Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

MW. dec. 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 t Tízéves a térítésmentes véradómozgalom Tizedik évéhez érkezett a magyar térítésmentes vér­adómozgalom. A Magyar Vö­röskereszt Borsod megyei vezetősége és a megyei vér­ellátó szolgálat ünnepségei rendezek ez alkalomból teg­nap, december 8~án a megyei tanács dísztermében. Dr. Pin­tér László, a megyei Vörös- kereszt elnöke köszöntötte az ünnepségen megjelent vendégeket, köztük Varga Gábornét, az országgyűlés alelnökét, a megyei lanács elnökhelyettesét. dr. soóky László orvos ezredest, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkár­helyettesét, valamint Borsod megye legkiválóbb véradóit és véradó szervezőit. Ünnepi beszédet Varga Gá- borné mondott. Az emberi­ség technikai csodáiról, a tu­domány, a technika fejlődé­séről szólt bevezetőben. Az ember ma sem tudja előál­lítani a vért, noha meghatá­rozta alkotó elemeit, tulaj­donságát. A vért ma is ugyanolyan csodálat övezi, mint évezredekkel ezelőtt. A véradók vérüket adják em- bertársaikért, tehát a társa­dalom megbecsülését érdem­lik valamennyien. E nagy jelentőségű mozga­lom évről évre erősödik. Mind többen jelennek meg az önkéntes véradásokon. Borsod megyében az elmúlt 10 év alatt közel 80 ezer li­ter vért gyűjtöttek össze, majdnem annyit, mint a Há­mori tó vize. Dr. Soóky László orvos ez­redes, a Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége üdvöz­letét tolmácsolta Borsod me­gye véradóinak, véradó szer­vezőinek. A véradást az em­beriség együvé tartozása leg­szebb példájának nevezte, s a magyar véradó mozgalom nemzetközi elismeréséről be­szélt. Ezt követően kitünteté­seket. adott át. „Kiváló véradó szervező” kitüntetést három aktíva ka­pott. A „Kiváló véradó” ki­tüntetés arany fokozatát he­ten. ezüst fokozatát hárman érdemelték ki. A Szentpéteri kapui kórház koraszülött osztályának dolgozói kiváló véradó tevékenységükért ser­leget kaptak. Az ünneoség további ré­szében a Miskolci Nemzeti Színház művészei .és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola hallgatói műsorral ajándékozták meg megyénk véradóit, véradó szervezőit. Karszík utalás a Blikkben A Magyar Hidrológiai Társaság Borsod megyei cso­portja dr. Juhász András kandidátus vezetésevei a kö­vetkező években erdekes ku­tatómunkát végez a Bükk hegységben. Miskolc város egészséges ivóvízellátásának nagyobb részét karsztíorrá- sok adják. Ezek vízhozamát pontosan ismerik, de arról keveset tudnak, hogy a föld alatti karsztüregek milyen mennyiségű vizet tárolnak még. Ennek megállapítása — fi­gyelembe véve az iparváros növekvő népességét. — igen fontos feladat. Ezért a föld alatti vízjáratok felkutatására munkabizottságot alakítottak, amelynek tagjai orvosok, ve­gyészek, geológusok, geofizi­kusok és hidrológusok. A munkabizottság a barlang­fürdőjéről híres miskolc­tapolcai üdülőhely környé­kén kezdte meg tevékenysé­gét a hideg és melegforrások föld alatti járatrendszerének megismerése végett. Nagy­kőmázsa és a mexikói kőbá­nya térségében számos víz­nyelőbe sóoldatot helyeztek, hogy megállapítsák: honnan érkezik a vízutánpótlás a ta­polcai forrásokba. Átadták rendeltetésének az A FIT legújabb létesítményét, a Volkswagen-márka szervizt. A modern berendezésekkel fel­szerelt műhelyekben 85 szerelő naponta 120 gépkocsit vizs­gálhat át, illetve javíthat meg. Az tíj létesítmény a Volks- wagen-g.vár szervizeinek mintájára épült. Képünkön: Motor­csere az új szerelőműhelyben. Megszűnik a látogatási tilalom A Borsod megyei Tanács egészségügyi oszlálya de­cember 12-én, vasárnap megszünteti az influenzajár­vány miatti, november 7-től tartő beteglátogatási tilalmat a kórházakban. Az egészség- ügyi osztály kéri. hogy a be­tegek hozzátartozói közül kettőnél többen egyszerre ne látogassanak senkit, a hurú- tos, köhögés emberek pedig tartózkodjanak a betegláto­gatástól. A látogatási tilalom felol­dása nem vonatkozik a kór­házak újszülött- és csecse­mőosztályaira. oda látogatni csak december 19-,töl lehet. Ünnepi készülődés az élelmiszer boltokban Uj ember a tanácsban Azt mondja, legjobban ő lepődött meg, amikor annak idején városi tanácstagnak jelölték. — Milyen előzetes közéle­ti szereplésének köszönheti a miskolci Szentpéteri kapu és a Tetemvár lakóinak bizal­mát — kérdeztük Gáspár Sándort, a városi tanács új tagját. — Ügy gondolom, elsősor­ban az új választási tör­vénynek köszönhetem, amely módot nyújtott rá, hogy a je­lölőgyűlésen több jelöltet is állíthattak a választópolgá­rok. — Valamiről azért mégis­csak ismert ebben a körzet­ben? — faggatjuk tovább. — Ha szabad kissé tréfá­san válaszolnom, akkor azt mondhatnám, hogy itt, eb1- ben az utcában voltam Sa­nyiira, itt voltam Sándor, s most: már lassan itt leszek Sándor bácsi... • A Szentpéteri kapui mo­dern. szép szoigáltatóház fodrászüzletében beszélgetünk Gáspár Sándor fodrászmes­terrel, aki ennek az üzem­egységnek a vezetője. Azért hangsúlyozzuk, hogy fodrász­mester, mert ez külön meg­tisztelő rang a szakmában. Gáspár Sándor évek óta ta­nítja is a mesterséget a fod­rászipari tanulóknak. A fia­tal miskolci szakemberek jó része az ő keze alól került ki. Most a környék lakói — akik még úgy ismerték, mint a Gáspár íodrászmester Sa­nyi ka fiát, vagy az ügyes kezű Sándorra figyeltek fel —. új és megtisztelő felada­tokat bíztak rá. Az egész Te­temvár gondját. S ez nem kevés. Talán városunk egyik legproblematikusabb része ez. Az üzlethelyiség hatalmas kirakatablakán betekint a Tatárdomb. — Valamikor csak pincék és borházak voltak itt — mondja a tanács tagja, a most lombtalan hegyoldalra mutatva. — A lakóházak szükségből alakultak ki, s nem is maradnak itt örök­ké ... jó lenne majd olyan skanzen-féleséget kialakíta­ni... hiszen a pincék^ a bor­házak érdekességei, ősi em­lékei Miskolcnak. — Űj házsort is látok — mutatok néhány összefonó­dó épületre. — Tőrsasház. Az OTP is vásárolt itt telket. A volt Vértesi-birtokot. Ott akar­nak 379 lakást felépíteni, 67 épületben. Most írják össze az igénylőket az OTP-lakás­nu — Szép helyen lesz. — Igen, s némi „haszna” is lesz belőle a Tetemvár ősi lakóinak, mert így jó nagy területen lesz közművesítés, rendes világítás. Nagyon rosszak az utak a Tetemváron. Ezt mint leg­főbb gondot tették le annak idején a tanácstag asztalá­ra. Előrehaladni azonban ne­héz. Pedig a lakók hajlan­dók lentiének társadalmi munkát1 is vállalni. —• Volt rá eset — mondja Gáspár Sándor —, hogy a szülő nőt ölbe kellett lehoz­ni a felső sorról, mert nem tudott felmenni a mentő. — Mit válaszol a tanács­tag az ilyen, úgynevezett „rázós” kérdésekre például egy fogadóórán? — Csak azt válaszolha­tom, ami a reális helyzet: a Tetemvár sorsának végleges rendezése az Aggteleki utca kiépítésével, a távolabbi ter­vek megvalósulásával függ össze. Ettől függetlenül azon­ban mindenütt, ahol csak le­het, szóvá teszem, hogy út­jaink megjavítása nem le­het távoli. Nagyon is közeli feladatnak kell lennie! © Sokszor esett szó róla kü­lönféle fórumokon is, a ta­nácstag hogyan tud a leg­jobban kapcsolatot teremte­ni választópolgáraival. Gás­pár Sándor egyszerű, kézen­fekvő, mégis egyéni módot talált rá, hogyan ismerked­jék össze körzete választó- polgáraival. Ez a módszer, mint mond­tuk, egyszerű. Bekopogtat minden családhoz. — Tervet készítettem, s a jövő nyárra mindenkit meg­látogatok. Talán furcsának és szokat­lannak tűnik ez az ötlet, s biztosak vagyunk benne, hogy nem tenné meg, s mondjuk meg őszintén, nem is tehetné meg minden ta­nácstag. Ehhez az a több év­tizedes helybenlakás szüksé­ges, amely Gáspár Sándort ide köti városunknak ehhez a kedves, hangulatos részé­hez. Ö minden ajtón beko­poghat körzetében, mert szinte alig akad olyan csa­lád, ahol valaki ne ismerné. © A választás óta még egy év sem telt el, s Gáspár Sándort azok között a ta­nácstagok között emlegetik, akiknek rövid idő alatt si­került eredményes, jó kap­csolatot kiépíteniük körze­tükben. Egy ember azonban min­denképpen csak egy ember, I segítők nélkül nem sokra jutna. — Legjobban a lakóbizott­ságokra támaszkodó a tóm — mondja erről a tanácstag. — Segítenek a fogadóórak meg­szervezésében, s általában mindenben. A lakóbizottsági elnökökkel. Polgár Edénével, Gerzonics Mihállyal és Tan- da Bélával szinte rendsze­res, aktív munkakapcsolatot tudtunk eddig kialakítani. Egy szűk esztendő rövid idő. Sokaknak az ismerke­déshez sem elegendő. Igen nagy előny, ha valaki az is­merkedési időt átlépve szin­te azonnal munkához láthat, mint ahogyan ezt Gáspár Sándor tette, aki gyermek­kora óta él a Szentpéteri kapui körzetben. A. I. j Milyen lesz a nagyváros karácsonyi, szilveszteri élel­miszer-ellátása? Erre a kér­désre kerestünk választ a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál. Az illetékes osztályok vezetői szerint sokkal nyugodtabb volt a felkészülés, mint; az utóbbi években. Ez annyit is jelent, hogy az ipar árukíná­lata jobb. A kiskereskedelmi vállalat a tavalyinai nyolc százalékkal nagyobb forgal­mat remél az idei december­től. Baromfihús, debreceni Az alapvető élelmiszerek­ből természetesen stabil áru­alappal rendelkeznek a mis­kolci boltok. Bizonyos mér­tékben javul karácsonyra a húsellátás is. Sertéshúsból ki tudják elégíteni az igé­nyeket, baromfihúsból vá­lasztékos készlet ígérkezik. Ez utóbbi annál is örvende- tesebb, mivel a húsboltok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a fehérjedús baromfi­húst megkedvelte a lakos­ság: háromszor-négyszer több baromfihús fogy, mint pél­dául marhahús. (Ez megfe­lelő marhahúsellátás idejére értendő.) Karácsonyra, szil­veszterre egyébként 3 vagon vágott baromfi érkezik Mis­kolcra. Ennek a mennyiség­nek körülbelül a fele csirke, másik fele zömmel pulyka lesz. Természetesen érkezik kacsa és liba is. A kocsonya lassan fő éte­lünkké válik karácsonykor, szilveszterkor. Sajnos, ko­csonyahúsból nem mindig elegendő a készlet. A mis­kolci hűtőház jóvoltából az idén talán valamivel több kocsonyahús lesz. Az élelmi­szer kiskereskedelmi válla­lat 130 má23sa kocsonyahúst tartalékol az ünnepekre. Virsliből 85, debreceniből 20 mázsa lesz szilveszterre. Bejoli, élesítő . Tavaly 20 mázsa bejgli fo­gyott, s ez nagyjából elégnek A szövetkezet kenyérgyára kprpLpn két esztendeje «M I l'til/Il mal. h0gy a mezőnyárádi Üj Élet Terme­lőszövetkezet megépítette és üzemeltetni kezdte első sü­tőüzemét. November 10-e volt, 1969-ben. A község ak­kor ünnepelte felszabadulá­sának 25. évfordulóját. AzÜj Elet Tsz szintén ünnepelt. Megalakulásának 20. évfordu­lóját. „Ropogós héjú, finom, fehér, mezőnyárádi kenyérrel köszöntöttük a két szép ün­nepet” — mondja Molnár Ká­roly tsz-elnök, aki maga sem gondolta volna két évvel ez­előtt, hog}' a mezőnyárádi kenyérnek mennyire nagy si­kere lesz szerte a megy eben, de még a megyehatárokon túl is. — A Dunántúlon, Répcela­kon jártam az idén — mesél­te az elnök —, s amikor meg­mondtam, honnan jöttem, mindenki örömmel üdvözölt, és ezt kérdezte: maguk sütik azt a finom borsodi kenyeret? Honnan tudják? — kérdez­tem. — Elmondták, hogy a dunántúli gépkocsik' gyakran járnak Borsodban, és visznek haza mezőnyárádi kenyeret Mi tagadás, nagyon örültem. Az első üzem napi 30—32 mázsa kenyeret sütött. Ke­vés volt, mert egymás után nyíltak meg a kenyérboltok Súlyban, Tibolddarócon. Ka­cson, Ernődön, Mélyiban, és Miskolc élelmiszeráruházai is igényelték már a finom me­zőnyárádi kenyeret. Ezért a tsz vezetősége és tagsága el­határozta, hogy új, korszerű sütőüzemet építenek. Volt 2 227 000 forint biztonsági tar­talékuk. Ezt az új sütőüzem­re szánták. Miskolc város Ta­nácsa is adott egymillió fo­rintot az élelmiszeripari fej­lesztési keretből. 1971. január 14-én a tsz saját építő bri­gádja hozzákezdett a mun­kához. és az új üzemben áp­rilis 28-án már kenyeret sü­töttek. A beruházás több mint hárommillió ' forintba került. Az új sütőüzemben négy kemence termel. Olaj- fűtéses gőzkemencék. Napi. maximális kapacitásuk 100 mázsa kenyér. Ez azonban soknak bizonyult. Maximá­lis kapacitással nem lehet biztosítani a megfelelő minő­séget. Ezért csak napi 80—85 mázsa kenyeret sütnek az új üzemben. Ezt jelenleg 12 boltban árusítják. Pontosab­ban: nyolc boltban és négy él el miszeráruházba n, M iskol - con. A tsz speciális kenyér- szállító gépkocsikat is vásá­rolt, amelyek hajnal 4 óra­kor indulnak Miskolcra, meg­rakva friss kenyérrel. A gép­kocsik belseje polcos, a ke­nyér így nem nyomódik és még meleg, amikor Miskolcra érkezik a szállítmány. Napon­ta többször is fordulnak. Az új sütőüzem havi brut­tó termelése egymillió forint. Havonta 20 vagon lisztet dol­goznak fel tésztának, s ebből 25Ö mázsa kenyeret sütnek. Felhasználnak havonta 60 mázsa sót és öt mázsa élesz­tőt is. Az üzemben összesen 18 ember dolgozik a raktáro­sokkal és a szállítómunká­sokkal együtt. Az üzem veze­tője Szepesi Mátyás, aki Me- zőnyá'rádon született, ott is. lakik. Már 26 éve sütőipari szakmunkás, pékmester. Az ő hozzáértésének, szaktudásá­nak és gazdag gyakorlatának köszönhető — talán elsősor­ban is —, hogy a mezőnyárá­di kenyér ennyire „befutott”. Bár ő azt mondja, hogy egy­szerű a dolog. Jó kenyeret kell sütni, jobbat, mint má­sok, és akkor ..befut” a ke­nyér. Ez bizonyára igaz, hi­szen a miskolci boltokban megjelent már a bekecs! ke­nyér is. amely szintén finom, és vannak más versenytársak is. Nem utolsósorban a sütő­ipar. amely az utóbbi időben sokat javított a kenyér minő­ségén. A kél évvel ezelőtt épült kis sütőüzem most áll. Ezzel is terve van a tsz ve­zetőségének. Péksüteménye­lvet és kalácsféléljet akaniak itt sütni. Egyelőre azonban nincs dagasztógép. Nem lehet kapni. Kár, mert a tsz ve­zetősége úgy szerette volna, ha karácsonyra mezőnyárádi kalácsokkal lepheti meg a vásárlókat. De ha sikerül da- aasztógéoet szerezni — azon­nal indítják a kis sütődét is. Személyzet van hozzá, és ké­szen áll a munkára. <sz. j.) is bizonyult. Az idei meg­rendelést ehhez méri a ke­reskedelem. Félkész tortala- pokbol is lesz elegendő, s mivel egyre növekszik a kész sütemények iránti ke­reslet, az idén több kész tor­ta kerül karácsony előtt a boltokba. Természetesen sokan van­nak. akik jobban kedvelik a házi készítésű tésztaféléket; akik már jó előre félnek, hogy pont az ünnepek előtt ismétlődik meg az élesztő­hiány. Egyelőre van belőle, de ismerve az egyetlen ma­gyar élesztőgyár gépeinek „garanciáját”, nem árt, ha minél előbb gondoskodunk e fontos sütéskellékről. Mole rayon szaloncukor A miskolci boltokba nyolc vagon szaloncukor érkezett. Egyaránt kapható a hagyo­mányos konzum és a desz- szert. A füge az idén hiány­cikk. Banánt és narancsot csak pillanatnyilag lehet kapni. Hogy az ünnepi asz­talra is kerül-e ezekből, az a DÉLKER szállításának és a dátumnak a szerencsés, vagy szerencsétlen találkozá­sától függ... A pezsgőellátás jobbnak ígérkezik, mint tavaly. A kiskereskedelmi vállalat szakemberei 20 százalékkal jobbnak ítélik a kínálatot. A miskolci élelmiszerboltokba 20 ezer palack magyar és 5 ezer palack szovjet import­ból származó pezsgőt várnak. Borból ezúttal sem lesz hi­ány, s bő választék van a drága delicates italokból is. kenyér, tej A Miskolci Sütőipari Vál­lalat törekvése, hogy kará­csonyra jó kenyérrel lássa el a várost. Az előre termelést azonban most sem tudja el­kerülni, tehát teljesen friss kenyeret nem minden vá­sárló kap az ünnep előtt. Megnyugtatónak ígérkezik a tej-, tejtermék-kínálat. De, hogy a város minden boltjá­ban legyen december 24-én is elegendő tej, ahhoz a bolt­vezetők merészebb rendelése szükségeltetik. * Díszes, ünnepi csomagolá­sú áruval az idei karácso­nyon is csak az édesipar le­pi meg a vásárlókat. Újdon­ságról sem hallottunk az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál, de bízunk abban, hogy egyenletes lesz az ellá­tás, hogy megfelelő választé­kú árukészletet találunk. Hi­szen csak így reális a vál­lalat magasabb forgalomter­vezése. i. ey-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents