Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

1971. dec. T2., vasárnap 9 M msgmm ős vagyonunk wédle/me Az óvóhelyekről Napjaink történelme is bizonyítja, hogy vannak a földön agresszív rendszerek, kormányok és katonai szövetségek, amelyek minden különösebb ok nélkül is rátámadnak a bé- keszerető országok népeire. S ha valamely ország népét vá­ratlanul, felkészületlenül éri a támadás, bizony, súlyos vesz­teségeket kell elszenvednie. Ezért különösen fontos a polgári védelem, a lakosság kiképzése és felkészítése egy esetleges' ellenséges támadás esetére. Minthogy korszakunkban legveszedelmesebbek az atom- és hidrogénfegyverek, alap­vetően fontos tudni, hogyan is viselkedjen a lakosság csa­pós esetén, hogyan védje ön­magát — életét, testi épségét •— és vagyonát. Természete­sen, ez a témakör számos is­meretet ölel fel, azoic részle­tes elsajátítására főleg a la­kosság kiképzése során kerül sor. Beszéljünk most mégis néhány alapvetően fontos kérdésről és tennivalóról, íme, az egyik legfontosabb kérdés: atom- és hidrogén- fegyverekkel indított 'táma­dás «setén milyen létesítmé­nyek — óvóhelyek — alkal­masak az emberi élet védel­mére? Az ilyen létesítményeket — óvóhelyeket — védőképessé­gük szerint öt kategóriába •orojjuk. E kategóriába tartoznak WDok a létesítmények, ame­lyek abszolút biztos védelmet nyújtanak. Minden szükséges eszközzel és anyaggal fel vannak szerelve, el vannak látva. Az ilyen létesítmény a nukleáris robbanás (csapás! minden hatásától megvédi az embert és a benne levő be­rendezéseket, eszközöket, anyagokat. A benne tárolt készletek (ivóvíz, élelmiszer, gyógyszer, energia és a hasz­nálati eszközök) együtt hosz- aaú időre is elegendőek. Az ilyen objektumok hosszú ide­jű elzárkózás esetén is üzem­képesek és üzembiztosak. Az ilyen objektumok mélyen a föld felszíne alatt vannak. A 2. kategóriába tartozó objektumok — óvóhelyek — is teljes védelmet nyújtanak, de felszereltségük csak rövi­debb időre biztosítja a védett elhelyezést. Ezek is mélyen a föld felszíne alatt vannak. A 3. kategóriába tartozó objektumok — óvóhelyek — nem aitombizto6ak. A robba­nás centrumában (1000 méte­res körzet) nem nyújtanak biztonságos védelmet. Felsze­reltségük ugyan azonos a 2. kategóriába tartozó objek­tumokéval, de ezek nincsenek mélyen a föld felszíne alatt, sőt, részben a föld felszíne fölött is elhelyezkedhetnek. A 4. kategóriába tartozó objektumok — óvóhelyek — íó jellemzője, hogy minden esetben talajfelszín alatt vannak, és hermetikusan zár­hatók. Ezek elsősorban na­gyobb pincék, bányavágatok és épített óvóhelyek. Töme­gek befogadására és védel­mére is alkalmasak. Nagyobb városokban és településeken énekből sok van. Igen fontos, hogy nyílásaik szakszerűen zárva legyenek. Nyílászáró szerkezeteik gázzsilipes meg­oldásúak. Szűrő-szellőző be- reíKksaéssel is fel vannak sze­relve. Léglökések — detona- tfv hatások — ellen a rob­banás centrumán kívül vi­szonylag jól védenek. Az 5. kategóriába tartozó óvóhelyek — objektumok — csak ® robbanás centrumán kívül nyújtanak védelmet a radioaktív kiszóródós ellen. Fontos követelmény, hogy az ilyen óvóhelyeket a védeke­zők a riasztás után műsza­kilag is azonnal tegyék al­kalmassá a védelemre. Ezek túlnyomórészt bérházak pin­céi, vagy más, előre elkészí­tett, föld alatti építmények. Az ajtók, ablakok és más nyílások műszaki elzárása el­sődlegesen fontos. Mivel ezek a legáltalánosabb és a leg­gyorsabban igénybe vehető életvédelmi létesítmények, szükséges, hogy az illetékes polgári védelmi hatóságok és szakszolgálattok jól készítsék elő megközelítésüket is. Kategórián kívül vannak még a szükségóvóheiyek és az árokóvóhelyek. Ezek ren­deltetése, hogy a veszélyez­tetett övezeteken kívül is vé­delmet nyújtsanak a radio­aktiv kiszóródások ellen. Fő követelmény, hogy fedve le­gyenek. Fontos jellemzője az ilyen óvóhelynek, hogy az atomcsapások bekövetkezte után is gyorsan elkészíthető. Gödröt, vagy árkot kell ásni, azt szalmás«!, gyékénnyé!, desriksávei, vagy más anyag­gal be kell fedni, hogy a ra­dioaktív anyagok (hamu, por stb.) ne közvetlenül az em­berre huHjraak. A fentebb leírtakból is magáBwpAbaúá, bogy az «töm­és. liMiOgSaftostiiridat mért csapások hatásai eilen is le­het védekezni, ha az ember időben felkészül. Elsősorban is megtanulja a legfontosabb önvédebni és vagyonvédelmi, vnfamtat a mentő és mente ártő polgári aSddnn ismere­teket. fejek birtokában köny- nyebb — még a legkritíku- sabb helyzetekben is — vé­dekezni és védekező eszközö­ket, helyeket létesíteni. ra Mit vigyünk magunkkal? AZ EMBEREK, ha már a háborúról, támadásról, stmnv- és hidrogénfegyverekkél vég­rehajtott csapásolcról, vagy általában a polgári védelem alapfogalmairól beszélgetnek, esetleg előadást hallanak, '•agy filmet, televízióműsort néznek — azonnal ezt kérde­zik: melyek az ember leg­fontosabb szükségletei az óvóhelyeken, ha riasztás tör­ténik, ha az ellenség csapása várható? Más szavakkal: mit vigyünk magunkkal az óvó­helyekre, ha riasztás törté­nik? Támadás, alomcsapás ese­tén legfontosabb — és min­dig elsődleges az élet védet­nie, a csapás túlélése. Ezért különösen fontos az öntuda­tos, fegyelmezett viselkedés olyan vonatkozásban is, hogy az óvóhelyekre csak a leg­szükségesebb élelmiszereket, gyógyszereket, tárgyakat vi­gyük magunkkal, hiszen mindenkinek fontos az élete, néhány család nem töltheti nieg az óvóhelyet a maga készleteivel. A.. kérdésre, hogy mit vi­gyünk magunkkal az óvó­helyre. röviden ez a válasz: mindazokból az élelmi szerek­ből és életfenntartó eszkö­zökből a legszükségesebb •fcehnyiséget, amelyek a bé­ke időszakáibain is alapvetően fontosak az embernek. ELSŐSORBAN is ivóvizet, élelmiszereiket, ruházati tár­gyakat és a lehetőségek sze­rint gyógyszereket Fontos azonban, hogy mind az ivó­víz, mind az élelmiszerek, de a ruházati tárgyak és a gyógyszerek is menteséle le­gyenek a sugánszennyeződés- től. Es az is ugyanilyen fon­tos, hogy ott se legyen sugár- szennyeződés, ahol ezek tá­rolása és felhasználása tör­ténik. Arra is ügyelni kell, hogy a fogyasztás alkalmával használt eszközök (kés, villa, kanál, konzervbontó stb.) szintén tiszták legyenek, az­az: ne legyenek sugáirszeny- nyezettek. Az óvóhelyekre csak néhány napra elegendő élelmiszert kell és szabad vinni. Ezeket úgy leéli össze­válogatni — egységcsoma­gokba ikészíteni —, hogy mi­nél kisebb súlyúak legyenek, de nagy tápértékét képvisel­jenek és csomagolásuk jó védölcépességű legyen a su­gárszennyeződés ellen is. Fontos tehát a légmentes cso­magolás. Az élelmiszerek kö­ziül legajánlatosabb a tej- konzerv (cukor nélkül), a cukor, de külön üvegben, vagy zárt dobozban, étolaj üvegben, különböző konzer- vek, bab, borsó, keksz, szá­raz tészta és a csokoládé. Tenmásaetesen víz is. lehető­leg aárt irveíróen, tehát: ás­ványvíz ti legcélszerűbb. Ki­telepítés esetén nagyobb, 10—15 napra elegendő cso­mag is készíthető. Fontos i azonban tudni, hogy a bekö­vetkezett csapás után a ha­tóságok, polgári védelmi ala­kulatok és szakszolgálatok, ra lammt a rendfenntartó alakulatok a kitelepített, vagy az óvóhelyeken levő la­kosság ellátásáról központi készletekből a lehető legrövi­debb időn belül gondoskod­nak. Az esetleges pánik már csak ezért is felesleges. A műanyag, üveg, lemez, bádog stb. csomagolás azért is fontos, mert ezekről leg­könnyebb eltávolítani az esetleges sugáirszennyezödésl. Ezek egyszerű, de erős tör­léssel vagy mosással is tisz­títhatok és tartalmuk azon­nal fogyasztható. HA A FENTIEK a szüksé­ges mennyiségben — nem túlzott adagokban — meg­vannak és az önmagukat védő emberek polgári védel­mi felkészültsége megfelelő — az élet megmentése, a katasztrófa túlélése biztosít­ható. Egy igazgató, mint törzsparancsnok A íl-iov ‘bari varosban, Miskolcon jó­formán mindenki tudja, mit jelent ez a furcsa szó: VIME- LUX. Egy vállalat: neve, márkája is. A VIMELUX el­nevezés mögött a Miskolci Finommechanikai Vállalatot találjuk. A vállalat feladata: ezernyi szolgálatot végezni a lakosságnak. Igazgatóját, Hrabár Sándort sokan isme­rik. És nem is csak, mint igazgatót. Bár igazgatóként is népszerű ember. Ám, alig­ha túlzás így fogalmazni: Hrabár Sándort sokkal töb­ben ismerték meg a polgári védelmi szolgálat során, mint vállalati igazgatóként Igaz, csak 1967. január elseje óta igazgató. A polgári védelem­ben viszont már egy évtizet de dolgozik. Második éve ő a vegyi védelmi szakszói gá­lát törzsparancsnoka. Egyéb­ként gépészmérnök és köz­gazdász. Nem vegyész. A szakszolgálat törzsének ve­zetéséhez szükséges szakmai ismereteket parancsnoki to­vábbképzéseken és szabad idejében szakkönyvekből, fo­lyóiratokból sajátította el. Érti feladatát. Ráadásul ki­váló szervező, igazi irányító egyéniség. Tapasztalata is bő­ségesem ram — szinte az élet minden területén. Egyébként — ahogy <5 mondja — zugiéi fiú. Buda­pestem született 1933-ban. Zuglóban, az öv utcában la­kott. Az Óbudai Textilfestő Gyárban dolgozott, mint la­katos. Dolgozóik: goTHiázkHíiá­ban. tanult, majd szakérettsé­givel került a miskolci Ne­hézipari Műszáki Egyetemre. Akkor lett miskolci, 1952-ben, s azóta itt él, szereti és szol­gálja a várost, jobban, mint sok helyi szülött. — Igém, szeretem ezt a vá­róét — mondta meghatódva —, s ennek több oka, mond­hatnám: lelki forrása van. Apám, anyám korán meg­halt. Ügy éltem és dolgoz­tam, majd tanultam, hogy senkihez sem tartoztam rér- ségTleg. Tréfásan azt «detam mondani, hogy nekem még keresztanyám asm vsK. A csatádat őkutamíben etóasör itt, MMooíoob «mertem wg amikor megnősültem. Ez 1956-ban történt. Tanulmá­nyaimat is meg kellett sza­kítanom a család miatt, de nem bántam meg. Ami let­Állataink mentesítése JCtees»é&ai tétaműárn —aton seen Mos frwtortaf a Wbk pasastkó ttegymaric bstáaa* áltol eagcsmyigaeftt áltatok: mentesítése. E&eci beü-ül is eösődieges a ©u- RáiTOembestitoés. Ete elsősotfoan a köaség-etk latottnafk íeftatetei atom csapás után. Tudni kell, hogy többféle szetraiyeagőcléc* követikieahet be. Ha a*/, éltet belülről — tehát gyom­rában, «érdedében vtagy o-Wartá­A pcOflinn. védetem Aniirimftági­aitéiéPB i* «elkészültek* iüefcr« csapás csaton nvegsserveaáfc és biztoeáíjéfc. Veennak spedáHs ál- latm-arpbesítő állomások és he­lyek. KüiTötndeges mentesítő álflo- mások is vtaranak, ahol minden éűö és holt anyag mentesíthető. Ábránkon egy állatmentesitő állomás elvi vázlatát mutatjuk be, énekeltetve a tótevsttmeny ban n szervezetében — szennye­ződik, feltétlenül szükséges ál­latorvosnak megmutatni, s az állatorvos intézkedése szerint el­járni. Ha azonban a szennyező­dés az állat testének külső fe­lületére tapad, a mentesítés ál­latorvos nőidéül is megoldható. A mentesítéskor ügyeim kell rá, hogy a mentesítő személyek fokozott mértékben vannak ki­téve a szennyeződés veszélyé­nek. Tehát elsősorban a mente­sítő embert kell védeni megfele­lő öltözékkel, vagy más, hely­ben készített védőruházattal t- köténnyel, csizmával, kesztyű­vel, maszkkal stb. — ellátná. Az állatok mentesítésének legegy­szerűbb módja, ha a test külső felületét langyos, szappanos vízzel lemossák. A lemosás nye­les kefével történik, úgy, hogy a dörzsölés ne sértse az állat bőrét. Az elfolyó szennyvizet külön erre a célra szolgáló gö­dörbe kell elvezetni, hogy to­vább ne szennyezzen. Ha az állat szőrzete nem teszi lehetővé a hatásos lemosást (például: birka esetében), a testfelületet borító szőrzetei (gyapjút) nyírással el kell ta­x'öli tani. és meg kell semmisíte­ni vegyileg vagy égetéssel. beosztását, rendszerét és a ben­ne végzendő mentesítési folya­matot — elsősorban a sorrendi­ségre ügyelve. Az ábra alatt számokkal és szöveggel magya­rázzuk az áLlaömentesítő állo­más elvi rajzát. 1. Sérült áltatok gyűjtőbe­lye, 2. 11. Vegyisugár-eilenőrzö pontok, 3. Nem szennyeződött állatok gyűjtőhelye, •i. Mentesítésre váró állatok gyűjtőhelye, 5., 6., 7., 8. Mentesítő helyek — helyiségek. í). és 10. Tusolok, kefélők. 12. és 13. Mentesítő gépkocsik, M. Mentesített állatok gyűjtő­helye, 15. Kényszer vágó hely, 16. Bmésztőgödör, 17. Személyi állomány (embe­rek) mentesítő helye, ír. Anyagmentesítő hely, \9. Személyi állomány pihenő­helye. lem igazi miskolci, hogy csa­ládom által meggyökereztem a városban. Két év megszakítás után, 1961-ben fejezte be tanulmá­nyait. E két év során a mai VIMELUX égtük elődjénél, a Vegyesipari Vállalatnál dol­gozott, mint gyártáséiőkécszí- fcő, majd mint gyártáselőké­szítési csoportvezető. Tanul­mányai befejezése után ter­melési osztályvezetőnek ne­vezték ki. 1964-ben Miskolc város Tanácsának főmérnöke lett. 1967 óta igazgató ... A polgári 2£S már mérnökként kezdte el. Különböző tanfolyamokat végzett, és törődött a polgá­ri védelmi oktatással, kikép­zéssel a vállalatnál is. 1964- oen a személy- és anyagmen- besítő szolgálat törzsparancs­noka lett. Akitor kezdték .gazán megismerni, mint pol­gári védelmi harcost. És 1970- ben került, a vegyi védelmi szakszolgálat törzsének élére. Ezenkívül parancsnoka a sa­ját vállalatánál, a VTME- LUX-nál levő önvédelmi al­egységnek is. A vállalatnál egyébként 50 polgári védelmi aktíva van. De mint a ve­gyi védelmi szakszolgálat törasparancsnoka, szükség esetén több ezer embert irá­nyít. Nemrég, például, az egyik nagyszabású gyakorlat során együtt kellett működni más városok vegyi védelmi egy­ségeivel és törzseivel. A fél- tételezés szerint Miskolcot atomcsapás érte, és más vá­rosoktól kellett segítséget kérni, hogy a személyek, anyagok, élelmiszerek, jár­művek, vizek, területek stb. vegyi mentesítését elvégez­nék. A gyakorist során ezt a Jtdsagrasar jaondor sjjervezte és irányította. Iga­zán kiválóan. Kiváló volt a többi szakszolgálattal való együttműködés is. A VIMELUX-nál 900 em­ber dolgozik. A vállalat na­gyon dinamikusan fejlődik, öt év alatt megháromszoroz­ták a vállalati termelési ér­téket.. 1971-ben 75 millió fo­rint körül alakul a vállalat termelési értéke, és 1975-ig elérik a 100 milliós termelési értéket. Elsősorban szolgál­tatásokkal. Nem könnyű ilyen vállalatnál igazgatónak lenni. Rengeteg a munka, az elfoglaltság. Hrabár Sándor­nak mégis jut ideje a polgári védelmi szolgálatra. Hogyan? — Ügy, hogy megértettem a polgári védelmi szolgáját fontosságát és jelentőségét — mondotta. — Vállalati mun­kámat úgy osztom be, vagy úgy osztom meg beoszlotta- immal, hogy mindig a szük­séglet szerint tehessek eleget a polgári védelmi szolgálat­nak. — Sok a munka? — Elég sok, mert a nagy­üzemi vegyi védelmi szak­szolgálati alakulatok kikép­zését is a mi törzsünk irá­nyítja. És minden nagyüzemi alakulattal szoros a kapcso­latunk. Néha bizony, éjszaka is menni kell... ..At/ regényt lehetne ír- ni Hrabár Sándor életéről. Hogyan lett a zug­lói-óbudai munkásfiúból mér­nök. szakmérnök, főmérnök, majd vállalati igazgató. De a mi országunkban az ilyen már megszokott életút, sok öntudatos munkásember élet­útja. Hrabár Sándor IS éves kora óta párttag. Vállalata, amelyet irányit, nyolc év óta kiváló szinten teljesíti felada­tait. Többször elnyerte a Ki­váló vállalat címet is Talán nem véletlen, hogy Hrabár Sándor igazgató kiválóan tel­jesíti polgári védelmi felada­tait is. immár tizedik eszten­deje.

Next

/
Thumbnails
Contents