Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-25 / 20. szám
1972. jan. 25., kedd ÉSZAK-MAGYAROífSZAG 3 —iwm, ■ iii,jejauR—— Mezöcsáti járás: — Az a baj — folytatja mérgelödését az egységvezető —, hogy fegyelmezetlenek az emberek. A harmincas években az előmunkás- nak bezzeg csak füttyenteni kellett és mindenki ugrott. Ma meg?! Mondhattam volna, hogy nem szerencsés az összehasonlítás, de emberünk bizonyára így érvel: ha tudtunk termelékenyen dolgozni a tőkésnek, most még inkább úgy kellene dolgozni, mert a mi ügyünkről van szó. Ezt kérdeztem: — Ezek szerint rosszul dolgozott az egység? — Rosszul?! Tíz nappal a határidő előtt fejeztük be az éves tervet! — Ezek szerint mégiscsak vannak fegyelmezett emberek. — No, igen, a törzstagok, a szocialista brigádok — enyhül meg. Kiderül, volna dicsekedem való bőven, de liát az ember inkább arról beszél, ami szorongatja. Konkrétabb bírálatot A lényegnél, egy mai betegségnél vagyunk: az általánosításnál. Gyakran felnagyítunk jelenségeket, egyes esetekből általánosítunk, és néhány ember hibájáért elmarasztalunk egész kollektívákat. A termelési tanácskozásokon, a mérleg- záró közgyűléseken általában helyesen értékelik valamennyi dolgozó és vezető munkáját. Elismeréssel szolnak a kisebb kollektívák, az egyes emberek eredményeiről. Sajnos, van olyan is, ahol a dolgozók unottan ülik végig a tanácskozást. Miért? A gazdasági vezető az egyes hibákat felnagyítva. általánosítva mindenkit szid, utasít'. Szavai azt mulatják; rajta kívül csupa hibákat elkövető ember ül a teremben; a végén aztán csodálkozik, hogy az ösztönzésnek szánt bírálat nem hozza meg a kielégítő eredményt. __ Kétségtelenül akadnak e mberek, akikkel baj van, akik elvétve kimaradóénak __ mondja Koszti Lajos, az l .KM nagyüzemi pártbizottságának titkára —, de a kohászok túlnyomó része nagyon becsületesen, szorgalmasan, sou áldozatot vállalva dolgozik. — I960 óta élüzemi szintű, vagy afölötti eredménynyel dolgozunk — tájékoztat Guba .lános, a Tiszai pályaudvar csúcstitkára. — Ez jól mulatja a vasutasok hozzáállását, szorgalmát, lelkiismeretességüket. Akad azonban cgy-két ember, aki kimarad. vagy nem tartja be az előírásokat. De ez nem jellemző általában. __ Igaz, akad egy-ket e mber, aki ebben, vagy abban fegyelmezetlen — mondja Gogh András, a Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet elnöke —. de a szövetkezeti kollektíváról általában csak jót mondhatok, s különösen vonatkozik ez a törzstagokru, a szocialista brigádokra. \ lazaságok okai Nos, ha általánosíthatunk, az a fegyelmezetten, a szorgalmasan és odaadóan dolgozó felnőttekre, fiatalokra, nőkre vonatkozik. S ezeknek az eredményeknek is megvan a maga magyarázata. Bari Gábor, az LKM_ nagy- kovácsműhelyének műszakos művezetője, s egyben KISZ- esúcslitkaru még ifjú ember, de már megtanulta: — Elsősorban a brigád patronálójától, a műszaki feltételek megteremtésétől, az emberekkel való törődéstől függ, hogy milyen sikert ér el a kollektíva. A lazaságoknak sok oka van. Több üzemben feltűnt: hamar elmennek az új emberek. Miért? A vasiul laposság következtében. Valaha a munkást bedobták a vízbe, „vagy megtanul, vagy megszokik”. Ennek a módszernek elvétve ma is akadnak hívei. Nos, ahol viszont se-, gítik, biztatják az új embert, s ahol olyan apró dologgal is törődnek, hogy legyen öltözőszekrénye, a kezdőből törzslag lesz. A látszat sokszor csal. Az egyik megrendelő a vagonok ki nem rakása miatt sok kötbért fizet. A helyszínen viszont azt látjuk; 4—5 rakodó kényelmesen ücsörög. Kísérőm tisztességgel köszön. — Jó napot, emberek, mi újság? — Az — mordulnak fel a munkások —, hogy már négy órája itt lopjuk a napot, pedig mi dolgozni jöttünk ide, és keresni is akarunk. Kiderült, hogy itt a szervezéssel volt a baj. Azzal, hogy nem tolatták be a kirakóhelyre a hosszú órák óta a telepen álló vagonsort i vezetők példája Találtunk szerelőcsarnokban is ücsörgő munkásokat — Mi a baj, emberek? — Az, hogy kellene egy súlyos alkatrész. Ha közel volna a raktár, kézzel is elhoznánk. Kiderül, targonca ran, de az nagyon el van foglalva. A főművezető, vagy osztály- vezető víkend házó hoz válogatják össze a szükséges alkatrészeket. Én csak azon töprengek, vajon mit gondolnak a munkások, ha a főművezető, vagy osztályvezető a munkafegyelemről fog szónokolni. Vannak látszólagos lazaságok. Simon József, az LKM törőművének üzemvezetője fedett szalonnasütőt építtetett — a gyárban. Valaki úgy vélhetné: __ Szalonnasülő az üzemben?! C sakhogy ez nem a szórakozó. hanem a szabad ég alatt dolgozó, s nagyon nehéz munkát végző embereknek készül. Csöppet sem mindegy, hogy a munkások az étkezési idő alatt, szerteszét telepedve sütik-e a szalonnájukat, vagy egy barátságos, közös helyen, ahol a telő megvédi őket az időtől. Divat ma a fekete. Vannak irodái?, ahol örökké működik a kávéfőző. Szeretik a feketekávét az Ongai Csavarüzem I-es üzemének munkásnői, munkásai is. A művezető nem tiltja meg, sőt gyakran érdeklődik: gyerekek úgy látom, ma egy kicsit fáradtak vagytok. Ki kér feketét? A művezető régen rájött, hogy ilyen apró figyelmesség milyen sokat ér. Az ÉPFU Béke-műhelyében is ott van a kávéfőző. Hogy befolyásolja-e az eredményt? De még mennyire! Az említett ongai üzem — mint írtunk róla — tavaly 30 százalékkal többet termelt a tervezettnél, s az ÉPFU műhelyének közössé- ■ ge kiérdemelte a vállalat! kiváló brigádja kitüntetést. Korántsem mondjuk azt, hogy mindenütt minden nagyszerű, mindenki mintaszerűen dolgozik. Minden üzemben akadnak emberek, akik a többivel ellentétben a munka könnyebbik végét fogják meg, ki-kimaradoz- nak. Találunk vándormadarakat is. Számuk meglepően csekély, alig 4—5 ezer a megyében, viszont több fegyelmezetlenséget, bajt okoznál?, mint 100 ezer dolgozó. A tapasztalatok szerint a termelésben, a közlekedési vállalatoknál, a szövetkezetekben az a jellemző: az emberek becsületesen, szorgalmasan, lelkiismeretesen, odaadóan munkálkodnak. Nos, ha ez így van, ezt kell kifejezni a kollektívák értékítéletében, legyünk még bátrabbak az erkölcsi és anyagi elismerésben. A munka értékelését az emberek joggal el is várják. Ugyanakkor a lazaságokról, a hanyagságokról szóló intelem azoknál? szóljon, ott szigorítsuk a munkafegyel- mi intézkedéseket, ahol és akiiénél valóban baj van. Ebben számítani lehet valamennyi becsületes dolgozó támogatására. Csorba Barnabás | A műtrágyának fontos szerepe van a növény fejlődésében. Nélküle ma már nem képzelhető el korszerű mezőgazdaság, hiszen a hozamok növelésének égjük alapvető feltétele a műtrágj-aadagok szakszerű fokozása. A mező- gazdasági szakemberek igen jól ismerik a műt.rág>rák hatásfokát. Tisztában vannak vele, hogy a nitrogén, következésképpen a nitrogéntartalmú műtxaígya a talaj organizmusainak és a növényeknek az egyik legfontosabb tápanyaga. Jó terméseredménjrt huzamosabb ideig csak akkor lehet elérni, ha a talaj termőereje biztosítva van, ezért a célszerű agrotechnika alkalmazásán kívül trágyázással lehet és kell a vegetációs periódus alatt a talaj jó állapotát fenntartaná. Felújítás Sa jószentpétercn Kemonccfclájilás kezdődött az üvegipari Művek sajószentpé- teri üveggyárában. A mintegy 3,5—4 millió forintba kerülő munkát az üzem saját karbantartó részlege végzi. A földgáz tüzelésű kemence felújításához az üzem vezetése mozgósította a belső tartalékokat cs így az átépítés 40—12 napig tart csupán. OFoto: Szabados) • • Ünnepi muiikásőr egységgyűlés Lenin városban A munkásőrség fennállásának másfél évtizedes jubileuma alkalmából szombaton délután tartotta ünnepi egy- séggyűlését a leninvárosi Papp József munkásőrszázad. Az ünnepi eseményen részt vett Veres Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Kovács Miklós, a Lenin városi Pártbizottság első titkára, Angyal András, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese, dr. Kovács Albert, a Leninvárosi Tanács elnöke. Az elnökségben foglaltak helyet a város és az üzemek párt-, állami, gazdasági és tömegszerve/.-ti vezetői. A századgyűlésen dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára | mondott ünnepi beszédet | Meleg szavakkal köszöntötte az alapító tagokat, a mun-' későről? hozzátartozóit, a tar- ] talékállománj'ba kerülő és ■ leszerelő munkásőröket Az ühnepség befejezéseként kitüntetéseket adtai? át. Tíz munkásőmek adták át a 15, illetve a tízéves szolgálatért a Szolgálati érdemérem kitüntetést, ötéves szolgálniuk elismeréséül huszonnyolcán részesültek enüékjel- vén.yben és oklevélben. Négyen nyerték el a Kiváló parancsnok és kilencen a Kiváló munkásőr jelvényt, öt leszerelő munkásőmek cm- 1 lékérmét nyújtottak át. A mezöcsáti járásban, a/, előbbi évek során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogjr a termelőszövetkezetek mind jobban felismerik: a terméshozamok kedvező alakulása nagy mértékben függ a földbe juttatott tápanyag mennyiségétől és helyes ösz- szetételben történő használatától. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy évről évre növelik az egység- nyi területre jutó műtrágjra- mennviséget. Tavaly az egy holdra eső műtrágya-felhasználás több mint húsz kilogrammal haladta meg a két évvel ezelőtti átlagot. A műtrágyaadagok növelése, valamint a termelési eljárások komplex módon történő alkalmazása. 1971-ben búzából mintegy négy mázsával, őszi és tavaszi árpából pedig 4,5. illetve 7 mázsával nagyobb termést eredményezett a mezöcsáti járás közös gazdaságaiban. Mindezt, még csak kezdeti lépésnek: tekintik a termelőszövetkezeteik, hiszen a mű- trágya-félhaszTKilás növeke- -désének üteme az országos átlaghoz képest alig több vmint 50. százalékos a járásiban. A t iszapul konyái Petőfi Termelöszövetkezőt zárszám- adó közgyűlésén is szóba került a műtrágya fontossága. A vezetőség beszámolója példákkal támasztotta alá azt a megállapítást, hogy a jó talaj művelés egymagában még nem minden, s hogy műtrágya nélkül aligha számíthatnak magasabb terméshozamra. Ezt felismerve, az elmúlt esztendőben lényegesen nagyobb gondot, fordítottak a talaj tápanyag-pótlására. Egy év alatt másfél- szeresére nőtt a műtrágya- felhasználás a tiszapalkonyai tsz-ben. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy még így is mintegy harminc kilogrammal elmaradtak a holdanként! országos átlagtól. Mindenesetre a kezdeményezés dicséretre méltó. Jól látják a tsz vezetői — s velük együtt a tagság is —, hogy nem szabad ésszerűtlenül takarékoskodni sem a műtrágyával, sem más, a terméshozamot alapvetően befolyásoló eszközökkel. Mert ez. előbb vagy utóbb, de megbosszulja magát, s íg>- a közös gazdaság, végső soron pedig az egész mezőgazdaság látja kárát. -N és megkülönböztetés Fokozták a műtrágya^5 ^^^1^ ^ ^ ííí ^ jT ^ A vasát alapvető szerepet játszik a vállalatok éleseben. A legtöbb helyen nem rendelkeznek nagy készletraktárakkal, a megtermelt anyagot rövid időn belül a megrendelőhöz kell továbbítani. Ha akadozik a vagonellátás, zavar támad a folj'amatos termelésben. De maguk a fuvaroztatók is hatással vannak a vasút tervszerű, folyamatos munkájúra: fégi téma és a MÁV, valamint a vállalatok között nem egyszer konfliktusok forrása a késedelmes rakodás, késedelmes szállítás. Bármily nagy volna is a MÁV vagonparkja, a problémák újra jelentkeznének, ha a vállalatok „mozgo raktárnál?” tekintenék a vasúti teherkocsikat. Ebben a problémakörben szigorú intézkedésekre ad lehetőséget a Gazdasági Bizottságnak a vasúti fuvaroztatással kapcsolatos határozata. A késedelmes rakodás miatti büntetést, a kocsiálláspénzt a vállalatok saját nyereségeik terhére fizetik és ez esetenként jelentős összegekre rúghat. Amióta ez a határozat megjelent, javulás, a MÁV vagonparkjának kihasználásában változás tapasztalható. A miskolci vasútigazgatóság területén is kevesebb a kifizetett kocsiálláspénz és ennek nemcsak a fuvaroztatók látják hasznát, de a vasút is, ameljr tervszerűbb, gyorsabb kocsifordulót tud lebonyolítani. Tavaly, az őszi csúcsforgalom kezdetén ismét sok szó esett a vasutasok és a fuvaroztató vállalatok felelősségéről. Tovább szaporodott ugyan a MÁV vagonparkja, de növekedtek a szállítási igényelt is. Ezért a MÁV miskolci Igazgatóságának kereskedelmi osztálya és több fuvaroztató vállalat között együttműködési megállapodás született a gyorsabb kocsiforduló biztosításáért. A közös vállalkozásba bekapcsolódó vállalatok olyan kötelezettséget vállaltai?, hogy a részükre érkező kocsikat legalább 90 százalékban a rakodási időn belül, kocsiálláspénzmentesen rakják ki. A vasút ugyanakkor engedményt ad részükre, Vagyis: ha a vállalatok a szerződésben foglalt kötelezettségüknek eleget tesznek, a vasút 1072 első negyedévében a díjszabásszerü 4—5 órával szemben 12 órás rakodási időt biztosít részükre. A zord időjárásban ez a kedvezmény most igen jelentős a vállalatok részére. A közös vállalkozás létrehozása óta eltelt idő alkalmat ad a tapasztalatok összegezésére és azok, mint arról Bakó János, a MÁV igazgatóság kereskedelmi osztályáról szerkesztőségünket tájékoztatta, igen kedvezőek. Borsod megyében 18 vállalat eleget tett kötelezettségének és a részükre érkezett vasúti kocsik 90 százalékát a megszabott időn belül raktak ki és adiák vissza. Ezek közé tartozik többek között a 3. számú Volán, a Mezönagymihályi Állami Gazdaság, a Diósgyőri Gépgyár, az Agrokonzum, több körzeti földműves- szövetkezet, a TÜZÉP és az ÁFOR is. 4 szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése tehát többoldalú hasznot hozott. A jól dolgozó, gyorsan rakodó vállalatok nyereségük terhére nem fizettek bün- tetéspénzt. ogv negj’edévon át az előirt 4—5 óra helyeit 12 órás rakodási időt élveznek, a MÁV pedig jobban mozgathatta vagonparkját, ami a többi vállalatok munkáját is segítette.
