Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

1972. jan. 7., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Számvetés előtt a tsz-ek Vannak cvek, amelyekről könnyű számadást adni. Ugyan­így vannak olyan évek is, amelyekről nehéz, vagy sok mun­kát ad a számadás. Most. 1972 elején olyan zárszámadás­hoz érkeztek termelőszövetkezeteink, amikor nem könnyű a vezetőség dolga. A munkát — a zárszámadás elkészítését — már vala­mennyi tsz-ben elkezdték. A lényeg majd ebből kerekedik ki. Néhány* tény azonban máris világos, tagadhatatlan. Az országban — de Borsod megyében is — általában pénzügyi nehézségek jellemezték az elmúlt évet. S ennek több oka van. Az ózdi járás 137 párt- alapszervezete is megtartotta az 1971. évi beszámoló tag­gyűlését. A tapasztalatok elemzése még tart, de már megállapítható, hogy az alapszervezeti munka a X. kongresszus határozatának megfelelően. egészségesen fejlődött, a párttagok többsé­ge aktívan kivette részét az elmúlt évi feladatok megva_ fásításából. A beszámoló taggyűlések szervezettségéhez, színvona­lának emeléséhez, eredmé­nyességéhez nagyban hozzá­járult az előkészítés gondos­sága. A pártvezetőségek nagyfokú öntevékenységén kívül az irányító pártszer­vek tagjai is megkülönböz­tetett segítséget nyújtottak a beszámolók elkészítéséhez, a taggyűlések szervezeti és po­litikai előkészítéséhez. Elemző, e jő beszámoló A vezetőség beszámolója a legtöbb helyen kollektív munkával, valamennyi veze­tőségi tag aktív közreműkö­désével készült, s ezek min­denütt a vezetőségi ülés jó­váhagyása. után kerültek a taggyűlések elé. A legáltalánosabb tapaszta­latok egyike, hogy a vezető­ségek igyekeztek az elmúlt év munkáját konkrétan ér­tékelni, kiemelve a beszámo­lóban' a legfontosabb felada­tok megvalósításának tapasz­talatait. A. pártszervezet belső éle­tével kapcsolatban például főleg a tagfelvételi munká­val, a pártcsoportok tevé­kenységével, a pártfegyelem helyzetével, a politikai okta­tással, a határozatok végre­hajtásának eredményeivel és hiányosságaival, valamint a vezetőségi ülések és taggyű­lések munkájának értékelésé- . vei foglalkoztak. Természete­sen a gazdasági munka párt- irányításainak tapasztalatai is megfelelő helyet kaptak a beszámolókban. Ott pedig, ahol az üzem termelési le­maradásokkal küzd, részlete­sebben foglalkoztak a terme­lési problémákkal (Borsod- nádasdi bánya, "Somsály). Az üzemi és tsz-jellegű íUapszervezetekben csaknem mindenütt szóltak a szocia­lista brigádverseny eredmé­nyeiről, problémáiról,' a párt és a gazdasági vezetők, vala­mint a gazdasági vezetők és a dolgozók kapcsolatairól. A községi alapszervezetek beszámolóinak középpontjá­ban csaknem mindenütt a tanácsok munkája, a község­politika, a községfejlesztés állt. A pártcsoportok sok helyen értékes segítséget nyújtottak a vezetőségnek az évi mun­ka értékeléséhez. Különösen eredményes volt a pártcso­portok ez irányú munkája a Borsodnádasdi Lemezgyár, a királdi bánya és község, to­vábbá Center és Sajókaza alapszervezeteibep. A beszámolókban megfelő helyet kapott a tömegszerve­zetek pártirányításának hely­zete is. A legtöbb pártszerve­zetben ezt a politikai irányí­tó, ellenőrző tevékenység ol­daláról igyekeztek megközelí­teni, s elsősorban a tömeg- szervezetekben dolgozó kom­munisták tevékenységéről, politikai kiállásukról esett szó. A pártszervezetek többsé­ge reális határozati javasla­tot fogadott el az 1972. évi pártmu'nkára vonatkozólag. Mindezek ellenére sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy néhány alapszervezet veze­tőségének beszámolója csak részben felelt meg a követel­ményeknek; vagy túl általá­nos volt, svagy a pártmunka minden részkérdésével igye­kezett foglalkozni, s nem emelte ki azokat a fontosabb feladatokat, amelyek a X. k on gr essz u s hal ározatadn a k végrehajtásából konkrétan az adott alapszervezetre hárul­nak. Felelősségiéi jes, elvtársi viták A beszámoló taggyűlése­ken a vitában több mint 900' felszólalás hangzott el. Ez a jelenlevők 2(i.G százaléka. Az aktivitás, a hozzászólások száma és tartalma felülmúlta az évközi taggyűlésekét. A felszólalásokra az elvi, poli­tikai megalapozottság, a 1 problémák őszinte felvetése, a felelősségérzet és az elvtár_ j si segítöszándék volt a jel- : lemző. A felszólalók nagyobb ré­sze a párt belső életével kap­csolatos észrevételeket tették szóvá. Több helyen bírálták a politikai oktatás hiányos­ságait, a foglalkozások hiá­nyos látogatottságát, s kér­ték a vezetőséget, hogy a távolmaradókat vonják fele­lősségre (Farkaslyuk, köz­ponti üzem, Csokvaomány, Hódoscsépány). Több helyen sürgették a pártcsoportok tevékenységé­nek rendszerességét, munká­juk színvonalának emelését. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a pártesoportoknak az eddigieknél nagyobb szerepet kell vállalniuk a pártonkívü. liek politikai nevelésében, a pártmegbízatások kidolgozá­sában és a végrehajtás el­lenőrzésében. Foglalkoztak a felszólalók a tagfelvételi munka gyakor­lati kérdéseivel, ezen belül főleg az ajánlók felelősségé­vel és azzal, hogy a kommu­nista gazdasági vezetőknek nagyobb szerepet kell vállal­niuk a pártépítésben. Nekézsenyben, a Putnoki ÁFÉSZ-nél szóvá tették, hogy a pártvezetőség szerez­zen jobban érvényt a párt irányító szerepének. A járási hivatal taggyűlésén és má­sutt is javasolták, hogy az évközi taggyűlések beszámo­lói is legyenek konkrétab­bak, névre szólóan tartalmaz­zanak bírálatot, dicséretet. Bánhorvátiban, Dédesta- polcsányban, Upponyban, Susán és más községekben is bírálták a községi tanácsok, illetőleg a tanácsi kirendelt­ségek munkáját. Hiba, hogy ezzel összefüggésben kevés szó esett a helyi pártszerve­zet irányító munkájáról, a munka jobb formáinak és módszereinek kereséséről, al­kalmazásáról. Sok felszólaló foglalkozott gazdasági, közlekedési, keres­kedelmi és más jellegű prob­lémákkal is. Több helyen szóvá tették, hogy a munka- fegyelem megsértőivel szem­ben szigorúbban járjanak el. Néhol — joggal'— ostoroz­ták a termelés szervezetlen­ségét, a kampányszerűséget, a társadalmi tulajdon védel­emének elhanyagolását. Az OSZV és a Borsodná­dasdi Lemezgyár pártbizott­ságaihoz tartozó néhány alap- szervezet taggyűlése a ter­melési kérdésekkel való. túl­zott foglalkozás miatt inkább . a. termelési tanácskozásokra emlékeztetett... Még igényesebben Jó hatással volt a párttag­ságra, hogy az irányító párt- bizottságok és az apparátus tagjai is részt vettek egy-egy taggyűlésen, A beszámoló taggyűlések tapasztalatainak elemzése jelzi, hogy a X. kongresszus határozatait járásunkban si­került „lebontani” a helyi viszonyokra. Különösen ered­ményes volt az országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztások politikai előkészíté­se, lebonyolítása, valamint a IV. ötéves terv első évi fel­adatainak .megvalósítása. A pártszervezetek elmúlt é'vi munkája tehát elismerésre méltó. Biztatást nyújt hozzá, hogy az 1972-ben előttünk álló feladatokat még igénye, sebben valósítsuk meg. Ragány Béla a járási pártbizottság pc'' t i ka; mu nkatársa Objektíve is alapvető oka az idei szerény zárszámadás­nak, hogy az 1971-es évet ál-. falában kedvezőtlen pénzügyi helyzet és felkészültség előz­te meg. Ezt a számok is bi­zonyítják. Termelőszövetke­zeteink 1971-ben nem teljesí­tették a tervezett bruttó jö­vedelmet. Igaz, hogy 1971 a mezőgazdaságban kedvezőbb esztendő volt, mint 1970, vi­szont az előző esztendőhöz most nem szabad hasonlíta­ni az eredményeket. A reális bázisév'' 1969. Abban az esz­tendőben — általában — minden tényező - megfelelt az átlagosnak. Jó év volt 1969 a mezőgazdaságban, de nem kiemelkedő. Most, hogy ösz- szegezzük, mérlegeljük Bor­sod mezőgazdaságának 1971. évi eredményeit, egyértelmű a megállapítás: az 1971. évi terv az 1969-ben elért ered­mények mögött marad. A termelőszövetkezetek bruttó. jövedelme 1971-ben 5—6 szá­zalékkal volt alacsonyabb megyénkben, mint ahogy ter­vezték, és ugyanennyivel maradt el az 1969. bázisév tényleges eredményeitől. Csak a kalászosok... Aligha lesz könnyű most zárszámadást — mérleget — és a tagoknak zárszámadási beszámolót készíteni. Igaz ugyan, hogy az, 1971. évi ter­melési érték Borsod megyé­ben is azonos az 1969. évi­vel: kissé felkerekítve 3 mii­Az új ház alapjai \ diósgyőri városközpont épi lésénél az EAÉV dolgozói újabb lakóház alapozását fejezik be. Elvonulásuk után a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szakembereié a „szó”. Foto: Sz. Gy. A BODROGKÖZI Állami Gazdaságban ötéves múltra tekint vissza a szocialista brigádmozgalom. Az első esztendőben 180 dolgozó csat­lakozott a mozgalom felhívá­sához, versenyzett a szocia­lista brigád cím elnyerésé­ért — az elmúlt évben, pedig már 418-an tevékenykedtek 12 szocialista brigádban az állami gazdaság különféle munkaterületein. Közülük négy a gyümölcstermesztés­ben, négy az állattenyész­tésben szorgoskodott, a trak­torosok két szocialista brigá­dot alakítottak, egy a javító­műhely dolgozóiból, egy pe­dig a tehergépkocsik vezetői­ből Verbuválódott. A szocialista brigádok egyenletes, rendszeres, jó munkáját igazolja, hogy ket­tő érte el az aranyérmes, kettő az ezüstérmes fokoza­tot, kettő pedig szocialista brtg'ádzászlót kapott. Az át­lagos teljesítményeket meg­haladó eredményeiéért külön elismerésben, anyagi juta­lomban részesültek a brigá­dok vezetői, tagjai. Az el­múlt évben a Hódi tanyai szocialista brigád tűnt ki leginkább: a tervezet t, 95 vagon helyett 101 vagon téli almát termelt a területén, s ennek 75 százaléka export minőségű volt, A brigád ve­zetőjét, Godla Andrást a gazdaság vezetősége minisz­teri kitüntetésre terjesztette fel. Vállalati kitüntetésben ré­szesült a páterhomoki trak­toros brigád vezetője, Hor- nyák Gábor; a központi javí­tóműhely szocialista brigád­jának vezetője, Goreczky An­dor pedig pénzjutalmat ka­pott. A tanulásban, a szakmai képzésben is teljesítették vállalásaikat a gazdaság szocialista brigádjai. Kezde­ményezésükre szervezte meg a vezetőség a gyümölcster­mesztésben, a sza rvasmar ha - és a sertéstenyésztésben a betanított munkások képzé­sét, a szakmunkásképző tan­folyamokat. Tavaly 200 dol­gozó vett részt a különféle képzési, oktatási foi-mákban. Évről évre 100—120-an je­lentkeznek a gazdaságban a TIT által szervezett munkás- akadémiákra is. A szocialista brigádok a teljes értékű szocialista em­berformálás jó iskolái. A kö­zösség tagjai kölcsönösen se­gítik egymást a magánélet­ben is. Ennek legkifejezőbb megnyilatkozása volt. hogy azoknak a brigádtagoknak, akik családi házat építettek, társaik sokat segítettek sza­bad idejükben. Különösen derekasan közreműködtek az önkéntes munkában a KISZ- es fiatalok, akik tavaly 180 órát dolgoztak munkatársaik családi otthonainak építésé­nél. A BOGUOGKÖZI Állami Gazdaságban a szocialista brigádok jól kihasználják a téli időszakot az új évi mun­kákra való felkészülésre. A szakmunkásképzés és az új dolgozók betanításának fő időszaka a tél. Amit most ta­nulnak. annak már az idei esztendő gazdasági eredmé­nyeiben mutatkozik meg a kézzelfogható haszna. B. J. liard forint értékű terméket állított elő -megyénk mező- gazdasága. Ez 1970-hez vi­szonyítva 15—16 százalékos növekedést biztosít. 1969-hez viszonyítva viszont nincs lé­nyegesebb emelkedés. (1970- hez nem viszonyíthatunk, mert altkor a sok elemi csa­pás miatt az átlagosnál több volt a kár, a kiesés.) Bizonyítja ezt a legfonto­sabb tíz növény hozamérté­kének alakulása is. Átlago­san 19 százalékkal alacso­nyabb az 1969. évinél az 1971. évi eredmény, viszont 15 százalékkal magasabb az 1970. évinél. A felmérések, jelentések — és az előzetes mérlegek alapján —, máris megállapítható, hogy 1971- ben lényegében csak a kalá­szosok fizettek kielégítően. 4 mérlcghiányos tsz-ok * Az előzetes felmérések és jelentések alapján a megye 194 termelőszövetkezete . kö­zül 43 lesz mérleghiányos. Az összes mérleghiány ■ mint­egy 60 millió forintra becsül­hető. Ebből azonban csak 18 millió forint a mérleg sze­rinti veszteség, a többi alap­hiány. Nem kétségbeejtőek ezek a tények, hiszen volt már olyan esztendő is, ami­kor Borsod megye termelő­szövetkezetei 150 millió- fo­rint mérleghiánnyal zártak. A jelenlegi 60 millió forint mérleghiánynak nagyobb fe­lét a termelőszövetkezetek hatósági beavatkozások nél­kül, saját eszközeikkel ren­dezik — vagyis pénzügyi helyzetüket saját hatáskörei­ken belül stabilizálják. A mérleghiányos termelő­szövetkezeteket, — a vonat­kozó i-endelkezés értelmében — „szanálják”. Ez a szó — „szanálás” — azonban elég rosszul hangzik. A szanálás nem azt. jelenti, hogy meg­szüntetnek, vagy kényszerítő eszközökkel irányítónak ter­melőszövetkezeteket, hanem csak azt, hogy a hatóság — a megyei tanács — minden segítséget megad a pénzügyi bajok közé keveredett közös gazdaságoknak. Nem lehet azt mondani, hogy 1971 rendkívüli ered­ményeket hozott a mezőgaz­daságban. Ám, nem is a ter­méshozamokkal volt az .el­sődleges probléma. A bérezés, a .személyi jövedelem terve­zettnél magasabb szintű ki­fizetése sok termelőszövetke­zetben okoz most gondot, a zárszámadás készítésekor. Természetesen ezernyi más tényezőt lehet még felsorol­ni. 1 valóságnak megfelelően... A zárszámadási beszámolók most készülnek. Nincs szük­ség szépítésekre, s arra, hogy a negatív jelenségeket valamilyen más, pozitív eredménnyel ellensúlyozzák. Mindenről őszintén! Aligha lehet ennél emberibb és őszintébb törekvés. A megye valamennyi ter­melőszövetkezetében olyan zárszámadásokat kell készí­tem. amelyek a valóságnak megfelelően tárják fel a gazdaság helyzetét. A zár­számadási közgyűlés es be­számoló sok ember felelős­ségteljes megnyilatkozása. Termelőszövetkezeteink tag­sága több mint tíz éve dol­gozik a közös gazdaságokban. Tudják, és megértették már, hogy a félrebeszélés rosz- szabb, mint a mérleghiány. Választott vezetőkről va^-i szó. Ezért csak egyetlen igazságos és demokratikus megoldás lehetséges: a zár­számadások során mindenről teljes emberi őszinteséggel beszéljenek, és keressék a megoldás lehetőségeit. Szendrci Józsid < i az ózdi járásban Szocialista áriátok a Bodrogközi Állami Gazdaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents