Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

1972. január 5., szerda- ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Munkásőrok Új intézmény: Tizenöt éve már. hogy a Párt. hívó szavára . kommu­nisták ezrei fogtak fegyvert, s szinte napok alatt, megala­kullak a munkásőrség egy­ségei szerte az országban — Borsod megye városaiban és községeiben is. E másfél év­tized során újra és újra, év­ről évre bizonyították be a legön tudatosabb munkások, Parasztok és értelmiségi dol­gozok, 'hogy méltóak a párt és a haza -bizalmára. Sokan vannak közlük. akik 15 éve — az alakulás óta — meg­szakítás nélkül szolgálnak, ntindig tettre készen, öntu­datosan teljesítik feladatai­kat a termelőmunkában ép- Pen úgy, mint a • szolgálat­ban. Életük, irtásiéi évtize­des helytállásuk egyértel­műen bizonyítja, hogy a munkásőr példamulató em­ber. Most. a munkásőrség megalakulásának 15. évfor­dulója alkalmából . lapunk­ban Is bemutatunk néhány régi harcost, elsősorban az alapítók közül. Életük rövid leírása, a róluk szóló tömör jellemzés is bizonyítja, hogy a magyar nép legjobb fiai­nak kezébe adta a fegyvert 15 évvel ezelőtt. . Borsós István, a Mező- nagymihályj Állami Gazda­ság szerelő-gépésze ponto­san emlékszik a napra, ami­kor megkapta a fegyvert: ■1557. március 11-én történt, önként jelentkezett munkás- őrnek, és azóta is teljesíti feladatait. Még nem idős ember. 1951) ‘ februárjában születeti Tiszadorogmán. Az életét részletesen leírni — sokáig tartana. Munkásélet, munkássor« az övé. Olyan munkásélet, amelyet áthat az öntudat, a felelősségérzet — az osztályöntudat és az osztály felelősségérzet is. Munkatársai, vezetői nagyon szeretik. Mindig számítani 'ehet rá. A munkájára ép­ben úgy. mint elvtársi-bará­ti szavaira és tanácsaira. Kommunista. Négy gyer­mekét kommunista szellem­ben neveli. Családi élete is Példás. A munkásőrségben eddig »közkatona” volt, de mindig fegyelmezett és fáradhatatlan »közkatona”. Az elmúlt év hyarán előléptették. Rajpa­rancsnok lett. Ebben a be­osztásban csak fél éve dol­gozik, de máris jól, nagy hozzáértéssel és fáradhatat­lanul. Kiváló munkásőr. A feladatok maradéktalan tel­jesítéséért megdicsérte már a járási és a megyei parancs­nok is. A „Haza szolgála­táért” érdemérem bronz fo­kozatával is kitüntették. Minden ki csak elismerő szá­tokkal beszél rate... Ez a fénykép kevés szö­veggel is sokat mond. Talán elegendő lenne csak annyit aláírni, hogy a ..munkásőr- család". Idős Kovács András és családja. Pontosabban: ö maga, két fia és a veje. Va­lamennyien munkásőrök. Idősebb fia. Zoltán az édes­apjával egyi dobén lépett be a munkásőrségbe — egyszer­re foglak fegyvert a népha­talomért, a szocializmus meg­védéséért az ellenforradal- márok ellen. S talán itt be is kellene fejezni. De hadd mondjuk még el, hogy idős Kovács András, a szerencsi járási munkásőr alakulat: tagja, 1907 -ben- született -a Szabolcs megyei Oros községben, öt felnőtt gyermek apja. Fog­lalkozása: kőbányász, s már nyugdíjas. Tokajban laknak. Ügy mondták róla, hogy Kovács elvtárs a fiatalok nevelője. Minden feladatát kiválóan teljesíti. Családja is nagyon tiszteli, szereti. And­rás fia 1968-ban lépett be a munkásőrségbe. Veje. Tóth Béla most fejezi be a ki­képzést — előképzés — és nemsokára esküt tesz. Az „öreg” most, a 15. szolgálati év lelelte után tártaiéit ál-' lományba vonul. Eddigi szol­gálatáért. megkapta a „Ki­váló munkásőr” és a „Köz- biztonsági Érdemérem” ezüst fokozata kitüntetéseket. Hat­vanöt éves" Kovács András kőbányász, de azt mondja: ha szükség lenne rá. azon­nal készen állna a további fegyveres szolgálatra. Javaslatok az autóbusz-menetrendre Az új autóbusz-menetrend május 28-án lép érvénybe. Azokat a közérdekű kíván­ságokat, amelyek a 20-as számú VOLÁN által üzem­ben tartott- járatokra vonat­koznak, január 15-ig lehet levélben eljuttatni a vállalat­nak. (Budapest, XIII. kerü­let, Szabolcs u. 17.) Termé­szetesen olvasóink távolsági járatokkal kapcsolatos ész­revételeinek, javaslatainak zöme bizonyára a Borsod megyén belüli közlekedésre vonatkozik. Ezeket a kíván­ságokat a 3. számú VOLAN- hoz kell eljuttatni. (Miskolc, József Attila u. 70.) Levegőtisztaság-védelmi osztály és laboratórium A felnőtt ember szerveze­te naponta átlag 500 liter oxigént fogyaszt és ugyan­ennyi széndioxidot lélegzik ki. Ha tehát több ember tartózkodik kicsi, zárt szoba-, ban, annak levegője arány­lag gyorsan elhasználódik. Télen a fűtés is fogyasztja az oxigént és széndioxidot termel. A‘civilizált emberek nagy része hosszú órákon :lt kénytelen rossz levegő­jű hivatal!, szobákban ülni. szívni, vagy beszívni a „kel­lemes” cigarettafüstöt. Sok .embernél otthon sem jobb a helyzet, mert éjszaka töb- bedmagával- alszik egy szo­bában. Nem csoda hát. hogy az emberek többsége „elfe­lejt” lélegezni.; piheg, szu­szog. zihál, kapkodja a le­vegőt. Közben fejfájásról, ki­merültségről, idegességről panaszkodik és nem tudja, hogy ez főleg a rossz leve­gőtől. a helytelen légzéstől van. Miért? A jó légzéskor — írja könyvében dr. Weninger Antal főorvos — nemcsak a tüdő frissíti fel a vért. A rekeszizom mechanikus in­gert gyakorol a belső szer­vekre. s a májból — ami az ember legfontosabb vérrák- tára — nagy mennyiségű vér kerül a vérkörbe. A máj vé­re több vörös vérsejtet tar­talmaz. mint a keringő vér. A vörös vérse.itek pedig, a gázcserével ..kiszellőztetik” az embert. A jó levegő, a jó légzés. kellemes érzést kelt, fokozza az ember munka­erejét, vitalitását, megszün­teti a pszichés zavarokat, a „szívszúrásokál”. a fáradtsá­got. s jobb kedvűek leszünk tőle. Kinyitni az ablakot? Ezt kérdezhetjük az orvo­si magyarázat után. Igen, de miért? Jobb levegő jön be az ablakon keresztül? Saj­nos a nagyvárosokban nem mindig, sőt néha az utcán í-osszabb a levegő. mint bent. a lakásban. Világjelenség ez. Tokió­ban a közlekedési rendőrö­ket 2 óránként kell váltani, ’ mert az autók kipufogó­gázaitól elszédülnek, rosszul lesznek. London némely lie-, ivén gázálarc viselését java­solták a rendőrök számára. Párizsban nemcsak a közle­kedés 1 lassúbbodoit le any- nyira, hogy a gépkocsik 6 kilométeres óránkénti se­bességgel képesek csak ha­ladni, hanem szinte elvisel­hetetlen lett a belváros le­vegője. NINCS ELEG OXI­GÉN! Budapestnek milyen a le­vegője? A meglévők mellé a ne­gyedik ötéves tervben csak­nem 300 ezer gépkocsit vá­sárolunk. s azok jó része a főváros utcáin közlekedik majd. Nem kevesebb, mint 40 000 kémény ontja még a gázt, kormot, port a levegő­be. Némely ködös napon a főváros fölé „smog”-függöny borul, délben villany mel- ‘ lett, kell dolgozni, mert sö­tét „felhő’ takarja el a na­pot. Elérkezett hal az idő a cselekvésre, „megvédeni” a levegőt, éltető élet-elixirün- ket! Tavaly alapították az intézményt A pontos név: Építésügyi, Minőségellenőrzési Intézet levegőtisztaság-védelmi osz­tálya és laboratóriuma. He­lye: Budapest. Nagyszőlős utca. Önálló helyét nemré­gen kapta meg. Feladata: ellenőrizni a levegő szenv- nyeződését. Regionális labo­ratóriumi állomás felállítá­sát tervezik Pécsett, Miskol­con. Veszprémben, Győrött, Szegeden és Debrecenben. De lépjünk kicsit beljebb a földszintes intézetbe. Kiss István vegyészmérnök, az osztály vezetője mondja: „Ki kell építenünk — sajnos ke­vés nemzetközi tapasztalat­tal — az országban az úgy­nevezett emissziós mérési • hálózatot. Fő célunk a szeny- nvező források vizsgálata. A tüdő legnagyobb ellenségeit figyeljük, a széndioxidot, a szilárd szennyező anyagokat, a port, a pernyét, a kor­mot. A vizsgálati műszere­ket kell kikisérleteznünk és a mérési módszereket, úgy, hogy az egész országban egységesen tudjunk mérni és összehasonlításokat tenni. Hazánk különösen veszélyez­tetett területein rövid idő alatt kiépítjük és felműsze- rezzük a mérőállomásokat. Közben útnak indítjuk a saját terveink alapján ké­szülő mérőkocsit, amely moz­gó laboratórium. Ez a labo­ratórium képes bármely üzemben felderíteni a leve- göszennyezettség okát.. mér­tékét. Mint az osztályon dolgozó vegyészek, mérnökök meg­jegyzik, máris több gyár­igazgató fordult hozzájuk az­zal a kéréssel, jöjjenek ki és állapítsák meg a port kava­ró gépek, a kormot ontó ké­mények szennyezettségi ío- . kát. kényes műszerek, jó megfigyelések A „levegoőrök” munkája nagyon érdekes. Az egyik szobában levő gép szalag­jain milligramm értékek; ez a műszer minden fél órában automatikusan rögzíti, hány milligramm kéndioxidot tar­talmaz például a Nagysző­lős utca levegője. Délután négykor emelkedni kezd a mutató, mert a környéken hazaérkeztek a dolgozók és befütötték az otthoni kály­hákat. Az emelkedés este nyolcig tart. Éjjel kettőkor a legtisztább a levegő, majd hajnali négykor megugrik a műszer, indulnak az autóbu­szok. A ..poros ember”, Gál Lá­zár mérnök hetente négy napig vidéken szondázza majd a levegőt. Kozma B. Imre fizikus korábban az Egyesült Izzóban az érzé­keny félvezetők miatt ..állí­tott elő” tisztábbnál-tisztább levegőt, korábban pedig az ORFl-nál foglalkozott légzé­si problémákkal, aerosol- ionizációval. Pozssgai András technikus a műszerek „meg­szállottja”, s nagy kedvvel alkotja az ide való berende­zéseket, műszereket. A védekezés sok nénzbe kend Jobb, tisztább lesz-e a le­vegő attól, hogy mérik szennyezettségét? A mérés­től még nem,' de a nyomá­ban tett intézkedésektől minden bizonnyal. Ma már kormányrendeletek írják elő . a védelmet, de azt is, aki jobban szennyezi, többet fi­zessen. A szennyeződés mér­tékének emelkedése nyomán - emelkedő összeggel sújtják a port, kormot, gázt, mérgező anyagokat „termelő” gyára­kat. üzemeket, azért, hogy megfelelő védőberendezések­kel lássák el telepeiket, gé­peiket, kéményeiket. A védekezés persze na­gyon sok pénzbe kerül. Nem egészen pontos adat, de pél­dául a Pécsi Hőerőmű ké- menyeire felszerelt korom­védő berendezés több ti'z- imillió forintot igényelt az üzemeltetőktől. Akad olyan szűrő-, vagy elnyelető be- i-endezés. amelynek értéke a 100 millió forintot is eléri. Bizonyos levegővédelmi be­ruházásokat természetesen központi alapból finanszí­roznak. majd az üzemeknek ezekhez a költségekhez hoz­zá kell járulniuk. Az is tény, hogy sok helyen —, nem pénzzel, csak, gondo­sabb figyelemmel — csök­kenthetik a levegő szennye­zését, csökkenthetik a port, kormot, gázt. égési terméke­ket kieresztő berendezések káros működését. A kor­mány- az üzemeknek türel­mi időt: adott, lejárta után,- jön a szigorú bírság. Mert a levegő: élei! A jó levegő: jó élet! És mi nem szeretnénk a fejlett ipari országokhoz ebben hasonlí­tani, nem akarunk Tokió sorsára jutni Budapesten, az ország fővárosában, sem nagy fejlődés előtt "álló ipari vá­rosainkat arról is híressé tenni: milyen rossz levegő­jük van. Ezért a küzdelmet, most kellett elkezdeni, Bu­dapesten és folytatni Pé­csett, Miskolcon, Veszprém­ben. Győrben. Szegedem , Debrecenben. I­felnőtt, akinek tegnap még csak magára volt gondja, most: órákat hajlong a gye­rek fölött, gagyarászgat ne­ki. Ha az egyik elfárad, a másik újra kezdi. Most ete­tik. most, fürdetik, egy kis mosoly a gyermek arcáról olyan boldoggá teszi őket, hogy azt ki se lehet fejez­ni. A férfi kezében, amikor fürdetik, olyan békésen fi­cánkol az a gyerek, édes­anyja közben mossa a kis testét. Van-é ennél nagyobb öröm ? Az aj tőiéinek támaszkod­va figyelem, milyen boldo­gok. Az arcuk ragyog az örömtől. Zoli úgy. íoghegy- ről odasúgja kajánul: „No. mit szólsz hozzá, öregem, ez az enyém ... Ma jd ha azt is mondja: édesapuci. hát. öregem, azt én már el sem tudom viselni. Én megeszem ezt a csöppséget. " A sötét éjszakáig mon­daná Zoli, hogy mi­lyen boldogság költö­zött az otthonukba. De- én azt már nem várom meg. Esténként messziről figye­lem a bérház ablakát. Vi­lágosság van náluk. Otthon vannak. Mert már hárman vannak. Takács József kedéssel: bizony ... nekünk is lesz kisbabánk. Marika néni megy a kórházba és hoz a raktárból egv szép kislányt. © Marikát bevitték a kór­házba. Zoli örömmel újsá­golta a fiúnak, hogy már Marika néni elment a kis­lányért ... Mint kiderült, té­vedtek; az orvos két hét pi­henőre ■ hazaküldte az asz- szoriykát azzal, hogy még van idő. . A fiam csóválta is a fe­jét. Csalódottan és szemre­hányóan mondta Turpinak: „Te engem becsaptál!” Iz­galommal tett el a két hét. Jaj, csak egészségesen túl­éljék mind a „ketten”. ©- Lányuk született. Már négyhónapos. A minap kö­zelebbről megnéztem most már ipindliármukat. így, nármasban igazán családdá lettek. Olyan meghitt az ott­honuk: a lakás levegője is megváltozott. Egyelőre még szoktatják magukat ahhoz a gondolathoz, hogy hármukra kell tervezni. Bizony, a „kis ember” követeli a ma­ga részét. Ha nem látnám, el se hinném, hogy az a két Z oliékkal esténként üsz- szejöttünk egy kis „dumcsipartira”. Zoli a feleségével, Marikával sóvá­rogva nézte, hogy nekünk ilyen fiatalon már két nagy gyerekünk van. Különösen a kisebb tetszett 1 meg nekik. Ha a fiam a nyakamban csüngött, láttam, hogy Zoli arca felcsillant, „Majd ha nekünk is lesz gyerekünk, ázt figyeld meg?!” Teltek a napok; úgy lát­tam, a , családi összejövete­lek már nem is miattunk, hanem a gyerekek miatt vannak. Zoli egész estéket képes volt Jocival játszani. Megszerették egymást. Tet­szett a fiúnak, hogy felnőtt barátra talált. Turpinak ne­vezték egymást. Ha hírt hal­lott egyik a másikról, mind­kettőnek felcsillant a sze­me ... Éreztem, a fiú szere- tete megoszlik Turpi között • és közöttem... Már-már szóvá is tettem volna, ami­kor Marikán kismamaruhát véltem felfedezni... Talán a mai divat?! Hol szűk. hol bő ruhák... Am az idő telt, és Marika szoknyáján a haj­tás széjelebb nyílt. Egyszer aztán Turpi azt mondta Jó­éinak, olyan gyerekes incsel­OROM A

Next

/
Thumbnails
Contents