Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

1971. dec. 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Közéletet él az asszony Gépesítik a szelepbeállítást A jelenség nem új: ná­lunk mind tóbb azok­nak az asszonyoknak a szama, akik közéleti tisztsé­get töltenek be. Kérdés azonban, mit szol ehhez a férj? A fokozatosan megva­lósuló egyenjogúság megte­remtette ugyan a lehetősé­gét annak, hogy a nők közül mind többen kiváljanak es különböző társadalmi posz­tokon tevékenykedjenek. Ha engedi őket a férjük. Szó se róla, többnyire en­gedi. Erről vallanak azok az adatok, amelyek a nők szá­mának emelkedését tükrözik a választott szervek egész sorában. Talán elegendő utalni rá, hogy négy évvel ezelőtt a tanácstagok között 18 százalékos volt a nők ará­nya, a legutóbbi választások után. pedig 28 százalék. Kö­zelebbről azt jelenti ez. hogy a megválasztott (>8 ezer 646 tanácstag közül 15 848 a nő. Hasonló az arány az ország- gyűlésben, ahol a 852 képvi­selő közül 84 tartozik a gyengébb nemhez, az össz- létszám 23.9 százaléka. A férfiak úgy általában örülnek is ennek. Általában. De más az elvi egyetértés ez esetben, s megint más, ha nincs készen a vacsora, mert történetesen az asszony gyű­lést tart. A gyerekek nem tudják befejezni a leckét, várják anyut, hogy segítsen. Nincs minden a helyén a la­kásban. a ház körül (kivált, ha az ember azt keresi, mi az, amibe beleköthet), mert a fogadóóra, az emberek ügyes-bajos dolgainak inté­zése nem hagyott elég időt feleségének a házi munkára. Helyenként komoly nézetel­térések forrása az ilyen és hasonló apró mulasztás, ami — kivált faluhelyen — oly­kor sűrű békétlenséggel jár­hat a házastársak között. Igen, mert a férjek — nincs miit tagadni ezen — mindjárt a tekintélyüket fél­tik, tisztelet a kivételnek. Némelyikük egyenesen félté­keny a felesége népszerűsé­gére, társadalmi sikerélmé­nyeire, s — uram bocsa’ — még talán irigység is fész- kelődik benne. Azon kívül élhet — mint ahogy él , is bennük olyan érzés: miért nem nekik sikerült szószóló­nak lenni, közéleti tisztségbe kerülni, elvégre mégsem ugyanaz, ha a férj jár haza későn, mint amikor a fele­ség. Mert amíg az asszony otthon van, nem borul fel a családi élet egyensúlya, nem hűl ki a tűzhely, az otthon melege. Ugyanakkor, valljuk be, ha férjre vár, hogy ne hagyja a tüzet kihűlni, mél­tóságán esett sérelemnek fogja fel, megértés helyett felháborodik, s hajlamos rá, hogy elveszítse türelmét. Az ilyen magatartás alapja az önzés, a régi, sőt régen el­avult értékítélet, amely az asszonyt, a konyha és a há­lószoba szűk falai közé zár­ta. A ki nyitott szemmel jár, látja a házasságban megnyilvánuló életkö­zösség új vonásait, a férfi és a nő kapcsolatának gyöke- í-es átalakulását. A nő tár­sadalmunkban nemcsak úgy egyenrangú, hogy joga van ugyanannyit, vagy számos esetben többet dolgozni, mint a férfinak. Gondolkodása érettségét, fogékonyságát, kö­zösségi ambícióit tekintve sem marad el az esetek több­ségében a férjek mögött. (Vagy ha igen, ez legtöbb­ször a kapcsolat felbomlásá­hoz vezet.) Nem olyan nehéz ezt elis­merni. Hiszen egy falun be­lül is nagyon sok példa akad rá. A példák mellett persze ma az is szükséges, hogy le­gyen erőnk engedni abból a megint csak régen elavult fura és mindinkább anakro­nisztikus rátai'tiságból, amelynek közkeletű neve; férfiúi hiúság. Manapság elég sok embert tesz nevetséges­sé az ilyen — magát minden vonatkozásban fölénybe he­lyezni kívánó viselkedés. Aminek örökös mottója az, hogy ..ki viseli a kalapot?” Ott. ahol az egyetértés, a békesség és — ne féljünk le­írni a szót — a szeretet meg­van. ez a kérdés nyilvánva­lóan fölösleges. A férji te­kintélyt ugyanis nem csorbít­hatja a feleség társadalmi előmenetele, az. hogy a kö­zösségi ügyek intézésében ta­núsított rátermettsége alap­ján bizalommal fordulnak hozzá az emberek. Sót. a fe­leség ilyen jellegű sikerei fe­lett érzett öröm, netán büsz­keség. inkább növeli a csa­ládfő tekintélyét, mint az in­dokolatlan tekintélyféltés. Egyébként pedig mindenki tudja, a családi életben a család bármelyik tagjának az öröme — közös öröm. A közéleti szereplés örömét — mert azért ilyen is akad —' az élettárs éppen úgy átérez- het.i, mintha ö állna a dobo­gón. Természetes, hogy az ilyen helyzetekben a családra né­miképp több otthoni feladat elvégzése hárul. Ezen kár lenne fönnakadni, hiszen a korszerű életforma térhódí­tásával ez elkerülhetetlen. Azonkívül így a becsületes. Nyugodtan állíthatjuk; igen kevés ma már az olyan házi munka, amit kizárólag a fe­leség végezhet. Nem fogad­hatjuk el természetes álla­potnak, ha családfő és gye­rekek egyaránt mindennel az édesanyára várnak. M anapság sokat beszé­lünk a társadalmi de­mokratizmus fejlődésé­ről. A több mint tizenötezer női tanácstag jelenléte, szé­lien bontakozó tevékenysége is ezt a fejlődést; igazolja. Közülük azonban többeknek szükségük van az „ottho­niak”, elsősorban férjük na­gyobb megértésére, cselekvő segítségére. Ne bánjunk hál szűkmarkúan ezzel a segít­séggel. Ismerjük el, amire mostani éveink tanítanak. A közéleti szereplés nem a férfiak privilégiuma többé. És nagyon jó. hogy társa­dalmi méretekben elmond­hatjuk ezt. A berenlei bányagepjavitó üzemben jelenleg kézi erővel állítják be a dobson- és a flct- scher-egységek szelepeit. Hamarosan üzembe helyezik a háttérben látható müszerpadot. s így nemcsak meggyorsul, hanem könnyebbé is válik a munka. Foto; Laczó' József „Ki mit tud a nagyvilágról 7” A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Vili. kong­resszusa tiszteletére Kazinc­barcika városi KlSZ-bizott- sága nemes vetélkedőre hív­ta fel hazánk szocialista vá­rosainak fiatalságát. A vetél­kedősorozat döntője Kazinc­barcikán, a KISZ megalaku­lásának 15. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gen lesz. Hazánk szocialista városai­ban a felhívás értelmében az alapszervezet i, a csúcsszerve- zeti, a vállalati és a városi vetélkedőkön, valamint az 1972-ben megrendezendő. „Ki mit tud a nagyvilágról?” cí­mű, szocialista városok poli­tikai vetélkedőjének nyilvá­nos döntőjén a fiatalok szé­les tömegeinek kell bizonyí­tania, milyen sokoldalú is­mereteket sajátítottak el a KISZ politikai oktatáson, milyen széles körben tájéko­zódnak napjaink politikai eseményeiben, mennyire is­merik a munkásmozgalom történetét. Az alapszervezeti vetélke­dőkben mindenki indulhat, aki még nem töltötte be 30. életevét, tekintet nélkül ar­ra, hogy KISZ-tag-e; hason­ló versenyen részt vett-e már; milyen iskolai, szakmai végzettséggel rendelkezik. A cél az, hogy hazánk szocia­lista városaiban minél több fiatal vegyen részt az alap­szervezeti versenyeken, s a fokozatosság elvének meg­tartásával 1972. március 21- én a csúcsszervezeti, vállala­ti és a városi vetélkedők tü- zében megedződött legjobbak vehessenek részt a szocialis­ta városokat képviselő 3—3 tagú csapatokban a kazinc­barcikai döntőn. Kazincbarcikán a nagy si­kerű televízióvetélkedók óta immár másodszor kerül sor a nagy nyilvánosság előtt olyan vetélkedösorozatra, amelyen a szocialista viszo­nyok közt nevelkedett ifjú­ság egyszerre tesz bizonysá­got