Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
/ 1972. Jan. 14.,' péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Növekedett az export I Jól gazdálkodtak a hegyaljai ásványbányák Bár az elmúlt év gazdálkodásának pontos mérlege majd csak ezután készül el, az 1971-ben .elért eredményekből máris megállapítható, hogy a hegyaljai ásványbányák kollektívája sikeres munkát végzett. Elsősorban az export növekedett dinamikusan: a termelés mintegy 35 százalékát értékesítették külföldön. Változatlanul nagy volt az érdeklődés a perlit iránt, amelyből többek között az NSZK-nak, Svájcnak és Olaszországnak szállítottak jelentősebb mennyiséget. A bentonit főleg a. skandináv országokban talált piacra, a kovaföld egyik legnagyobb vásárlója pedig . Ausztria volt. Jelentős mennyiségű ásványbányászati terméket szállítottak a hegyaljai üzemekből a szocialista országokba is, többek között az NDK-ba, Lengyelországba, Csehszlovákiába és Jugoszláviába. Hatékonyai)!) munkával összességében? ■ a hegyaljai ásványbányák termelése 2.5 százalékkal növekedett'. Az export fejlődése pedig elérte a 7,5 százalékot. A termelési többlet tetemes része származik a termelékenyebb munkából. . ' A termelékenység, a hatékonyság növelésében fontos szerepe volt az üzemszervezésnek. Számos kisebb és na-' gyobb területet érintő intézkedés hatására javult a munka szervezettsége és csökkentek a termelés egyes költségei. Jó példa erre a páll’ázi üzemben megvalósított rekonstrukció'. Itt igen sokat számított az őrlő »berendezéseinek cseréje. Ezenkívül áttértek a szénről 'az olajtüzelésre, ami jelentős eredményeket hozott. Megnőtt. a tüzelés hatásfoka, s a kemenceteljesítmény is körülbelül 15 százalékkal javult. Nagyobb nyereség . A költségek csökkentését eredményezték a készletgazdálkodás megjavítására hozott határozott intézkedések is. A hatékonyság növelésére, a gazdálkodás ésszerűsítésére való törekvések' sikerét jól, mutat- ■ ja, hogy ír termelés viszonylag szerény növekedése • és egyes anyagárak kedvezőtlen irányú változása ellenére az ásványbányák nye-. resége körülbelül' 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A jó eredmények elérésében természetesen nagy szerepe volt a szocialista mun- kaversenynek’ is. Különösen a Bodrogszegiben és Füzór- radványban dolgozó szocialista brigádok helytállása . érdemel dicséretet. Ezekben az üzemekben a legerősebb a 'törzsgárda, s ez a termelési, gazdálkodási eredményekben is megmutatkozik. Autóbusszal a munkahelyre Az elmúlt évben az ásványbányák dolgozóinak átlagos keresete mintegy két százalékkal növekedett. És 1971-ben végre sikerült teljesíteni a dolgozók régi óhaját: négy autóbuszt vásárolj lak. s azóta Pálházára, Fü- zérradvápyba és- Bodrogsze- gibe ezek szállítják a munkásokat. Sok szempontból sikeres volt tehát az elmúlt esztendő. Menet közben természeLépést tartani az élettel folyamatos a középkáderek képzése az (Mill-ben A vállalatok eredményes működésének - egyik sokat emlegetett feltétele a dolgozók műszaki, gazdasági ismereteinek gyarapítása, a szakmai és az általános műveltség szintjének emelése. A jó szakmunkásokon kívül jól és . sokoldalúan képzett felső, közép- és a termelés közvetlen irányításában részt ' vevő alsóbb szintű vezetőkre van szüksége a vállalatoknak. Az Ózdi Kohászati Üzemekben évek óta nagy gondot .fordítanak a különböző szintű vezetők továbbképzésére, a jövő feladataira való felkészítésre. Az utóbbi két évben megélénkült az ÓKÜ- ben az a tevékenység, amelyet egyrészt indokol a gazdasági mechanizmussal és a vállalati önállóság növekedésével járó, vezetőkkel szem-' ben támasztott követelmények növekedése, másrészt a nagy beruházás, a folyamatos acélöntőmű és az automata rúd-drót hengersor építése, amelynek üzembe helyezéséhez minden szempontból jól képzett szakemberekre és vezetőkre lesz szüksége a vállalatnak. Ez a felismerés késztette a vállalat felsőbb vezetőit, amikor 1970-ben 2 évi munkaprogrammal megszervezték a középkáderek továbbképzését. A tanfolyam jellegű oktatáson a kohászati üzem művezetői, osztályvezetői vettek részt, tehát az á lesen sok gonddal' kellett megküzdeni. Problémákat okozott például, hogy néhány belföldi megrendelő, pontatlanul jelezte igényeit. Ha valóban annyit rendeltek volna, amennyiről először nyilatkoztak, az ásványbányák a jelenleginél is iobb eredménnyel zárhatták volna az évet. Volt olyan időszak is, amikor a vasúti kocsi-ellátás akadozott. Ezt végül is a vasúttal kötött szocialista' szerződés eredményeként sikerült megoldani. Az év egészéi-" a he"-vsl- jai ásványbányák gazdái'-)-, dósára azonban a kiegyensúlyozott, jó munka volt jellemző. Növekedett a termelés, növekedett az exnort, fokozódott a hatékonyság, sikeresen , gazdálkodtak a hegyaljai ásványbányák üzemei. Plánok Tibor C:k.jj::\ : “Li: a l háütenyésztő telep a hegyvidéken BORSOD MEGYE . mezőgazdaságilag művelt földterületének mintegy kétharmada hegy- és dombvidéken fekszik. .Az itt működő mezőgazdasági üzemek koncentrációját a területi tagoltság, .a hegy- és völgy vonulatok' objektíve meghatározzák, korlátozzák. Az üzemek nagyságának kialakítása a dombos területeken igen körültekintően, csak egyedileg határozhatók meg — szemben a síksággal, ahol a termelőeszközök fej lettségének leginkább megfelelő üzemi formák és méretek viszonylag gyorsan kialakulhatnak. SZIK R ÁESŐ réteg, amelyik a végrehajtás közvetlen irányítója, s mintegy összekötő kapocs a dolgozók és a felsőbb vezetők között. A középkáderek szakmai és általános felkészültségükkel, nem utolsósorban magatartásukkal jelentősen befolyásolhatják a vállalat gazdálkodását. Az oktatás két évre meghatározott programja decemberben belejeződött. Az első évben az ÓKÜ mintegy 450 középszintű vezetője megismerkedett a vállalat IV. ötéves tervének célkitűzéseivel. az új vállalati szabályzókkal. a gazdaságpolitikai feladatokkal, s általában az üzem nyereségét befolyásoló tényezőkkel, magasabb, vállalati szintű időszerű kérdésekkel, összefüggésekkel. A második évben gyárrészle- ,génként, azonos érdekeltségű gazdasági csoportonként szervezték meg az oktatást, amelyen már a konkrét, üzemi szintű aktuális feladatok szerepeltek napirenden. A kétéves továbbképzés tapasztalatait most összegzik az ÖKÜ-ben. Ezután határozzák meg a jövőben sorra kerülő továbbképzés témáját és az oktatás újraszervezésének formáját. A vezetők képzése tehát folyamatos lesz Ózdon, erre igényt tartanak a középkáderek is, hi- j szeri csak , így lehet lépést tartani az élettel, az évről évre növekvő feladatokkal. (t-h) Foto: Laczó József Tsz-vezetők értekezlete Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) problémáit -általában összefüggnek a termélőszüvetkeze- tekben most zajló nemzedékváltással is” — .mondta Doj- -csák elvtárs, majd arról beszélt, hogy a fiatal nemzedékkel törődni kell