Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

1971. dec. 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ““Wtl Az átadások üteme megfelelő Elkészült — mint már be­számoltunk róla — Borsod- Abaúj-Zemplén megye tele- piiléshálózat-fejlesztési terve. A településhálózat távlati terve azokra a társadalmi, V r/.da.sági. fejlesztési hipoté- ,-:ekre épül, amelyeket a hosszú távú népgazdasági terv előmunkálatai során ki­dolgoztak, továbbá a IV. öt­éves terv megyénk fejlesz­tésére vonatkozó részeire, amelyek Borsod gazdaságá­nak fejlődését hosszú távon is meghatározzák. Sajó-völgyi koncentráló A terv legfontosabb . kiin- d'.iió eleme a Sajó-völgyi ipa- 11 koncentráció további fej­lődésére vonatkozó elképze­lés, mivel ezen a területen tömörül a megye lakosságá­nak 70 százaléka, a megye iparának pedig majdnem 90 százaléka. A településhálózat terve 25—30 éves távlatra megha­tározza a megye település- hálóz'a fának szerkezetét, rendszerét, részleteiben vala­mennyi település regionális szerepét, jellegét, s vonzás- körzetét. Lapozgatva a terv­ben — mely még nem került a megyei tanács ülése elé —1 sokat megtudhatunk me­gyénk várható fejlődéséről. 960 ezer lakos A számítások szerint a ter­melőerők úgy alakulnak, hogy a népesség természetes szaporodása nem fedezi az összes ágazatok munkaerő­szükségletét, így szükség lesz bevándorlásra, s ezzel együtt Borsod népessége — bele­értve Miskolcot is — az 1970. évi 781 ezerről 2000-ig 930— 960 ezerre növekszik. A közlekedésben a terv ja­ma IV álunk az év végének közeledtére elsősorban abból lehet következtetni, hogy megkétszereződik a posta munkája, a levél- és csomagforgalom. S ami igazán szép, igazán emberi ebben, hogy ez a levéltöbblet, ez a csomagtöbblet nem valami „a munkával”, „a termeléssel” kapcsolatos száraz, hivatalos küldeményáradat. Nem! A levéltöbblet egytől egyig ünnepi, év végi jókívánságokat, a csoanagtöbblet pedig a jókívánság mellé an}ragiakban is kifejezésre juttatott jóakaratúságot, magyarul: ajándékot jelent. Nem tudom, lei hogy van vele, en még a gondolatra is meghalódom. A mostani év végén pe­dig különösen ellágyultam, mert a rádióban valamelyik reg­gel valaki megfelelő kommentálás kíséretében tudtomra adta, hogy katonafiainkat is igénybe vette a posta, olyan sok karácsony és újév előtt a küldemény. Hozzáfűzte még, hogy lényegesen több, mint egy évvel ezelőtt! Levelet, meg csomagot hozott nekem is a postás, üdvözle­tét és- kisebb ajándékot, A levélborítékon, bélyeg helyett hi­vatali bélyegző, a csomagban díszes naptár és mellette a vál­lalat vezetőjének jókívánsága... S azonmód melegem lett a felismeréstől, hogy be vagyok csapva, ez nem az igazi, nem az. amit. az emberektől elvárunk! S a felismerés kö­vetkeztében másként fogott a toliam, hovatovább ellenke­zőjére fordult bennem szó és érzelem; valahogy így:... Jó, szép és emberi dolog az, ha igazán, önzetlenül üdvöz­letünket küldjük egymásnak így év vége felé, jókívánságok kíséretében. S különösen megkapó, ha szeretetünket még sze­rény ajándékkal is megtoldjuk, megtakarított zsebpén­zünkből, személyi pénztárunkból. Ilyen alapbn még az sem baj, ha az év utolsó napjaiban meg kell kétszerezni a postán az erőfeszítéseket, a figyelmet, sőt, ki kell egészíteni a postai személyzetet! Nálunk azonban — s az idén fokozottabban, mint az elmúlt évben —, bajok vannak az üdvözlés, meg az ajándékcsomagok körül. Nem az üdvözlő szöveggel, a fogalmazással van baj. A fo­galmazás tiszta, magyaros, szebb, mint a korábbi években. Nem a küldött és kapott ajándéktárgyak, naptár, falinaptár, ilyen táska, olyan toll minősége, mutatóssága körül van dif­ferencia. Sőt, egyre több az olyan díszítésű naptár, amely főleg a férfiaknak tetszik! A baj a szemlélettel, s az ebből fakadó gyakorlattal van! Igen költséges naptárgyártási, aján­dékozási verseny kapott lábra nálunk az egyes vállalatok kö­zött, s mindez a vállalati kollektíva, a társadalom zsebére! A díszes naptárt, jegyzettömböt, táskát, töltőtollat, amelyet kapsz ,.kedves ismerős, kedves ügyfél stb.” nem X., vagy Y. igazgató vezető készítteti, s továbbítja neked, hanem a vál­lalat, az állami, vagy szövetkezeti vállalat! És így — leg­alábbis az én megítélésem szerint, s tudom nem vagyok egyedül — már sokkal fakóbbnak tűnik a kapott jókívánság, s az ajándék. Az ilyen jellegű ajándékozási verseny káros, fölösleges pénzpazarlás. Mert ez már nem a szükséges és hasznos reklá­mozás kategóriájába, körébe tartozik. , Harcsa Sándor Védnökség! szerződés A magyar ipar történeté­ben először vállaltak véd­nökséget fiatal magyar szak­emberek idegen ország ipari építkezése felett: az NDK- beli bitterfeldi vegyikombi­nát építésén dolgozó magyar KISZ-fiatalok és a német if­júsági szervezet képviselői írtak alá védnökség! szerző­dést. A bitterfeldi vcgyikombi- nálhoz a Transelektro Kül­kereskedelmi Vállalat négy óriás kazánt szállít, összesen 330 millió forint, értékben, A kazánokat 300 fiatal magyar szakember szereli fel, és he­lyezi üzembe. Az NDK ipara számára döntő fontosságú objektumban 1975-ben kez­dik meg a termelést, s a ma­gyar szakemberek több éven keresztül segédkeznek az épí­tésben. A két ország fiatal­jai a magyar gépek poníos szállítására és az egyéb ha­táridők betartására vállaltak a maguk részéről kötelezett­séget. A szerződést a Trans­elektro, a Magyar Hajó- és Darugyár és az Energounion, illetve az Industria Anlagen import külkereskedelmi vál­lalat. a VEB Combinat Bit- lerfcld. a Dampferzeugenbau Combinat és a Kraftwerk­anlagenbau ifjúsági szerve­zeteinek képviselői írták alá. vasolja a 3006-os számú út elsőrendű jellemzőkkel való kiépítését, amely Leninvárosl a szerencsi térséggel és a Sajó bal partján kialakuló ipari területekkel kapcsolja össze. 260 ezer gépkocsi? A gépkocsiállomány a je­lenleginek hússzorosára nő (!) az ezredfordulóra, amely az üzemtöltő állomások (1985-re 30-ról 130-ra emel­kedik a számuk) és a ja­vító szervizszolgálat arányos építését teszi szükségessé. A két hajózható víziút —i Tisza és Bodrog — fejlesz­tésén kívül a terv hosszabb távon számol a Sajó-völgyi csatorna létesítésével is, amely az iparvidéket beköt­né a nemzetközi víziút-háló- •zatba. Sajó -csatorna A Duna—Tisza csatorna ! megépítésével párhuzamosan létesülő Sajó-csatorna old­hatja csak meg az iparvidék vízgazdálkodási gondjait, hi­szen az ipari vízigény 1980 körül már meg fogja halad­ni a napi 6 millió köbmé­tert! S az ezredforduló táján a korábban előteremtett víz­készletek már nem lesznek elégségesek. A MÉM miniszteri érte­kezlete hétfői ülésén többek között az állami földek ter­melőszövetkezeti tulajdonba adásáról tárgyalt. A földtu­lajdon és a földhasználat to­vábbfejlesztéséről hozott 1907. évi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a tsz-ek megvá­sárolják azokat a földeket, amelyek használatukban vannak ugyan, de tulajdo­nosuk az állam. A törvény hatályba lépése óta 1738 termelőszövetkezet csaknem 630 000 hektárnyi állami föld tulajdonba adását kér­te, ebből 584 ezer hektárt a tsz-ek meg is kaptak. Az ál­lami tulajdonban és a ter­melőszövetkezetek használa­tában levő 1 131 000 hektár­nyi földterületnek mindent egybevetve 55 százalékát vették már át tulajdonjogi­lag is a termelőszövetkeze­tek, amelyek aranykoronán­ként 10 forintért váltják meg a földeket és ezt az össze­get öt év alatt kell kifizet­niük. A miniszteri értekezlet megállapította, hogy az át­adások üteme megfelelő. Megtárgyalta a miniszteri értekezlet az 1971. január el­sejei hatállyal átszervezett kilenc szűkített hatáskörű tröszt tevékenységét is. Mcgn vili Misk o Icon az első szakosított körzeti rendelő A napokban kezdték meg a korszerűbb betegellátást Miskolcon a hejőcsabai .sza­kosított körzeti rendelőben. A rendelő több mint másfél millió forintos beruházás. Megkérdeztük dr. Szabó Ist­ván főorvost, a városi ta­nács vb egészségügyi osztá­lyának vezetőjét, mi újat je­lent a betegellátásban a sza­kosított körzeti rendelő. Legfontosabb, hogy meg­szabadítjuk a betegeket a sok járkáláslól. Helyileg mű­ködik egy kis laboratórium, amelyben az egyszerűbb vizsgálatokat el lehet vé­gezni. A szakosított rendelő lel lesz szerelve EKG-készü- lékkel is. — Hány körzet tartozik ide? — Az egyemeletes épület­ben négy felnőtt betegeket, el­látó körzet kap helyet. Ilyen­formán az egészségügyi egy­ségben orvoscsoport dolgo­zik együtt, s könnyebben megoldható a helyettesítés, amely sokszor problémát okoz. — Van-e más haszna is a szakosított körzeti orvosi rendelőnek? — Mód van rá, hogy bi­zonyos fokú konzultációs te­vékenység is folyjék a kör­zetek között. A rendelőt egy belgyógyász vezeti. Ezzel a létesítménnyel biztosítjuk, hogy a technika fejlődésével lépési tartva magasabb szin­tű alapellátást nyújtsunk a körzetekben is. — A betegek minden olyan újdonságot nagy örömmel fogadnak, amely lehetőséget nyújt rá, hogy egy helyen többféle szolgáltatást is igénybe vehessenek. Ez na első ilyen létesítmény Mis­kolcon. Tervez-e többet is az egészségügyi osztály? — Igen, ez az első, s re­méljük meg lesznek elégedve vele betegeink. Terveink szerint létesülnek még a vá­rosban olyan szakosított kör­zeti rendelők, amelyek 4, 6 ós 8 körzetet is magukba foglalnak majd. Épül egy a Győri kapui lakótelepen, s a közeljövőben ilyen rendsze­rűvé szervezzük ál Diós­győrben, az Árpád utcán le­vő rendelőnkéi. Ide négy, felnőtt betegeket ellátó kör­zetet vonunk össze. Valamennyien örömmel fo­gadunk minden olyan törek­vést, amely olyan formán egyszerűsíti a betegellátást, hogy közben magasabb szin­tű gyógyítást biztosít. A sza­kosított körzeti rendelők lét­rehozása ilyen törekvés. A nők helyzetéről tanácskoztak Patakon Borsod mezőgazdaságában a terv számításai szerint a szántó- és rétterület 20 szá­zalékos csökkenésére, az er­dők 15—20 százalékos növe­kedésére lehet számítani. A mezőgazdaságban dolgozók száma 2000-ig 40—45 ezerrel fogyatkozik meg, ugyanakkor az iparban foglalkoztatott dolgozók körülbelül 215 ez­ren lesznek a megyében. Az iparági szerkezet átalakulá­sa lehetővé teszi, hogy már 1985-re az összes ipari lét­számigény 36 százalékát nói dolgozókkal betölthető mun­kahelyek adják. Sárospatak tanácsa a de­cemberi ülésén tárgyalta a városban dolgozó nők poli­tikai, gazdasági és szociális helyzetéről készített, -tartal­mas összefoglaló jelentést. Elégedetten állapították meg a tanácstagok, hogy a tavaly februári párthatározatban foglaltakat az üzemele, ter­melőszövetkezetek, vállala­tok, intézmények vezetői magukévá tették, és konkrét intézkedéseket hoztak d dol­gozó nők szociális helyzeté­nek, munkakörülményeinek megjavítására, a gyermekne­veléssel, családjuk ellátásá­val kapcsolatos gondjaik enyhítésére. A városi pártbizottság, maguk az üzemek és a tö­megszervezetek igen sokat tettek annak érdekében, hogy a nők egyre nagyobb szám­ban vegyenek részt szerve­zett párt- és állami oktatás­ban. A tudományos szocia­lizmus ismereteit felső fo­kon jelenleg 6, középfokú is­kolában 50, alapfokú okta­tásban 171 dolgozó nő sajá­títja el, pártoktatásban 227, tömegszervezeti oktatásban pedig 1442 nő vesz részt. A nők rendszeres foglal­koztatását főképp a terme­lőszövetkezetek és a Sáros­patakon létesített új ipari munkahelyek biztosítják. Üj üzemek letelepítésével és a régiek bővítésével az utóbbi hárem évben 597 nő tudott helyben munkát vállalni, de még így is 261 dolgozó nő­nek kell a városból naponta más munkahelyekre utaznia, és több száz azoknak a nők­nek a száma Sárospatakon és közvetlen környékén, akik valamilyen könnyűipari üzem idetelepítése esetén szívesen vállalnának munkát helyben. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben jelenleg 62 bri­gádban 8.97 nődolgozó ver­senyez a szocialista brigád cím elnyeréséért vágy meg­tartásáért, vagyis csaknem 300-zal többen, mint 1969- ben. A nőknek a vezető beosz­tásokban való részvétele azonban nincs arányban sem a dolgozó nők létszámával, sem a felkészültségével. Ter­melőüzemeknél például mindössze egy nő dolgozik vezető, 34 középvezetői be­osztásban. A bérezésük azo­nos szakképzettség és telje­sítmény esetén általában azonos a férfiakéval, bár előfordul még az új és a fiatal dolgozók munkába ál­lításánál, hogy azonos kép­zettségű férfi és nő esetében — főleg műszaki és admi­nisztratív területen — a nők alaRbesorolásá alacsonyabb, mint a férfiaké. Az egyik vállalatnál például maguk a vezetők elismerik, hogyha a terv-statisztikai előadó férfi lenne, mintegy 600 forinttal kapna többet, mint a jelen­legi nődolgozó. A tanács vezetői a város IV. ötéves tervének összeál­lítása során elemezve a kö­rülményeket és a fejlesztési lehetőségeket, arra töreked­nek, hogy új munkahelyek, üzemek létesítésével tovább növeljék a dolgozni szándé­kozó nők helyi foglalkoztatá­sát. Hegyi József Ny. P. Nádvágók A Fertő tavon dolgozó nádvágók kemény telet szeretnének, hogy teljes mértékben kihasználhassák gépeiket. A Fertői Nádgazdasági Vállalat dolgozóinak 2 millió 200 ezer kéve ná­dat kell levágniuk a 8 ezer holdas nádasról a téli hónapok­ban. A gazdaság üzemében feldolgozott nád nagy részét ex­portra szállítják. Képünkön: Nádvágás géppel. virágos városok A Magyar Vöröskereszt aktivistái felmértéle az or­szág városait és 2700 köz­ségét a ..tiszta, virágos” hely­ség követelményeinek szem­pontjából. 11 várost és 330 községet javasoltak a cím el­nyerésére. Termelőszövetke­zeteinknek mintegy a fele, állami gazdaságainknak két­harmada üti meg a szüksé­ges mértéket. Miskolc nem szerepel a tiszta, virágos városok kö­zött. .. az egészségügyben Ä jokí á so ok Pillantás a jövőbe Milyen lesz: Borsod 2000 táján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents