Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

1971. dec. 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Hazai hírek A hazai lúdtenyészlés fel- ! lendítésére példás összefogás ! szulelett: a magyar libamáj | csakúgy., mint a magyar li- j baliús nemcsak idehaza, ha­nem külföldül) is kereseti cikk. Ezért is jelentős az Ag- ! rártudomanyi Egyelem, a a TERIMPEX, valamint a j Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium közös vál­lalkozása: korszerű lúdte­nyésztő létesítmény építkezé­sét kezdik meg Babaion. A szakemberek véleménye sze­rint 1974-ben már egymillió 000 ezer úgynevezett májli­ba-hibrid ás ugyanannyi brojler-liba hibrid kerül ki innen a termelőkhöz. © A Bábolnai Állami Gazda­ság az idén több baromfit exportált, mind eddig bár­mikor. Csehszlovákia és a Szovjetunió után Lengyelor­szág is vevői körébe lépett. 46 000 tojó szülőpárt szállí­tották Franciaországba is. Ez az első eset, hogy Magyar- ország baromfi tenyészanya- .got adott el európai tőkés or­szágban. Az 5000. darabos próbaszálli talányt még ta­valy ősszel küldték ki. Fran­cia partnerük nagyon elége­dett volt a TETRA- SL to- jóhibriddel. Korábban egy amerikai fajtával foglalko­zott, de a bábolnai tenyész- anyaggal jobb eredményt ért el: több végterméket, így több tojást kapott. A francia fővároson kívül Bretagneba es Töulouseba szállítottak. © Az Oroszlányi Szénbányák szakszervezeti bizottsága megvizsgálta, hogyan alakult a dolgozók bére, jövedelme, szociális helyzete az utóbbi három évben. A munkaerő biztosítása ugyanis Oroszlá­nyon éppen olyan nagy gon­dot jelent, mint az ország más bányavidékein. A válla­lat vezetősége nagy erőfeszí­téseket tett azért, hogy az iparági átlaghoz képest ala­csony béreket az új gazda­ságirányítási rendszerben megfelelően emelni tudja, így sikerült az 1968. évi 34 000 forintos átlagos .mun- kás,jövedelmet 1970-re 40 000 forintra növelni. Nem emel­kedett azonban a keresetek növekedésével arányosan a termel ékeny ség. A szociális helyzet alaku­lását kedvezően ítélték meg. kHESZ­clőadássorozat Miskolcon A TIT Miskolc városi Szervezete, a Közúti Bal­eset-elhárítási Tanács és a Borsod megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedésren­dészeti osztálya — az elmúlt évhez hasonlóan — KRESZ- előadássorozatot indít 1972. január 1-évei a gépjármű­vezetők (személy-, tehergép­kocsi- és vontatóvezetők; ré­szére. A gépjárművezetők to­vábbképzésének előadáson­ként és személyenként 10 forint a részvételi díja, a nyolc előadásból álló soro­zat ..tandíja” tehát 80 fo­rint. Ha valamelyik vállalat, jntézmény stb. elküldi a gépjárművezetőket e KRESZ- előadássorozatra, akkor a megfelelő összeget a TIT számlájára kell befizetni a 270—91) 171—9042-es számlán, megjelölve az összeg rendel­tetését. A részvevők névso­rát a TIT Miskolc városi tit­kárának kell elküldeni. A jelentkezési határidő: 1971. december 31. A mis­kolci Megyei Bíróság épüle­tébe)) tartandó előadássoro­zat témái között ilyeneket találunk: Mikor lehet köte­lezni a gépjárművezetőt kár­térítésre? (6. előadás), Köz­úti baleset esetében mikor kell eljárást indítani a jár­mű vezető ellen? (4. előadás). Külön kérelemre egyéb­ként kihelyezett (üzemi) ta­gozatot is indít a TIT Mis­kolc városi Szervezete (Mis­kolc, Széchenyi u. 16.). Egy pártszervezet hétköznapjai é 1í! In* *ii a 1 ütött szobá- Ud il Ul UI1, ban jóformán csak megpihennek. Az igazi munkahelyük mindig a sza­bad ég alatt van, s akkor a legtöbb a dolguk, amikor hó­vihar, vagy zivatar tombol, amikor