Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
LvSZftX-->iértGm£ö&SZ*G 4 19?1. dec. 1., szerdo MIRE JÓ A MŰVÉSZET? V. Miért áldozott mindig is péSKt, fáradtságot, energiát a ímävészetekre az emberiség. amióta csak leszállt a fáról és két lábra állt? „Miért nem hoznak be szexfilmeket? Hagyjak a sok szöveget! Én azért váltok jegyet? a moziba, mert szórakozni vakarok !” Aki fűmmel kapcsolatos közönségleveleket olvas, vagy ankétökra jár, bizonyos, hogy szó szerint is találkozik hlyen kifakadásokkal. Lehet, hogy a bevezetés más, de a második mondat rendszerint így fejeződik be: „Szórakozni akarok!” Tény és való: minden ember — kivétel nélkül — azért néz filmet, színházat, televíaót, olvas regényt, verset, novellát, hallgat zenét, mert szórakozni akar. Azért kell ezt előrebocsátani, mert sokan úgy gondolják, hogy aki Bartók-muzsi- kát hallgat, vagy Jancsó-fil- met néz, az tulajdonképpen unatkozik, csak nem vallja be. Jobbik esetben azt feltételezik, hogy az illető meg akar tanulni valamit. A szórakozás ellentétének ugyanis igen sokan az unalmast, illetve a tanulást tartják. S az unalmasság tekintetében igazuk is van. 9 Vizsgáljuk hát meg közelebbről ezt a „szórakozás” szót, hátha sikerül eloszlatni a körülötte terjengő homályt. Az bizonyos, hogy a szórakozás valamilyen időtöltést jelent, méghozzá nem munkával töltött időt. Régi nyelvünkben úgy is mondták inkább, hogy „elmulatjuk” az időt, amiből a mulat szó tartalmául ma már csak az italos-táncos időtöltés maradt. A szórakozás bizonyára több ennél, még ha igaz is, hogy általában a munka utáni időtöltés egyik fajtáját értjük alatta. Az is bizonyos, hogy aki éppen szórakozik, az többnyire megfeledkezik magáról, elfeledi személyes ügyeit, gondolatai elkalandoznak, izgul vagy nevet, szomorkodik vagy elandalo- dik. Orvosok megmérték, hogy ilyenkor a vérkeringés meggyorsul, a lélegzet szaporább lesz, vagy éppen lelassul. Ezek a tünetek mindenkinél jelentkezne!?. Nincs ember, aki másképpen szórakozna. A nagy eltérések ott mutatkoznak, hogy kinek mitől lesz szaporább a lélegzete, magasabb a vérnyomása, íri min nevet, kinek mikor kalandoznak el a gondolatai. Sokan úgy vélik, minden az iskolázottságon múlik, és a nézőstatisztikák felszínes elemzése ezt igazolni is látszik. Pedig az iskolázottság valószínűleg nem a legfőbb választóvonal. Sokkal inkább az, hogy valaki milyennel? tekinti az életét, mire tartja magát, milyennek érzi a lehetőségeit. Akit munkájához semmi sem köt, csak a kenyérkereset súlyos kényszere, aki nem hisz abban, hogy személyes sorsán — s főként a világén — valamit is változtatni lehet, aki becsületes ugyan, de csal? leélni és nem megélni akarja az életét, az természetesen olyan szórakozást kíván, amely kikapcsolja a saját életéből. Lehetőleg a világéból is. Szívesen veszi a fenékre ülés reflexhumorát, éppen mert csak reflexeket mozgat, gondolkodni nem kell rajta. Szívesen hagyja magát elandalítani bármivel, mert minden óvszer a valóság, a hétköznapok ellen. Ve ' persze — szerencsére egvj sgyobb számban — sok olyan ember is. aki hisz az élet megjavíthatóságában, személyes sorsuk alakíthatóságá- ban, a megszerzett ismeretek és élmények gazdagító hatásában. Az ilyen emberek számára a szórakozás sokkal tartalmasabb. Mivel nem utálják a valóságot, hanem nagyon is kíváncsiak rá, a műalkotásokban tükröződő valóságot is izgalommal, érdeklődéssel figyelik. Ám, nagyon problematikus, sőt alighanem hamis az az elmélet, amely a táncdalt vagy operettet azért védelmezi, mert ez „út” a komolyabb művészetekhez. Van jó táncdal és operett, nyilvánvalóan soha nem is mennek ki a divatból. Ám azok, akik az először felsorolt, zárt embertípushoz tartoznak, a műélvezetet, a szórakozást a táncdalnál, a magyar nótánál, az operettnél be is fejezik. Ez a mérce számukra, ezért utasítanak el minden mást. A tánedal-döm- ping, az operett-, vagy mű- dalkultusz — ha valóban kultusszá válik —, végképp lezárja az embert, megakadályozza, hogy kinyíljon a művészetek és az élet gazdagabb tájai felé... Mérhetetlenül nehéz hát a művészetek irányítóinak feladata, hogy az egyszerűbb szórakozási igényeket kielégítsék, s közben ne a zártságot, hanem az emberi nyitottságot növeljék. Bernáth László M ZGMG m&gszerettetésB Utóhang a Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfő esti koncertjéhez A MISKOLCI Szimfonikus Zenekar igen sok feladatot vállal — talán ’néha túl sok terhet is róva tagjaira — társadalmi munkában. Járják a megyét, és a városban is igen sok ifjúsági koncertet adnak, tegyük hozzá: igen nagy érdeklődés mellett és mindig szép sikerrel. Ezeken a koncerteken az ifjúság már megismerkedett a -zenekar tagjaival, mint szó- 1 óhangszeres művészekkel is. Bérleti koncerten azonban, olyanon, amelynek színhelye mindig a Miskolci Nemzeti Színház, még az elmúlt néhány évet figyelembe véve — nem hallhatott a nagyközönség versenyműveket helyi művészek szólójával. Éppen ezért örvendetes a kezdeményezés és reméljük, hogy a jövőben folytatása is lesz. A hétfő esti koncert műsora sem volt szokványos. Négy versenymű egy műsorban szép program. Először Mozart' A-dúr klarinétverse-< nye csendült fel Novak József, a zenekar első klarinétosa tolmácsolásában. Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraversenyét a kisebb zenei .forrnál? előadójaként már jól ismert Rőczey Ferenc szólaltatta meg. Láng István: Concertino xilofonra és zenekarra című kompozícióját, a budapesti ősbemutatón is Kálmáczy Zoltán, a miskolci szimfonikusok ütőse játszotta. A fúvóshangszerekre és xilofonra írott művet — .tudomásunk szerint — azóta sem játssza egyetlen zenekar és szólista sem Magyarországon. AZ ÉRDEKLŐDÉSSEL várt miskolci bemutatót szép siker koronázta. A koncert befejező zeneszáma Beethoven: D-dór hegedűversenye volt. Iirterpretálója Gál Károly, a zenekar első koncertmestere, akinek bensőséges, muzikális játéka méltó záróakkordja volt a hétfő esti 'hangversenynek. I szocialista MÉefsMÉrt Tegnap, november 30-án dr. Hetényi Györgynek, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének előadásával megkezdődött a mezőkövesdi járási pedagógiai napok rendezvénysorozata. Dr. Szilágyi János, a mezőkövesdi járási hivatal elnöke köszöntötte a részvevőket, az általános iskolák és a gimnázium igazgatóit, a szakfelügyelőket és az önálló óvódák vezetőit. A nyitó ünnepségen részt vett Juhász Péter, a járási pártbizottság titkára. A szpcialista munkaiskoláért mottóval rendezett pedagógiai napokon dr. He tényi György közoktatáspoiiti- kánk időszerű kérdéseiről szólt. Előadásában részletesen ismertette pedagógusaink legfőbb tennivalóit, az igazgatóknak a hatáskörök megnövekedéséből adódó feladatait. A járási hivatal tanácstermében megtartott előadás után Bükkábrányban folytatódott a pedagógiai napok programja. Takács Lajos, az iskola igazgatója és történelem tanára tartott bemutató szaktantermi foglalkozást az iskolaigazgatók és szakfelügyelők részére. Mindenkit számon tartanak — Nézze, minden gyerekünket számon tartjuk. Ezekben a füzetekben pontosan vezetünk minden adatot, amely segíthet bennünket a pontos informálódásban. Ezekkel a szavakkal fogadott 'Kálmán László, a Földes Gimnázium igazgatója, akinek asztalán több vaskos füzet is hevert. Az egyikben az szerepelt, honnan jöttek az iskola tanulói, milyen tanulmányi eredménnyel, s milyen tanulmányi eredményt értek el a gimnáziumi évek alatt. Egy másikban csak a fizikai dolgozók gyermekei szerepeinek. — Ha valóban segíteni akarjuk ezeket a gyerekeket, szükség van rá, hogy pontos, áttekinthető, bármely pillanatban kézbe vehető információval rendelkezzünk. Sokoldalú tehetségkutatás — Nemcsak tanulmányi szempontból szervezzük meg a tehetséges gyerekek kutaKözösen f 1 •• 1 ©© FF I es knlon erővel E gy évvel ezelőtt egy Ózdon tartott tanácskozás kapcsán több alkalommal foglalkoztunk a közművelődési intézmények közös fenntartásánál? lehetőségével, adott esetben szükségességével. A szakszervezeti és tanácsi közös fenntartásban működő intézmények számának szaporodásáról nincs tudomásunk, több jelzés viszont arra utal, hogy ha nem is a teljes intézmény, de egyes közművelődési ágazatok finanszírozásában és működtetésében van előrelépés. Például, Mezőkövesden a járási művelődési központ és a szövetkezetközi bizottság közös fenntartásában működik a Matyó Együttes, és annak ügyintézője egyben a szövetkezetek kultúrnevelési ügyeit is intézi. Bár az együttes fenntartását a szövetkezetek korábban is támogatták, most alkotmányossá vált a közös gazda állapot, s ez bizonyára hasznos lesz. Kevés olyan hírről tudunk, amelyek a termelőszövetkezetek és a tanácsi szervek közös fenntartásra való törekvéséről adnak számot. Hónapokkal ezelőtt éppen egy tanya- központ fiataljai panaszának adtunk helyet, ahol két klub is létezik külön fenntartással és irányítással, és valami ros-szul értelmezett gazdai mivoltból adódóan az egyik fenntartó szerv munkavállalói, illetve tagjai nem látogatják a másiknak a klubját, s mert csak az egyik klub működése számottevő, a másiké semmi, a tanyaközpont fele fiatalsága nem élvezheti a klubélet lehetőségeit. Milyen jó lenne előbbre lépni, az ilyen belvillongásokon változtatni. Vannak nagyobb területek is, ahol jó lenne a közös fenntartásról már nemcsak beszélni, hanem tenni is valamit, s ahol a szakszervezetek által fenntartott művelődési központ nagyrészt már úgyis területi jelleggel működik. Milyen jó lenne azt valóban területivé fejleszteni, hogy abban a nagyközség minden lakója megtalálhassa a maga igényeinek kielégítését. De persze ehhez a nagyközség anyagi hozzájárulása is szükségesnek mutatkoznék. (Ilyen hely például Sajószentpéter.) Adódnak persze esetek, amikor nagyon jól megfér egymás mellett a két különböző irányítású és jellegű művelődési intézmény. Ahol a lakosság és á terület nagysága, az intézmény, illetve közművelődési ágazat helyzete, korábban megteremtett: rangja és folyamatos munkássága indokolja, ott nem szükséges talán a mindenáron való összevonásra törekedni. jßvek óta kitűnő példa erre a kazincbarcikai, ahol a művelődési központ és annak hálózata szakszervezeti irányítássál működik, de a városi könyvtár, amely egy épületben van ugyan a művelődési központtal, tanácsi irányítású. Ez, annál is inkább jó é.s fenntartandó, mert ez a könyvtár sok éves munkájával bebizonyította: jóval több. mint közkönyvtár, a város történetén munkálásnak tudományos műhelye — eddig mintegy ion kötetnyi várostörténeti anyag található itt rendszerezve, feldolgozva — s mini ilyen, a várostól. mint közigazgatási egységtől elidegeníthetetlen intézmény, feltétlenül a városi irányítást kívánja. A gyakorlat bebizonyította, hogy így helyes. A példa persze csak ott alkalmazható, ahol a lehetőségek is olvanok, mint Kazincbarcikán. Kisebb helyeken feltétlenül törekedni kel] a közös irányítás és fenntartás rendszerének bővítésére, mert a kulturális célokra fordítható szellemi erők koncentrálása, s nem utolsósorban a párhuzamosságot? megszüntetése. az anyagi erők jobb, célszerűbb felhasználása és egy adott lakóterület község közművelődési életének mind hatékonyabbá tétele ezt kívánják. Az említett barcikai eset. az a kivétel, amely más helyen éppen erősíti a szabályt. (benedck) tását és segítését. Tanulmányi szempontból tagozatos osztályaink megfelelő keretet adnak ehhez a munkához — folytatta a beszélgetést az igazgató. — Ennél többre is törekszünk, más adottságaikat is igyekszünk felszínre hozni. Bizonyításképpen meghívót vett elő. December 3-án nyílik a gimnáziumban a Városunkról, iskolánkról mindenkinek című kiállításuk, melyben a gimnázium c»ész. tanulóifjúságának munkája benne van. — Az osztályok témát. választottal?, s a választott témát dolgozták ki. Így azután nagyon sok területről gyűjtöttek anyagot rendkívül lelkesen, akarással. Azt hiszem, szép akció volt, s szép lesz a kiállítás is. S az sem mellékes, hogy a kutató-gyűjtő munka és a tablóvá formálás során erősebbé kovácso- lódtak az osztályközösségek. Az általános iskolától az ct*yetetneki» Sok mindenről „árulkodnak” a már említett füzetek. Többek között arról is, hogy a gimnáziumban nagyon tudatosan és tervszerűen foglalkoznak a tehetséges gyerekekkel: az általános iskolától egészen a továbbtanulásra jelentkezésig. Beszélgetés közben egy borítékot adlak be az igazgatói irodába. — Ez a levél is azt bizonyítja, hogy sokat foglalkozunk a tehetségkutatással — magyarázta Kálmán László. — Írója egy nyolcadikos fiatalember. A matematikai délutánokra küldte be a feladatokat. Érdekesek ezek a matematikai délutánok. Az iskola logikai gondolkodásra késztető feladatokat küld ki az általános iskolákba, miskolciakba, s borsodiakba is. Az ott tanító szaktanárok juttatják el azután ezeket a feladatlapokat tehetséges matematikusaikhoz. A gyerekek otthon megoldják őket, beküldik a gimnáziumba, s azután maguk is bejönnek, hogy a gimnázium szaktanáraival közösen vitassák meg, hogyan, miként .lehetett volna a legjobban megoldani a példákat. — Ügy véljük, ez a forma alkalmas rá, hogy felszínre hozza a nyers matematikai tehetségeket. Persze, nemcsak minden diók „mumusából”, a matematikából van ilyesfajta külön foglalkozás. Az orosz nyelvből például féléves tanfolyamot szerveznek a tanulószobai kereteken belül azoknak a munkásszármazású gyerekeknek, akiknél az év eleji tájékozódó dolgozatban alapvető hiányosságokat észlelnek. — A hangtani problémáktól a legkülönbözőbb nyelvi jelenségekig foglalkozunk ezen a tanfolyami órákon, amelyek inkább gyakorló játékoknak, mintsem szigorúan vett óráknak tűnnek — mondta Micska Szaniszló, aki ezeket a foglalkozásokat vezeti. Majd hozzátette: — Az a legjobb érzés, hogy akik év elején elégtelen. vagy elégséges szinten álltak, ma már nem egy esetben négyes-ötös dolgozatokat írnak. Van egy megállapodásunk; a félévi eredményeknél a tanfolyamokon felmutatott munkát is figyelembe veszik majd á tanárok. — Szakkörök, az előzőhöz hasonló, különböző tanfolyamok segítik még a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit. A pályaválasztás előtt pedig a különböző egyetemi előkészítők. /Vem csalódtunk a mezőkövesdiekben A Földes Gimnázium két matematika tagozatos elsős osztályában 5 olyan. gyerek is tanul, akik a mezőkövesdi „tehetséges gyerekek kollégiumából” kerültek ide. — Kelten a matematikai tagozatra, hárman pedig az úgynevezett speciális matematika osztályba járnak — vette át a szót ismét az igazgató. — Azt hiszem, ez a tény is bizonyítja, nálunk sem kallódnak el ezek, a már kiválasztott gyerekek. — Mennyire elégedettek velük ? — Azt hiszem, nyugodtan elmondhatom', s talán ők sem bízzák el magukat; eddigi munkájuk alapján beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Jó alappal érkeztek, felkészülten. S ez minden valószínűség szerint már a kollégium érdeme. Még valamit el kell mondanom. Nemcsak felkészültségüket tartjuk jónak, hanem magatartásukkal is nagyon elégedettek vagyunk. Kis szünetet tart. s aztán még hozzáteszi: — Sok ilyen kollégiumra volna szükség. Csutorás Annamária Olajkályhatulcxjdonosok, FIGYELEM 3 Növeli a hőleadást, csökkenti a kormozódást, \ tökéletesíti az égést, olajat takarít meg, ce Mekalor gyártmányú tűzkosár Fogyasztói ára: 75 forint. Kapható minden szaküzletben és áruházban. Saját érdekében vásárolja meg!
