivétel volt a február, mely akkor 29 napos volt. Hogy az 1 eltolódás ne ismétlődjék meg. a negyed napok négy év alatt egy egész napot tettek ki, ezért minden negyedik év szökőév lett. vagyis akkor 30 napos volt a február. A szökőnapot nem a hó végére tették, hanem úgv intézkedett, hogy február 24-e után ismét 24-e írandó. Ugyanis a régi 10 hónapos beosztás. szerint februárra esett a decent bér, s az év vége pontosan 24-re. Egyben ez volt a hivatali év vége is. Ekkor járt le a konzulok megbízatása. így érthető, hogy a szökőnapot a hivatali év végéhez csatolták. Ezt a hagyományt a napíárszer- kesztők máig is megőrizték. A RENDES (tropikus) év 11 perccel és 14 másodperccel rövidebb a Julianus-év 365 es egynegyed napjánál, így a naptár elmaradt az időtől, a föld keringési idejétől. 1532-re a hiányzó, idő 10 napot tett ki. A tavaszi napéjegyenlőség a naptár i szerint már március 11-én ■bekövetkezett. Egy évszázaddal előbb felfigyelt erre már Regiomontanus, Mátyás király pozsonyi csillagásza is. Néhány jeles csillagász és matematikus javaslatára XIII. Gergely pápa úgy rendelkezett, hogy rendelkezése évében október 4-e után 15- ét kell írni, s hogy pedig a jövőben ilyen elcsúszás ne ismétlődjék meg, előírta, hogy 4 évszázad alatt hárommal kevesebb legyen a szökőévek száma. Így minden év szökőév, ha az évszám néggyel szorozható. De a százas évek közül csak azok legyenek szökőévek, melyek nem néggyel, hanem négyszázzal oszthatók. A 2000. év már szökőév lesz. A KÜLÖNBÖZŐ vallasd népek csak évszázadok után tértek át a Gergely-féle naptárra. Dr. Zétényi Endre Radványi Dezső és tanácsülés Arién B urgonya tároló^ bemutató
