Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-17 / 297. szám
Eawssesw» 1971. dec. 17., péntek £SZAK-MAGYARORSZAG 5 i i Figyelőegység'” A nödol^ozók megbecsülvsóiu*k jó (példája Megyénk második legnagyobb áruházában, az ózdi Centrumban évente mintegy 1 millió 1200 ezer vevőt szolgálnak ki. A nagy forgalom lebonyolítását, az áru beszerzését:, raktározását, eladását, a jogos vagy jogtalan minőségi reklamációk intézését 110 dolgozó végzi. Az áruház alkalmazottainak többsége, számszerint kilenc- venen nők. Háziasszonyok, családanyák, esetleg gyermeküket egyedül nevelő nők. Vajon hány vevőnek jutott már eszébe, hogy a pult másik oldalán álló kékköpenyes eladó is családanya, aki rendkívül kedvezőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, gyakorlatilag világosodástól sötétedésig az áruházban tölti a napját. A családra, a háztartásra, a gyerekek nevelésére kora reggel és zárás, azaz este (i óra után marad idejük ... /*/« ychncs jfonúoskodás Az emberek magukkal viszik a munkahelyre is otthoni gondjaikat, bajaikat, és esetleg egy félbemaradt nagymosás meghatározza egész napi hangulatukat. A jó hangulatnak, a jó munkahelyi légkörnek különösen nagy jelentősége van a kereskedelemben dolgozóknál, mert a munkájuk emberekkel kapcsolatos, s őszintén még kell vallani, hogy mi vevők is gyakran vagyunk ingerlékenyek, esetleg túlér- zékenyelc vagy túligényesek. Az ózdi Centrum Áruházban nagyon elvétve hallani panaszt a kiszolgálás miatt. Az emberek szívesen térnek be vásárolni. Ennek okát nem nehéz megtalálni. Az áruház vezetői régen felismerték a jó munkahelyi légkör fontosságát és azt, hogy ebben milyen nagy szerepe van a nődolgozók gondjaival való fokozott törődésnek, a figyelmes gondoskodásnak, segítésnek. Az áruházban már nem téma az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv megvalósítása. A kollektív Szerződés éppen olyan bérbesorolást biztosít a nőknek, mint a férfiaknak. És ez náluk már nemcsak lehetőség, hanem valóság. Bizonyítja ezt a statisztika is. A nők átlagos havi keresete 1705 forint, a férfiaké 1794 forint. (A nehéz fizikai munkát végző férfiak magasabb bérét tükrözi a statisztika.) — Kollektív szerződésünk számos kedvezményt, megkülönböztetést biztosít a gyereket nevelő anyáknak — tájékoztat Tóth Tibprné szakszervezeti titkár. — A nagycsaládos és az egyedülálló anyák például az iskolai év megkezdése előtt automatikusan 400 forint segélyt kapnak. Az egyedülálló anyák a gyermekek számától függően évente 2—3 nap pót- szabadságot vehetnek igénybe. Munkaidő-kedvezményben részesülnek az állami oktatásban résztvevők is. 13úton belüli „s/Ati'jútintások ’ Az áruház nyitva tartási ideje egy fél évvel ezelőtt egy órával megrövidült. Reggel 8 óra helyett 9-kor nyitnak. Duklesz Gábor, az áruház igazgatója a következőkkel indokolja ezt: — Legtöbb nődolgozónk munkába indulás előtt felkészíti, útnak indítja iskolás gyerekét, vagy a kisebbeket elhelyezi az óvodában, bölcsödében. Kapkodniuk kellett, hogy 8-kor mar felkészülten fogadhassák a vevőicet. A korai órában viszont elenyésző volt a forgalmunk. A két óra ebédidőt ugyanakkor senki sem tudta kihasználni. Arra kevés volt, hogy otthon érdemleges munkát végezhessenek. Legfeljebb a bevásárlás fért bele az időbe. Senki sem reklamálta a nyitási idő megváltoztatását. nődolgozóinknak viszont ez nagy könnyebbséget jelent. Talán felvetődhetne az olvasókban, .hogy a kedvezmény a vevők rovására történt:, ha nem tettek volna ennél sokkal többet az áruház vezetői. Megszervezték például a kihordásos vacsorát. Zárás után főtt ételt vihetnek haza a dolgozók az áruház ebédlőjéből. Átvállalták. a bevásárlás gondját is. Reggel a háziasszony leadja aznapi bevásárlási igényét, és hazainduláskor átveheti a