Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
1972. jan. 9., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 „A jövendő szükségletekre és feladatokra gondolva azt ajánlom, hogy a szocialista brigádok a következőkben az eddiginél egy kicsit többet fogta Ikozza na k poli tiká val. összejöveteleiket használják fel arra, hogy körülnézzenek, mi van a politikában, az országban és a világban, fordítsanak nagyobb figyelmet a politikai képzésre is” — mondotta Kádár János elvtárs a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozásán. A Központi Bizottság első titkárának ajánlatát akkor — 1969. április 12-én — a tanácskozás 1200 küldötte helyeselte, elfogadta, s amelyet Boisod megye küldöttei közül Balek János, az Ózdi Kohászati Üzemek szocialista hengerész brigádjának vezetője is megerősített: „Az elért gazdasági eredményekért járó erkölcsi és anyagi elismerés, az öntudat fejlődése egyre inkább arra ösztönzi a brigádokat, hogy a szocialista címhez méltóan aktív részt vállaljanak a politikai munkában" — mondotta. Három évvel ezelőtt a párt Központi Bizottsága és a SZOT illetékes osztályai arra kerestek választ: a szocialista brigádok tagjainak hány százalékát tartják érettnek rá. hogy a harmadik országos tanácskozás útmutatásainak megfelelően jobban bevonják őket a politikai munkába. A megkérdezettek közül egyesek 30, mások 40—50. ismét mások a brigádtagok 90 százalékát tartották „érettnek” a fokozottabb politizálásra, a rendszeresebb és igényesebb politikai képzésre. Ugyanakkor valamennyi megkérdezett szükségesnek és indokoltnak tartotta a szocialista .brigádok fokozottabb politizálását. Most, a szocialista brigádok negyedik országos tanácskozására készülődve a vállalatoknál inár lezajlottak a szocialista brigádok értekezletei. Hamarosan sor kerül a különböző szakmák országos tanácskozásaira is. Országszerte — így Borsod megyében is — készülnek tehát a mérlegek. Bizonyára mérlegelik' azt: is,' hogy az elmúlt három év során a szocialista brigádokat sikerült-e fokozottabban bevonni a politikai munkába, a politikai oktatásba. / A tapasztalatok országosan, Borsod megyében is kedvezőek. Alighanem általánosnak tekinthetjük azt a .megfogalmazást, amelyet nemrég a Lenin Kohászati Művek egyik szocialista brigádja adott' a mozgalom fejlődéséről: A szocialista brigádvezetők harmadik tanácskozása óta a szocialista brigádok politizálása mennyiségi és minőségi vonatkozásban is sokat javult. Az elmúlt három év alatt sokat politizáltunk hazai vonatkozásokban. Olyan belpolitikai és gazdaságpolitikai kérdéseket •vitattunk meg, mint a párt IX. és X. kongresszusának határozatai, a harmadik ötéves terv megvalósításának és a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek országos és helyi követelményei, a párt és a munlöis- osztál.v vezető szerepének, szövetségi politikájának hatékonyabb megvalósítása, a szocialista erkölcs és közgondolkodás követelményeinek fokozottabb érvényesítése, illetőleg számos olyan — a mindennapi munkát érintő — kérdéseket is, mint a termelés, a beruházás, a bérezés és a nyereségrészesedés elosztásának problémái, a munkaerőmozgás tapasztalatai, vagy a lakáshelyzet javítására hozott párt- és kormányhatározatok. De élénk vitatéma volt a szocialista brigádokban a vállalati terv, a vállalati kollektív szerződés és a szocialista demokrácia fejlesztésének számos konkrét, helyi problémája is. Mindezeken kívül gyakran kitekintettünk a világpolitika ablakán is, amelynek alapján kellő rálátást szereztünk a világpoli- . ti Ica olyan nagy és aktuális kérdéseire», mint az SZKP XXIV." kongresszusán elfogadott határozatok, az európai biztonság kérdése, a vietnami háború és a közel-keleti válság. A - tapasztalatok szerint különösen sokat vitatkoztak a szocialista brigádok annak idején a nyereségrészesedési kategorizáláson és nagyon reális javaslatokat tettek a helytelen gyakorlat megváltoztatására. Emlékezetes vitáik voltaik — a Borsod megyei szocialista brigádok körében, is — a lakáskérdés megoldását segítő központi bizottsági és minisztertanácsi határozatokról. Széles körben helyeselték a korábbinál is több lakásépítést, az igazságosabb elosztást, az egyszeri építési hozzájárulás fizetését, továbbá azt, hogy e határozatok végrehajtása nem csökkenti az életszínvonalat, szociális alapon gondol az idősebbeikre, a fiatal házasokra, a nagycsaládosokra stb. A vállalati tervek és a kollektív szerződések vitája sokat javított az országos és a helyi kérdések ’ politizálásának helyesebb arányain, bár a helyi kérdések politizálásával még aligha lehetünk elégedettek. A tervek vitájához a szak- szervezet — az aktivisták és a brigádvezetők számára — kiadványokat jelentetett meg a terv célkitűzéseiről és arról, miként élünk majd öt év múlva. A brigádok vitái szerint a ion' fő célkitűzéseinek megismerése kedvező hatást váltott ki a brigád- tagokban, bővítette gazdaságpolitikai ismereteikét . is. Mondhatni, mindenütt örömmel nyugtázták elért eredményeinket, ugyanakkor erőteljesen bírálták a fogyatékosságokat A terveket elfogadták, magukénak érzik és immár a második évének valóra váltásán munkálkodnak lendületesen. A tervek vitájának értékes eredménye, hogy erősítette a szocialista brigádtagokban a . gazdaszemléletet. Sok brigádtag felszólalása szerint „egyre közelebb kerültünk hozzá, hogy a munkások nemcsak a tervek végrehajtásában, hanem előkészítésében is érdekeltek”. Sok helyen igényelték, hogy7 a jövőben még tökéletesebben érvényesüljön a szocialista elosztás elve, s élesen bírálták a spekulációt és a hozzáfűződö helytelen életszemléletet. A szocialista brigádokat érdekelte és érdekli, hol tart ma a magyar népgazdaság más országokhoz viszonyítva, és milyen színvonalra jut el az ország a negyedik ötéves terv végére. A tervek vitája az üzemi demokráciának is szép megnyilvánulása volt. A nagyon is okosan politizáló brigádok tagjai még jobban felismerték a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összefüggéseit. Az említett példák is bizonyítják. hogy a párt- es szakszeivezeti. szervek irányító, segítő munkája nvo1- ' mán a szocialista brigádok politizálásának mérlege egyértelműen pozitív. A harma- 1 dik országos tanácskozáson megfogalmazott igény kezd valóra válni: a szocialista brigádok egyre többet politizálnak és nagyobb fig\)clmet fordítanak politikai műveltségük fejlesztésére. Közismert például, hogy a szakszervezetek által szervezett politikai oktatás nemcsak jól bevált oktatási forma lett, hanem részvevői is zömmel a szocialista brigádok tagjai. Mindezek alapján párt- és szakszervezeti szerveink az elért eredményekkel elégedettek lehetnek, de további erőfeszítéseikkel még tervszerűbbé és rendszeresebbé tehetik a szocialista brigádok politizálását. A feladat most az, hogy emeljék tovább a politizálás színvonalát, az országos és külpolitikai kérdésekkel való foglalkozáson kívül oldják meg a rendszeres és hatékony helyi politizálást is, mert ez a szocialista brigádok nélkül nem lehet eredményes» Dr. Majoros Balázs az MSZMP KB fhunkatársa 4 termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységéről A mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységéről az elmúlt év december 14-én megjelent kormányhatározat a többi között kimondja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek az élelmiszer-, a fagazdaság körén kívül eső, a határozat szerint szolgáltatásnak nem minősülő gépipari, vegyipari, továbbá könnyűipari tevékenységet 1972. június 30. napját követően kizárólag állami vállalattal, vagy állami intézménnyel kötött szerződés alapján folytathatnak. A rendelet: egy már kialakult, de rendkívül bonyolult helyzetben segíti az eligazodást. A szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységével, vagy ahogyan a közvélemény ismeri, a „melléküzemági”, vagy7 „kiegészítő” tevékenységével kapcsolatosan gyakran felmerül a kérdés: feladata-e a szövetkezeteknek a különböző ipari tevékenység végzése? Természetesen a válasz egyértelmű: a mezőgazdasági szövetkezetek elsődleges feladata a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek megtermelése, egyes iparágak nyersanyag- ellátása, továbbá az export növelése. Az évről évre fejlődő szövetkezetek alapvetően eleget: is tesznek e feladatuknak. A korszerű mezőgazdasági termetes velejárója azonban a nagyarányú műszaki fejlődés, a mezőgazdasági termelés ipanszarűvé válása. A nagyarányú gépi technika és technológia, a vegyszerek stb. alkalmazása a növekvő termésered mén y aken kívül növelik a költségeket is, munkaerőt szabadítanak fel, és ha a mezőgazdasági nagyüzem gazdaságosan akar termelni, akkor ezt a gépi technikát, a tagok munkaerejét és egyéb termelő kapacitását maximálisan ki kell használnia. Ennek több lehetősége van: a mezőgazdasági termelő folyamatok meghosszabbítása a termék feldolgozásával és értékesítésével, vagyis a vertikális élelmiszer-termelés megvalósítása; a tsz szakembereivel, gépeivel és eszközeivel ellátja saját, esetleg Épül a csatornahálózat Szerencsen Szerencsen befejezték a zennyvízcsatomázási mun- :ák, legnagyobb és legfonto- abb részét. A nagyközség őutcáján már nyomát is ilig látni a földmunkának, a lemrégiben elkészült szövetheti és OTP-lakások kör- íyékén is jól halad a csator- lázás. Eddig a helyi tanács 12 millió 748 ezer forintot fordított a hálózatkiépítésre. A munkát ebben az évben is folytatják, Szerencs kisebb utcáit is bekapcsolják a hálózatba. Most készül a > további csatornázási tervprogram, melyet a közeljövőben a tanács elé terjesztenek. Gépműhely a tsz-ben még más mezőgazdasági üzem termelőeszközeinek karbantartását,- . felújítását; megépíti saját éS tagjai épületeit, lakását, magtárát stb. A mezőgazdasági szövetkezetek ilyen jellegű tevékenységének fejlődése megyénkben az utóbbi 5—6 évben indult meg. elsősorban a már ismertetett okok miatt, de egyes tevékenység fejlesztésére ösztönözte a szövetkezeteket a gazdasági kényszer is. Például építkezési igényeiket: az állami és tanácsi építőipar már nem tudta kielégíteni, de erre ösztönözte őket a krónikus alkatrészhiány is. Egyre nagyobb volt az igény a különböző, kisebb mennyiségű és speciális jellegű alkatrész, eszköz, fogyasztási cikk gyártására, melyeket meglevő felszereléseikkel., esetenként az ipari üzemek l ói á tvett kisebb gépekkel a isz-ek ki tudtak elégíteni műhelyeikben. Az ilyen igények természetesen elsősorban a nagyvárosok, ipari centrumok környékén merültek fel. Az egészséges folyamat azonban esetenként túlzott méreteket Öltött, munkaerö-csá- biláshoz vezetett, és nem az eredeti helyes gazdaságpolitikai célt hanem gyakran a spekulációt a tisztességtelen haszonszerzést szolgálta, E szórványosan előforduló esetek sokat ártottak xz egész szövetkezeti mozgalomnak, mert kedvezőtlen színben tüntették fel az egyébként helyen és szükséges törekvéseket, De mivel e széles körű tevékenységre továbbra is szüksége van a népgazdaságnak és a termelőszövetkezeteknek egyaránt — anélkül, hogy ez a mező- gazdasági tenneles rovására .menne és spekulációs érdekeket szolgálná —, kidolgozták és elfogadták a már említett kormányhatározatot, mely továbbra is segíteni kívánja a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődését, ugyanakkor gátat szab a spekulációs törekvéseknek. Az új szövetkezeti törvény szerint a szövetkezeteikkel kapcsolatos állami tevékenység célja: a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdekek összhangjának megteremtése és érvényesítése. Most talán a rendező elvekre fordítsuk fő figyelmünket. Ezek szerint fejleszteni és támogatni kell mindazokat a tevékenységeket, amelyek tiépgazdasagi igényeket elégítenek ki es segítik a szövetkezet fejlődését, valamint a tagolt anyagi jólétének emelését. Az e tevékenységből származó jövedelem segítse a mezőgazdasági termelés további fejlesztését, ezen keresztül a falu, a tagság gazdasági megerősödését. A kormányhatározat ezen elveiknek megfelelően határozza meg a fejlesztés irányát, feltételeit, kereteit és szabja meg a tennivalókat. Célszerű a kormányhatározat tükrében megyénkben is áttekinteni, hogy a jövőben miképp alakulhat a tsz-ek tevékenységi köre, vagyis, mit kell majd tekinteni alap- és mit kiegészítő tevékenységnek. O. M. Ünnepi megemlékezés a munkásőrség megalakulásáról Az alkatrészekéi és cseredarabokat már korszerű forgácsoló üzemben gyártják a borsodi termelőszövetkezetekben. Tegnap, január 8-án délután elkezdődött a munkásőrség megalakulásának jubileumi ünnepségsorozata. Miskolcon, a Borsod megyei állami Építőipari Vállalat székhazának kultúrtermében a munkásőrség Borsod megyei parancsnoksága rendezte meg a 15. évforduló ünnepi egységgyűlését. Az ünnepi egységgyűlésen jelen volt dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Ladányi József elvtárs, a Borsod megyei Tanács elnöke, Nagy György elvlárs, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese. dr. Kállai László elvtúr,s, a munkásőrség Borsod megyei parancsnoka, valamint a fegyveres testületek és egységek parancsnokai. Jelen volt továbbá Uher Miklós elvtárs, a kelet-szlovákiai népi milícia parancsnoka. Ott voltak az üzemek, vállalatok vezetői és képviselői — köztük többen aktív munkásőrként. Az ünnepi egységgyűlést Veres Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg, majd dr. Kállai László ismertette a munkásőrség országos paT . rancsnoltának 1972. évi I. számú díszparancsát. Ezután Vaskó Mihály elvtárs. a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta a munkásőrség jelentőségét és 15 éves munkájának eredményeit. Az ünnepi beszéd után felolvasták a munkásőrség országos parancsnokának és megyei parancsnokának parancsait a kitüntetésekről. 35 munkásőr kapott 15 éves szolgálatért, négyen pedig 10 éves szolgálatért érdemérmet. A haza szolgálatáért érdemérem különböző fokozataival 24 munkásőrt tüntettek ki. Kiváló kitüntetést kapott 180 munkásőr és 76 parancsnok. A munkásőrség megyei parancsnokságának ünnepi egv- séggyülését méltató és elismerő szavakkal üdvözölte Galovicz János helyőrségpa- rancsnok, dr. Koleszár István megyei rendőrfőkapitány, az ifjúság nevében Dudla József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, majd Uhcr Miklós elvtárs köszöntötte és üdvözölte az egységgyűlést, átadva a keletszlovákiai népi milícisták harcos, internacionalista elv- táVsi, fegyverbarátsági üdvözletét. Dr. Kállai László ismertette az 1971. ért kiképzési és a szocialista versenymozgalom- ben elért .eredményeket. Zárszót Veres Sándor elvtárs mondott. Az ünnepi egységgyűlés az Internacionálé el- éneklésével fejeződött be. majd kultúrműsor következett. (sz. j) .
