Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
1972. jan. 19., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Óss/hu.71’ban n néví;imiasáni veik itűzésekkcl Év elején a vállalatoknál műszaki konferenciákon, majd termelési tanácskozásokon vitatják meg a gazdálkodás eredményeit. Összefoglalják az előző esztendőben szerzett tapasztalatokat, s a vezetés is. a kollektíva is egész sor fontos következtetésre jut.' Ézek birtokában pontosabban meg tudják határozni a következő időszak célkitűzéseit, nagyobb biztonsággal meg tudják jelölni a célok elérésének útját is. A minap a December 4. Drótművek műszaki konferenciája vállalkozott a negyedik ötéves terv első esztendejében végzett munka kritikus elemzésére és a további feladatok megvitatására. A vállalat vezetőinek beszámolója jogosan ütött meg bizakodó hangot, hiszen 3 971-ben a drótgyár nem- , csak teljesítette, hanem ala- •posan túl is szárnyalta eredeti célkitűzéseit. Bebizonyosodott, hogy a December 4. Drótművek helyesen döntött, amikor a fejlődés intenzív útját választotta. s elsősorban a belső tartalékok, a rejtett lehetőségek feltárására építette tervét. Érdemes néhány jellemző számadatot is idézni: 1971- ben a drófegyárban 630 millió forintnyi értéket termeltek. A dolgozók létszáma a korábbival azonos szinten maradj és a termelés 9,5 százalékkal növekedett. A vállalat eleget tett export kötelezettségeinek. Sőt, megértve a kohó- és gépipari miniszternek a fizetési mérleg javításával kapcsolatos felhívását, a drótgyár az eredeti tervhez képest 10 százalékkal növelte exportját mind a tőkés, .mind a szocialista piacon. A tőkés országokba 1,3| millió dollárért, a szocialista országokba 2,5 millió rubeiért szállított különféle termetteket a vállalat. Nagyobb nyereség Nem növekedett; a létszám, és állóeszközeinek számottevő gyarapítására sem törekedett a drótgyár az elmúlt esztendőben. A kilenc 6s fé] százalékos termelésiéit utas tehát teljes egészében a nagyobb termelékenység eredménye volt. A hatékonyság fokozódott, hiszen javult ai gépek, berendezések kihasználtsága, s csökkenteni tudta a vállalat a termelés költségeit, amiben, főleg az átgondolt készletgazdálkodás,*a fokozott takarékosság és a munka jobb megszervezése játszott fontos szerepet. . A növekvő termelés és a csökkenő önköltség együttes eredménye a korábbinál lényegesen nagyobb nyereség. A drótgyárban 1971-ben 6 százalékkal növekedett a dolgozók átlagkeresete. És egy ilyen arányú bérfejlesztés után még körülbelül két hétnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetésére lesz lehetőség. Ez pedig azt jelenti, hogy a „hatékonysági mutató” elbírta a jelentős arányú bérfejlesztést. Igen, elbírta. Hiszen az előzetes adatok szerint a drótgyár nyeresége 17—13 százalékkal lett nagyobb a tervezettnél. örömmel nyugtázhatta a műszáki konferencia azt is, hogy a gazdálkodás eredményességének fokozására való törekvés közben nagy figyelmet fordított a vállalat a dolgozók egészségének, testi épségének megóvására is. Az üzemi balesetek száma 17 j százalékkal volt alacsonyabb, ! mint egy évvel korábban. A tapasztalatok a hasznosítana A drótgyári műszaki kon- I ferencia részvevői már az j idei terv szemszögéből tették I mérlegre az elmúlt évi gazdálkodási tapasztalatokat. Számos hozzászóló, mutatott rá: bőven van tennivaló, akadnak még tartalékok a vállalatnál. Az idén mégsok- kal inkább az intenzív fejlesztésre kell törekednie a vállalatnak, hiszen a fejlesztési alap keretei, nem bővíthetők. A rendelkezésre álló 120 millió forintból úgy kell gazdálkodni, hogy a legkisebb befektetés is a legnagyobb eredményt hozza. Csak így kerülhetnek teljesen Összhangba a December 4. Drótmüvek törekvései a pártós kormányhatározatokban is megjelölt népgazdasági célki-, tűzésekkel. A vállalat gazdasági vezetői a párt- és szakszervezeti szervekkel egyetértésben alakították ki a fejlesztés koncepcióit. A közös álláspont alapján a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket felhasználva, az egész kollektíva bevonásával felülvizsgálják a drótgyár állóeszközeit, megvizsgálják, .mely gépeket, berendezéseiét lehet kis befektetéssel I termelékenyebbé tenni. Közösen !:É SttÉi® A kemény, száraz hideg nem kedvezett az őszi vetéseknek. Szinte bizonyos, hogy kifagyás is lesz, de a növényzet mindenütt meggyengül, megsínyli a hideget. Különösen fontos most a téli műtrágyázás, hogy a növényállomány a legenyhébb olvadáskor azonnal tápanyaghoz jusson és erősödhessen. A mezőny árádi Új Élet Termelőszövetkezetben — a hideg, fagyos idő ellenére is — elkezdték a téli műtrágyaszórást. Két MTZ-traktor két műtrágyaszóró géppel dolgozik. Bizony, nem köny- nyű most a traktorosok dolga. Bundába öltözve vezetik a gépeket. Forró teát is visznek magukkal — belső melegítőnek. A mezőnyárádi határban összesen 430 hold' az őszi vetés. Ennek felére — éppen az utóbbi hideg napokban — már kiszórták a műtrágyát, karbamtdot is. Nem haragszanak a hidegre, mert a keményre fagyott földön könnyen dolgozhatnak a gépek. A tsz 15 holdon dohányt is termelt. A termés csomózását az asszonyok és a lányok tegnap fejezték be. Most készülnek, hogy a következő napokban megmetszik a szőlőt és a gyümölcsfákat, , Elkezdték a teli műtrágyaszórást a bükkábrányi . Béke Termelőszövetkezetben i is. A héten kezdődő termelési tanácskozásokon ismét a kollektíva támogatását kérik a párt- és szakszervezeti szervek, valamint a gazdasági vezetők. Mert sok még a tartalék a munka szervezettségében, a munkaidő, a gépek kihasználtságában. És szüfc- ség is lesz erre a tartalékra. A vállalat idei nyereségterve: 60,5 millió forint. De az anyagárak emelkedése ennék egy részét máris veszélyezteti. Hogy ezt a veszteséget pótolni tudják, tovább kell javítani az ólő és a holt munkával való gazdálkodást, S az erre való törekvés összhangban áll a népgazdaság célkitűzéseivel. Flanelt Tibor A lakóépületek karbantartása és felújítása A la Sió épült1 toli tartása és felújítása nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban is igen nagy feladatok elé állítja az üzemeltetőket és az építőipart, E fontos tevékenység problémáit az elmúlt évben hazánkban csaknem hatszáz szakember vitatta meg. Megállapítható, hogy a lakóterületek felújítása a városokban már a 111. ötéves terv végén és különösen a IV. ötéves terv időszakában a városrendezési törekvések előterében állt és áll. Ennek két alapvető oka van. Az egyik az, hogy a mennyiségi lakáshiány viszonylag rövid időn belül lényegében megszűnik, s ezután már a minőségi lakáshiány megszüntetése lesz majd a' feladat. Sor kerülhet tehát a korszerűtlen, rosszul felszerelt lakások felszámolására, újakkal való felcserélésekre. A másik alapvető ok. hogy az épület- felújítások üteme nem tud lépést tartani az épületek avulásával, romlásukkal. Ha továbbra is a legrosszabb állapotban levő épületeket . újítják fel. nem marad lehetőség az értékesebb épületek megóvására. Persze, nem megoldás az sem, ha a megtartandó épületeket rendbehozzuk, a többit pedig hagyjuk tönkremenni, amíg csak bontásra nem kerülnek. A ma embere mind meny- nyiségi, mind minőségi szempontból többet vár a környezetétől, mint a korábbi századoké; Így bizonyos esetekben ellentmondás alakul ki az életforma és a meglevő műszaki-gazdasági keretek között. Azj, elleníinoiulások feloldására elvileg többféle lehetőség kínálkozik. Az egyik — ma már elfogadott — módszer, a teljesen elavult városrészek, lebontása és újjáépítése. A viszonylag jobb állapotba-,! levő, értékesebb épületeket is tartal- mazó lakónegyedek esetében azonban a lakónegyed felújítása a járható út. En- ; nek során biztosítani kell. hogy a lakosság korszerű, komfortos lakásokhoz jusson. Gondoskodni kell az ellátási hálózatról, a parkoló helyekről. garázsokról és nem utolsósorban arról, hogy maradjon elegendő szabadtérit- I let a gyermekjátszóterek, pihenőhelyek céljára. Az elmúlt években a lakásfejlesztés üteme jelentős mértékben felgyorsult, s ennek következménye, hogy az ingatlankezelő ' szervezetek egyre több lakás kezelőjévé váltak. Ismeretes, hogy a 11. világháború előtt é.s a károk helyreállításának időszakában az épületállomány műszaki állagának biztosítása elmaradt a követelményektől. Ezeknek az elmaradásoknak a felszámolása mindeddig nem volt lehetséges. ■ Az új lakásügyi rendelkezések igen nagy kötelezettséget rónak az ingatlankezelő szervezetekre. A házkezelés körébe utalt műszaki feladatok előkészítése, végrehajtása és lebonyolítása ivalamennyi területen egyre nagyobb szaktudást igényel. Nehezíti a munkát, hogy a felújítások és karbantartások lakott épületeket érintenek. Az ingatlankezelő vállalatoknál a hosszabb távú műszaki fejlesztés érdekében az elmúlt időszakban jelentős intézkedések születtek. A korszerűbb technológiák alkalmazása egységesebbé tette a fenntartási munkák szervezését. Továbbra is igen fontos lenne azonban, hogy lehetővé váljon a kezdeti hibák gyors elhárítása, a megelőzés fokozottabb érvényesítése. Ehhez a tervszerű megelőző karbantartás ipari tapasztalatait is célszerű felhasználni. A lakásállomány mintegy 50 százalékát 25 éve nem újították fel és a műszaki- gazdasági számítások azt mutatják, hogy a felújítási, karbantartási elmaradás megszüntetésére mintegy 15 —20 évre van szükség, ha az évről évre növekvő lakásállományt is figyelembe vesz- szük. Tény, hogy a szanálások célszerű megválasztása, az építés iparosításának ki- terjesztése, a felújítási és karbantartási munkálatok jobb szervezése hatékonyabbá tenné a feladat végrehajtását. Az' elvégzendő feladatok mennyiségét és összetételét egyre inkább befolyásolja a lakások. lakóépületek es lakótelepek korszerűsítése. Ilyen feladatok végrehajtására hazánkban eddig elsősorban a fűtési és közműhálózat fejlesztésével kapcsolatban került sor. Továbbiakban ezenkívül a lakások ..funkcionális korszerűsítését” is el kellene végezni. Az új lakásügyi rendelkezések erre számos lehetőséget teremtettek. biztosítva a sok irányú érdekeltséget is. Miskttlroii és a meßye iTSlbHUiFUU városaiban, szakosított és úgynevezett vegyes profilú városgazdasági szervezetek látják el az ingatlankezelés feladatait. Részben maguk végzik el a felújítási . és karbantartást munkákat, részben építőipari rónaiatokkal végeztetik el azokat. Természetesen az építőipari kapacitáshiány hatása itt is érződik. Az államilag kezelt épületvagyon értéke több mint 2,5 milliárd forint. A miskolci épületek üzemeltetési költsége évente eléri az 50 millió forintot. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat az elmúlt évben jelentős fejlődése ellenére sem tudott mindenben eleget tenni kötelezettségeinek. Lehetőségeit az országszerte tapasztaltakhoz hasonló problémák határolták be. A bevezetőben említett tanácskozás sok irányú segítséget adott a megoldás kereséséhez. Az egyik legfontosabb feladat, a megfelelő javító. és szervizhálózat kiépítése, olyan decentralizált egységekkel, amelyek lehetővé teszik a kisebb hibák megelőzését, elhárításukat. összességében pedig a lakóépületek eddiginél jobb karbantartása, felújítása kizárólag nagyobb fokú szervezettséggel, a bérlők és a házkezelő szervezetek közötti jobb kapcsolattal, s az ingatlankezelő vállalatok személyi és műszála feltételeinek javításával valósítható meg. ifj, Horváth Béla Kisbarányok Ináncson Az ináncsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a hónap végén készülnek 4/ épiMS El^zim Foto: La ezó József megtartani a zárszámadást. Év közben 40 forint előleget fizettek minden munkaegységre, s hozzák a várt eredményt, de sokkal jobb is lehetne a zárszámadás, többet tartalékolhatnának, csakhogy az encsi TÖVÁLL csődje a tsz-t is érinti. A ' ,,kisiklott” társulás tagjainak sajnos most jócskán kell fizetniük. Ez bizony nem a legjobb hangulatot szüli, de a téli munkákat így is rendjén, nagy szorgalommal végzik. A magtárakban tíz vagon jó minőségű vetőmag-árpát zsákolnak és fémzárolnak. A határban nem maradt télire munka, de az állattenyészetben annál több ilyenkor a teendő. A tbc-mentes szarvasmarha-tenyészetben minden biztosítva van a jó átteleléshez. A kis juhászat is valóságos vagyonnal fizeti meg a jó gondozást. A 240 anyajuh most a leghidegebb napokban kerket meg az ellést. A kisbárá- nyok nagyon szépek, s remélik, hogy legtöbbjüket -*ü forint feletti kilónkénti áron húsvéti tejesbárányként, exportcélokra tudják értékesíteni. ® - jj|| 2 dfÓty 3F