csomagot. Házon belüli, díjmentes szolgáltatás. Bár meg kell jegyezni, eddig nem túl népszerű, úgy látszik, az áru kiválasztását a kereskedelem dolgozói sem szeretik másra bízni. — Dolgozóink a kedvezőtlen munkaidő miatt keveset foglalkozhatnak iskolás gyerekükkel. A jövő évtől, a népművelési intézményekkel közösen, az áruházban rendszeres korrepetálásokat szervezünk dolgozóink gyermekei. számára. Már a terv is nagy örömet váltott ki <— mondja az áruház igazgatója. Hiány zik az üzemorvos Több nődolgozóval beszélgettem, jó volt hallani elégedettségüket. De kivétel nélkül valamennyien megemlítették az üzemorvos hiányát. Reggeltől estig tartó munkaidejük miatt sem a délelőtti, sem a délutáni rendelésre nem mehetnek el. Ezért heti egy órában egy orvost szerződtettek, aki orvosi tanáccsal látta el az áruház dolgozóit, kisebb meghűlés és lábon kihúzható, könnyebb betegségek esetén gyógyszert írt. Nagy köny- nyebbséget jelentett... Az üzemorvos foglalkoztatását azonban rendelet meghatározott létszámhoz köti. Egy NEB-vizsgálat után a szerződés megszakadt. Az áruház vezetői azóta „megmozgatták” az illetékes helyi és megyei szerveket, míg végül — sok levélváltás után — kompromisszumos megoldás született. Lehet „üzemorvos” tanácsadás céljából, de gyógyszert nem írhat. Akkor mit tanácsoljon? Talán azt, hogy milyen gyógyszert írasson a beteg náthára a körzeti orvosánál? El kellene gondolkozni a rendelet merevségén, ha már az illetékesek a kompromisz- szumig eljutottak; mert ezzel némileg elismerték az igény jogosságát. .. Tóth István A Finommechanikai Vállalat nagyon fontos készülékeket állít elő a Szovjetuniót, behálózó mikrohullámú távközlö- lánc berendezéseihez. Etí a készülék a szükség-áramfogyasztást bekapcsoló „figyelőegység”, mely anélkül kapcsolja be áramkiesés esetén a szükségáramforrást, hogy azt a televíziós adások vételénél, vagy telefonbeszélgetéseknél észrevennék. Jelenleg az új berendezés mérésénél, illetve laboratóriumi ellenőrzésénél tartanak. A sorozatgyártást 1972-ben kezdik meg. Alig egy hónapja, hogy szépen berendezett klubot avatott a sárospataki Kos- sui'.i Tsz Dorkó-tanyai KISZ- alupszervezete. Részben a termelőszövetkezet segítségével. részben társadalmi munkával keresett pénzből sikerült átalakítani egy helyiséget. és sok év után végre kulturált körülmények között tarthatjuk rendezvényeinket. Nagy izgalommal készültünk december 6-án az első ilyen eseményre. A termelőszövetkezet nőbizottságát hívtuk meg, hogy ismertessék szövetkezetünk múltját. 1961-töl napjainkig. A beszámoló után eleinte nehezen indult a beszélgetés, de amikor feloldódott a hangulat. egymástól szinte elkapva az emlékezés fonalát, felejthetetlen estét szereztek nekünk a szövetkezet: asszonyai. Meséltek a nehéz időkről, s bizony, emlékeiket végighallgatva arra gondoltunk, hogy az a lehetőség, ami ma nekünk fiataloknak adott, azt nekik, az ő nehéz munka jaknak köszönhetjük. Burányi Antalné KISZ-titkár, Kossuth Tsz Dork ó-tanya Sárospisi s i labadulása 1944. december 16-a emlékezete 1944-ben a szovjet csapatok győzedelmes csatáinak hírei, másrészt a magyar katonahalottak hozzátartozóinak háborúellenes gyűlöletté növekvő elkeseredése Sárospatakon is egyre inkább politikai tényezővé vált. A tömeges bevonultatások és a serdülőkorú leventék nyűit előkészítése a bevetésre tovább szították a békevágyat. A beszolgáltatások fokozása Kelet-Szlovákia arányló nedűje A BORSOD MEGYE, illetve Miskolc felé vezető határátlépő helyek egyikén majdnem mindennap négy jókora, rakománnyal alaposan teli teherautó kel át Ke- let-Szlovákiából, s robog tovább, Miskolc felé. Ez év augusztusában ugyanis Pre- sov (Eperjes) közelében levő Velky Saris (Nagy-Sáros) korszerű, modern sörgyára egy „kóstolót”, azaz sörözőt nyitott Miskolcon, a város gyárnegyedében, hogy a szépen habzó, aranyló nedű magyar kedvelői hozzájussanak néhány pohár külföldi, a sör hazájában készült sörhöz. Az említett négy tehergépkocsi a magyar fogyasztók részére szállítja a sárosi sörgyár hordós és palackozott termékét. A „Saris” címkével ellátott sör a legkeresettebb ital egész Szlovákiában. Bár ezen a vidéken régi hagyományai vannak a sörfőzésnek, ez a sörgyár nagyon fiatal. Még öt esztendeje sincs, hogy 1967 májusában elkészült az első szállítmány, aranyló színű sör a sárosi gyárban. Az első esztendőben 202 000 hektoliternyi volt a gyár termelése. Az idei termelés már meg fogja haladni a 610 000 hektolitert. Ez már valóban tekintélyes mennyiség. De szükséges is volt a termelésnek ilyen nagyarányú növelésére, mert ezt a sört kedvelik ma legjobban Szlovákiában. Az alig ötéves üzem már elnyerte a „Szlovákia legjobb gyára” címet. A kelet-szlovákiai járások sörfogyasztásának jóval több. mint a felét ma már ex a gyár látja el, s örülnek azok a vidékek, ahová elegendő jut a sárosi 10 és 12 fokos árpáiéból. Természetesen a gyár dolgozói első külföldi vevőjüket, Magyarországot is igyekeznek legjobb minőségű, hordós és palackozott termékeikkel ellátni. A SÁROSI SÖRGYÁR területét, üzemrészeit bejárni nem is olyan könnyű feladat. Egyetlen nap aligha elegendő rá, hogy az ember akár csak nagy vonalakban is megismerje a sör „útját”, a gyártás érdekes, bonyolult technológiáját. A gyár berendezései csodálatra méltóak. Minden a lehető legkorszerűbb, minden munkafolyamat gépesítve, automatizálva van, de a gyár így is elég sok munkást foglalkoztat. A nagy főzőcsarnok valami atomerőműre emlékeztet. Hatalmas tartályok, főzőüstök, s mindenütt nagyon szép tisztaság, rend. Ez a gyár és a hasonlóan fiatal Hurbanovó-i egész Csehszlovákia legkorszerűbb sörgyárai. Ami a főzőüstök, gépek teljesítményét illeti: ottjár- tunkkor egyetlen óra alatt 30 000 üveg palackozott sör hagyta el a négy töltősort, s ugyanezen idő alatt a jókora hordók tucatjai teltek meg árpalével. Maga a sörgyártás látszólag egyszerű folyamatnak tűnik, s a hozzá nem értő azt hihetné, hogy bárki képes rá, hogy kitűnő minőségű sört készítsen. A valóság azonban az, hogy nemcsak nagyszerű gépekre, különböző bonyolult berendezésekre, hanem kiváló szaktudásra, sok gyártási titok ismeretére is szükség van ahhoz, hogy sikerüljön kiváló minőségű, ízletes, a pohárban keményen habzó sört főzni. És ahhoz, hogy a fogyasztókhoz kerülő sör ízletes, finom legyen, nem elég a sörgyár dolgozóinak jó szaktudása sem. Jónéhány esetben a legkitűnőbb sör is veszít zamatéból, minőségéből, mire eljut a fogyasztó korsójába. Nagyon sok múlik \ ugyanis a sör tárolásán, bű- \ lésén, azon, hogy elég friss-e. A vendéglátóiparnak, a kereskedelemnek csakis jó száraz, középhűvös, szellős rak- j tárakban szabadna tárolnia j a sört, s bizony otf sem sza- I badna sört mérni, ahol nincs meg a megfelelő hűtési lehetőséggel ellátott csapoló berendezés. Ha nem megfelelő a sör raktározása és csapolásakor, vagy az üveges sör fogyasztásakor nincs biztosítva a kellő hűtés, akkor a legjobb minőségű ital is so- j kát veszít értékéből. A sárosi sör különben a csehszlovákiai előírásoknak ( megfelelően tárolható. A 7 és 10 fokos hat napig, a 12 fokos sör pedig tíz napig; árusítható. Ennyi ideig a sörgyár garantálja az ital kiváló minőségét, zamatát. ÉS VÉGÜL az aranyló színű árpalé készítőinek üzenete a sárosi sör fogyasztóihoz: „üres gyomorra sose; igyanak; a túlságosan lehűtött. sör sok megbetegedést okoz. S a legjobb minőségből is megárt a sok!” Tibor Krinicky a hitleri hadigépezet telhetetlen bendöjéneh megtöltésére a közszükségleti cikkek hiányát idézte elő. A virágzó spekuláció és