eszmei, politikai felké­szültségéről és műveltségéről. Az alkalom az eddig beér­kezett nevezések szerint adott Ajka, Kazincbarcika, Ueninváros, Tatabánya és Várpalota fiatalsága száma­A siker a továbbiakban ' már rajtuk múlik. Hidvári Imre Példamutató szövetkezeti britfádok (Levelezőnktől.) A Putnok és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet két élen já­ró szocialista brigádja a na­pokban összevont brigáderte- kezletét tartott. Horváth László, a szövetkezet igazga­tóságának elnöke és Kocsis Rózsa szb-titkar méltatták az Egyetértés es a Béke szo­cialista brigádok munkáját, öt éve alakultak. - azóta egyre eredményesebben ve­szik ki részüket a szövetke­zet munkájából. Az Egyetér­tés brigád kötelességeinek teljesítésén túl — az elmúlt esztendőben Bánrévén egy raktárt épített társadalmi munkával, mintegy 5000 fo­rintos értékben- Az idén ■ugyancsak társadalmi mun­kával 9700 forintos értékben a putnoki sütőüzemben épí­tettek lisztraktárt. Mindkét brigád több ilyen megmozdu­lásban vett részt, amelyek előmozdították az áfész gaz­dasági és tömegmozgalmi munkáját. Az Egyetértés brigád az idén már elnyerte az ezüst fokozatot, ezért a szövetkezet 2000 forintos pénzjutalomban részesítette. A közös tanács­kozáson megvitatták, hogy az általános szövetkezetek or­szágos kongresszusára ho­gyan készülhetnek fel még jobb eredményekkel. Juhász Imre Putnok A KISZ-kongresszus tiszteletére December 5-én a Mezöcsát járási KISZ-bizottság rende­zésében a KISZ VIIL- kong­resszusa tiszteletére járási, szellemi vetélkedőt rendez­tek. A DlVSZ-induló elhang­zása után Poós László elv- társ, a Mezöcsát járási KISZ- bizottság titkára üdvözölte a megjelenteket. A járási KlSZ-alapszerve- zetek képviseletében 17 csa­pat vett részt a döntőben. A fiatalok a vetélkedő során mozgalmi, irodalmi, művé­szeti és sportélettel kapcso­latos kérdésekre adtak vá­laszt. Az első helyezést, és a járási KISZ-bizottság által alapított mozgalmi Vándor- Kupát, a nemesbükki KISZ­alapszervezet nyerte el’. A jó hangulatban lezaj­lott vetélkedőt vidám bemu­tató követte, melyben az alapszervezetek életéről szo­ló humoros epizódok hang­zottak,el. A győztesek és he­lyezettek a Hejöbába közös Tanács és a termelőszövet­kezet, valamint a különböző szervek által felajánlott ér­tékes díjakat kapták meg. A jól sikerült vetélkedőt nagyszabású bál követte. Szovjet földön — magyar szemmel TYIMIRJAZEV, a nagy orosz tudós mondta egyszer: egy darab jól megsütött búr zakenyér felér az emberi ész legnagyobb találmányaival. Ma a Moszkvában élő külföl­dit a bőség zavara fogja el, ha belép a sok száz kenyer­es sütemény-szaküzlet bár­melyikébe: a polcokon, re­keszekben sorakozó búza- és rozskenyerek, cipók, kalá­csok, zsúrkenyerek, zsem­lék, kiflik, perecek, püspök­kenyerek, kuglófok, mazso­lás, túrós, lekváros, mákos péksütemények, kétszersül­tek, kekszelv. teasütemények „arzenáljából” nagyon nehéz a választás. És a sokféle késztermék úgy „jön le” az üzemek szállítószalagjairól, hogy emberi kéz szinte se­hol sem érintette sem a nyersanyagokat, sem a tész­tát, sem a legbonyolultabb módon ízesített-dúsított, cukrászati jellegű készítmé­nyeket. Az egész technoló­giai műveletsor folyamatos és automatizált. * Hosszú évek tudományos kutatómunkájának, az élel­miszeripari berendezések fej­lődésének eredménye a jó minőségű pékáruk gazdag választéka. össz-szövetségi tudományos kutatóintézet munkálkodik a sütőipar fej. lesztésén. Különböző váro­sokban működő fiókintéze- tek dolgoznak az új techno­lógiák és gépek kialakítá­sán, elterjesztésén. Napjaink­ban