Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
I 1971. dec. 4., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Város és történelem Bontják a Dózsa György út 5. számú házat. Da meg liell állnunk éppen városunk jelszabadulásának és n magyar sajtó napjának alkalmából, a jejtőkalapácsok zaja és a téglaomlás között. Itt állott, a. Fekete-nyomda, ahol a MÓKÁN Komilé iratait és felszabadult városunk első napilapját, a Szabad. Magyarországot, nyomták. Olvasóinkat rövid, körsétára invitáljuk ez alkalomból: álljunk meg azok melleit, a. házak és telkek mellett, amelyek városunk, ellenállási mozgalmának harcairól és győzelméről beszélnek. Felszabadulásunk évfordulói ismételten a közérdeklődés homlokterébe állítják az új életért folytatott; harcokat és a győzelmeket. Egészséges ösztönzést jelent legújabbko- ri történelmünk feldolgozásához és a sokoldalú összefüggéseket megrajzoló monográfiák elkészítéséhez, dokumentumgyűjtemények kiadásához és borsodi munkásmozgalmi múzeumunk kialakításához — az évforduló tudatos és fokozott igényű ünneplése. Jelentősen gyarapodott a negyedszázad alatt Miskolc város és Borsod- Abaúj-Zemplén megye új történelmi korszakára vonatkozó dokumentumok rendszerező munkája, levéltári anyaga teljesebb lett. bővebb megvilágítást hoztak a részletközlemények. Jelöljük meq a helyeketl Az, ellem állási és parti zári- mozgalom harcainak és győzelmeinek megrajzolásában — az említeti; sajátos körülmények folytán, munkamódszerükről és taktikai megfontolásukból következően — elsőrendű fontosságú a mozgalomban részt vettek személyes visszaemlékezése. A visszaemlékezések gyűjtése az elmúlt 25 évben is gazdag termésű volt, nemcsak levéltáraink anyagában, hanem az úttörők, KlSZ-íiata- lok, üzemi és területi gyűjtők feljegyzéseiben is. E visszaemlékezések ünnepélyeken, sajtóinterjúkban, rádió- és televízióműsorokban, kiállításokban, irodalmi művekben közkinccsé váltak és élnek, társadalmunkban ala- kitóan hatnak. Az egyik legfontosabb kérdés: hol mentek végbe a MÓKÁN (Magyarországi Kommunisták Antináci Ko- mitéja) szervezési tanácskozásai, tehát helyrajzi és kartográfiai választ kell adnunk a miskolci ellenállási mozgalom történeti színterére nézve és ezzel összefüggésben kifejtenünk élenjáró harcosainak tevékenységét. Ház, hátsó kijárattal Toronyalja 1. Elsőnek ezt a házat kell térképünkben megjelölnünk. Ebben a házban lakott 1944. szeptember végétől a MÓKÁN szervező vezetője, Tóth Béla. A ház a város középpontjában fekszik, egyaránt megközelíthető volt Hejőcsaba, Göröm- böly, Tapolca és Diósgyőr irányából, mégpedig nemcsak -a főútvonalakon, hanem éppen a biztonság kívánta rejtptt ösvényeken, a szőlőkönv és dombhátakon, hegyi dűlőkön át. A városban perceken belül elérhető volt a mozgalom többi támpontja. Tóth Béla elbeszélése szerint, azért is választotta ezt a házat, mert ne- ' hezen belőhető, biztonságos Ponton feküdt. Ezenkívül a légitámadások alkalmára megfelelő óvóhelye is volt. ktindezekkel egyenlő fontosságú, hogy a ház „hátsó kijáratán” keresztül az avasi barangtororry felé, rejtett útvonalon lehetett az összeköttetést tartani. A legközeleb- ' hiíhéz a Toranyaija utca 7. •earraír-iMnelytaen RácztZoltá.nclcnál ugyancsak szállási talált: a mozgalom, éppen az utolsó napokban. Á Gestapo szomszédságában Szamuely utca 12. E háznak telkén állunk meg, a Fegyveres Erők Klubja szomszédságában. A Csengey utca 12. számú házban, amelyet már lebontottak, lakott Pödör László, a Fráter György Gimnázium tanára. A Szamuely utca Rudas László utcai torkolatánál az utolsó előtti épület ugyancsak színtere volt sok jelentős MÓKÁN-tárgyalásnak és illegális összejövetelnek. A diósgyőri vasgyár és gépgyár leszerelésének és a fasiszták által való felrobbantásának meghiúsítására itt beszélték meg, e -házban Tóth Béla, Ginzery Sándor ezredes, Pödör László és a MÓKÁN kiváló diósgyőri harcosai a taktikai terveket. Ugyanakkor a házban több Gestapó- helyiség, s német tiszti szállás is volt ! A Rácz György utca 4. számú házat városunk tanácsa emléktáblával jelölte meg: E házban lakott Szabó Lajos nemzetőr századparancsnok, a Nagybudapesti Pártszékház hős védője, a bükki partizánok egyik vezetője. Nyomda a patakparton Dózsa György utca 5. A téglalap alakú telek utcai frontján, közvetlenül a patakmeder mellett működött a harcok és a felszabadulás időszakában egy sütöde. Ennek forgalma, de legfőképpen nagybecsű sütetei fedezték a németek által már fel- számoltnak nyilvánított: Fekete Pál és társai nyorndá- • jih. Itt készültek a MÓKÁN röplapjai, falragaszai és a felszabadulás után itt nyomlak a Szabad Magyarország példányait. Szabó Lajos nemzetőrei által őrzött és biztosított nyomda tevékenységét hirdetik magyar sajtónk v történetének harcos dokumentumai. Egyébiránt a patakárok, mint topográfiai adottság is igen alkalmas expediálási útvonalként kínálkozott éppen Diósgyőr irányában. A nyomda két: épületből állott, az egyikben volt a szedőterem és hátsó részében a gépterem, fényI képünkön pedig a rotációs- épületet; örökítettük meg nagy ablakaival és egy.újabban behelyezett garázsajtóvá 1. Kartográfiai és fénykép- d ok umentáci ónkká 1 a MÓKÁN legfontosabb, történeti nevezetességű pontjatt kívántuk rögzíteni a felszabadulás időszakának városképét is érzékeltetve. Tudjuk és számon tartjuk az alapokat. Bontunk, újítunk és építünk! Br. Szőnyi Györgync lepvméivezer tonna szén tervei fel Dózsa György út 5. A nyomda rotációs épülete (Foto: Sipos Zoltán) A korai tél az építőanyag-ipari vállalatok közül a téglagyárak munkáját nehezíti meg a legjobban. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat, pilisborosjenői téglagyárában is csak nehezen tudjál^ biztosítani a nyersanyagellátást. A nehézségek ellenére a Pilisborosjenői Téglagyár november 30-ig teljesítette éves tervéi A Borsodi Szénbányák Búkkal jai Bányaüzeméhez tartozó sajósze.ní .pcí-cri III. akna csütörtökön befejezte éves termelési tervét. Ügy számítják, hogy év végéig még négyezer tonna szenet adnak terven felül. Ez a túl- tt’jesííés azért is jelentős, mert a sajőszentpéteri ííl-as akna az átlagos borsodi szénné! sokkal jobb minőségű. Az üzemhez tartozó Tervtáró tegnap, pénteken fejezte he éves termelési tervét. Itt tömegtermelő munkahelyek, a frontok adják a szenet. A számítások szerint, az év végéig terven felül még negyvenezer tonna szenet tudnak adni a népgazdaságnak. Értékelték, bírálták Pénteken dr. Szekér Gyula elnökletével nehézipari miniszteri értekezletet tartottak. Értékelték a tárcához tartozó vállalatok negyedik ötéves tervét, részletesen elemezték, hogy ezekben az ötéves programokban miként érvényesülnek- a népgazdasági célkitűzések. A tervekből kitűnik többek között, hogy a vállalatok felmérték az időszerű piaci igényeket, de a piac fejlesztésére nem készítették rugalmas koncepciókat. Hiányosságnak ítélte a miniszteri értekezlet, hogy a munkaerő-megtakarítással, a termelékenység és a hatékonyság növelésével nem foglal- kozsak eléggé a tervek. Hasonlóan a negatívumok közé sorolták, hogy a vállalati programok nem tükrözik megfelelően a rekonstrukcióknak, a géppark-cseréknek és az új gyártmányok bevezetésének gazdasági hasznát. A miniszteri értekezleten megállapították, hogy a tervekben a központi tervelmek megfelelő volumenben szerepelnek a beruházások. Egyeznek az arányok is, melyek- szerint a legnagyobb összeget a vegyipar fejlesztésére fordítják, azt követi a villa- mosenergia-ipar, majd a bányászat, és végül az alumíniumkohászat. Tanácskozás a megyei tanácson A munkáslakta és peremkerületek élelmiszerellátása Tegnap, december 3-án délelőtt « megyei tanács földszinti tanácstermében a megyei párt-vb határozatának megjelenése óta tett intézkedésekről, elért eredményekről tanácskoztak az élelmiszer-ellátásban érdekelt vállalatok, a megyei tanács és a megyei pártbizottság képviselői. A tanácskozásra és az ennek nyomán megszülető intézkedéseiére azért van szükség, mert Miskolcon a munkáslakta és peremkerületekben, valamint a megyeeenl- rumolctól 'távol eső községeiben nem kielégítő az élelmi- szer-ellátás. Mennyiségi és minőségi probléma van a zöldség- és gyümölcsáruval, ami ráadásul a legdrágább az országban. Gondot okoz a kenyér minősége, akadozik a tejellátás, a húsellátás, nagy a választékhiány, kevés az előre elkészített:, tisztított, vagy félkész áruk mennyisége. Az élelmiszer- ipari vállalatoktól a kereskedelem és a fogyasztók elsősorban azt követelik — mint a határozat is kimondja —, hogy minőségileg kifogástalan árut szállítsanak. A kereskedelmi vállalatok pedig rugalmasan végezzék az árufelvásárlást, mindig a fogyasztók igényel szerinti, olcsó, és elegendő mennyiségű árut hozzanak forgalomba. Az élelmiszeripari — húsipari, sütőipari ás tejipari — vállalatok képviselői elmondták, hogy a kívánt minőséget és mennyiséget új gépek beszerzésével és új tecly nikai megoldásokkal kívánjak elérni. Természetesen sok probléma van még így is, legnagyobb gond a szállítóeszközök hiánya. De h-a felépül a húskombinát, a kenyérgyár. üzemel majd a Tejipari Vállalat új polipack- gépe, az igények nagy részét ki tudják elégíteni. A kereskedelmi vállalatok ugyan csak száll itóeszköz-h i - ánnyal küzdenek. Megoldás lenne a konténeres szállítás, ehhez azonban anyagi támoKerekasztal-koaíerencia a munkáerőhelvzetrői A munkaerőmozgás okairól, törvényszerűségeiről, a munkaerő-hiányról, ugyanakkor egyes válalatoknál a munkaerővel való gazdálkodás belső ellentmondásairól sokat beszélünk. Úgyszólván egyetlen, a gazdálkodással, a termeléssel foglalkozó országos és megyei értekezlet sem múlik el anélkül, hogy a munkaerőhelyzet, mint komplex összetett probléma, szóba ne kerülne. Tegnap, december 3-án, pénteken- az Észak-Magyar - ország Szerkesztőségében ke- rekasz tál-konferencián beszélgettünk ezekről a gondokról, központi kérdésként kezelve a megyei, városi munkaerőhelyzet alakulását, és az azzal való ésszerűbb gazdálkodást. Vitaindító előadást Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tartott, A beszélgetésen részt vett Horváth. Oltó, az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályvezetője, Szmola Imre, a BAÉV munkaügyi osztályvezetője, B.ádi László, az LKM munkaügyi főosztályvezető-helyettese. Balogh Zoltán, a Miskolci városi Pántibizotiság gazdaságpolitikai osztályvezetője. Csikói Ferenc, a Miskolci városi Tanács osztályvezetője, Less Nándor, a DIGÉP főosztályvezetője. Csordás Mihály, a megyei tanács munkaügyi osztályvezető v helyettese, Domboróczky Attila, a TVK munkaügyi osztályvezetője és Kovács Lajos, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa, A tanácskozáson elhangzottakat lapunkban rövidesen cikksorozatban ismertetjük. gatósna lenne szükség. A zöldség- és gyümölcshiánnyal kapcsolatban elmondották, hogy a termelők nem szállítanak elegendőt, s csak anv- nyit lehet felvásárolni, amennyi van. A termelők azonban — mint például a Nagymiskoílci Állami Gazdaság is — szerződésük szerint elsősorban exportra és a konzervgyárak részére termelnek, ezért nem jut Miskolcinak (!), és a zöldség még drágább lesz. A kereskedelmi vállalatok képviselői említést tettek a szakmunkásképzés fontosságától. Javaslatkén,t hangzott el a közvetlen beszerzés lehetősége, a boltvezetők érdekeltté tétele a forgalomban, a kertszövetkezetek támogatása. A megyei pártbizottság és a tanács szakemberei összegezték az elhangzottakat, a vitás kérdésekben további megbeszélést javasoltak, és .megyei szintű támogatási, ígértek a legfontosabb feladatok végrehajtásához. Gazdasági jegyzetek időszerű weit A szerdai minisztertanácsi ülés egyik napirendi pontja a tsz-ek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének szabályozása volt. Erre azért került sor, mert az utóbbi időben mindinkább iparszerűvé vált a mezőgazdasági termelés, mégpedig nemcsak a szorosan vett ’mezőgazdasági munkáknál, hanem a termelés más területén is. Például az úgynevezett ltiegé- szítő tevékenységnél, amely lényegében úgy tekinthető, mint a mezőgazdasági munka folyamatának „meghosszabbítása” egyebek között a terménye];: feldolgozásával, sőt értékesítésével. Mindez gazdasági életünk normális tevékenységének számit. A szabályozás elősegítette, hogy tisztázzanak néhány olyan problémát, amely sokszor a közvélemény elölt is’kedvezőtlen színben tüntette fel a tsz-ek kiegészítő tevékenységét, mert valamiféle kétes ügyletnek, vagy éppen fölösleges vállalkozásnak számított. Kétségtelen, adódtak visszásságok, de korántsem olyan számban, mint amire a „szóbeszédből” következtetni lehetett. A falu legerősebb termelő bázisa a mezőgazdasági nagyüzem, amely nemcsak saját bevételeit gyarapítja azzal, hogy szállítási, vagy építőipari tevékenységre is vállalkozik, hanem a helyi lakosság igényeinek is eleget tesz szolgáltatási jellegű tevékenységével. Amikor a szabályozás arról ír, hogy a továbbiakban is kívánatos a mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység fejlesztése, a lakossági szolgáltatási igények helyi kielégítése, ezeket a számszerű adatokat erősíti meg és további láztatást ad az ilyen irányú tevékenységhez. Ugyanakkor azonban azt is meg kell állapítani, hogy mintegy 3 millirád forintos nagyságrendben a tsz-ek melléküzemágai olyan kifejezetten ipari jellegű munkát végeztek, amely sem a mezőgazdasági termeléssel, sem pedig a helyi igényekkel nem voltak összeegyeztethetők. Ezért intézkedett a kormány úgy, hogy' a r jövőben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységi körükhöz szorosan nem kapcsolódó ipari árutermeléssel közvetlen piaci értékesítés céljából nem foglalkozhatnak. Az ilyen gép-, könnyű- és vegyipari tevékenységre csak az állami üzemekkel és intézményekkel költött szerződés alapján vállalkozhatnak, mert így gazdaságosan egészíthetik ki a nagyipari termelést. E zért kezdik el hamarosan a tanácsi szervek a melléküzemágak felülvizsgálását, hogy megfelelő intézkedéseket tudjanak hozni 30-ig ebben az ügyben. 1972. június \
