Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
1972. február 2., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Együtt kell cselekednünk ! Az iszákosságtól az alkoholizmusig Kérdésünkre válaszol dr. Kardos György osztály vezető főorvos Az alkoholizmus „oka” nem az alkohol, mint ahogy az elhízás sem a táplálkozás, a válásoké sem a házasság, a gázolásoké sem a közlekedés. Jóllehet azt, aki nem közlekedik, nem lehel; elgázolni; az, aki nem nősül meg, nem fog elválni; az, aki nem eszik, nem fog meghízni és az, aki nem fogyaszt szeszes italokat, sohasem lesz alkoholista. Erről a témáról beszélgettünk dr. Kardos Györggyel. az Országos Ideges Elmegyógyászati Intézet alkoholelvonó és munkaterápiás osztálya vezető főorvosával. — Hogyan alakul ki az iszákosságból az alkoholizmus? — Az adott társadalom ivásnormái az alkoholizmusbetegség elhárításában, „járványos” elterjedésében megelőző, illetve „kórokozó” szerepet játszanak. Ott, ahol a közvélemény csak a mértéktartó — étkezéshez, családi körhöz, alacsony szesztartal- mú italokhoz kötött — fogj’asztást fogadja el, s elutasít mindenféle visszaélést, csak kevesen kockáztatják meg a rendszeres és mértéktelen fogyasztást. Ezúttal nem kell a példáért; messzire mennünk. A mi közvéleményünk ivásnormái is ilyenek — a nőkre nézve. Ezért nálunk is tíz-tizenötször kevesebb a nőbetegek, mint a férfiak száma. S az alkoholizmus az ő körükben korántsem terjed olyan mértékben, mint a férfiak között. Igaz, hogy a betegforgalmi adatokban tájékozatlan közhiedelem szerint nagyon sok az alkoholista nő; a tények azonban mást mutatnak. Ez azért van így, mert az emberek az ittas nőket észreveszik és meg-' jegyzik, az ittas férfiakat nem. Végül ott, ahol a közvéleménynek laza és szabados, elnéző és előre nem látó ivásnormái vannak, olyanok, amelyek a minden ésszerű mértéket megcsúfoló ivászat- nak szabad folyást engednek, népbetegséggé (azaz a lakosság több mint egy százalékára kiterjedővé) válhat a mindennapos iszákosságból adódó alkoholizmus. — Melyek a legmarkánsabb isnicrlctöjelei az alkoholizmusnak, mini betegségnek? — A szeszes italok fogyasztása, sőt a velük visszaélő fogyasztás sem vezet szükségszerűen alkoholizmushoz. A rendszeres fogyasztóknak csak egy része, 5—10 százaléka válik alkoholistává. Olyan beteggé, aki az ivást abbahagyni nem tudja, ha egyszer elkezd inni, s minthogy az ivást és az ittasságot ellenőrizni nem képes, addig iszik, amíg le nem részegszik. Más szóval, az alkoholista rendszeresen és mértéktelenül iszik-, miután a szervezetében rejlő anyagcserezavarok és al kohol - függősége miatt egyebet nem tehet. A rendszeres fogyasztók többsége „egyszerű” iszákos marad, azaz olyan fogyasztó (és nem beteg!), aki az adott társas környezet ivásnor- máinál többször és többet iszik, holott másként is tehetne, ha akarna. Ö azonban „kitart" a hol ilyen, hol olyan mértékű, mindennapos fogyasztás mellett, mert szeret inni, azután meg is szokta, igénytelenségéhez képest marad is elég ideje és pénze a társas ivásra, amivel minden .emberi kapcsolatot és közösséget pótol. — Milyen körülmények vezetnek a rendszeres iszákossághoz, az alkoholizmushoz? — Mielőtt erre válaszolnék, utalni szeretnék vizsgálatainkra, melyekből kitűnt: a társadalom legveszélyeztetettebb rétege a fiatal munkásoké, akik korán „felnőtté”, azaz önállóan és viszonylag jól keresőkké válnak, tehát elég sok szabad idejük és pénzük marad az ivásra. (Minthogy egj’iket sem óhajtják másra, többre, jobbra fordítani.) Ami a kérdést illeti, azt válaszolhatom, hogy a férfiak között többnyire a rendszeres ivásra késztető és szoktató tái’sas.lélektani körülmények („velük tartok én is”, „csak nem maradok el a haveroktól” stb.) vezetnek mindennapos iszákossághoz és ezen át az alkoholizmushoz. Az esetek egyötödében a szeszes italok rendszeressé váló, azaz visszaélő fogyasztását „lelki bajok” ellenszereként alkalmazzák. — Mi következik mindebből? — Mindenekelőtt az, hogj’ az alkoholizmus elleni küzdelem ismert jelszava: „az alkoholizmus betegség”, éppen a fogalmak és teendők tisztázása érdekében megszorításra szorul. Arra a kiegészítésre. hogy a-- iszákos- ság még nem alkoholizmus. Má.s szóval, az alkoholizmus megelőzése: az iszákosság elleni küzdelem, ami elsősorban olyan közvélemény kialakítását igényelné, mely a szeszes italok fogyasztásával történő mindenfajta visszaélést, kártékony nemtörődömséget és ostoba elnézést elítél, beleértve a szeszes italoknak a túlfogyasztására számító túlkínálatát és túltermelését is. Minél több embert teszünk ki az iszákosságra szoktalás A Borsodi Ércelőkészíló Mű felvesz víz-gáz-csőszerelő, lakatos, gumi vulkanizáló (gu mi javító), hegesztő szakmunkásokat, kocsirendezőket, betanított munkásokat, gépkezelőket, mintavevőket. Heti 42 órás és 44 órás munkaidő. Munkásszállást és napi egyszeri kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. kockázatának, annál nagyobb lesz az alkoholisták száma is. A- alkoholizmus elleni küzdelem nem szorítkozhat az alkoholisták elleni küzdelemre. Sől. minden célirányosnak ígérkező módszert be kellene vetnünk az iszákossághoz vezető mértéktelen fogyasztás visszaszorítására és kordában tartására. Gazdasági és adminisztratív rendszabályoktól sem .szabadna borúlátóan viszolyognunk. Immár nincs az. életnek olyan területe (a sporttól a család- és ifjúságvédelmi kérdéseken át a tüdögümő- kór f elszámolhatóságáig), ahol ne egeit volna a körmünkre az alkoholizmusbetegség kockázatával felelőtlenül játszó, túlzott italfogyasztás. S minthogy az alkohol-probléma megoldása nem az ellenanyag" felfedezésétől és a védőoltások” bevezetésétől függ. tőlünk — orvosoktól — aligha várhat a társadalom főbbet, mint a baj megállapítását. Mennyi lesz a WÉyuÉ? 1971-ben a cigarettatermelés és -fogyasztás a világ túlnyomó részében megőrizte emelkedő tendenciáját. A becslések szerint 3177 milliárd cigarettát állítottak elő. E dohányipari termék termelése majd minden országban emelkedett. így nálunk is. De nem növekedett megfelelő mértékben a dohány- termesztés. megyénkben pedig néhány év óla kifejezetten csökken. Oka ugyanaz, mint ami általában jellemző országosan: hogy a termelő- szövetkezetek a dohány vetésterületét — főleg a nem kiemelkedő jövedelmezőség, a munkaerőhiány, a nagy tőkeigény és az elmaradott termesztéstechnológiai. színvonal miatt •—• csökkentették. Pedig Borsodban, főleg a mezöcsáti, miskolci, szerencsi. encsi járásokban és a Bodrogköz jelentős területén is a dohánytermelésnek ha- gyomán vai van nak. a es u termőterület Valamikor a dohánytermelés igen jól fizető termelési ágazatnak bizonyult. Iga/, nagy szakértelmet kíván. igen sok munkával jár és a siker rendkívüli módon függ az időjárástól is. Majd minden faluban volt két-há- rom ..dohányos ’, kiknek tudománya apáról fiúra szállt, és az ilyen dohányos famíliákat évtizedeken át biztos Ezzel a hegesztőgéppel Prokai Erzsébet mintákat, díszeket hegeszt a bőrbe a somsályi bőrdíszműben. Foto: Laczó József Németh Imre nevél vették fel Egy esztendeje már, hogy meghalt, elment a borsodi és a feíső-abaúji tájról Németh Imre, volt országgyűlési képviselő, a .megyei tanács egykori elnökhelyettese, aki élete utolsó éveit már nyugdíjban töltötte, de mindig nyugtalanul, az utolsó percig fáradhatatlanul dől gozva harcolva a közügj’ek szolgálatában, és mindig szerényen, mindig önzetlenül. Nem a mi megyénkben született, de közéleti munkássága itt teljesedett ki. A gönci tájkörzet, a felső- abaúji vidék rajongó szerelmese és önzetlen szolgája, mindig méltó képviselője volt a magasabb és a legmagasabb kormányzati fórumokon is. A gönci és a felső-abaúji emberekért dolgozott, javukra alkotott. Műve elsősorban is a gönci tájfajta kajszibarack nagyszerű tulajdonságainak felfedezése és a körzet gyümölcs- kultúrájának megújítása, rekonstrukciója. Sok tízezer barackfa őrzi emlékét, és hirdeti munkásságának eredményét a felső-abaúji emberek tízezreivel együtt. Némethi Imrének köszönhető. ügyfelekként tartották nyilván a szerződtető vállalatok. A termelőszövetkezetek megalakulása után is, amikor a szövetkezeti gazdaságok az újat, az utat keresték, az úgynevezett dohányosbrigádokat szervezték meg leghamarabb, s egy-egy ilyen brigádot a közismert régi szak- tekintélyre bízva a dohány- termesztést nagy területeken kezdték meg, s bizony: az első években nem egy borsodi tsz-ben éppen a dohány „beváltása” lendítette helyre a pénzügyi egyensúlyt. Úgyszintén valamenv- nyi közös gazdasági épület, előtt szinte elsőnek épültek meg a dohánypajták — részint. mert ehhez nem kellett sok befektetés, másrészt, mert a szerződtető vállalatok is szorgalmazták, anyagiakkal és faanyag-kiutalással is segítették. A munkaerőhiány azonban nemcsak az ipari termelés növelésének akadályozója. A mezőgazdasági termelésben is mindinkább háttérbe szorultak az utóbbi években azok az ágazatok. így a szántóföldi kertészkedés és a dohány- termelés is. melyek a korszerűtlen termesztéstechnoló- giai színvonal miatt nagy kézi munkaerőt igényelnek. Márpedig elhatározott nép- gazdasági szándék és szükségszerűség. hogy a hazai dohánytermő területeket 1972-ben legalább 16 ezer hektárra, majd a negyedik ötéves tervidőszak végére mintegy 18 ezer hektárra növeljük, s ezzel együtt fokozódjanak a termésátlagok mégpedig úgy, hogy a hektáronkénti termésátlag elérje a 13 mázsát. km élik a felvásárlási árakat A kormány illetékes fórumai kimondták: szükséges a dohánytermesztés komplex fejlesztése, hogy biztonságosan kielégíthető legyen egyrészt dohánygyáraink nyers- anyagigénye, másrészt a hazai dohányosok ízlésének megfelelő, a gyártás korszerűsítésével együttjáró, jobb minőségű és gazdag választékú termékeket tudjanak előállítani. De hogyan? Mi módon fordíthatjuk a termelőszövetkezeti vezetők íigj’elmét ismét a dohánytermelés növelése felé, hiszen a korábbi gondok ma is megvannak. Erre a kérdésre is megkaptuk a választ a kormánytól, amely egyrészt növeli a dohány felvásárlási árát, másrészt ösztönző intézkedéseket helyezett kilátásba a termesztéstechnológia gyorsabb ütemű fejlesztésére. A termelői áremelés átlagosan 20 százalékot tesz ki, s az idei termelésű dohányok már új áron kerülnek átvételre. Az árak természetesen differenciáltak, s egyrészt azoknak a fajtáknak a termesztésére ösztönöznek, amelyek a korszerű gyártáshoz jobb alapanyagot szolgáltatnak. másrészt ösztönzőleg hatnak a minőség javítására is. Az átlagosnál nagyobb az áremelés a megyénkben is közkedvelt Hevesi (Virginia), a Burley-, valamint a szi- vargyárlási célra termesztett Havanna-faj tálánál. Ezeknél az alapáremelés 24—27 százalékos és a mázsánkén ti többlet eléri, illetve meghaladja a 600 forintot. De külön felár illeti meg azokat a termelőket, akik a dohányt legalább 4 éves időtartamra szóló szerződésben a termőterület szinten tartására, illetve növelésére vállalt kötelezettség alapjan termesztik. A következő lépcső: gépesítés A dohány termelői árának emelése jó alapot nyújt a termesztés jövedelmezőségének fokozásához, de csak ott, ahol korszerűsítik a termesztéstechnológiát és gondot fordítanak az agronómiái fegyelem megtartására. A központi intézkedésélv a műszaki-techni kai színvonal emelését is szolgálják. Már tavaly is eredményes kísérletek folytak a korszerűsítést szolgáló speciális dohánymű- velö, betakarító, valamint fűzőgépekkel és szárítóberendezésekkel. A komplex fejlesztés kulcskérdése a gép. A speciális gépvásárlást ártámogatással is segítik, ha pedig a gépek rendelkezésre állnak, az élőmunka-szükséglet is jelentős mértékben csökken, de nem elhanyagolható a dohánytermelés gépesítésének indoklása mellett az a szükségszerűség sem, hogy itt is törekedni kell a kedvezőbb munkafeltételek megteremtésére. Ónod vári Miklós hogy ez a gyümölcskultúra virágzóbh, mint valaha és termését — az illatos, finom ízű barackot, meg a páratlan gönci barackpálinkát — országunk határain tói is jól ismerik. Németh Imre fáradozásának eredménye a gönci gyümölcsfaiskola megszervezése és megalapozása. Es menynyit ment, kilincselt, érvelt, vitatkozott és bizonyított, hogy a körzet termelőszövetkezetei gönci táj fajtájú ba- rackovsokat telepíthessenek. Mindezek után megható és örvendetes, egyben természetes is a hír, hogy a gönci Kossuth filmszínház szocialista brigádja — halálának első évfordulóján megemlékezve róla — Németh Imre nevét vette fel. Csendes, de fáradhatatlan harcos, tisztességes közéleti ember nevét választotta a brigád. A megemlékező ünnepségen tagjai megfogadták, hogy’ Németh Imre életéhez és fáradhatatlan munkásságához méltóan fognak élni és dolgozni a közösségért, a köz- ügyekért, mindig önzetlenül, úgy, ahogyan Imre bácsi tette. (sz. j.)