mindenütt. Az új nemzedék szokásai és igényei másak, mint az idősebb nemzedéké, bár sohasem szabad elfeledni, hogy a tsz-mozgalom veteránjai, az alapító tagok — általában az idősebbek — történelmileg jelentősét és maradandót íii- kottak. Mégis fontos, hogy a vezetők mindenütt használják ki-a fiatal nemzedék erejét, lendületét, értelmi és fizikai energiájukat. Feladatok tennivalók A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozatával kapcsolatban beszélt Dojcsák elvtáts a szocialista munka- vérsenyről. „A szocialista munkaversenyt meg kell újítani a termelőszövetkezetekben is — mondotta.— Különösen fontos, hogy szabadítsuk meg a formális vonásoktól. Legyen a szocialista munkaverseny olyan munkahelyi mozgalom., amely jól meghatározott értelmes célokért folyik.” ‘ Ismertette Dojcsák elvtárs' a megyei pártbizottság legutóbbi határozatát, amely megjelöli a termelőszövetkezeti pártszervezetek és párt- vezetőségek feladatait — különös tekintettel a vezetés- irányítás javítására. Majd a termelőszövetkezetek közelgő II. kongresszusáról szólt a megyei pártbizottság titkára, hangsúlyozva, hogy a kongresszusra valamennyi termelőszövetkezetben a lehető legjobban fel kell készülni, -lehetőleg külíjn közgyűléseken. (Fejes László beszámolójának ismertetésére lapunkban visszatérünk.) (sz. j.) Dombvidéken a felszíni adottságok miatt,'általában a 2500—3500 hold mezőgazdaságilag művelt területű üzemnagyság csak indokolt, esetben léphető túl. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken a szántóföldi talajhasználat megszervezése során a növénytermesztés fontos kritériuma a leegyszerűsített termelési szerkezet. Dombvidéken a gazdasági növények olyan választékát is biztosítani kell, amelyek hatásosan segítik a talajerózió elleni védekezést. A magasabb lejtőkön túlsúlyban kell lenniük a jó talajvédő hatású pillangósoknak, amelyre a talaj megkötése, a talajter- melékenység fokozása szempontjából van nagy szükség. Az évelő pillangós takarmánynövényeknek pedig a szarvasmarha- és a juhágazatok a legjobb hasznosítói. Ezeket a főbb szempontokat igyekezett megoldani a komjáti Búzakalász Termelőszövetkezetben a ' kísérletképpen megépített hegyvidéki, vegyes . szarvasmarha- tenyésztő telep. A tsz, amely Komjáti, Tornanádaska, Tor- naszentandras, Tarnabara- kony község’ parasztságát fogja össze, joggal büszke erre a beruházásra. A 347 FÉRŐHELYES (120 tehén, 13 ellető. 52 itatásos borjú. 90 növendék, 72 hízó) vegyes . szarvasmarha-te- . nyésztö -telep saját épitőbri- gád kivitelezésében, 1970- ben egy évnél rövidebb idő alatt ■ épült fel — mondotta Szmolyák János elvtárs, a termelőszövetkezet ’ elnöke. Összesen kilenc és fél millió forintba került, amelyből 50 százalékot az állam vállalt. magára, és mert kísérleti jelleggel épült, így 1,3 milliót a MÉM támogatásából kaptak. Most már. egy éves tapasztalat alapján bátrabban lehet véleményt mondani, habár Komjátiban eddig sem volt kétséges a beruházás megítélése. Az elért tehenészeti. nevelési, hizlalási eredmények ez idő alatt is hozzájárultak, hogy átlagosan 80 forint munkanaponkénti készpénzt fizethessenek tagjaiknak, állami gazdasági darabberezés szerint. Ez a vasbetonvázas, tető- világítású épülettömb a sajátos hegyvidéki nehézségekkel küzdő . mezőgazdasági üzemeknek mindenképpen előnyös. Az ilyen vidéken szarvasmarhát és juhot érdemes tartani, de hát a mai koncentrált, szakosított tehenészeti teleptípusokkal ezek a gazdaságok nem birkózhatnak meg. Nagyok, viszonylag költségesek, és ha fel is építené egy ilyen gazdaság', több évet kellene várnia. amíg annyi pénze ösz- szegyűlik, hogy azt: minőségi állattal benépesítse. EGY FÉRŐHELY itt durván 27 ezer forintba kerül, amely a mi pénztárcánknak is njegfelel. Egyszerű a technológia, kevés a hibalehetőség, 12-en az egész telepmunkáját képesek elvégezni. Az etetés takarmány ki ősz tó pótkocsival, a fejés Volga típusú fejőgépekkel történik, a trágyázás munkáit traktorra szerelt tolólappal oldják meg. . A komjáti telep hasznos tapasztalatokat adhat azoknak a mezőgazda- sági szakembereknek, akik hasonló adottságú hegyvidéki területeken gazdálkodnak, és még beruházási gondjaik megoldása elején járnak. Érdemes megtekinteni. Szunyogh János. . a megyei pártbizottság politikai munkatársa Az iíjúsám takarékbetétről íj fen, síi előnnyel 1971. december 31-ig ösz- szesen 7825 ifjú betéttulajdonos volt a megyében. Ez év első napjaiban bizonyosan csatlakoztak még néhá- nyan a „mozgalomhoz” ... Majdnem 8 ezer fiatal. Az OTP 1970 szeptemberében szerv, ez te meg a fiatalok számára előnyös betételhelyező-' si formát, az ifjúsági takarékbetét könyvet. Azóta másfél év telt el, s bár országosan is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az új rendszer, sokan még nem is hallottak róla. Pedig általában minden fiatalnak, akár dolgozik, akár tanul, meg kell küzdenie a felnőtté válás első ééeinek problémáivá!. S ma a legnagyobb gond, a normális élet- és munkakörülmények közé jutás első feltétele — a lakás. Aki pedig ifjúsági takarék- betétkönyvet vált, éppen e nagy probléma megoldásához kap segítséget, A betétváltás a 14 és 26 év közötti fiatalok joga. Egy betétkönyv 5 évig érvényes, s ez idő alatt minden hónapban 100. 200. 300, vagy. 400 forintot, de mindig azo- nos összeget kell befizetni. Aki az első évben 100 forintos befizetéssel kezdte, de közben magasabb lett a fizetése, jobban takarékoskodhat. egyszer megváltoztathatja az összeget akár 400 forintra is. Kevesebbet fizetni azonban, mint betétváltáskor történt — nem lehet. Aki az 5 -év lejárta előtt veszi jtí pénzét a betétből, megszegi az OTP-vel kötött „szerződést”, s nem élvezheti az előnyöket. Blinden év letelté után ugyanis — a takarék összegétől függően — 5 százalékos kamatot és külön 1 százalék prémiumot ad az OTP. Öt év eltelte után, aki '400 forintot fizetett havonta, s igényli. 22 ezer forintos kölcsönt kap, s 46 ezer forinttal könnyebb építkezésbe fogni, vagy lakáskiutalásra részletet fizetni. A havonként befizetett összegtől függ a személyi kölcsön: 100 forintnál 7 ezer. 200-nál 14 ezer, 300-nál 18 ezer forint • az 5 év után kapható hitel. Az ifjúsági b#étkönvv egyszeri • lejárta után —\természetesen az, aki korhatáron „belül” van — ismét köthet újabb öt évre szóló megállapodást. Az önálló keresettel nem rendelkezők részére szüleik is válthatnak betétkönyvet,, Az üzemeltnél, vállalatoknál dolgozó fiatalok — elsősorban a* KISZ- eselt — egyre többen, csoportosan váltanak ifjúsági takarékbetétkönyvet. Az. LKM-ben; a TVK-ban és a Pamutfonóipari Vállalatnál sok száz fiatal kapcsolódott már be az akcióba. A megyében tehát már majdnem 8 ezer „híve” van az új, előnyös rendszernek. . Öt év hosszú idő, ám az észszerű takarékoskodás, és az , OTP segítsége sokakat megkímélhet többször öt év gondjaitól, tehetetlenségétől.
