Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
<RH5 iW,ÍTOWMWn» 1971. dec. 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 HATVAN esztendővel ezelőtt, 700 méterre a tenger szintje fölött, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság háromhutai erdészetében született az a fenyőfa, amely az idén az ország fá-. ja lesz, amely az idén az Országházban vendégül látott úttörők díszes karácsonyfája. A 20 méter magas íenyőóriás a huták vidékén született és emelkedett; ott, ahol valamikor a tokaji bornak helyet-üveget csináltak: Háromhuta, Öhukellett vágni a döntéshez, és el kellett helyezni a súlyos vasesiga-rendszereket a szomszédos fákon. Ez a fenyő nem dőlhet le a vágás után. Nem törheti el a gallyait. Még élt a fa. amikor már kötelek feszüllek a testére. Bárány Bemát begyújtotta a motorfűrészt, szinte ünnepélyesen odalépkedett a fához, letette a gépei a fa tövében, megállt, végignézett a fán, mintha bocsánatot kérne tőle. Aztán felbődült a halt. A fa azonban az úgynevezett szabadállásban csodálatossá fejlődött, magasra nőtt, sudár, egyenes a tar- j tása és formás az alkata, j Mitől is szép ez a fenyő- I fu, az ország karácsonyfája, az Országiiáz fenyőfája? Nem attól, hogy óriás, hogy liszteletet parancsolóan mél- tóságos, hogy egyenes, sudár a törzse, szimmetrikusan növesztette ágait, hogy a j legsokoldalúbban felhasznál- | haló fafajta, hogy balzsamát! gyógyszerként használják, ta, Üjhuta, Középhuta, Nagyhuta, Kishuta, Vágáshuta körzetében. Amíg a fejét büszkén, magasan hordta, a Gerendás rétre látott, hallotta a Komlóska-palak csörgedezését, a háta mögött a cserepes tető nyújtott szélánnyékot, ő pedig az úgynevezett Eszkála sovány, savanyú, sziklás talajából nőtt ki. Szaniszlő Gábor, a három- hutai erdészet vezetője kijelöli a fát Lent a völgyben makacs köd állta utunkat és látó- távolságunkat. A terepjáró mint valami fiatal csikó, úgy járt alattunk és járt velünk egyre följebb a hóval borított, úton. Fent a tetőn emberek vártak ránk és nagy tűz, amelyen élő fa sistergett, égett, amely körül elolvadt a hó, s amely körül a fákon, a fák galy- lyain esőköpenyek, viharkabátok, tarisznyák függtek. Gumicsizmás, fejszés, lassú beszédű, nagy tenyerű emberek üdvözöltek bennünket. ahogy a fenyőlombokra hullott hótakarón — mint valami műanyag habon — lépkedtünk a fenyőavar felett. Idefönt sütött a nap, egészséges, száraz, friss levegő burkolt be bennünket. A favágók már korábban kisorsolták, egy 10 fillérest dobtak a levegőbe, ki fogja dönteni a fát. A szerencse Bárány Bemát brigádvezetőnek kedvezett, övé a fa. így mondták. De a döntésig még sok minden mást meg kellett csinálni. Megtisztítani a környékét, utat csinálta a szállításhoz, karókat motorfűrész, belemart a fába. És a brigádvezető úgy vágta a fát, mintha nem is valami ünnepi munkáról lenne szó, hanem mint máskor, mint hétköznap, mint minden hétlköanap. A fa már elszakadt a tövétől, beállt a klinikai halál állapodta, de még mindig állt, mintha semmi sem történt volna. Tartotta a súlya, az a 20 tonna és tartották a kötelek, az embereit, akik nem akarták, hogy lezuhanjon, hogy összetörje magát. A fa nem adta meg könv- nyen magárt. Akik kötelet vittek rá, mondják, hogy fészkeket hordott a vállán és a nagy kiterjedésű erdőség egyik legszebb fája volt. De aztán az ékek, a köteleit, és a kötelek erőáránya arra döntötte az óriást, ahol az u tánfut ós tehergépkocsi várta. Aki ember volt a környéken, mind az óriás koronáját nézte. Ijesztő volt, ahogy megingott, dóit volna is, nem is, félelmetes volt, ahogy elvált a koronája a többiekétől, ahogy lassan a föld felé hajtotta súlyos fejét és ahogy a többiek utána hajlottak, ahogy a többi fa utána bólintott, ahogy a többi fenyőfa utána köszönt, elköszönt tőle. OTT, AIIOE a motorfűrész ós a fejszék megsebezlek a testét, a fenyőfa sebeiből bálzsamcseppek jelentek meg. A sok százezer fa halálát előidéző és látó favágók, fakitermelők oda- sereglettek és nézték, és hallgatták, ahogyan haldoklásának utolsó szálai elpattannak, ahogyan haldoklásának utolsó hangjait adja. Amíg lassan dőlt a