Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1972. január 5., szerda Az iparfejlesztés megfontolt alapozása Sátoralja áj helyen Az ».I _ cv elején nem csupán 1972-re, hanem messzebb Is tekintenek n sátoraljaújhelyi ipari üzemekben. A IV. ötéves terv első esztendejének tapasztalataival a hátuk mögött, reálisan számolhatnak a gazdasági vezetők a középtávon megvalósítható lehetőségekkel. A városi pártbizottság pedig az üzemi pártszervezetek révén, s a gazdasági vezetőkkel kialakított rendszeres munkakapcsolatok útján-, elvi irányítással, útmutatással segítette az egységes gazdaságpolitika érvényesítését, a vállalatok, üzemek önállóan elkészített középtávú terveinek az összehangolását. A középtávú tervek közös jellemzője, hogy á közgazdasági előrejelzések felhasználásával, megfontoltan alapozzák az ipar arányos fejlesztését Sátoraljaújhelyen. Az igényekhez igazodva A város ipari üzemeiben a termelés a IV. ötéves tervidőszak végéig 36—37 százalékkal növekszik, az 1970-es alaphoz viszonyítva. A növekedés az országos előirányzatnál nagyobb mértékű. A legnagyobb arányú fejlesztéssel a mezőgazdasági gép- alkatrészeket készítő sátoraljaújhelyi gyárrészleg — a megyei vállalat üzemegysége — számol: a termelését több mint kétszeresére növeli. Itt indokolt az ilyen nagymérvű fejlesztés, mert a mezőgazdasági gépeli pótalkatrészekkel való zavartalan ellátása mindeddig megoldatlan, az újhelyi üzem gyártmányai iránt mind nagyobb a kereslet, a termékek értékesítése hosszabb távra biztosított. Az ELZETT Fémlemezipari Müvek sátoraljaújhelyi gyára ugyanebben az időszakban 65,2 százalékkal növeli termelését. Az üzem gyártmányainak tetemes hányadát exportra készíti. Az export- termelés növekedése igen kedvező: 176,4 százaléka a kiindulási évének. Ezt a dinamikus fejlődést a szovjet VÁZ autógyártás! programba való bekapcsolódás tette lehetővé. Szintén meghatározó jelentőségű az exportra való termelés a város másik nagy vállalatánál, a Hegyalja Ruházati Szövetkezetnél. Itt a IV. ötéves terv időszakában 22,7 százalékkal kívánják növelni az exportot, főleg az igen előnyös bérmunka további kiterjesztésével, ehhez ugyanis a megrendelő szállítja az anyagot is, és nincs kockázat az értékesítésnél. Uőlérhen a műszaki fejlesztés Az egyenletesen erősödő Faipari Szövetkezet is kiterjeszti az exportra való termelését, s a piaci igényekhez igazodó műszaki fejlesztéssel növeli a belföldi érBemházások a DIGÉP-ben A IV. ötéves terv időszakában jelentős beruházások Valósulnak meg a Diósgyőri Gépgyárban. Érdemes felfigyelni arra, hogy a fejlesztési alap 65 százalékát gépek beszerzésére fordítják. Ezáltal nemcsak a termelékenység nő, hanem egy sor nehéz fizikai munka is könnyebbé válik. Az elmúlt, 1971-es esztendőben például több mint 200 gépet vásárolt a kyár, amelyeknek a l'ele közvetlenül te r m el ö b e re u c 1 c zés. A jövőben fokozott gondot fordítanak a nagy termelékenységű gépek beszerzésére, melyeket legalább két műszakban akarnak üzemeltetni. A megmunkáló géppark korszerűsítésére számos, ugyancsak nagy termelékenységű importgépet is , munkába állítanak. Az egyik legjelentősebb beruházás lesz a tervidőszakban az erőmű-rekonstrukció. Az elöregedett, nehezen kezelhető kazánokat kiselejtezik, s földgázüzemre férnek át, ami energiameg- fkkai'ítást tesz lehetővé. Különösen a gyártmányok minőségének fokozása szempontjából lesz nagy jelentősége egy másik beruházásnak, az úgynevezett fehér hőkezelőnek. Ma még nehéz fizikai munkával, s óriási , szakmai rutinnal lehet csak az alkatrészeket jó minőségben hőkeáelni. Ha elkészül a fehér hőkezelő, a készre munkált alkatrészek a hőkezelés után fényes felületitek maradnak. s megszűnik a nehéz fizikai munka is. Az ötéves beruházási terv szerint a DIGÉP a rendéllke- zésre álló pénzösszeg alig 27 százalékát fordítja . építésre. Az épületberuházások döntő többsége — mintegy 75 százaléka — termelési célokat szolgál majd. Itt kell megemlítenünk azokat a szociális és jóléti beruházásokat is, amelyek