Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
1971. dec. 22., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Év végi számvetés az MHSZ-siéi Interjú Bokor Józsefiek nz MHSZ megyei titkárával A Magyar Honvédelmi Szövetség Borsod megyei vezetősége ezekben a napokban készíti el jelentését az országos központnak, amelyben az 1371. évi honvédelmi nevelő- munkáról adnak számot. Megkértük Bokor József alezredes elv társat, az MHSZ Borsod megyei vezetőségének titkárát, hogy nyilatkozzon az Észak-Magyarország számára. — Ezen a héten tették meg tájékoztató jelentéseiket az MHSZ területi titkárai a megyei vezetésnek. A jelentések és az év folyamán szerzett tapasztalatok alapján hogyan ítéli meg az MHSZ-sze evezetek, klubok 1371. évi tevékenységét? — Nem akarok elébe vágni annak az értékelési folyamatnak, amelyet az MHSZ országos központ fog elvégezni. Elöljáróban azonban elmondhatom, hogy az MHSZ Borsod megyei klubjai, vezetőségei, társadalmi és függetlenített munkatársa; mindent megtettek, hogy megyénkben a honvédelmi jievelómunká- ban elfoglalt eddigi „előkelő” helyezésünket továbbra is megtarthassuk. Szinte valamennyi sztakágDin eleget tettünk a fokozott követelményeknek. —• A Magyar Honvédelmi Szövetség J967-ben történt átszervezése óta » köztudatban egyre inkább elterjedt, hogy a szövetség társadalmi alapokon álló, de félig katonai szervezet. Mennyiben segítette elő a feladatok végrehajtását Borsod megye lakossága és társadalma? — Az elmúlt időszak nagy változásokat hozott szövetségünk életében. Elsősorban a szervezeti felépítés változott meg, hiszen az alapszervezetek helyett a klubokra épül tevékenységünk. Itt azt is el kell mondanom, hogy csupán a szervezeti keretek változtak meg, a célkitűzések nem: az egész lakosságot be keli vonni munkánkba, fokozni a honvédelmi készséget, s így növeljük hazánk védelmi képességét is. Ezeknek a feladatoknak a megoldása el sem képzelhető a társadalom legszélesebb rétegeinek bekapcsolódása, részteleié nélkül. Klubjainkban, 1 áisadalmi munkabizottsága- inkban a lakosság minden rétegét megtalálni. Ezek után szinte természetes, hogy célkitűzéseinket, munkánkat jelentős mértékben támogatják a fegyveres testületek tagjai is. — Az előbb említett eé- lok nem nélkülözhetik a hatékony politikai nevelő tevékenységet. A szövetség agitációs és propaganda munkája mennyiben segítette elő a lakosság tudatformálását? — Amellett, hogy céltudatos nevelő munkánkkal fejlesztettük tagjaink soraiban a haza megvédésére irányuló kötelezettség érzését, szélesítettük katonapolitikai ismereteiket. Ez irányú ténykedésünk a megye lakosait is érintették. Ennek egyik formája volt a különféle előadásokon, tömegrendezvényeinken keresztül megnyilvánuló propagandamunka. A nagy számban megtartott katonapolitikai, technikai, haditechnikai ismereteket nyújtó előadások, kiállítások, az Encsen, Leninvárosbanés Miskolcon megrendezett honvédelmi repülőnap a lakosság több tízezres tömegeit érdekelte, ezáltal közelebb hozta szövetségünkhöz. Egyik ieesikenesebb rendezvén yü nkként említhetem mega borsodi ifjúsági műszaki hónap programjaihoz kapcsolódó technikai kiállításunkat is, mely a hazai látogatók nagy érdeklődésén kívül több külföldi szakember tetszését is elnyerte. Igen eredményes az iskolákban és a tanintézetekben végzett honvédelmi nevelő munkánk is. Politikai nevelő tevékenységünk hatékonysága természetesen nem mérhető csupán számok tükrében. Legnagyobb eredményünknek azt tartjuk, hogy megyénkben a honvédelmi nevelő munka egyre inkább társadalmi üggyé válik. — Hogyan leljesilette a szövetség a sorköteles korban levő fiatalok katonai elő- és a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek utóképzését? — Kiképzési terveink mindenkor a néphadsereg igényeihez igazodnak. A szövetség technikai felszereltségének fejlődése kiképzési bázisaink korszerűsödése, kulturáltsága egyre vonzóbbá teszi a fiatalok előtt az előképzésben való részvételt, amelyben a tudati felkészítés párosul az alapvető katonai ismeretek elsajátításával. Számos olyan gépkocsivezető került és kerül ki iskoláinkból, akik a néphadseregben és a polgári életben egyaránt megállják helyüket. Rádiós klubjainkban az alapvető ismereteket megszerző fiatalok bevonulásuk után nagyszerűen látják el a különféle híradástechnikai berendezéseknek a kezelését. Ugyanilyen el ismeréssel szólhatunk repülőink, ejtőernyőseink, könnyűbúváraink és az egyéb irányú Idképaési szakágak tevékenységéről is. Néphadseregünk több esetben elismerését fejezte ki klubjainknak, vezetőségünknek az elő- képzxísi munkánkért. Tartalékos tisztjeink, tiszthelyetteseink átérzik a rájuk háruló felelősséget, s szabad idejüket áldozzák fel, hogy az utóképzés során elsajátíthassák a korszerű haditechnikát, fokozzák katonapolitikai ismereteiket. Tartalékos tisztjeink nagyszerű ismereteit az is igazolja, hogy 1971-ben I éli utazás az AWí ■ Földművelés a tudomány segítségével a tartalékosok CsanyíícGan megrendezett országos bajnokságán megyénk csapata az első helyen végzett. — A szövetség a honvédelmi nevelő munkán és képzésen kívül jelentős sporttevékenységet is folytat. Hogyan értékeli alezredes elvtárs a megye klubjainak sporteredményeit? — Megyénkben számos úgynevezett „minőségi” MHSZ-klub tevékenykedik, s hogy’ nem* rosszul, azt bizonyítják az elmúlt évek eredményei is. Nehéz lenne valamennyit felsorolni, csupán néhány példa: Szabó Sán- dorné, a mályi lövészklub versenyzője országos bajnokságokat nyert, Szabó Gyula, a Miskolci Erdész futóvad- I lövője Phöenixben a világ-1 bajnokságon negyedik helyezést ért el. ezenkívül a klubnak van egy országos ifjúsági bajnoka is. Ejtőernyőseink és repülőseink közül többen tagjai a különféle válogatott kereteknek, s a napokban kaptuk azt a hírt, hogy' Várközi Lajos, az LKM MHSZ repülőklub válogatott vitorlázó repülője sportágában elnyerte „az év legjobbja” címet.. Tehát nagy tömegek mozgósításán kívül minőségi sportban is jelentős fejlődés tapasztalható klubjainkban. — Végezetül arra kérném, szóljon a következő év terveiről is. — Mint mondottam, az országos értékelés még nem történt meg. Az 1972. évi terveinket, célkitűzéseinket a felsőbb szervek jóváhagyása után adjuk ki klubjainknak. Ez évi eredményeink köteleznek a még jobb, eredmén.yesebb munkára. Sok és nagy' feladat vár ránk a jövőben is, amelyeknek megoldásához a következő években is szeretnénk kérni a megye valamennyi területén működő párt-, államigazgatási és gazdasági vezetőket. Felföldi György Tíz nap alatt egyszer esett a hó, de az is elolvadt másnap reggelre. A karácsony-apó — a német Mikulás — az NDK-ban sem utazhat szánon az idén, akárcsak nálunk. Fehér téli tájakban nem gyönyörködhet lem tehát, a földek viszont így, hótakaró nélkül többet mutattak meg reális értékeikből. Amerre csak jártam — a tájképi szépségekben gazdag Elba-völgy- től Berlinig, vagy a Lipcse környéki külszíni szénfejlé- sek közvetlen szomszédságában, a hangulatos Mulde folyó mentén, a dombos Türingiában — szemet vi- ditóan zöldelltek a szántóföldek az enyhe decemberben. A dúsan fejlett őszi gabonavetések, az évelő lucernások, s a nagyvárosokat övező kis házikertek mind arról tanúskodtak, hogy' az NDK-ban valóban minden talpalatnyi földet hozzáértő, okos gazda módjára hasznosítanak. A termőföld mcí>hecsüiése — Az NDK Európa egyik legsűrűbben lakott országa — magyarázta szíves kísérő kollégám, Gottfried Hansel. — Nálunk a népsűrűség annyi, mint például Svájcban: 157 lakos jut minden négyzetkilométerre. Ezért: nagy becsben áll minden darabka termőföld. A legjellemzőbb példája a termőföld megbecsülésének, hogy az említett külszíni bányamezők feltárásakor a talaj felső termőrétegét külön halmokba gyűjtik, s amikor egy-egv területen végez a bányaüzem a fejtéssel, köteles a meddővel betölteni a vajatokat, és a feltöltött terület tetejére újra ráterítem a félretett termőréteget. Így adja vissza a bányászat a földet a mezőgazdaságnak. A visszanyert termőterületen először cserjékkel kötik meg a talajt, majd fokozatosan — tudományros talajelemzések után — megfelelő szerves- és műtrágyázással bevonják újra a szántóföldi termelésbe. i\cni műemlékvédelem A csupa kisvárosi külsejű mezőgazdasági települési cukor ellenség A tét narancs és banán volt Tíz kerek asztalka' mellett harminc kisszék. A háttérben íróasztal: a zsűri elfoglalta helyrét. A miskolci Molnár Béla Űttörőház nagyterme, ben izgalmasnak, szórakoztatónak ígérkező vetélkedő kezdődik. A . játékvezető a versenyzőket szólítja, a székek gazdára találnak. Az első feladat: szellemi totó. öt kérdésre kell megtalálni a helyes választ. A telitalála- tos szelvények tulajdonosait vastaps köszönti. A totó kérdéseit, felteszik a közönségnek is. Vagy' ötven kéz lendül. A legfürgébb gyerek válaszolhat. Helyes feleletéért narancs a juta. lom. Ezen a vetélkedőn narancs, banán a tét. A következő kérdés a versenyzők egyik csoportjáé: — hogyan mossunk fogat? A szemléltető, műfogsor mellé több fogkefét adnak. Hatalmas műanyagszálút, kicsi műany'agszálút, kicsi, ritka sörtéjűt, stb... A jó válaszhoz a fogkefék közül is a legmegfelelőbbet kell kiválasztani. A bemutató, a választás is sikerül, ele elgondolkodtató, hogy mennyi rossz fogkefét árulnak a boltokban. Az egyetlen természetes sörtéjű, jó formájú fogkeféért Miskolc összes illatszerből! ját végigjárták a vetélkedő rendezői, míg végül rátaláltak a Centrum Áruházban. Hiába, mindent mégsem lehet műanyaggal helyettesíteni. Fogkeféhez legkevésbé alkalmas a nylon: karcolja a fogat. A következő feladathoz megannyi élelmiszert halmoznak fél egy asztalon. A versenyzőknek ki kell választani a fogra ártalmas és a fogra jó hatással levő ételeket. A zsűri — dr. Tóth Judit, a városi egészségnevelési csoport vezetője, dr. Za- szenkó Álla fogorvos, Varga János, a városi Vöröskereszt ifjúsági vezetője — öt pontot ítél ezért a feladatért is. Egy kérdés a közönséghez: — Milyen fogkrémeket ismerlek ? — Amodent, Pomorin, Meeri. Hófehérke. Chloro. dönt, OvenálL, Odol... A rögtönzött fogorvosi jelenetek, a fog szerkezeteitek pontos felvázolása, a fog védelmében írt rímes versikék, mind, mind bizonyítják: ezek a gy’erekek nem sok újat hallhatnak már a korszerű fogápolásról, ismerik a rossz fog sok-sok veszélyrét is. S, hogy hiszik is, amit mondanak, hogy igazak a reklám- versek, azt mi sem bizonyltja jobban, mint a sok csillogó, hófehér fogsor, j amely a mókás banánevő versenyen elővillan a szájak- | bői. A vitamindús narancson, j banánon kívül még sok érté- j kés jutalmat kaptak a j versenyzők (a fogászati hó-. nap nyertes pályázói), kitün- l tetőseket, jutalmakat kaptak j a jó ismerétterjesztő munkát j végző vöröskeresztes tanár- elnökök is. Kellemes. . hasznos másfél órát nyújtott a városi Vörös- 1 kereszt es a városi egészség, nevelési csoport a több száz miskolci úttörőnek, kisdobos- I nak. l- sy. I sen még a régi, jellegzetes fagerenda vázas épületek javarésze is emeletes, mellettük pedig egyre több az előre gyártott elemekből, gyorsan felépíthető társas- ház. A hajdani falusi jelleget a mindenütt megőrzött szélmalmok idézik a látogató elé. A népi műemlékek védelméről ugyanúgy' gondoskodik az első szocialista német állam, mint a felbecsülhetetlen értékű, városi építészeti, s egyéb művészeti alkotás, történeti emlék megóvásáról. A szélmalmok azonban nem csupán történeti emlékek, hanem ugyanúgy az emberi találékonyság, az ember érdekében működésbe fogott technika jelképei, mint az NDK mezőgazdaságában napjainkban már sűrűn alkalmazott elektronikus számítógépek, kibernetikai berendezések. Az emberi munka folyamatosságát — és a korunkban bekövetkezett új minőségi fejlődését mérhetjük a szélmalmoktól a mezőgazdasági kibernetikáig ívelő úttal. klektronika a mezőgazdásza szolgálatában A türingiai Dobitschen- ben, a — szomszédos Alt- kircnen, Lumpzig, Mehna termelőszövetkezeteit, s az itteni állami gazdaságot ösz- szefogó — n övén y term eszte- si társulás 4400 hektárnyi (átszámítva hozzávetőleg 7 és fél ezer katasztrális hold) területen már magától értetődően alkalmazzák például a műtrágyázásnál azt a gondos-pontos útmutatót, amelyet a Német Mezőgazdaság- tudományi Akadémia Lipcsében székelő műtrágyázás! intézete küld meg minden, vele kapcsolatban álló mezőgazdasági üzemnek. Ez a szakmai útmutató elektronikus adatfeldolgozások alapján készült. A kibernetikai berendezés segítségével az NDK mezőgazdaságának több évre vonatkozó termelési mutatóin, s kísérleti eredmén.vein kívül felhasznállak a számításokhoz a szocialista országok mezőgazdasági szakirodaimának adatait is. A Dobitschenben is alkalmazott műtrágyázási útmutató valamennyi termelési tényező — a talaj, az időjárási és a csapadékviszonyok — együttes figyelembevételével. s a különféle adottságú tájegységek szerint differenciálva határozza meg: milyen összetételű műtrágyák felhasználásával érhetők el az optimális terméseredmények az egyes növényféleségekből. Sőt még azt is megjelöli a kutatóintézet. melyik évszak mily'en időpontjaiban a leggazdaságosabb, a leghatékony’abb a műtrágyázás. Hogy' a tudomány közvetlen segítségéből mi a közvetlen haszna a mezőgazdaságnak. arról a következő folytatásban számolunk be. Bérce* József (Folytatás következik) Rádiórelék exportra Az Orionban sorozatban készítik a Szovjetunió részére a KTF—8000 .700 típusú mikrohullámú, széles sávú rádiórelé- késziilékekct. amelyeknek segítségével egyidőben 300 telefonbeszélgetés, vagy 4 kísérőhanggal egy fekete-fehér, illetve színes televízió műsor készíthető. A készülék teljesen automata. hiba esetén tartalék áramforrásra kapcsol és jelenti a központnak a hibát. Űfítói ötlet SOK HASZNOS ötlet, kezdemény'ezés született az újítómozgalom keretén belül, s ,ez nem elhany'agolható egyetlen üzem számára sem. Ebből a megfontolásból reformálták meg az Észak-magyrarországi Vegyiművekben az újítások beadásának módját és egyben megkönnyítették az újítások elbírálásának ügymenetét is. A figyelemreméltó kezdeményezés hatásának első jelei máris tapasztalhatóak a vállalatnál, különösen a kisebb újítások tekintetében. Megnövekedett az újítókedv, az ötletet adók szinte szemmel követhetően látják az ügyek intézése közben gondolataik útját. A reform az egész ügy'menetre kiterjed és az elbírálás mindaddig névtelen, amíg az ügymenet végén a kérésre az újító személyesen jelentkezik. Az újítás benyújtása forma- nyomtatványon történik. így sem az ügyintéző, sem az elbíráló mindaddig nem szerez tudomást az újító kilétéről, amíg az ötlet a megvalósítás stádiumáig eljut. Az újítási táblán csak azok a számok szerepelnek, amelyeken a benyújtott ötletek futnak. A táblán viszont folyamatosan követhető, hogy az ügyintézés menetében az adott számok milyen elbírálási és intézési stádiumban vannak. Az eddigi tapasztalatok alapján Csoó Zoltán újítási előadó kedvezően nyilatkozott a megreformált módszerről, amely ismét fellendíti az üzemben az újítási kedvet és bíznak abban, hogy a jövőben is sok hasznos újítást nyújtanak majd be.