fa, addig mindenki H felfelé nézett és a fák lombkoronáján túl látni kellett a gvoi-.san járó felhőket is. Amikor a fa ledőlt, mindenki a földet nézte, a havat, a hó alól kilátszó avart, az avar alatt a sovány földet, a földben az új életet. önkéntelenül is az jut az ember eszébe, vajon ki volt az a gyerek, ki volt az a lánygyerek, ki volt az a lány. ki volt az az asszony, ki volt az az öregember, aki ezt a fenyőt több mint fél évszázaddal ezelőtt ültette. Vajon milyen volt akkor a tavasz, vagy az ősz, vajon mire gondolt a palántát elültető emberpalánta azon a napon, abban az órában? Sok idő eltelt azóta. Nagyot fordult azóta a világ. A facsemete azóta óriássá növekedett, az ültetője megöregedett és talán mar meg is hogy tűlevelei illatoznak; nem attól szép, mert dísznövény ós értékes, hanem azért, mert a növényzet, a fák közül a fenyő hasonlít leginkább az emberre. A fák közül a fenyő hasonlít leginkább az emberre azáltal, hogy képes eredményesen szembeszállni a zord, életet kioltó hideggel, nap- fénvtelenséggel, viharos, orkánszelekkel, és zöld marad és zöldell; minden apró tűlevelével hirdeti az életet, az ember legyőzhetetlenségét, az emberek békeszeretetét. AZ IGAZI karácsonyfák ezért nem halnak meg igazán. Jaj annak a fenyőfának, amely csak állványa a díszeknek, a sok csecsebeBárány Bernát, a motorfűrész és a fenyőfa csének, gyertyáknak, csillag- i szóróknak, cukorkáknak, édességeknek. A fenyőfa feldíszítve és dísz nélkül a természet jelképe, a tél ka- rácsonyának-nyarának a jelképe a fűtött szobában, amely nélkül az ember nem élhet. Az a faóriás, amely tegnap lelte halálát a Zempléni-hegyekben, s amely több ! mint 300 kilométert utazik majd az ország szívéig, mégsem halt meg. Nem halt ; meg, mert sorsánál fogva szerencsésebb, mint osztá- lyosláreai. Nemcsak örök- | zöld, hanem örökéletű is. Hiszen gyerekek ezreinek csillogó szemében él majd I sokáig. Emlékezetükben pedig örökké. Szöveg: Oravec János Kcp: Szabados György A nők érdekében November utolsó napján tárgyalt a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról szóló 1013 1970. sz. kormány- határozat végrehajtásáról. A vizsgálat részletes megállapításai között tallózva sok mindenről képet kapunk. Például a foglalkoztatottsági színvonal a fejlődés ellenére is az országos átlag alatt van Borsodban. 1970- ben országosan a munkaképes korú nők 68,4 százaléka volt aktív kereső, Borsodban pedig csak 56.1 — azaz még az 1966. évi országos átlagot sem éri el. Munkahelyi problémák A vállalati intézkedéseket vizsgálva a megyei NEB megállapította, hogy a nőkkel kapcsolatos feladatok megoldására mindenütt intézkedési terveket készítettek, azonban például a Műanyagfeldolgozó Vállalatnál ez nem terjed ki a nők bé- j rezesére — holott dolgozói- nak 87 százaléka nő. A kollektív szerződések- j bői is sok minden kiolvas- | ható. Ezek általában tartalmazzák a nödolgozók gazda- I sági és szociális helyzetének javítására vonatkozó intézkedéseket. de a nők munkahelyi problémáinak megoldását már különböző színvonalon tárgyalják. A hogyanra a kérdőíveken megkérdezett lányok-asszonyok 48 százaléka „kielégítő”-!, 29 százaléka „részben”-t felelt. A megkérdezett nők 5 százaléka szerint nem kielégítően jut kifejezésre a nőket leginkább foglalkoztató mun- j ka helyi gondok megoldása a j kollektív szerződésben. A hiányok ellenére is megái lapítható. hogy az új kollektív szerződések lényegesen többet foglalkoznak a i iMinmiiiiuiiaiii iiniri—Mia—a Az elmúlt években a kereskedelemben dolgozók bebizonyították, hogy lehet számítani munkájukra, becsülettel elvégzik a rájuk bízott feladatokat. Ezeknek a gondolatoknak jegyeben beszélgettünk Gelb Miklóssal, a KPVDSZ megyei el nőkével. nők gazdasági-szociális problémáival, mint az előzőek. Például a Borsodnádasdi Lemezgyár kollektív szerződése megtiltja a gyermeküket egyedül nevelő nők. valamint a három, vagy több kiskorú gyermeket nevelő anyák háromműszakos foglalkoztatását. A dolgozó nők munkahelyi körülményei ellen sok a megalapozott kritikai észrevétel. A megkérdezettek 19 százaléka szerint az utóbbi három évben nem javultak munkakörülményei. 