a Föld sok országából érkeznek a szakemberek, hogy megismerkedjenek a szovjet kenyérgyárakkal. S mindig van mivel ismerked­niük. A kutatóintézet leningrádi munkatársai például a közel­múltban új technológiát dol­goztak lei: bizonyos fermen­táló preparátumok alkalma­zása révén egyharmadával sikerült csökkenteniük a ke. nyérkészítós idejét; ezenkívül szebb és jobb ízű is az új módon készült kenyér. A kö­zeli jövőben a kemencéből kikerülés után tizenkét órá­val is ugyanolyan friss lesz majd minden üzletben az áru, mint amilyen az elké­szülés pillanatában volt. Spe­ciális kondicionáló kamrá­kat fejlesztettek ki a szak- technológusok. amelyekben a kenyér hosszabb ideig megéri teljes frisseségéi. Nem feledkeztek meg a kutatók a sokat utón levő tengerészekről, sarkkutatók­ról, geológusokról sem. Kü­lönleges kenyérkészítési mó­dot dolgoztak ki az intézet kísérleti kenyérgyárában. Az új rozskenyér-fajtát egy, az erre a célra alkalmas, sav­val átitatott papírba burkol­ják. majd polietilén fóliába csomagolják. Ha egy ilyen csomagot hosszú hónapok, vagy akár egy év múlva is kibontanak, a benne levő kenyeret kissé meghintik vízzel, majd felmelegítik, olyan lesz ismét, mintha ab­ban a percben vették volna ki a kemencéből. A tudósok új, hatékony élesztőfajtákat hoznak létre. „Receptjeik” nyomán külön zsemlefajta készül a kis­gyerekeknek, ez segíti anyag­cseréjüket, biztonságossá _ te­szi csontrendszerük fejlődé­sét, fokozza szervezetükben a foszforképzödést. Különle­ges „gyógycipót” adnak a szív- és véredény-megbete- gedósekben szenvedőknek, s mindenkinek ajánlják a kü­lönböző vitaminokkal dúsí­tott „egészségvédő” kenye­ret. Az SZKP XXIV. kongresz- szusának irányelvei a jelen­legi ötéves terv legfontosabb feladatát a dolgozók anyagi jólétének további jelentős fokozásában jelölték meg. Több száz hatalmas élelmi- szeripari vállalat; cukor- és sörgyárak, cukrászipari és konzervgyárak épülnek a tervidőszak alatt. Az élelmi - szeripari termelés növekedé­sének kilenctized részét azonban nem új üzemek lé­tesítésével, hanem az auto­matizálás és az új technoló­giák bevezetésével, a terme­lékenység növelésével érik majd el. Már az első, az 1971-es tervév is igen nagy fejlődést hozott. ennek a fejlődésnek egyik tanúbizonysága a moszkvai péküzletek állan­dóan gazdag áruválasztéka is. Belép az ember a friss kenyér és sütemény meleg illatát árasztó, csillogó, vilá­gos üzletekbe, s korszerű ér­telmet nyer a régi szép orosz szokás: Moszkva „ke­nyérrel és sóval” üdvözli jó­szándékú vendégeit. Takács Lajos „Magyarország napja” Olaszországban A saluzzoi tanítóképző in tézet 1971. november 27-er ünnepélyt rendezett „Ma gyarország napja” címmel. A Magyarországon járt cso­port tagjai az iskola tanárai tanulói, valamint a szülőt előtt hivatalosan beszámol tak magyarországi útiélmé nyeikről, s kiállítást rendez tek azokból a tar gyökből amelyeket a miskolci Zríny Ilona Gimnáziumtól és tanú lóitól ajándékként vittel magukkal. Az iskola igazgatója, ak UNESCO-küldöttként az el múlt évben egy hónapot töl tött Magyarországon, má' többször rendezett ismerteti előadást országunkról és ; Zrínyi Gimnáziumról ugyanis az olasz nyelvet ta­nuló miskolci diákok ével óta leveleznek a saluzzoi is kola tanulóival. Ez é< augusztus végén és szeptem bér elején 22 diákból és I tanárból álló csoportjuk ké hetet töltött UNESCO támo gátasával Magyarországon egy hetet Budapesten és kör nyékén, egy hetet pedis Miskolcon. Ezekről az élmenyekrő számoltak be no vem be; 27-ém Az ország kenyere

Next

/
Thumbnails
Contents