feketepiac, az életszínvonal állandó römlá- sa Sárospatakon is általános elégedetlenségei váltott ki. Munkások, parasztok és haladó értelmiségiek egyre jobban meggyűlölték a fasizmust és a háborút. Politikai cselekvésre azonban a szervezetlenség és az állami erő- szakszervezet ereje miatt nem került sor. Sárospatakot 1944. augusztus 6-án a front közeledtével hadműveleti területté nyilvánították. Szeptemberben az iskolák kapui zárva maradtak, épületeiket katonai alakulatok foglalták Te. Október 23-án elhangzott a főszolgabíró kiürítési rendelet«: „Nemre és korra való tekintet nélkül mindenki hagyja el Sárospatakot! Irány a Hernádiéi nyugatra eső terület. Eligazító hely: Gönc.” A kiürítési parancsnak a lakosság zöme nem tett eleget. Október 30-án kidobbl- 1ák, hogy a 18—48 éves férfiak 3 órán belül kötelesek jelentkezni meleg ruhával és 3 napi élelemmel. A papi ki- vételezettséget eltörölték. Novemberben a visszavonuló német és magyar csapatok fosztogatása fokozódott. Elviszik az internátu- sok ágyneműit, takaróit. A györgytarlói gazdaság traktoraival ágyút vontatnak, az állatokat elhajtják. Elrendelik a községben tárolt bor megsemmisítését. A főiskola suba alatt engedélyt kap a főispántól 128 hektoliter borának elfalazására hustáci pincéjében, de a községi főbíró bosszúból feltöreti a pincét, és a bort elfolyatja. Az emberek csizmaszálig járnak a hegyaljai nedűben. Más pincékben német katonák belefulladnak az elfolyatott borba. Miután a közigazgatás vezetői elmenekülnek, Nagy Ernő baloldali politikus javaslatára — Patakon népszerűsége folytán csak „Ernő bácsinak” hívták —, a helyben maradt lakosság érdekeinek védelmére „tízes bizottságot” választottak, amelyet a főiskola is támogatott. A menekülő spanyol azúr hadosztály egy részlege éjszakára a főiskolán szállt meg. Távozásuk után tűz ütött ki, s ha a szomszédok észre nem veszik, leég a kollégium. A gimnázium igazgatói hivatalának bőrhuzatos bútorait megnyúzták. ,,Panaszt már senkinek sem lehet tenni” — olvasható az igazgató keserű naplóbejegyzése. A magyar katonai alakulatok „nem illetékesek” a harácsolások megakadályozására. November 26-án robbantó alakulat megkezdi a vasúti váltóle. sínek, raktárak robbantását. November 29-én a 16—45 éves férfiakat csendőrök és katonák házról házra járva szedik össze. December 1-én egy óra hosszat íélre- verik a harangokat, majd felrobbantják a Bodrog hid- ját. Másnap a szovjet—román fegyverszüneti egyezmény alapján a Bodrogközben előnyomúló román csapatok Sárospataknál is elérik a Bodrog bal partját, és a folyón át megkezdődik az ostrom. Mindenki pincébe, biztosabb helyre költözik. Többen az elhagyott kaolinbánya tárnáiban keresnek védelmet. A két hétig tartó ostrom alatt üzemek, középületek, magánosok ingatlanai és ingóságai súlyos károkat szenvedtek. A 4. és 2. ukrán front csapatai december 3-án felszabadították a Pataktól 10 km- nyire eső Sátoraljaújhelyt, de onnan Kassa felé támadtak. Ugyanabba az irányba nyomultak előre a Miskolcot felszabadító szovjet csapatok is, és a két ék között maradt Sárospatak. Szerencs is felszabadult december 13-án, de Patakra még mindig hullott a gránát. A harapófogóba szorított fasiszta csapatok csak a december 15-i aknapergőtűz után vonultak visz- sza, magukkal hurcolva a leventéket. Sárospatak 1944. dúcember 16-án szabadult fel. A város első szovjet parancsnoka. Jegorov kapitány összehívta a község helyben maradt vezető embereit, és megnyugtatta őket, ’ hogy senkinek sem lesz ártatlanul bánf.ó- dása. Gondoskodott a rend fenntartásáról. segítette a romok eltakarítását, az újjáépítés megkezdését, a tanítás folytatását, a szabad élet megindulását. E. Kovács Kálmán Az ózdi jj r . I faiban Háziasszonyok a pult másik oldalán Etekül köszsnhetiük
