Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
ESZAK-MÄGYAKORSZAG 4 1972. Jan. 30., vasárnap Noé bárkája Masai ősbemutató a Mishoki Nemzeti Színházban Illusztráció V-eszélj'ben van az emberiség. Az egész társadalmat valami nagy vész fenyegeti, talán éppen az elmúlás is. És a világot, az emberiséget fenyegető sokféle erő ellen az embernek, mindent meg kellene tennie, hogy a hatalmaskodás, az elembertelení-. lés, a tudománytalanságba hamis tanok hirdetése, a bürokrácia, a szerelmi élet és egyéb élvezetek túltengése, és még sok más káros jelenség ne okozzon végső pusztulást. És ne uralkodhassék el a kisemberek fölött a kispolgári önzés. Özönvíz fenyegeti a világot, legalábbis az az özönvíz egy elkövetkező rossz jelképe. Az emberiség megmentésére csak egy kisember vállalkozik, Noé, az ács, aki nem hős, sok-sok hibával teli, gyarló ember, aki nem veti meg a szép nőket, s nem veti meg a pálinkái de mégis tudja, hogy a várható veszély elöl nem elmenekülni, nem szemet hunyni kell, hanem tenni kell ellene. És megpróbál tenni. Megpróbál tenni, de a hittalmasokkal szemben már majdnem elbukik, amikor tényleg bekövetkezik a tragédia, az özönvíz. És miután azt túlélte Noé, előbújnak az addig lapuló patkányok, a kórsabb i világ hatalmasai, és ismét át akarják venni a hatalmat, s Noét megbüntetni, mert az ő logikájuk szerint, a vész azért következett be, mert azt Noé előre látta. Szerencsére, az elemek segítik Noét S végül kitűnik az is, hogy a nagyvilágban ismeretlenül sok-sok kisember, sok-sok Noé gondolkozott úgy, mint a darab hőse, s nagyon soíkan készítettek bárteát, megvan a remény az élet újrakezdésére. A fentiekből is látható, hogy Méhes György most bemutatott darabja, a Noé bárkája parabola. Példázat, jelentés — de mondandója általános érvényű, humanista töltésű. A veszedelem, az emberiséget fenyegető vész néhány szereplőben testesül meg. Gőg, az öntett, becsvágyó vezér, aki talpnyalókból és spiclikből épít maga köré udvart; Magóg, a bürokrata, Gőg készséges szolgája; Demagóg, a tudományt és egyházat képviselő, illetve azokat a hatalom szolgálatába állító jósnok; Fridolin, a köpönyeg! orgatásra mindenkor kész spicü-fodrász; Orgia, az örökös férfiéhségben szenvedő szép sógorasszony, és Virginia, a másik sógornő, aki még csak nővére pályájának kezdetén van. Együtt van hát a hatalomvágy, a butaság, a bürokrácia, a hamis próféciák hirdetése, s az élvezetek túlhajhászásu, meg az emberi aljasság. S ezekkel szemben áll, szinte magányosan Noé, az egyszerű ácsmester, meg a hatalmasokhoz vágyó, de mégis urához kötődő, kicsit butuska felesége, Noémi. S van még három szellemalak, . három felhő, akikből a játék során hullám is lesz, de őket csak Noé látja, csak ő beszel velük, a többi szereplő nem. S e szellemek segítségével Noé, aki minden üldöztetés ■ ellenére kitart a maga igaza mellett győzni tud az önlelt, buta hatalmasok felett. Méhes György romániai magyar író egy műve már szerepelt néhány éve a miskolci színpadon. Harminchárom névtelen levél című darabja egy kisváros tükrében mutatott fei néhány, napjainkban fellelhető káros társadalmi jelenséget. A Noé bárkája mondandója sokkal szélesebb körű. Cselekménye térhez és időhöz nem kötődik, tehát alkalmazható minden korra. Általános emberi humánumot sugároz, s talán-í.alán éppen ez a nagy általános jelleg teszi kicsit gyökért eleimé, napjaink realitásától elszakadta, ugyanakkor azonban az előbb 'ismertetett figurával olyan táradalomképet rajzol a negatív figurákkal- olyan embercsoportokat sorakoztat elénk, hogy feltétlenül azok ellen fordítja a nézőt, s mindenképpen a Noé magszemélyesítette, küzdő kisemberrel kell azonosulnunk. A szereplők már nevükben hordozzák jellemüket. Tetteik, minden megnyilatkozásuk nevüket igazolja. Egészében jól szórakoztató játék, de nyugtalanító gondolatokkal terhes órák emlékével jöhetünk el a színházból. Alighanem e nyugtalanító gondolatok 'szórakoztatva adása a darab és az előadás legfőbb érdeme. Orosz György z-endezésében Méhes parabolája jó tempójú játékká változott, amely a humoros szituációkat csaknem a végletekig kiélezte, kiemelte a szatirikus vonásokat, a túl hangsúlyos anakronizmust előtérbe helyezte, hógjt mindezekkel az író humanista mondandóját, s annak időtlen érvényűségét teljesen világossá tegye.' Szórakoztatott, nevetésre ingereit — talán csak a tömeges bolha-jelenetnél lépett túl a darab szabta határokon —, egészében a rendezés igen jól szolgálta azt a célt, hogy a néző kellemes színházi este keretében olyan gondolatokkal találkozzék, amelyek napok múlva is ön-, és kömyezetvizsgálatra késztetik, egyben felszítják igazságérzetét. A' találó szerep- osztáson és a nagyszerű színészvezetésen túl nagyon megragadott néhány mozzanat. Például a második felvonást záró torz tánc, amely a tragédia felé menetelő emberekkel Madách londoni színét juttatta egy pillanatra eszünkbe. Tetszett a szellem- alakok mozgatása és sok más szituáció, megoldás. A játéktér, illetve Gergely István sok nyersfa anyagot felhasználó díszletmegoldása roppant célszerű, ízléses és hatásos. Külön említést érdemel a bárkás előfüggöny, amely szintet leltárát adja sok, az emberiségre veszélyes jelenségnek. Hruby Mária jelmezei többségükben a játék sajátos hangvételének megfelelő fantázia-darabok. Az előadás kísérőzenéjének összeállítójaként Kalmár Péter nevét kell regisztrálnunk. Bár a színlap tizenegy szereplőt tüntet fel, valójában szinte egy szereplős darab a Noé bárkája. Ez az egy pedig Noé, az ács. Fehér Tiborban kitűnő életrekeltőre talált. Mindvégig éreztetni tudta, hogy Noé tragikomikus' alak, esendő kisember, sok-sok hibával, de teli embel-szeretet- tel, aki valójában ellenségeinek sem tud ártani. Érzésünk szerint Fehér Tibor tökéletesen valósította meg a szerző által elképzelt, s a játéktól kívánt Noét. Lenkey Edit Noé feleségének, Noéminek igazi feleség vonásait (hite ellenére is íérjéhpz való ragaszkodását) emelte ki sok emberséggel és derűvel. Az ellentáborban Dariday Róbert Mefisztó-szerű fasisztoid zsarnok Gőg vezére, Somló Ferenc gerinctelen bürokrata Magógja, Csiszár András már-már inkvizitorokra emlékeztető Demagóg főpapja, Malcay Sándor sok apró ötlettel színesített spicli-fodrásza (ezt a szerepet később Kulcsár Imre is játszani fogja) egy-egy típus, vagy réteg maró szatírával megrajzolt karikatórája. Antal Anei- tának a szerelemvágyó Orgia szerepében szép, kívánatos nőként kellett megjelennie. Ezt maradéktalanul megtette. Páva Ibolya Virginia alakjában sokkal többet szintén nem,, tehetett. A három szellemalakot Vajda László, Unger Pálma és Kendeffy Gyula keltette életre figyelmet érdemlően. A játék végén, amikor a gonoszok méltó helyükre kerültek, Noé veszi kezébe újra a vész után a bárka kormánykerékét. Talán a darab sugallta gondolatok is segítenek benne, hogy úgy vezethesse ezt a jelképes hajót, úgy fogja a kormányt, hogy soha, sehol ne adódhassanak olyan jelenségek, amelyekről majdan egy gyáva patkány azt mondhassa: „parancsra tettem’’. Mert az egészében jó darab és jó előadás keltette nyugtalanító gondolataink végül ehhez a tanulsághoz kell, hogy eljussanak. Benedek Miklós Munkaterv — természetvédelemre Ülést tartott január 28-án a Megyei Természetvédelmi Bizottság. A tudományos szakemberekből, állami, társadalmi szervek képviselőiből álló bizottság 1971. október 22-én alakult, s a védelmet érdemlő természeti objektumok feltárásában, védetté nyilvánításában, a védettség feloldásában, s egyes szakkérdések eldöntésében hivatott tevékenykedni. A bizottság tegnapi ülésén — dr. Földvári Aladár Kossuth- díjas egyetemi tanár elnökletével — szervezeti kérdésekről, a feladatok távlati meghatározásáról esett szó. liÄ: (Lenkey Zoltán munkája) DEMJÉN ISTVÁN Emlékeim súlya Az emlékek sírját lenne már jó gondozni, acélgolyói még most is fülem mellett süvítenek, elmerengni lenne már jó gyermekeink s a jövő sorsán, kilépni, szétharapni a hálót, melybe születésünkkor beleestünk s íölsuhanni űrhajók, rakéták példájára, félelmet, borzongást szétrúgatni sugárhajtású vonatokkal. Tépem fogammal a gazt. öklömmel, verem a rögöket s a reggel megint aggaszt. Görnyeszt emlékeim súlya. Ki kell egyenesedni! Isten nem emel lel, hitünk mellénk hullt a földre. AKÁC ISTVÁN Ha majd... Ha majd kihunyt a kusza lárma, ha majd a dühödt szájasok nyomában hűvös szél suhog, ha majd az örök-sírők nyája verten réved az éjszakába, dalt sikolt szívünkben a hit s Napunk hajnal-fényénél szánjuk egük festett közhelyeit. Eqy lépéssel közelebb Hódmezővásárhelyi művészek kiállítása a Miskolci Képtárban Alig három hónapja, hogy e sorok írója a XVIII. vásárhelyi őszi tárlat méltatása kapcsán eltűnődött azon, vajon miért nem alakul ki valamilyen természetesebb és kölcsönösen hasznos kapcsolat a vidéki képzőművészeti műhelyek — például Vásárhely és Miskolc — között; miért csak a fővároson át vezet egymáshoz a vidéken élő és munkáló alkotók útja. Messzire van-e Miskolctól Vásárhely? — tettük fel a kérdést, nem gondolva még, hogy aránylag hamar kiállítás is válaszol rá majd. Egy kiállítás, amely a kellőnél talán hézagosabb s nem is mindenütt a valóságos értékeket bemutató, de amely kezdeményezésként mindenképp figyelmet és megbecsülést érdemel. S kivált azért, mivel az első lépést jelenti mostanában azon. az úton, mely közelebb hozhatja egymáshoz a két rangos alkotóműhely művészeit. Hatvan éve, hogy két kitűnő festőművész, Endre Béla és Tornyai János, s a leg- alföldibb városért és annak népéért élete egész munkájával kiálló etnográfus, Kiss Medgyessy Ferenc elfeledett miskolci szobra MISKOLC meglepően kevés, igazán értékes köztéri szoborral dicsekedhet; éppen ezért különösen fontos, hogy a meglevőket óvjuk, gondozzuk, s számon tartsuk. Med- gyessy Ferencnek a nevét Debrecen városában négy nagy köztéri szobor hirdeti. Egyik legjelentősebb szobrászunknak Miskolcon egy ismertebb — a Herman Ottót ábárzoló — szobra van. Legalábbis: eddig , ezt ?iz egyet tartotta számon a közvélemény. A mindszenti evangélikus temetőben járva bukkantam rá Henszelmann Aladár síremlékére, amelyet az elhunyt portréja díszít. S ez a portré, amely ruskicai márványból készült, Medgyessy Ferenc alkotása. Az 1943-ban állított szobrot az idő nagyon megviselte már. A szabadban felállított márvány- szobrok ellensége, a „kőkukac”, amely képes a követ lisztté őrölni, kikezdte ezt a szép alkotást is. Kár érte s fájdalmas látni, hogy a nagy magyar szobrász ránk maradt üzenete így, elfeledetten lassan megsemmisül. Pedig mindössze néhány ezer forintba kerülne egy bronz másolat elkészítése, amit az eredeti helyén a síremléken fel lehetne állítani, az eredeti pedig így védett környezetbe kerülhetne; Restaurá-. lás után a Miskolci Képtárba például, a rangos alkotásoknak kijáró helyre. DONATELLO Szent György szobra a Muzeo Nationalé- ban van, bronz másolata pedig az eredeti helyén, az Or San Michele falán. Michelangelo Dávidja az Akadémián áll és márvány másolata a Palazzo Vecchio előtt. Nem kegyeletsértés, hanem a műnek kijáró tisztelet és méltó kegyeletadás volna, ha . Medgyessynek ez a 6zép al- ’ kotása, amelyről Lás&ló Gyula is megemlékezik Medgyessy Ferencről írt munkája 81. oldalán, megmenekülne a feledéstől és lassú pusztulástól. Tóth Sándor szobrászművész Lajos szívós munkája nyomán megteremtődtek annak a feltételei, hogy Hódmezővásárhely a magyar kerámia- művészet és a piktora új otthonává váljon; a nagybányaiak plein-air impresszió, nizmusának iskolája példájára hajlékot adva egy a dolgozó nép élete, munkája és vágyai felé forduló, a kétkezi szegény emberekkel, mezei munkásokkal együttérző realizmus iskolájának. Felesleges volna itt mindazokat felsorolni, akik e hatvan éviiek valamilyen módon részesei voltak, akik e vá- sárhélyiséget magukénak vallották s dolgoztak, éltek is a nagy mezővárosban, vagy annak környékén. Hadd mondjuk ki inkább e sorolás helyett azt a lényeges tanulságot: a vásárhelyiek kezdettől mostanáig következetesen hűek maradtak a Tornyai és Kiss Lajos hirdette prog-. ramhoz, elviselve olykor azt a szemrehányást is, hogy népi realizmusuk immár anakronisztikussá, korszerűtlenné vált, s művészi eszkö- - zeik konvencionálisak, nélkülözik a modern stílus- irányzatok formai, kifejezésben eredményeit. Csakhogy a vásárhelyiek művészete éppen azt példázza — s ezzel az igazsággal egyszer szembe kell nézniük ellenzőiknek is — hogy minden művészet, közte a képzőművészet is, igazán, valóságosan megújulni csak tartalmában, eszméiben képes és nem kifejezési eszközeiben. Abban, hogy érzékeli kora szellemi áramlatát, rákérdez a valóságra, s utat képes adni e kérdések majdani megválaszolásához. Ezt a felelősségtől áthatott, társadalmi érvényű korszerűséget nem helyettesítheti semmiféle artisztikus kikerülése a valóságnak, semmiféle hatásos öncélúság, egyedi és egyénieskedő stílusbravúr. A Miskolci Képtár emeleti kiállítótermeiben 6fi alkotás (43 festmény, 8 grafika és 15 plasztikai mű) képviseli a vásárhelyi alkotókat; a kiállítás anyagát Miskolc előtt ■ Eger művészefszerető közönsége láthatta s reméljük Miskolc után más borsodi városokba:/ is bemutatják majd. A számokból is kitűnik, s méginkább a művek megszemlélésekor, hogy a vásárhelyieknek a festészet, a tab, laképíestésa legerősebb oldala. A nagy elődök, Tornyai János, Endre Béla. Rudnay Gyula, Medgyessy Ferenc néhány műve inkább a kezdetet hivatott reprezentálni, s nem elsősorban magát az alkotót. A jelenkoriak közül mindenekelőtt a néhány éve elhunyt Kohán György három képe fog meg expresszív fes- tőiségévcl, dinamikus színi: a- tásaival, a kompozíció ritmusával. Kurucz D. István kissé naiv látású, üde életképei, Almási Gyula Béla Mi .van eladó? című festménye képviseli az idősebb generációt: kialakult már egy újabb nemzedéke is a vásárhelyi iskolának, akik közül a már ismertebb Németh József és Szalay Ferenc mellett különösen Fejér Csaba költői szépségű festményei s Ilézsö Ferenc friss látású, érdekes színvilágé képei érdemelnek figyelmet. A nyolc grafikai lap alkotói közül — Csohány Kálmán művészetét jól ismeri a miskolci közönség'— Kaján Gyula nagyerejű rajzos látomásaira, kissé romantikus szenvedélyességére figyeltünk szívesen, míg a plasztikai alkotások között örömmel láttuk Medgyessy Ferenc Móricz-portréja mellett Szabó Iván szép fareliefjét. a Tavaszt, Samu Katalin üde állatábrázolásai .közül egyet, Tóth Valéria terrakotta kisplasztikáját, a -Magvetőt s Végvári Gyula, modern kerámiáit. * Mint említettük, ez a kiállítás mint kezdeményezés érdemel elsősorban elismerést. S hogy létrejött, abban nagy része van a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatójának. Dömötör Jánosnak. aki egyben a vásárhelyi művészet lelkes pártolója és szószólója is. Bízunk benne, hogy talán még idén a vásárhelyi közönség a múzeum kiállítótermeiben Miskolc, Borsod képzőművészeinek. erotikusainak munkáiban gyönyörködhet. ahogv itt örömünkre szolgált ez a találkozásban, kapesolatlkc- resésben első lépési jelentő vásárhelyi kiállítás. I’app Lajos