más, ha csak teheti, biztos fedél alá húzódik. Ki­csiny kollektíva dolgozik az Észak-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat szerencsi kirendeltségén, kiesi — mindössze tizenöt tagot számlál — a pártszervezet is. Az alapszervezet titkára, Pataki István, a régiek”' egyike, 1947 óta az áram­szolgáltatónál dolgozik. De ugyanígy a törzsgárdához tartozik a többség' is. — Nehéz a munkánk, de én úgy érzem, megvan a szépsége. A legtöbben úgy vannak vele, hogy nem szí­vesen ülnének egy helyben, irodában — mondja a párt­titkár. A pártszervezet munkáját leginkább a hétköznapokon lehet lemérni. Ritka a nagy, a látványos esemény, apró mozaikokból, mindennapos erőfeszítésekből áll össze a munka eredménye. — Nemigen tudnánk meg­mondani. mikor végzünk pártmunkál, s mikor telje­sítjük a ki rendeltségnél meg­szabott kötelezettségeinket — gondolkodik el Pataki István. — Nehéz lenne szét­választani a kettőt. Hiszen a pártszervezetnek is az egyik legfontosabb feladata, hogy mindent megtegyen az energiaellátás színvonaláért, a szolgáltatások kifogástalan minőségéért. Az alapszervezet taggyűlé­sein rendszeresen megtár­gyalják, mérlegre teszik a kirendeltség gazdasági mun­káját, s ezek a viták a szer­vezeti életnek is igen fontos állomásai. Ha azonban azt vizsgálnánk, hogyan érvé­nyesítik a gazdasági irányí­tásban betöltött szerepüket, az említett taggyűléseken kívül a napi munkában kell keresnünk a lényeget. — Ebben a kis kollektívá­ban valóban szinte nap mint nap együtt dolgozunk a gaz­dasági vezetéssel. Egyszer ilyen, máskor olyan problé­mát kell megoldani, s ez csak a kialakult, állandó munkakapcsolatban lehetsé­ges — magyarázza az alap­szervezet titkára. — És a gazdasági feladatok teljesí­tése céljából végezzük a po­litikai munkát is. Nem rend­kívüli dolgokra gondolok, hanem például arra, hogy kevesen dolgozunk ezen a kirendeltségen. De sok olyan feladatunk van, amit min­den körülmények között meg kell oldanunk. Ez sok több­let-erőfeszítést, áldozatot kí­ván a kollektívától. Nos, a pártszervezet feladata, hogy példamutatással, neveléssel, a megfelelő légkör kialakí­tásával meg is értesse min­denkivel: vállalnunk kell az áldozatokat. Igen fontos a kirendeltsé­gi dolgozók, a szerelők ma­gas fokú öntudata, felelős­ségérzete : — A mi dolgozóink rend­szerint nem a „főnök” sze­mei előtt dolgoznak, önma­guk „ellenőrei”. Ha egyedül vannak, kinn a területen, vagy valamelyik fogyasztó­nál. akkor is a legfegyelme- zettebben. a legnagyobb szakértelemmel kell tevé­kenykedniük. A jó kollektíva kialakítá­sa, a közös feladatok és fe­lelősség megértetése nem könnyű feladat. De ebben igyekszik segíteni a pártszer­vezet a dolgozók továbbkép­zésével. a politikai képzés­sel is. S az alapszervezet •tagsága jó eredményeket tud felmutatni: ketten már elvégezték a marxizmus— leninizmus esti egyetemet, ketten a középfokú marxis­ta iskolát, s valamennyien hallgatói a gazdaságpolitikai tanfolyamnak. L j„s: a kollektíva, alig (1.11/91 tizenöt tagot szám­lál a pártszervezet. Fárasz­tó. nehéz munkát végeznek valamennyien. Nem rendkí­vüli emberek. A hétközna­pokon dolgoznak, azért, hogy ha felkattintjuk a kap­csolót, mindig kigyulladjon a fény. A hétköznapok fé­nye, amiről jobbára csak akkor veszünk tudomást, amikor hiányzik. Flanek Tibor A Magyar Sajté Napjára Minden év december 7-c a Magyar Sajtó Napja annak emlékére, hogy 1918. december 7-én jelent meg a KMP hi­vatalos lapja, a „Vörös Újság”, ,4c induláskor még elkép­zelhetetlen hatalmas olvasótábor köszönti most az évfordulót. Mert- valóra vált a Vörös Ü.iság célkitűzése: a nép legszéle­sebb rétegei tudják magukénak a magyar sajtó termékeit. Holnap kezdődik a KISZ Vili. kongresszusa Adatok é tények A KISZ Központi Bizott­sága a VIII. kongresszus elő­készítésekor úgy döntött, hogy a küldötteknek adato­kat és tényeket bocsát közre a beszámolási időszak hatá­rozatainak teljesítéséről, az ifjúság társadalmi, népgaz­dasági helyzetéről és szere­péről. E dokumentum előse­gíti az elmúlt négy eszten­dő áttekintését. A VII. kongresszus óta fi­gyelemre méltó fejlődés kö­vetkezett be a KISZ mun­kájában. A politikai nevelő munka hatékonyságának nö­velését lehetővé tette a szer­vezeti élet javulása, a tag­létszám és szervezettség nö­vekedése. A KISZ taglétszáma 1967. január 1. és 1970. december 31. között 54 095 taggal nö­vekedett. 1967. július 1. és 1971. június 30. között fel­vett tagok száma 705 686, ugyanakkor 676 042 fiatal KISZ-tagsága szűnt meg. A jelenlegi KISZ-lagoU 64.6 százaléka tizenéves, 28,8 szá­zaléka 21—26 éves, míg 6.6 százaléka 26 éven felüli. 1971-ben a KISZ tagságának 30 százaléka, azaz 234 ezer fiatal, munkás, 148 ezer if­jú pedig középiskolás. A tagság 60 százaléka dolgozó. 40 pedig tanuló. Örvendetesen javult az. ií- júkommunisták iskolai vég­zettség szerinti összetétele, 1967-ben 13 ezer olyan fia­tal volt a KISZ-ben. aki nem végezte el a 8 általá­nost sem, az egyetemet-főis- kolót végzettek száma pedig 18 572 volt. Ebben az évben csak 6386 általános iskolát sem végzett ifjú van a KISZ soraiban, ugyanakkor 31 ezer az egyetemet-föiskolát vég­zett szakemberek száma. Az elmúlt négy évben a párt­tagok száma is emelkedett az ifjúsági szövetségben, 1967-ben közel 30 ezer, idén majdnem 35 ezer MSZMP- tag dolgozott a KISZ-ben. Az eszmei-poli ti ka i nevelő munkát elemezve érdemes egy pillantást vetni az ifjú­sági sajtóra, ebben az évben például 14 fajta ifjúsági lap jut el (49 millió példányban) az olvasókhoz. Furcsán ala­kult a televízió által sugár­zott ifjúsági műsorok ideje, hiszen míg 1968-ban már kö­zel 5000 percet szánt a tv az ifjúsági műsorokra, 1968- ban ez az összesítés csak majdnem 3000 percet mutat. Az idei tervek szerint 4500— 5000 lesz 1971-ben az ifjúsá­gi műsorok ideje. A KISZ gazdasági építő­munkáját fokozódó aktivitás jellemezte. Felépült például a VII. kongresszuson vállalt tízezer KISZ-lakás, ez év december 31-ig Budapesten 3329, vidéken pedig 8831. összesen tehát 12160 KISZ- lakás épült fel az akció so­rán. A társadalmi munkaak­ciók közül kiemelkedik az építőtáboros tevékenység. Négy év alatt több mint 10 millió munkaórát dolgoztak a fiatalok az építőtáborok­ban. A IV. ötéves terv idősza­kában pártunk vezetésével egész népünk, s közte ifjú­ságunk erőfeszítésével je­lentős lépést teszünk előre a szocializmus építésében. A tervek hatékony megvalósí­tása új vezetési felfogást és munkastílust igényel a KISZ- szervezetektöl. Olyan szem­léletnek kell érvényesülnie, amely az ifjúság társadalmi cselekvésének sokszínű ki­bontakozását szorgalmazza. A KISZ szervezeti sza- bólvzat-tervezetének vitái­ban az volt a legfontosabb tapasztalait, hogy az ifjúsági szövetség politikai jellegét kell erősíteni, nem papíron, hanem a mindennapi élet­ben kell nagyobb követel­ményeket támasztani. A Kommunista Ifjúsági Szövetség holnap kezdődő VIII. kongresszusa összegezi és értékeli az elmúlt négy év tapasztalatait, s ezek bir­tokában mozgósítja a KISZ- szervezeteket és az ifjúságot a X. pártkongresszus és a IV. ötéves tenr céljainak megvalósítására. Ny. P. a im: pártja ítt kytmtax a mc lápját, a „SZA3A3 KÉPET5: A^|LY"A fÁSffltliS IJÉN-DACötYA | TERRORJÁVAL­'teßJÄT JUTTATTA EL 52Ö¥£?$£«É »1. A VIII., Bczerédi u. 4, számú házon elhelyezett emléktábla, amely a KMP illegális nyomdájának állított emléket. ,1. •■ || í 2 W-' Z.A.P OSZTáí. VHAít COT I ■----^354 i xvkí; | ••• * .**■<»•••:<:x-xy.' w-Kb.- v , ... v. . - V * $ • kxxvxtói <*s> fi vxvxvk.fi> e»v- vv*>.fi/ \ fa. ■ >***««* ***? •*& j Xlsiexv fis*. v.fií&kő'RALL f.x .< ■K'XPNX'sv ,-nx :ek\\s>>\v*í.<í<ss,x * * :■ «*; . ......... ***** . RíriSís-.,vs X *,.S X^XXXXX«.'.^" «ää: Äfiär» ,s,v.X .. :***. S :fi. <«<<*&•': óA. & fc-jbbkrJ Öt'Riáxá, •.XísSp: y $>:<.. * ->xi v. >'■•' iX>>XCv . . : V STiÄYJÄ tr w , SH-TÄ jSÄÄar, '■$*•£*■■ »ÄÄSirst Lxi«* •kSSyb- -S)cyw>x%%s.v\vXOC- .-xXy:-.o fi*- X» <.r^L jTj , A Vörös tljság első példányának címoldala. 1 A nép minden rétegéhez eljutnak a magyar sajtó terme' Átadták a« elektromos váltó-fűtő berendezést a Tiszáin December 4-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a Miskolc Tiszai pályaudva­ron ünnepélyesen átadták a több millió forintos költség­gel épült elektromos válto- íütő berendezést Erdélyi János állomásfőnök köszön­tötte az építésben részvevő, mintegy félszáz dolgozót. A j nyíregyházi TITÁSZ. az ÉP­SZER, valamint a miskolci j vasúti csomópont közlekedés- és hírközlés kiváló szocialis­ta brigádjának vezetőit, tag­jait, s mindazokat, akiknek e nagy munkában jelentős részük van. Az eredeti terv szerint ugyanis, az elektromos vál­tó-fűtő berendezést decem­ber 31-ig kellett volna átad­ni. A nyíregyházi és a mis­kolci szocialista brigádok vállalták, hogy határidő előtt, Miskolc város felsza­badulásának évfordulóján át­adják a munkát. A berendezések készítői. I szerelői és építői ígéretükhöz) híven szorgalmasan munkál­kodtak, s határidő előtt vé­geztek a munkával. Így a t Tiszai pályaudvaron három I őrhelyen gombnyomással le­het bekapcsolni az elektro­mos hómunkásokat. Az elekt­romos fűtőberendezés 180—200 embert mentesít télen a fáradságos mun­kától; A kiválóan dolgozó építőknek okleveleket, vala­mint pénzjutalmakat nyúj­tottak át. 4 tisztasági mozgalom mérlege Hogyan alakult idén a „tiszta, virágos” városok, községek, intézmények szá­ma? — erre ad választ a Magyar Vöröskereszt legfris­sebb mérlege, amely az or­szágos tisztasági mozgalom ez évi eredményeit összege­zi. A mozgalom aktivistái az elmúlt hónapokban vala­mennyi városunkban felmé­rő körúton jártak. Az ered­mény: csupán 11 város fe­lelt meg a „tiszta, virágos” cím követelményeinek. El­gondolkoztató tény, hogy Budapest az előző évekhez hasonlóan sem szerepel a 11 nyertes között. Szerte az országban több mint 2700 községben vizsgál­tuk meg: biztosítottak-e az alapvető egészségügyi felté­telek, s egy esztendő alatt helyi összefogással hogyan épült, szépült a környezet. A szigorú bírák csupán 330 községet nyilvánítottak „tisz­tának”. Az aktivisták nem Ids feladatot vállaltak ak­kor, amikor sorra jártak csaknem kétmillió lakóhá­zat. A „tiszta ház” próbáját összesen 681 ezer lakóépület állta ki. S a mezőgazdasági nagyüzemek eredményei: tsz-eink mintegy fele, az ál­lami gazdaságok kétharmada felelt meg a tisztasági moz­galom előírásainak. A „tisz­ta iskola, egészség és ifjú­ság” cím elnyeréséért a di­ák közösségek versenyeztek. Az oktatási intézmények köj- zül több mint 2600 teljesítet­te a legfőbb követelménye­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents