Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
1972. jan. 19., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy régi iratban olvastuk Miskolc város 1875. évi költségvetési tervét. Kiadás 125 395 korona, a lakosság adója: 103 144 korona, plusz több mint 50 ezer korona pótadót szedett be a város. (Ez utóbbi összeg csaknem teljesen az - igazgatási és katonai apparátusra ment el!) 1938-ban’ is még 31,9 százalék jutott a költség vetésből az igazgatásra, s csak 4 százalék a közegészségügyre, 8.8 százalék az oktatásra, s 15,1 százalék a városfejlesztésre. Az idei költségvetésben 23,ö százalékkal szerpelnek a kommunális és városgazdasági feladatok, a kultúrára 87 százalék jut, az igazgá- tásra mindössze 4,2 százalék. Hogyan függ össze ez az adóval? A községfejlesz- !■ i hozzájárulás Miskolc fejlesztési alapjában 0,4 százalékát teszi ki a város fejlesztésére fordított összegnek. Ezek az adatok hosszú fejtegetéseknél jobban mutatják, milyen óriási mértékben tér el a szocialista állam költségvetésének bevételi jellege és szerepe a feudális és tőkés államok bevételi rendszerétől. Mégis fontos! A lakossági befizetések azonban mégis lényegesek. Ha az állampolgárok akár csak 5 százalékát nem fizetik be a kötelezettségnek, már egy kisebb óvoda, vagy bölcsőde fenntartása esik ki. hiszen a tanács a bevételekből fedezi a kiadásokat. A mérleg nyelvét egyensúlyban kell tartani. Ráadásul ezekből a lakossági befizetésekből oldódhatnak meg a napi problémák, egy-egy közkifolyó építésétől a parkosításig, mert a tanács — akárcsak egy háztartás — annyi pénzből gazdálkodhat, amennyi be- iölyik. ."Nem a mi iWcánívban! Mint az adatok is , bizonyítják, a lakosság által befizetett községié,jlesztéisi hozzájárulás — amely a fejlesztési alap bevételét képezi • — többszöröse kerül felhasználásra a város területén. A kérdést mégis gyakorta felteszik: ott kerül-e felhasználásra, ahol befizetik? 'Pedig jogtalan a kér- ,dés. hiszen bár például a Miskolcon létesült kertszövetkezetek tagjai állal befizetett községi'ejlesztést is az egész lakosság érdekében használják fel, ennek előnyeit, a fizetésre kötelezett, is élvezi. Egyetlen példa: a kertszövetkezeti tagok közlekedésének javítása érdekében sűrítették az autó- buszjáratokat egyes területeken. Ennek költségkihatása pedig jóval nagyobb, mint a kertszövetkezeti tagok által Interjú dr. Varró Józseffel a tanulmányi utakról Fejlesszük a belső szakmai turizmust is! A mezőgazdásági termelőszövetkezetek szövetségeinek képviselői és az IBUSZ vezetői, munkatársai találkoztak tegnap, kedden a Borsod megyei Tanács új épületében, ahol tájékoztató hangzott el a mezőgazdasági tanulmányutak fontosságáról, s gyakorlati hasznáról. A tájékoztatót dr. Varró József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információs központjának szaktanácsadási osztály- vezetője tartotta, akivel ez alkalommal interjút készítettünk az 4GROINFÖRM , további elképzeléseiről. — A mezőgazdasági .szakemberek szakmai . tanulmányútjainak intézményesített lebonyolítása tulajdonképpen csak 19158 óta folyik — kezdte dr. Varró József, osztályvezető. — Addig kisebb csoportok jutottak el külföldre, akár szocialista, akár nyugati országokba. — Eszerint az új gazdasági mechanizmusban „intézményesítették” a tamilmányutakat? — Igen. Az új gazdaság- irányítási rendszer hozta magával a hazai mezőgazdaságnak azt a szükségletét, • hogy a magyar mezőgazdaság vezetői és irányítói nagyobb kitekintéssel rendelkezzenek, hiszen a mező- gazdasági termelést és értékesítést a világpiac .igényeihez kell igazítani. Gazdasági életünkben az export-import fogalomnak, azaz a külkereskedelemnek jelentős szerepe van a nemzeti jövedelem megtermelésében. Ez úgy is érint bennünket, hogy behozunk bizonyos cikkeket, például takarmány-alapanyagokat, mezőgazdasági, gépeket és vegyianyagokat ... de úgy is érint bennünket, hogy kiviszünk növényi és állati termékeket, feldolgozott élelmiszeripari cikkeket. Mindkét oldalról lényeges tehát a külföldi igények figyelése, testközelről érzékelni az igényeket. — Tehát piackutatásról is szó van? — Föltétlenül. Nem turisztikai utak ezek. Természetesen a szakmai látnivalók mellett, indokolt, hogy a szakemberek, akár a Szovjetunióban, akár Franciaországban járnak is, látják az ott élő népek és emberek életét, munkáját, kultúráját, azaz nemcsak szakmaiakban, hanem műveltségben is gazdagabban térjenek haza. ' — Mik az elmúlt négy év tapasztalatai? — Széleskörűen kibontakoztak 1988 és 1971 között pzek az utak. Jellemző, hogy ez idő alatt majdnem 12 ezer mezőgazdásági szakember utazott ki a szocialista és a nyugati országokba. Érdekes módon bővült a beutazó mezőgazdasági szakemberek száma is, több mint 13 ezer szakember látogatott el Magyarországra, hogy tanulmányozza üzemi tapasztalatainkat. Sajátos ága az utazásoknak a, belföldi szakmai tanulmányút. Van elég tanulnivaló a fejlettebb üzemekben itthon is! Indokolt tehát a belső szakmai turizmus fejlesztése. — Milyen utak várnak a borsodi szakemberekre? — Ez évi programajánlatainkban mindazok az európai rendezvények, mező- gazdasági vásárok, kiállítások és szimpóziumok szerepelnek Varsótól Párizsig, Veronától Moszkváig, melyéket ajánlani tudunk. Olyan 8—10—14 napos speciális üzemlátogatások is vannak az ajánlatok között, amelyek Összhangban állnak azokkal a termelésfejlesztési szakmai célkitűzésekkel, melyek akár szarvasmarha- tenyésztésünkben. akár zöldségtermelésünkben, vagy a speciális növényi kultúrák terén előttünk álló feladatok megoldásához segítséget nyújtanak szakembereinknek. ► r. j. fizetett összes községfejlesztési hozzájárulás. Munkában a kettős falú poharakat készítő sajioiőgép. A nagyalakú gyümölcsöstál „születése”. Ezrével készülnek a motorfedök, a nagy teljesítményű pré- selögépen. Foto: Szabados György Május 19-től 29-i«: Fizetni senki sein szeret Adó persze többfajta van, a házadótól a gépjárművek adóján át egészen a honvédelmi hozzájárulásig. Ám a jövedelemadó kivételével valamennyi adó szabott; így meghatározott összeget kell fizetni, fizetni viszont senki sem szeret. Ezért az adózás története állandó harc a hatóság és az ellene szövetkezett állampolgárok között. A jövedelemadónál például: ki, mennyit vall be? A miskolci magánszektor többnyire kevesebb jövedelmet „mond”, mint amennyi adót végül is kivetnek rá. A maszekok - .sokszor annyira irreális bevallást tesznek, hogy önmaguk szerint jövedelmük nem éri el a havi ’ kétezer forintot sem! (Akkor miért maszekok, hiszen a szövetkezetben többet kereshetnek ennél?) Általában csak az ellenőrizhető jövedelmet közük, a közületek- nek végzett munka alapján. Például a miskolci iparosok 41 millió forint forgalmat vallottak be. Ebből 32 millió forint a köz öleteknek végzett munka (ez ellenőrizhető!), eszerint alig foglalkoztak a lakossággal, amiért tulajdonképpen. iparengedélyt kaptak? Példák és kuriózumok Persze, akad jó példa is. Az orvos például akkor adózik, ha magánrendelője van. Ennek ellenére Miskolcon vannak orvosok, akik jövedelemadót fizetnek — önként! —. a kórházi magán- jövedelmük miatt. « Érdekes, hogy Miskolcon a legmagasabb az adóztatás. Az orvosoknál maradva: a fővárosi, debreceni, szegedi és pécsi orvosok átlag kevesebb adót fizetnek, mint a miskolciak, holott az említett városokban klinika, orvosi egyetem van. Ez azonban nem a magas miskolci adóztatást, hanem más városok alacsony adóztatását bizonyítja. Valamennyi szabadfoglalkozásút figyelembe véve, tavaly 90 ezer forint adó volt a legmagasabb Miskolcon. Ezt 160 ezer forint tiszta jövedelem után rótták ki. Adó közösségi rendszer Az önálló foglalkozásúaknál a jövedelemmel arányban álló adóztatás biztosítása érdekében adóközösségi rendszer alakul ki. Ez 1'973- ban már az egész országban megvalósul. A miskolci kereskedők már az idén is így adóznak. Mit jelent ez? Közgyűlésen megválasztják az adókivető és a felszólalt! - lási bizottság tagjait, akik aztán a bevallások alapján kivetik — elsőtökön — az adót. Mindez. csökkenti az adóhatóság ' adminisztratív munkáját; több idő jut az ellenőrzésre, ugyanakkor az adót a tagok jövedelmi viszonyait, a szakmát legjobban ismerők vetik ki. tehát arányosabb adóterhek alakulhatnak ki. Nyitray Péter — BNV ’72 néven május 19. és 29. között rendezik az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Drop- pa Gusztáv, a HUNGEXPO vezérigazgatója. Az eddigi előkészítő munka eredményei és a beérkezett árulisták szerint vállalataink arra törekednek, hogy a vásárt mindenekelőtt az export fokozására, az export szerkezetének megváltoztatására használják fel. Nagyrészt olyan korszerű cikkeket igyekeznek bemutatni, amelyek a külföldiekkel verseny- képesek, s az átlagosnál gazdaságosabban gyárthatók, exportálhatok. A vásárt szakmai tájékoztatókkal, tanácskozásokkal, gyakorlati bemutatókkal, tapasztalat- cserék szervezésével kapcsolják össze, s a HUNGEXPO ehhez megadja a legmesz- szebbmenő technikai segítsé. ° ‘ / A külföldi kiállítók anyaga szorosan kapcsolódik a magyar népgazdasági programokhoz, ami arra utal, hogy a világ minden részén figyelemmel kísérik a magyar gazdasági élet alakulását, annak szükségleteit, s ennek alapján állítják össze exportajánlataikat Ma, a szakmabeliek ismerik csak a műanyagok egyre szélesedő családjait és azokat a területeket is, amelyekre ezek felhasználhatók. De talán az egyszerű szemlélő sem lepődik meg. ha ablakkeretet, autókarosszériát. fénytesteket, vagy motoralkatrészeket lát műanyagból. Hiszen tetszés szerint készíthetők a szükségleli eszközök és tárgyak a különféle alapanyagokból és a tömegméretű' gyártás megvalósításának is legfeljebb gazdaságossági akadályai vannak. Éppen ezért a műanyaggyáraknak egyik legnagyobb gondjuk a különféle profilcsaládok kialakítása. Változik a piac és az igényeihez igazodva kell egy-egy szerszámcserével az új termék gyártásának tömegméretű előállítását megvalósítani. Erről beszélgettünk Glódi Andrással, a Miskolci Műanyaggyár igazgatójával. — A szakmában igen gyorsan keli gondolkodni — mondta Glódi elvtárs. — Mi önálló kutatórészleget hoztunk létre a gyártmányfejlesztésre és ehhez használtuk fel az előtte elvégzett piackutatás tapasztalatait. A műszaki fejlesztéssel elértük, hogy egyrészt a nehéz fizikai munkát megkönnyítettük, másrészt a hőre keményedé műanyagok részlegében a bakelit-üzemben is fokozni tudjuk a termelési. Az üzem „slágere” jelenleg a hőre lágyuló műanyagok családjában a fénytestek plexiburáinak elkészítése. amelyeket nagyrészt külföldre szállítanak. A műanyaggyárban az elmúlt évekhez viszonyítva a termelés fokozottabb növekedésére számítanak. Ügy az alapanyaggyártó vállalatok, mint a piaci kereslet lehetővé tették, hogy ez évben nem kell „alátervezniük” és a gépek teljes kihasználásával dolgozhatnak. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan, megfelelő rendelésekkel a tarsolyukban kezdhettek az évi terv' -teljesítéséhez és az elkövetkező időszakban nem kell majd az I. negyedévi hátrányt ledolgozniuk. H. G. A BNV-re pedig 34 ország kiállítói jelentkeztek. Részt vesz többi között az a nyolc szocialista ország, amely már hagyományosán minden évben eljön a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Hosszabb szünet után ismét bejelentette részvételét a Kínai Nép- köztársaság is, jelezve, hogy fogyasztási cikkeket, textil- és gépipari termékeket kíván bemutatni. Ugyancsak többéves szünet után vesz részt a Koreai Népi Dean okra lu kus Köztársaság is. A nem szocialista országaié közül eddig húsz jelezte hivatalos részvételét. A 20 nem szocialista országon kívül egyéni kiállítók jelentkeztek Lichtensteánből, Norvégiából, Spanyolországból és Svájcból. A jelentkezési lista még nem végleges, további országok. illetve egyéni kiállítók jelentkezése várható. KÖZŰM, magánosok, figyelem! Jó minőségű száraz kavicsot és kicgelt meddősalakot saját gépkocsivá! és vagonos teteiben, megrendelés alapián azonnal szállítunk, SÖDER 30 Ft/köbm. plusz fuvar- és rakodási költség. SALAK 15 Ft/köbm. plusz fuvar- és rakodási költség. Alkotmány Mg. Tsz. Edclcny Adómorál BNV ’72