közül kiemelkedik a DIGÉP új munkásszállója (építését 1975-re tervezik), s az 1000 személyes öltöző (ennek kivitelezési munkái előreláthatólag jövőre kezdődnek ipeg), s még több más, szociális-kulturális célokat szolgáló beruházás. A DIGÉP középtávú terve azzal számol, hogy a létszámnak az 1970-es évi szin- | ten tartása mellett, mintegy 20 százalékkal nő a gyár nyeresége, ennél nagyobb ütemben a termelés. Mindezek valóra váltásában jelentős szerepet töltenek majd be az új beruházások is. tőkésítésre szánt gyártmányainak a termelését. A műszaki fejlesztés a város valamennyi számottevő üzemében előtérbe kerül. Ez a legcélszerűbb módja a termelés korszerűsítésének, a termelékenység hatékonyabb, gyorsabb iramú növelésének, hogy az újhelyi üzemek versenyképesek maradjanak a hazai és a külföldi piacokon. A műszaki fejlesztés nagy lehetőségeit jól érzékelteti az ELZETT Fémlemezipari Művek gyárának terve: ebben az üzemben csupán műszaki fejlesztéssel, ésszerűbb gyártási struktúra kialakításával kereken 280 ezer normaórát és 30 millió forintot kívánnak megtakarítani a mostani ötéves tervidőszakban. Ezáltal arányosan több pénz juthat belső forrásokból szociális, kulturális és munkásvédelmi létesítmények fejlesztésére. Gyarapodik a munkásság A helyi lehetőségek reális mérlegelésével, még gondolatban sem elrugaszkodva rajzolták meg a sátoraljaújhelyi üzemekben a közeljövőben elérhető fejlődés körvonalait.. Ez a mértéktartó tervezés is lehetővé teszi, hogy a IV. ötéves tervidőszak végéig újabb 900 ember találjon jó munkalehetőséget a város ipari üzemeiben, ennyivel növekedjék Sátoraljaújhelyen az ipari munkásság. A . legtöbb új munkást — 300 főt — az ELZETT Fémlemezipari Müvek itteni gyára foglalkoztatja majd. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet fejlesztése pedig azért kétszeresen is kívánatos, mert elsősorban a nőknek tud újabb munkaalkalmakkal szolgálni: ide a IV. ötéves terv végéig 200 fő helyezkedhet el. Arányosan bővül a munkáslétszám, a város kisebb üzemeiben is. Biztató a jövőt illetően, hogy az újhelyi ipari üzemekben vezérelvként teliintik a városi pártbizottság útmutatását arra vonatkozóan, hogy lehetőségként számoljanak a fejlesztési tervek menet közben való korrekciójával is. ha úgy hozza a közgazdasági feltételek alakulása. Hiszen a jó terv mindig az élethez igazodik. Berccz József Szkyp-akna kde lényben Folo: Laczó József 50 százalékkal csökkent * A termelőszövetkezeti bein húzásoknál az elmúlt évben sokat javult: a helyzet: egy év alatt 50 százalékkal csökkent a befejezetlen beruházások száma. A közös gazdaságok 1971-ben újabb beruházásokat nemigen indítottak, az anyagi erőket és eszközöket arra fordították, hogy ..tető alá hozzák” azokat a beruházásokat, amelyek még 1970-ben vagy annál is korábban indultak. Az ilyen áthúzódó jellegű beruházások értéke 1971 elején még 9 milliárd forintot tett ki, s az elmúlt évben ezek jó része befejeződött. A termelőszövetkezetek vállalati beruházásainak ösz- szege az elmúlt éyben meghaladta a 10 milliárd forintot. Ennek az összegnek legnagyobb részét építőipari munkálatokra fordították, de az 1970. évinél többet költöttek gépvásárlásokra is. Az építőipari kivitelező munkákra a legtöbb esetben a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjai vállalkoztak. A tűz körbejár A falak soha nem hűlnek id teljesen. Forró leheletül! megreked a boltívek alatt, s mire a szabadba szökhetne, már újra utoléri a tűz. Felülről az égetőkemence amolyan hosszúra nyújtott O-betűre hasonlít. Az O-betű mentén két tűz halad folyton Jtörbe-körbe. Nyomukban a raliómunicások, akik a már keipényre, vörösre égett téglákat szedik le, s hordják ki Ids . kocsijaikon, a kemencéből. Szabaddá teszik a helyet, Írisz a másik oldalról megint közeledik a tűz, a tűz előtt néhány lépésre pedig azok a raliéit, akik a még nyers anyagot készítik be égetés alá. A behordó kocsik könnyű, szétszedhető sínen gurulnak a kemence belsejébe, ahol Hankó János — immár tizenöt esztendeje — társaival gyorsan, szakszerűen felrakja, egészen a boltíves meny- n vezeti g. — A özárazabbját ralijuk alulra, a tetejére kerül a nedves — mutatja. Aztán, ahogy szaporodnak a nyerstégla sorok, mindig elvesznek egy darabot a sínből. Lassan a. fordítókorongi g ér már a rakás — Itt nőttem fel, a Mályi Téglagyárban — emlékszik Hankó János —, talán tizenöt éves lehettem, amikor ide kerültem. Tudja, régebbén nehezebb volt: a négyszáz-ötszáz küónyi árut olyan talicskafélén, kézzel teátok ki, meg be. Megtörli a homlokát. Meleg van. — Most, télen' könnyebben viseljük a meleget. De nyáron az ötven fok sem ritka. És amíg nem volt gáz, az égetőcsatorna alján itt maradt a forró hamu. Ahogy takarítottuk, a sarum talpa majdnem leégett. No, meg a széngáz, ami itt rekedt... A földgáztüzelés- még egészen új dolog a Mályi Téglagyár munkásainak. Hankó Jánosnak is. — Könnyebb lett a munka. Még a forráság is kisebb azóta, hogy a földgázt bevezették. De most sok mindent újra meg kell tanulni. Tudja, sokféle árut égetünk itt. És mindnek más a. rakása. A földgázhoz meg megint új, más fogások kellenek. Hankó János nemcsak a régi dolgozók egyike. Szocialista brigádja az első itt; amelyiknek sikerült egy év alatt egymilliónál több téglát produkálnia. És a brigádvezető szavain érezni: szereti ezt a forró munkahelyet. — Megszoktam.Ie^ nem jutott eszembe, hogy elmenjek innen. Valahogy úgy van ez, hogy másutt is dolgozni kell. Én meg tényleg itt nőttem fel. Ismerem a téglát; .ismerem a kemencét. Jó kollektíva ez a brigád és a vállalat is sokat segít. Nekem, legalábbis, sokat adtak már. Most építkezem. Segítettek téglával, dömperrel, .,C”-menetlevéllél. No, és a keresetre sem panaszkodom. Három és fél, négyezerre is felmegy havonta a pénzem. A sínen újabb kocsit tolnak be. A fordítókorong előtt megakad. Hankó odalép. Karjai megfeszülnek: — Most told meg! No, még! — a kocsi a korongra gördül, s megáll. Megfordítják, tovább gurul. Folytatódik a felrakás. Gondosan. Alulra a száraz, a tetejére a nedves. — Az lesz majd a jó — tűnődik Hankó János —, ha targoncákkal hordhatjuk be a nyersárut. Kint a rakodólapra tesszük, itt meg a targonca egyből a helyére rakja. Nem kell majd a melegben kínlódni. És a kihordásnál ugyanígy... — Mikorra valósul ez meg? — A programban benne van. Aztán minket is meg szoktak kérdezni, hogyan menne jobban a munka. Hát, a targoncáról már beszéltünk. És meg is lesz. Egy pillanatra megpihen. Itt gyakran kell letörülni a verítéket, — Naponta öt-tízezer téglát rak be egy-egy ember — mbndja, — Nem könnyű. De őszintén mondom, szeretnék még sokáig itt dolgozni. A berakást laí^to<£: zárják a nyílásokat. Jöhet a tűz. Tovább mennek az O- betű mentén. Oda, ahonnan az imént a másik brigád a készre égetett téglát hordta ki. A tűz körbejár. S előtte néhány lépéssel Hankó Jánoséi! haladnak. Flanek Tibor A gázszivárgásből származó balesetek megelőzésére nagy gondol fordítanák a borsodi gyiüzemekbeo. Kiegyensúlyozottabb tesz Az idén á tavalyinál kiegyensúlyozottabb tégla- és cserépéllátásra lehet számítani, amelyhez részben hozzájárulnál! az árváltozások is — mondották az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. Az építőanyagok fogyasztói árának megváltoztatására tett javaslatot az ÉVM-ben több éves elemző munka előzte meg. Megállapították. hogy a hosszú ideje változatlan ár- szinten maximált építőanyagok gyártásának rentabilitása csökkent, ezért szűkültek a fejlesztési lehetőségek, csökkent a részesedési alap es ennek következményeként az átlagosnál is nagyobb gondot okozott a munkaerőprobléma. Egyes termékek, főleg a tégla termelésének a jövedelmezőségét növelni lehetett volna, ha leállítják a magas termelési költséggel dolgozó, elavult téglagyárakat. de a rendkívül nagy kereslet miatt erre nem kerülhetett sor. Növelte a feszültségeket. az is. hogy a külföldről beszerzett építőanyagok ára jóval magasabb a hazainál. A tégla es a cserép fogyasztói árváltozása közvetve elősegíti a téglaipar tartalékainak feltárását. «
