Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 ■ / H* I 1972. febr. 19., szombat "WS3SR8BHBMÍ Eseményekről ©© RÖVIDEN Edward Ileaíh angol mi­niszterelnök elindul az alsó­házba, a Közös Piaccal kap­csolatos fontos szavazás színhelyére. Arcán feszült­ség tükröződik: előzetesen bejelentette, hogy kudarc esetén lemond. Ettől mind­össze nyolc szavazat men­tette meg. HONOLULUBA ÉRKEZETT Richard Nixon amerikai elnök közép-európai idő sze­rint péntek hajnalban Ho­noluluba, Peking felé veze­tő útjának első állomáshe­lyére érkezett. Az elnök két napig pihen a Hawaii-szige­teken, és szombaton indul tovább Guam irányába, ahol rövid időre útját ismét meg- | szakítja. i VIT í Pénteken délután megala­kult az 1973. július 28-tól augusztus 5-ig Berlinben tartandó X. világifjúsági ta­lálkozó NDfC-beli országos előkészítő bizottsága. A 118 tagú bizottság elnöke: Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt KB első titkára; tagjai közé az NDK politikai, társadalmi és kul­turális életének kiválóságai tartoznak. DEVLINT ELÍTÉLTÉK Egy belfasti bíróság pén­teken hathónapi börtönbün­tetésre ítélte Bernadette Dev- lint, az angol parlament képviselőnőjét, valamint 12 más észak-ír polgárjogi har­cost, akikkel együtt Devlin kisasszony részt vett kará­csonykor egy olyan belfasti tüntetésen, amelyet a ható­ságok nem engedélyeztek. Az ítélet nem jogerős. DUCI,OS LENIN-RENDET ' KAPOTT Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke pénteken a Kremlben átnyújtotta a Le- nin-rendet Jacques Duclos- nak. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja 75. születésnapján rét szegült a Szovjetunió, legma­gasabb kitünteiésében. A LUNA 20 HOLDKÖRÜLI PÁLYÁN A Luna 20 szovjet automa­ta űrállomás pénteken hold- körüli pályára tért. A beér­kező telemetrikus adatok szerint az állomás fedélzetén elhelyezett műszerek normá­lisan működnek. VÉGET ÉRT Szadat elnök rövid zársza­vával pénteken este véget ért az Arab Szocialista Unió rendkívüli kongresszusa. A kongresszus általános nyilatkozatában megállapít­ja: Egyiptom számára a ,,megszállt területek felsza­badításához vezető útként egyedül a háború maradt”. Napirenden a tér liléi fejlesztés Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Pénteken a Parlament Gobelin-termében értekezle­tet tartottak a főváros, a megyék és a megyei váro­sok tanácselnökei. Az ér­tekezleten — amelyen Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese is részt vett — dr. Papp Lajosnak, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének megnyitója után a területfejlesztés ál­talános feladatairól és idő­szerű kérdéseiről tartott tá­jékoztatót Bondor József építésügyi és városfejleszté­si miniszter. Bevezetőben rámutatott arra, hogy a területi Igénye­ket, adottságokat is figye­lembe vevő fejlesztési és tervezési tevékenység gaz­daságpolitikánk szerves ré­sze. A területfejlesztés irányelveit kormányhatáro­zat rögzíti. Ennek figyelem­be vételével történik példá­ul a területfejlesztésben ki­emelkedően fontos ipartele­pítés is. A tapasztalatok sze­rint a telepítés akkor gaz­daságos, ha minden üzem az iparág követelményei szerin­ti legalkalmasabb környezet­ben helyezkedik el. Az ezzel kapcsolatos kutató- és ter­vező munkák alapján megál­lapítható, hogy Magyarországon 40—50 olyan település találha­tó, ahol ésszerűnek lát­szik a nagyobb arányú iparfejlesztés. A településfejlesztés a leg­szorosabban összefügg a me­zőgazdaság termelőerőinek fokozásával is. Ezzel kap­csolatban említést érdemel, hogy az ország egyes'része­in — Dunántúlon, Észak- Magyarországon — kialakult apró falvak, valamint az Alföld tanyás-övezetei a kor­szerű. nagyüzemi gazdálko­dás által megkívánt telepü­lési igényeket nem elégítik ki. Az ilyen körzetekben centrumközségek — alsófo­kú központok — hálózatá­nak kialakítását javasolják. A termelőerők tervszerű telepítésében egyre fon­tosabb szerepet tölt be az energia-ellátási rend­szerének kiépítése. Lehetővé teszi a hazai szén- hidrogén telepeink és az or­szág iparfejlesztési centru­mai. valamint a fogyasztó körzetek közötti távvezeté­kes összeköttetést, például az alföldi földgáz-lelőhelyek összekapcsolását Budapesttel, továbbá az észak-magyaror­szági terület biztonságos el­látását szolgáló vezetékrend­szer megépítését. — A vízigényes ágazato­kat pda kell telepíteni, illet­ve ott kell fejleszteni, ahol a víz kellő mennyiségben rendelkezésre áll — hangsú- lyozta Bondor József. Részletesen szólt a minisz­ter az országos településhá­lózat-fejlesztési koncepció­ról, s elmondta, hogy kor­mányhatározatban jelölték ki a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából ki­emelkedően fontos városok, s az ezredfordulóig várossá váló települések körét, azok fejlesztési elveit. Ennek ér­telmében. a településhálóza­tot. úgy alakítják ki, hogy az alsó-, közép- és felsőfokú központok egymással szoro­san együttműködve, országo­san minél egyenletesebben biztosítsák az ellátást, s egy­ben összehangolják a von­záskörzetükhöz tartozó kü­lönböző ágazatok tevékeny­ségét. ! Mint sajátos problémát említette meg a miniszter a gazdasági fejlődésükben, el­maradott agrárterületek fel­karolását.. Kiváltképp a lej­tős területek tartoznak ebbe a kategóriába. Említésre méltó ezzel kapcsolatban, hogy a jelenleg szántóföld­ként megművelt, észak-ma- gyaro’rszági. vagy őrségi dombvidékek jelentős része korábban erdő volt. Sokol­dalú vizsgálatok tanúsítják, hogy az ilyen területek er­dőként való hasznosítása — az állandó talajpusztulás veszélye miatt — napjaink­ban is gazdaságosabb vol­na. Fel kell tehát készülni fi említed körzetek egy részének újbóli erdősíté­sére, még akkor is, ha a fásítás költségei csak ieen lassan — 20—30 év múlva — té­rülnek meg. A határmenti területek fejlesztésével kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy ilyen vonatkozásban — a szomszédainkkal valóegviitt- működés hatására — bizo­nyos eredmények már fel­mutathatok. A szabad idő növekedése, a nemzetközi turizmus egy­aránt sürgeti az üdülő- és idegenforgalmi . területek fejlesztését. Megemlítette még a miniszter, hogy — te­kintettel hazánk hatalmas termálvíz-készletére — az ENSZ fejlesztési program ke­retében előreláthatólag je­lentős összegű támogatást kapunk termálvízkincsünk hasznosítására. Az értekezlet befejezése- , ként Szilágyi Lajos építés- j ügyi és városfejlesztési mi- J niszterhelyettes — a Borsod megyében végzett vizsgálat j tapasztalatai alapján — a lakásépítési program meg­valósításának főbb kérdései­ről tájékoztatta a tanácsel­nököket. 1 w i€üipoiitika, ,,Kettős gyengítés” A I’írni külpolitika e ha- iilu 11 talmas biroda­lom felszabadulása után több fejlődési szakaszon ment át.. A KNK kezdetben szilárd szövetségre lépett a Szovjetunióval . és a szocia­lista országokkal, akiknek támogatása egyszerűen lét- fontosságú volt a fiatal népi állam számára. Az 1950-es évek végén egyre szaporod­tak a nézeteltérések mind Kínán belül a szocialista építés módszerei, útjai te­kintetében, mind a szocialis­ta táborral. Itt elsősorban azért, mert Kína azt elvárta volna, hogy a testvérorszá­gok. akár saját fejlődésüket is megakasztva, minden se­gítséget megadjanak neki történelmi elmaradottsága varázslatosan rövid idő alatt végbemenő felszámolásához. Számot tartott arra is, hogy nukleáris fegyverekkel el­lássák. Közben olyan jelen­ségek bukkantak fel e hatal­mas országban. amelyek alapján gyanítható volt: Kí­na vezető szerepre tart igényt a nemzetközi forradalmi és a nemzeti felszabadító moz­galmakban, s nem ítéli meg reálisan a nemzetközi hely­zetet. A kínai külpolitika 1960- tól módszeresen előkészí­tette, majd véghez vitte • a szakítást a szocialista tábor- Tal. Először ideológiai harc­nak tüntette fel az ellenté­teket. Megalkuvással vádol­ta a Szovjetuniót, szemére vetette, hogy kapcsolatot tart az imperialistákkal, el­sősorban az Amerikai Egye­sült Államokkal, s ezt „cin­kosságnak” minősítette. Pe- kingben úgy ítélték meg a világhelyzetet, hogy az meg­érett a forradalomra, csak az „elkénvelmesedett” szocialis­ta országok és nyugati kom­munista pártok nem hajlan­dók azért harcot, kockázatot vállalni. Ez a „forradalmárkodó” stratégia sikertelennek bizo­nyult a Harmadik Világ or­szágaiban, tömeges vérontás­sal járó, tragikus kudarchoz vezetett 1965-ben Indonéziá­ban. Ezt követte a „kulturá­lis forradalom”, amelynek egyik ,funkciója kétségtele­nül a csődöt mondott politi­ka felszámolása volt. Ekkor Kína befelé fordult, vissza­hívta majdnem minden nagykövetét külföldről, s a belső, „permanens forrada­lom” jelszavát állította elő­térbe. Ennek megfelelően a szocializmusért folytatott harcot állandó, tömeges ösz- szecsapások, az ellentétek ki­élezése és harcban történő' megoldása formájában kí­vánta folytatni — szükség esetén részlegesen szétverve a saját, megmerevedett, bu­rokra tizálódolt állami és pár (.apparátusát, a hatalom gyakorlásának szerveit i.s. Ennek a veszélyes akciónak biztosítására kellett a hadse­reg. s kezdetben Lin Piao támogatása. F'/'/rí egyidőben Kína ‘ folytatta az ame­rikai imperializmus elleni propagandát, támogatta Vi­etnamot és az indokínai né­pek ellenállását. De mindezt saját befolyása szempontjá­nak megfelelően tette, s köz­ben pl. még akadályozta is a szovjet támogatás eljuttatá­sát a vietnami harcosokhoz. A legutóbbi években Kína ismét fordult egyet, s „diplo­máciai nyitást” hajtott végre a legfejlettebb tőkés orszá­gok irányába; elsősorban az Egyesült Államokhoz közele­dett. A pakisztáni terrorista rezsim, Jahja Kán segítsé­géve] jött létre Kissinger pekingi útja. amelynek ered­ményeképpen most Nixon el­nök Pék,ingbe látogat. Mi az oka a kínai külpo­litika. fordulatának? Kínának be kellett látnia, hogy a világban most nincs közvetlen forradalmi válság, s nem lehet egyszeribe vi­lágforradalmat csinálni. Csa­lódott a felszabadult, volt gyarmati országokba vetett reményeiben és nem tudta megbontani a nemzetközi forradalmi mozgalom szer­vezett sorait sem. így, saját korlátozott gazdasági-kato­nai erejével számolva, de változatlanul világpolitikai vezető szerepre törekedve, a „kettős gyengítés” taktikájá­hoz, egy kínai „külön vo­nal” meghirdetéséhez folya­modott. Kína, mint a Biztonsági Tanács tagja, s mint hatal­mas területű és lélekszámú ország, egyszersmind olyan ország is, amelyben nagy­szabású társadalmi-forradal­mi kísérlet folyik. Saját nagyhatalmi-soviniszta am­bícióinak megvalósítása ér­Csetérki Lajos Mezőkeresztesen Tegnap tartotta zárszám­adó közgyűlését a Mezőke- resztesi Aranykalász Terme­lőszövetkezet. Az ünnepi ese­ményen kedves vendéget kö_ szöntötték: Cseterki Lajost, a Magyar Szocialista Mun­káspárt KB tagját, az Elnöki Tanács titkárát, akit elkísért Tanácskoznak a brigádvczeló'k Pénteken megkezdődött a Csepel Vas- és Fémművek sportcsarnokában a vasas szocialista brigád vezetők kétnapos tanácskozása, ahol 15 600 szocialista brigád 175 ezer tagját 400-an képvise­lik. A tanácskozáson jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, a vasas­a mezokereszte.siek közgyű­lésére Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese is. Jelen voltak az ünnepi ese­ményen a Mezőkövesdi já­rási Pártbizottság és a me­gyei tanács járási hivatalának vezetői a Termelőszövetkeze­tek Dél-borsodi Szövetségé­nek képviselői is. szakszervezet központi veze­tőségének tagja és Gál László SZOT-litkár. Méhes Lajosnak, a vasas-szakszer­vezet főtitkárának beszámo­lóját dr. Horgos Gyula kohó-, és gépipari miniszter, Szili Géza nehézipari miniszter- helyettes és CsiIlik András, a budapesti KISZ KB első titkára egészítette ki. Gustáv Húsúk főtitkár zárszavával pénteken este véget ért Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának kétnapos ülése. A plenum egyhangúlag határo­zatot fogadott el a XIV. pártkongresszus gazdasági prog­ramjának további megvalósításáról. Ugyancsak egyöntetíí- leg határozatot hagyott jóvá a szakszervezeti mozgalom prob­lémáiról és feladatairól, valamint a kommunistáknak a XIV. pártkongresszus után végzendő szakszervezeti munká­járól Képünkön az ülés elnöksége. Jobbról balra: Jozef Lenárt, a Szlovák KP KB első titkára. Josef Kempny, Gustáv Hu­sik. a CSKP KI5 főtitkára, Lubomir Strougal miniszterelnök és Vasil Bilak Hm dekében azonban az látszott számára legmegfelelőbb tak­tikának. hogy mindkét vi­lághatalom erejét, szövetsé­gi rendszerét, erkölcsi hite­lét igyekezzék rontani, s ez­zel saját: viszonylagos erejét, befolyását növelni. Mivel a Szovjetunió és szövetségesei részéről kinyilvánították a szocialista felek készségét a Kínával való jóviszony visz- szaállítására — legalábbis a béke és haladás közös érde­keit szolgáló antiimperialis- ta egység jegyében —. a kínai vezetés úgy gondolta, hogy ez irányban nem kell külön erőfeszítéseket tennie. Viszont a nyugati tőkés or­szágok. s különösen Ameri­ca felé bátorító gesztusokat tett, hogy jelezze: közeledni akar hozzájuk. Ezen túlme­nően: Kína hatalmas, poten­ciális piac a külkereskede­lem számára, s még kitűnő ellensúly lehet nemcsak a világpolitikában a Szovjet­unióval szemben, hanem Ázsiában, szükség esetén Ja­pán és India vonatkozásában is. Mint láthatjuk, a kínai „kettős gyengítés taktikája”, amelynek jelszava: „minden kis és közepes ország fogjon össze a szuperhatalmak el­len” — egyelőre éppenség­gel előnyösnek látszik az egyik szidalmazott szuperha­talom. az Egyesült Államok vezetői számára. Tény, hogy Kína eltávolodott a szocia­lista országoktól és közele­dett az imperialista hatal­makhoz. Érthető, hogy ennek az Egyesült Államok (felad­va korábbi, hibás Kína-po­litikáját), elébe ment. Mindamellett az ameri­kaiak sem lehetnek olyan naivak, hogy azt higgyél:, Kína most az ö megbízható szövetségesükké változott. Nixon elnöknek nagy prob­lémát okoz, hogyan vonul­jon ki Vietnamból úgy, hogy ott fenntartsa saját bábre- zsimjét. Erről kétségtelenül tárgyalni akar a szomszédos Kínával. Tajvan kérdésében is lesz egymáshoz néhány szavuk. Az elkövetkező évek közvetlen amerikai—kínai kilátásait is szemügyre akar­ják venni: a pekingi látoga­tás tehát fontos esemény. Azt azonban látni keli, hogy Kína a saját külön szempont­jai szerint politizál, nem válik senki szövetségesévé, csak saját magának akar szö­vetségeseket toborozni. Kár Kína elsősorban „nagypoli­tikái” csinál és a fejlett tő­kés országokkal fűzi szoro­sabbra kapcsolatait, nem mondott le a Harmadik Vi­lág országainak „védelmező­je” szerepéről sem. .Mintegy 800 millió dolláros évi se­gélyprogramja kevés számú országba irányul, de néhány „barátsági támaszpont” ki­építésére alkalmas, mert rendkívül kedvező feltéte­lek mellett adja, s nagy pro­pagandát fejtenek ki szakér­tői is. A fejlődő országok azonban, nemzeti független­ségük védelmében csak az antiimperialista egységfront­ra támaszkodhatnak ered­ményesen. Fííyelóiü lény- )híigy _ J szovjelelle­nessége, az antiimperialista egységfront megbontása kárt okoz a haladás és a béke híveinek, s veszedelmeket rejt magában. Ám Kína bár­mily „forradalmi” js szavai­ban, tetteiben óvatos. Nem­csak a kását, a rizst sem eszik olyan forrón, mint aho-

Next

/
Thumbnails
Contents