29 százalékuk megerőltetőnek találta munkáját. 26 százalékúk pedig egészségre ártalmasnak! Szociális cl Iá (o t (sáli Sok kívánnivalót hagy a nők szociális ellátottsága is a munkahelyeken. A Fővárosi Bór-Díszmüipari Vállalat somsályi üzemegységében megoldatlan a vízellátás, a Szerencsi Szabó Iítsz- ben egyetlen mosdótál van A Ganz Villamossági Művek és az olasz FIAT Grandi Motort cégek közös vállalkozással Törökországnak turbó- generátorokat szállítanak. Az üzletkötés feltétele az első egység soron kívüli leszállítása volt, amely végül is határidőre megtörtént. Hogy leik voltak a közreműködők? Zatykó László, a Ganz Villamossági Művek kereskedelmi igazgatója a televízió nyilvánossága előtt a körnél - múltban így nyilatkozott: munkában különösen számítunk a szocialista brigádokra, a brigádok minden tagjára — fejezte be tájékoztatását. Gelb elvtárs. a tisztálkodásra, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyes boltjainak raktárában rossz a fűtés, minimális az öltözőszekrény- ellátás stb. A nödolgozók szociális ellátottsági szintje is alatta marad a férfiakénak. Számos kifogás hangzott el a közlekedésre is. Miskolcon nagy problémát okoz, hogy Diósgyőrből beérjenek a reggeli müszakkezdésre s belvárosba. A Sajószentpé- teri Üveggyár dolgozói szóvá tették, hogy a megfele- lótlen közlekedés miatt már 3—4 órával a munkakezdés előtt beérnek a gyárba, s munkavégzés után is sokat kell várakozni. A megyei NEB-vizsgál at természetesen még számos területre kiterjedt, azonban a kiragadott példákból és adatokból is kitűnik, hogy rengeteg még a tennivaló a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáért, hiszen a javuló tendenciák ellenére is bőven van gond. ..Először említeném a forgórésztömböket készítő Lerun Kohászati Műveket, Már csak két forgórésztömb hiányzik, melyeket: nagyon, de nagyon várunk.” Azóta a diósgyőri kohászatban az éter hullámain érkező kérés meghallgatásra talált. Erről Ferling József, a nagykoracsüzem főmérnöké így nyilatkozott: — Eredetileg az egyik forgórész; gyártását a TV. negyedévre, a másikat 1972. II. negyedévére kérte a Ganz Villamossági Művek. A soron kívüli igényt most elfogadtuk, és már mindkét darabot le is gyártottuk. Jelenleg hőkezelés alatt vannak. Feltehetően mindkét darabot a hónap végéig le is szállítják. Mindez pedig bizonyítja, hogy az LKM-re lehet számítani. 1 „Csúcs“ a kereskedelemben Egy killIöltii üzletkötés sikeréért Az LKM soron kívül qyártott i or önrészt ö m hők e t — Bízunk benne — mondta Gelb elvtárs —, hogy szak- szervezetünk országos felhívása jó talajra talál megyénk dolgozóinál is. Borsod megyében sem könnyű a kereskedelmi dolgozók helyzete, hiszen a 25 ezer szakszervezeti tagunknak, akik a kereskedelemben dolgoznak, egyhar- mada harminc éven aluli fiatal. Amíg az ért forgalom emelkedése megyei összesítésben 9—10 százalékot tesz ki, addig a kereskedelmi hálózat eladóterének növekedése mindössze 4—4,5 százalékos. Betegségek, s egyéb körülmények is igen gyakran nehezítik feladatainkat, A ne-' hézségek ellenére kereskedelmi dolgozóink jó munkája, a figyelmes, pontos kiszolgálás különösen nagy jelentőségű ezekben a napokban. Ezért számítunk rá, hogy minden kereskedelmi dolgozó megérti ezt A KPVDSZ elnöksége kéri, hogy minden kereskedelmi dolgozó járuljon hozzá, saját területén: bőséges árukészlet és választék álljon a vásárlók rendelkezésére. A kereskedelemben dolgozók jó munkájukkal teremtsenek olyan légkört, hogy az ünnepekre készülő lakosságnak öröme teljen a vásárlásban. Ez a szakmai feladatokon túlmenően politikai feladat is mindenki számára, s ebben a lí özületek szíves figyelmébe ajánljuk! Elektromos kézi csiszológép, elektromos asztali csiszológép, elektromos kétkarú kézi fúrógép, 15 és 23 mm-es, szerelő-csillag knlcskésztetek, szerelő-villás knlcskészlctek, festékszóró pisztoly 500 grammos. festékszóró pisztoly 700 grammos. Beszerezhető: a vas-szaküzlctekbcn és a EÉMVILL Kereskedelmi Vállalat 1. számú közületi boltjában, Miskolc, Vásártéri n. 13—15. Rengeteg még a tennivaló ■ ‘f <líil 1 f‘1 I
