Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 atzwäm 1972. jan. 15., szombat Megyei rangsorolás alapján Új területi pótlékrendszer A pedagógusok nsk, társadalmi jelentőségé- elismeréseként az elmúlt ; dondőben pártunk és kor­. : Ínyünk rendezte a peda- igusbéreket. Ezzel egyrészt isti gondot, problémát ol- ollaJe meg, másrészt pedig bérrendezéssel is kifejez­ik, hogy társadalmi szérű­in iból mennyire hasznos­ak ítélik meg munkájúkat. Az áldozatos munka elisme- saként — nem utolsósor­on a kis községek, tanyák ' -lagóguselkitottságának ja­vító -.ára — január 1-től új réleli pótlékrendszert lép­itek éleibe. A 15 észtén- 1 ével ezelőtt megállapított CO, illetve 200 forintos pót- helyeit most 100-tól 600 rintig terjedően kaphatnak mriilcti pótlékot azok a ne- ’ ék, akik oktató-nevelő -.unkájukat olyan községek­ben végzik, melyekben még nem sikerült minden szem- r.onfbúl Jdelégítő módon ’ biztosítani az élet- és raun- . : .felt."'teleket. A Borsod me­rői. Tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága közösen dolgozta ló azokat az új szemponto­kat. melyeknek alapján ja­nuár 1 -tői „működik'1 a te­rületi pótlékrendszer. — Két ok miatt is szük­ségessé vált a területi pót­lékrendszer átalakítása — mondotta Azary Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára. — Egyrészt a 15 évvel ez­előtti rangsorolások már nem tükrözik a mai állapotokat, másrészt pedig nem volt eléggé ösztönző. A 100. illet­ve 200 forint nem állt arány­ban azzal az „áldozattal”, amelyet ezekben a kisisko­lákban vállalnak magukra a pedagógusok. Végül pedig januártól a korábbinál lé­nyegesen nagyobb összeg áll rendelkezésünkre, megközelí­tőleg másfél millió forint. — A területi pótlék célja, hogy a, kis községekben is biztosítani tudják a peüagó- gusellálást. Azokon a he­lyeken, ahol nehezek az élet­feltételek ... ,— Valóban így van,. Ezért is dolgoztuk át magát az atx U-MBBaESUBBn A miskolci, selyemréti Lib- résszó már évek óta elfoga­dott tárlati hely. Nem szük- ségmégoldás, nem valamifé­le perifériális, kiállítási lehe- iösög, hanem a pezsgő mis­kolci tárlat! élet szerves ré­sze, a' kiállítások megrende­zésénél mindenkor számba veit lehetőség. Folyamatos kiállításai a miskolci képző­művészeti élet 'olyan feltá- rulkozásai, amelyeken az ér­deklődő közönség valami sű­rített keresztmetszetet kap­hat egy-egy alkotóművész munkásságáról, vagy kisebb kollektívák életével ismer­kedhet. Itt kiállítani rangot jelent, s egyben azt is, hogy az adott tárlat Miskolc vá­ri sának művészeti életéből egy darab. ft Napjainkban egy kisebb, nem hivatásos művészi kollektíva mutatkozik be a Lilire?,szóban. Örömmel re­gisztrálhatjuk, hogy az önte- ■ y képzőművészeti szak­köri munka olyan megbe- .’t kap városunkban, mint amilyen a libresszó- kek k állításban lemérhető, ölelve tükröződik. Most a n e:" kei Vörösmarty Mihály Művelődési Ház vasutas kép- uéművérz szakkörének jutott lehetőség, hogy bemutat- ke.zzon a Libresszó látoga­tói előtt. A vasutasok szakköréről néhány hete irtunk. Vázla­tos képet kívántunk adni a szakkör mindennapi életéről. :'on:l .iáiról, munkájáról. S mórt hosszú évek óta ismer­ek: a kis kollektíva tevé­kenységét; -tagjainak munká­ját, fejlődését, a vezető mű­vészt; már, Mazsaroff Mik- 1 áirányító-nevelő fára­dozását, a * tárlatot. úgy tekinthetjük, mint a kör tájának egyik nagyon íon­; állomását, mérföld- jelzőjét, ahol csak egy egé- ' .n kis időre, visszapillan­tásra és főleg előretekintés- ív: álltak meg azok a tagok, okik é hobbynál jóval töb­bet jelentő szenvedélynek élnek, öibnaguk tehetségét, ízlését, kifejezési formáit szüntelen önképzéssel csi- szolgatva dolgoznak. A kör tagjainak rendszeresen adód«- .tok sz 'Icsebb tárlati lehető- KÍ . é: is. Például évenként v:>.s:ifar.napi ünnepi kiállítá­sukon. Ezek az ünnepi kiál­lítások azonban főképp ün­nepiek, sokszor tematikailag is kötöttebbek, valahogy az ünnephez szabottak. É most látható kiállítás viszont — bár szűkebb körűen — de a szakkör életét, műhelymun­káját is érzékelteti. Négy "szakköri tag négy­négy alkotással vesz részt a tárlaton. Nem tudni, hogy a szűk helyiség szabta-e így, vagy a négyszer négynek volt valami más célzata is. A válogatás mindenképpen helyes. Mazsaroff Miklós jó szemmel válogatta ki a há­rom régi és már sok sikert magáénak valló Hollóssy End­re, Gálik János és Nagy Lajos mellé a szakkörben még viszonylag fiatal, bár a képzőművészettel régóta ba­rátkozó Antonyi Imre mun­káit, s éppen e legutóbbinál törekedett rá. hogy a szak­köri munka kapjon kifeje­zést" a tárlaton. Antonyi tói ugyanis négy műhelyvázla­tot látunk, tanulmányokat, krokikat rubensi teltségű aktokról. De a stúdiumok je­gyében jelentkezett a kör egyik -legrégibb tagja. Hol­lóssy Endre is, aki négy mo- notípiáján bravúros techni­kával megoldott kompozíció­kat és szerkezeteket állít ki. Hagyományosabb úton jár Nagy Lajos, akinek harmoni­kus Pihenő férfija és hara­gos égbolt alatti, érős vonal- rajzzal is érzékeltetett Táj című munkája érdemel kü­lön figyelmet. Gálik János két tusrajzot, s két akvarellt • mutat be, s mindkettő elté­rő jegyeket visel magán, te­hát a kísérletező utat jelzi; míg a Hangszeres csendélet elsősorban folthatásokkal operál, az élénk színfoltok­ban gazdag Házak szerkeze­tében a hangsúlyozott és markáns vonal rajz dominál. A szakkörvezető művész­tanár — riegyedik éve vez.e- ti a kollektívát — szintén vizsgázik, a tárlattal.. Bár ő maga nem szerepel, művészi irányítása, pedagógiai tevé­kenysége ott van a tizenhat lapon. Nem igyekszik a ma­ga elképzeléseit a tagokra is úgy átvinni, mint egyetlen követhető koncepciót, saját elképzeléseiket hagyja ki­bontani, s • azok lehető leg­magasabb szintű érvényesü­lését igyekszik támogatni Mazsaroff — a kiállítókkal együtt ,— jól vizsgásak. (hm) égész rendszert. A korábbi juttatás ugyanis döntően at­tól függött, van-e vasútállo­mása a .községnek," s van-e önálló tanácsa. Most viszont ■ olyan dolgok is /számba jöt­tek a megállapításnál, mint; van-e • orvos, gyógyszertár, milyen az üzlethálózata, van-e étkezési lehetősége a pedagógusnak"? Így, azt hisz- sz.ük, lényegesen reálisabb képei; kaphatunk az életkö­rülményekről. — Történt-e változás a be­sorolt községeknél? — Igen. Huszonegy olyan község nem került most be a területi pótlékosok közé, amelyek korábban ott vol­tak. Tizenegy, községet, v i- szont, illetve iskolát bevet­tünk, jóllehet korábban nem kaptak az. ott dolgozó peda­gógusok területi pótlékot. — Hogyan történt a rang­sorolás? — Az előbb már" említett szempontok figyelembevéte­lével egy megyei rangsort állítottunk fel. A megyei rangsoron belül azután já­rásonként, is differenciál­tunk. Mindenekelőtt azt néz­tük, hogy a megyében mi­lyen helyet foglal el az érin­tett település, illetve iskola, — Az új rendszer kiala­kításához- egyébként javasla­tokat. kértünk a járásoktól — mondta . Kaposvári Ká­roly, a megyei bizottság munkatársa. — Nem kis munka volt elkészíteni a rangsorolást, hiszen végül is 224 isikala kerül-t be a terü­leti pótlékos helyek közé, s ezek között van, ahol 100. 200, 300, 400. illetve 600 fo­rintot adunk. Egymáshoz is kellett tehát viszonyítani. — Milyen visszhangot vál­tott ki az új rendszer? — Az érintett iskolák és községek zöme pozitívan rea­gált. Reálisan ítélték meg sa­ját helyzetüket. Néhány ész­revétel érkezett be hozzánk, amelyek közül egy-kettő jo­gosnak tűnik. A Ipriilfili Pótlék célja, . termeli hogy. >)hono_ rálják” azoknak a pedagó­gusoknak fáradozásait, akik vállalják a nehéz, nem egy­szer mostoha életkörülmé­nyeket is. Ez az új, differen­ciáltabb rendszer, hisszük, megfelel az , adott., reális helyzetnek. S reméljük azt is, hogy segítségével vonzób­bá lehet termi a kisiskolá­kat, a kis településeket a pedagógusok előtt. Reméljük, e rendszer hozzájárul ahhoz is, hogy csökkenjen isko­láinkban a képesítés nélküli nevelők száma, emelkedjék az oktató-nevelő munkaszín­vonala. Cs. A. Kulturális szénié A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­ge Vyletel vták címmel kul­turális szemlét hirdetett. A szemle célja a szlovák .nép­dalkincs további kutatása, az öntevékeny népművésze­ti munka fellendítése. A fel­hívás a vártnál nagyobb visszhangra talált, felfigyel­lek rá Borsod megye szlo­vákok lakta községei is. A fesztiválra benevezlek a "bükki és a zempléni hegvsé- I gek szlovák falvainak mű­kedvelői. A borsodi jelentkezők ré­szére két területi találkozót rendeznek. Répáshulán ja­nuár 9-én tartották meg a' találkozót, amelyen Répás­hutáról, Bükkszent keresztről és Bükkszentlászlóról öl szólista vett részt. Bemutat­kozott még á hükkszentke- reszti és a répáshutái me- nyecskekórus. valamint a ré­páshutai tánccsoport is. A sátoraljaújhelyi járás­ban élő szlovák nemzetisé­giek területi találkozójára vasárnap, január 16-án ko­rül sor Alsóregmeeen. Itt a Sátoraljaújhelyről, Számlá­lómról. Füzérről, Vágáshu­táról és Komlóskáról neve­zett ..versenyzők” mutatkoz­nak majd be az érdeklődők­nek és a zsűrinek. Ä febru­ár 19-én sorra kerülő buda­pesti országos szlovák nén- dalfesztiválon a borsodiakat a két találkozón legjobban szerepeltek képviselik. A répáshutai rendezvény értéke abban az elemiség- ben rejlik, ahogyan felcsen­dültek a bükki hegyek, er­dők szlovák énekeinek dal­lamai. A nemzetiségiek kul­túrája közös kincsünk. Ezt tudatosítja ez a fesztivál "is. Hrivnák Mihály A 3H# évek Mimiiére 1622. január 15-én született Misiiére, a vígja lékírás halhatatlan mestere. Misiiére, a vígjátékírás V asi-e diadalmasabb színpadi szerzője a világnak, srsint. a sna 350 éves Moiiére? Csupán a párizsi Comedie Francaise színpadán több mint 21 ezerszer, játszották müveit 1680 és 1920 között’;'Úrhatnám polgál'át már 1769- ben előadta nálunk is az egsá jezsuita gimnázium diáksága; a Fösvény-t 1792-ben Simái Kristóf* 1822-ben Döbrentei Gá­bor, 1848-ban Kazinczy Gábor, 1898-ban Hevesi Sándor, 1954- ben Illyés Gyula fordította magyarra.' A Poquelin család i'égi kárpitósdinaszlia volt. Jean-Bab- 1 is te atyja is e mesterséget művelte, s 1631-ben nemességet vásárolt magának a „király rendes kárpitosa” címmel.. A fiú nem követte atyját e mesterségben. Ügyvédi vizsgát tesz 1641-ben, tehát 19 éves korában. Ám már előbb egy Soaramouche néven fellépő olasz utcai komédiás szellemi bűvkörébe kerül; szoros barátságot köt a Bejárt színészfa- míliával, s az .ifjú, ahelyett, hogy a királyi udvarban végez­ne kárpitosmunkái, színésszé lesz. Megszakad kapcsolata . családjával, a Híres színház (Illustre theátre) tagja, majd később vezetője. Küzdelmes, kudarcokkal kövezett esztendők járnak rá — ekkor veszi l'el a Moiiére nevet. Élete a színpadiasán meglepő fordulatok egymást követő láncolata. Az adósok börtöne fenyegeti, tucatnyi évig" vidéki vándorkomédiás, ele 1059-ben alkalma nyílik rá, hogy a ki­rályi udvar elolt, mutatkozzék be társulatával. Sikert arat, s ugyanabban az évben Kényeskedök című munkája már Párizs egyik szellemi izgalma. Egy évvel később már a ki­rályi palota lesz fellépéseik állandó színtere. Eg.vre-másra írja darabjait; a Férjek iskolája, a Tolakodók, a Nők isko­lája. az Úrhatnám polgár, vagy a Dandin György, az ötesz­tendős vihart kavaró Tartuííe. a Don Juan. az Embergyű­lölő. a Botcsinálta doktor, A fösvény és a többi — korának művészeti szenzációi voltak. A király kegye — XIV.- Lajos még fel is lépett lVloüére színpadán — megszabadította az anyagi gondoktól, de nem mentette fel a bigottság. a kép­mutatás, a haszonlesés akkori bajnokainak durva támadásai alól. E támadásokat ő hívta ki maga ellen, hisz elsöprő gúnnyal, roppant nyelvi érővel,, pompás színpadismérettel vette célba kora fonákságait. *• Ötvenegy éves volt, midőn a Képzelt beteg előadásán ha­lálos betegség tört . rá, s néhány órával később Moiiére , már halott. Halálával pályája nem ért véget. JVIüvei — a szín­háztörténet eddig legnépszerűbb vígjátékai — -azóta is friss örömet jelentenek a századok óta hűségesen megújuló "kö­zönség számára. Az általa megteremtett típusok: így az ál- szent, haszonleső Tartuffe, a pénz só vár Harpagon, a romlott Don Juan addig élnek, míg csak a mai értelemben vett színház él és hat... Papp Zoltán zongoraestje — A MÜVÉSZ-TANÁR­, SÄG — látszólag összetarto­zó fogalom. Ahhoz, hogy . egy zenetanár méltóan betölthes­se hivatását, valóban elen­gedhetetlen az előadókész­ség, művészetének állandó „’karbantartása”. Ám, más igényű feladat ez, s más a hangversenydobogó. A mű­vészet múzsája kegyetlen zsarnok. Teljes embert, tel­jes, feltétlen szolgálatot kí­ván, időt, energiát, idegeket, s mindezért busás ellenszol­gáltatást sem ad. A zenéta­nárság sem kíván keveset, s így a művészi tervek meg­valósítására csak a tanítás előtti, vagy utáni, a pihenés­ből ellopott idő marad, sok­szor már elfáradt idegzettel. S mégis, a vidéken élő 1 Felhívás! Kérjük azokat az ingatlantulajdonosokat, akik 1972. évben .ivóvíz-, vagy szennyvíz-csatlakozót kívánnak építeni, kérelmükkel 1972. március 31- ig forduljanak a Miskolci Vízművek, Fürdők és . Csatornázási Vállalat építési osztályához. Ä ké­sőbb beérkezett kérelmeket 1972-ben már csak feltételesen tudjuk kielégíteni. Félfogadás: kedden '8—12 óráig, csütörtökön 12—16 óráig. Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási Vállalat. Miskolc; I. kér., Vörösmarty u. 1». művészek számára alig van más út A tanítás az évi egy hangversenyen kívül alig ad több szereplési alkalmat, s ez sem a művek érleléséhez, .sem a nélkülözhetetlen pó­diumgyakorlathoz nerri ad elég lehetőséget. Egyre na­gyobb gond a műsorválasz­tás is a zene egyre jobban táguló birodalmában. Papp Zoltán életének is az a kerete, amelyről szóltam. •Évek óta megtartja hang­versenyeit. Lankadatlan energiával igyekszik a zene mindig újabb magaslatait el­érni. Beethoven a legszíve­sebben játszott mestere, de törekszik a modern zene nagy alkotói műveinek meg­szólaltatására is. Szerdai hangversenyén új­donságként Prokoffjev 7. zongora-szonátáját tűzte mű­sorára. Ezenkívül Beethoven ritkábban játszott op. 31. 3. számú szonátáját (Esz-dúr), Mozart B-dúr szonátáját és c-moll fán láziáját. Papp Zoltán a küzdő, lé- pelődő művészek típusához tartozik; Lázas indulatok fe­szítik, amelyeknek kifejezé­sére energikus, dinamikus, a hangszínek szélső határait is súroló billenlési és kifejezési módot alkalmaz. Ezek az in­dulatok a művek előadása közben újra meg újra " fel­csapnak a formákat szétfe­szítő robbanással, és csak lassan szelídülnek nyugodt, leszűrt egyszerűségűvé. Ép- . pen ezért azok’ a művek, vagy részletek, amelyek ilyen indulatoktól fűtöttek, szép megoldást eredményez­nek. Ezért volt hangverse­nyének legjobb része a Bee- thoven-szonáta. A mozarti vi­lág és ennek a világnak fáj­dalma és küzdelme nem ilyen elementáris erejű, meg­szólaltatása sem ezt a súlyt, sem ezt az erőt nem bírja el. A RROKOFFJEV-SZONÁ- TA is — sok szép .részlet- megoldása mellett — letisz­tulásra vár. Nagyon szép volt a sikeres hangverseny első (ráadásá­nak megragadó egyszerűsége. V. Zalán Irén Tájékoztatás a gyermekbénulás elleni védőoltásokról ■ A gyermekbénulás elleni oltássorozal első oltására a január 17—22. közötti napo­kon kerül sor. Oltást kapnak azok a gyer­mekek. akik 1968. Október 1—1971. szeptember 30. kö­zölt születtek. Az oltandók hozzátartozóit - az oltás helyéről és idejéről külön meghívó útján értesí­tik és a védőnők útján is tá­jékoztatják. Az oltás - Sahin-cseppekkel történik. Ezt teában, szájon át adják, ezért a szülök, il­letve hozzátartozók kávéska­nalat vigyenek magukkal. Ha a kötelező oltásra kije­lölt korú gyermekek hozzá­tartozói átköltözés, Vagy egyéb ok miatt nem kapnák meg az oltási értesítést, úgy a lakás szerint illetékes gyer­mekkörzeti rendelőben káli­nál: tájékoztatást. Miskolc in. városi Közegészségügyi Járványügyi Állomás ' wasiüas szalÉiri tagok a Libresszóban

Next

/
Thumbnails
Contents