Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-15 / 295. szám
1971. dec. 15., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 1 • ni. — A niiiHikaeríHiiíiizgás olyan, mint a pénzforgalom — mondotta kerekasztal-be- szélgetésünkön Csordás Mihály, a megyei tanács osztályvezető-helyettese. — A pénzforgalom a gazdasági vérkeringést tükrözi. Ez vonatkozik a munkaerőre is. A mozgás, a problémák és az ellentmondások tükröződése, s egyben levezetésének eszköze is. Borsod nehézipari jellegű megye. Sok férfidolgozót kíván. 1960-nal kezdődően a teljes és a maximális foglalkoztatás egybeesik. Szabad férfi munkaerő nincs. Tartósan arra kell berendezkedni, hogy ez továbbra is hiány lesz, holott népgazdasági érdek egyes, dinamikusan fejlődő ágazatok fokozottabb ellátása. Külső forrás: az ifjúság és a nők. Es ez a forrás nem túl gazdag. Annál jelentősebb viszont a belső, nyílt vagy rejtett tartalék. A törzstagok gyakran mondogatják: — Sajnos nagyobb ügyet csinálnak, jobban foglalkoznak azzal, alá nincs, mint azzal a sokkal, ami itt van. Mire utal ez? Divat lett a segítségvárás, s a hiány él- túlzása. Ragyogó alibi: sok belső szervezetlenség, sok elmulasztott intézkedés takarója. Balogh Zoltán, a Miskolc városi Pártbizottság osztály- vezetője a gondok megoldásának módjáról, a hogyanjáról beszél: — Örömmel tapasztaljuk, hogy 1971-ben Miskolcon csökkent a munkaerőmozgás, a munkaerőhiány. Ez a vállalatok javuló munkaerő- gazdálkodását is tükrözi. A szabályzók mellett jelentősen hozzájárult az egészséges tendencia kialakításához. Vannak egészségtelen jelenségek. Több miskolci vállalat, amely úgy-ahogy teljesíti a tervét, elképesztő lét- számfeüfu'tást tervez, több üzem, szövetkezet kétszeresére, háromszorosára akarja növelni a létszámot minden megalapozottság nélkül. A gondok megoldása tehát ott kezdődik: reálisan, a valóságos állapotot, a népgazdaság általános célkitűzéseit figyelembe véve tervezzünk. A legalapvetőbb ez: — A munkaerő-gazdálkodást soha nem szabad az embertől elszakítani. A termelési célok, az adatok mögött látni, s érezni kell az embert, akinek vannak egyéni érdekei, vágyai is. A vállalatok már megértek rá, hogy igyekezzenek megtalálni az egyes emberek egyéni képességeinek a legjobban megfelelő beosztásokat, megoldásokat. A gazdaságirányítás új rendszere igen sokat hozott a dolgozók jogos igényeinek kielégítésében, a törzsgárda megbecsülésében. Les Nándor elmondotta, hogy a ÜIGÉP-ben „végigzongoráztak” minden lehetőséget a törzstagok megbecsülése érdekében. A mozgások lecsökkentése, a törzstagok megtartása érdekében: alapbércentrikus bérpolitikát folytatnak. Hú százalékkal fejlesztették a szakmunkások, ezen belül 34 százalékkal az esztergályosok. 31 százalékkal a kovácsok bérét. Az alapbéroentrikusság igen hatásosnak mutatkozik. A vitában több példa elhangzott: a tényleges bél- változatlan maradt, de ezen belül megemelték az alapbért és — sok elmenni szándékozó maradt, vagy éppen új dolgozók a korábbinál magasabb órabérért jöttek. Naivság lenne azt hinni, hogy a dolgozók nem tudták, hogy ez a mozgóbér rovására megy. Más van benne: a keresetben is a stabilizációra törekszenek. A mozgóbér — olykor, például, ha nincs elég anyag, rossz az előkészítés — kétséges. Az órabér a biztos. A íiíe^líecsüSés ^Je~ lakásépítésben való segítés is. A BÁÉV lakást épített több dolgozójának, s a vállalat hitelezte hozzá a pénzt. Ha a dolgozó a vállalatnál marad, bizonyos engedményre számíthat. Más vállalatoknál anyagot adnak és sole helyen kedvezményes fuvart. A vállalati kocsi 15—30 ezer forint (!) megtakarítást is eredményezhet egy kis lakás anyagának szállításánál. A fluktuáció csillapításának érdekes módját alkalmazzuk a Tiszai Vegyifcom- binátban. — Tavaly intézkedési tervet dolgoztunk ki — magyarázza Domboczky Attila, munkaügyi osztályvezető. — Eszerint az újonnan belépők nem kaphatnak többet, mint az adott területen dolgozók átlaga. Aki indok nélkül elment — nem vesszük visz- sza. A bérfejlesztésben az alapbéresítésre törekedtünk. Ezek híre gyorsan terjedt, s szinte nem várt hatása lett: a fluktuáció negyven százalékkal csökkent. A törzstagokban jóleső érzést keltett, a megbecsülést látják ezekben az intézkedésekben. A vállalatok eltérő módszereket alkalmaznak. Rádi László, az LKM főosztályvezető-helyettese : — Gyárunkban a gondolt megoldása végett az egységekben a bértömeg-gazdálkodást alkalmazzuk. Ezt találtuk a legmegfelelőbbnek. 1968-ban a hiányzók bérének húsz, a következő évben 50, s tavaly már 100 százalékát visszaadtuk. Ez tompította az egységekben a létszám iránti vágyat, más vonatkozásban pedig a megmaradt dolgozók a többért elvégzik a több munkát. Mi a kihatása? Bár a kohászat létszáma csökkent, ennek ellenére több új üzembe — eleid,roacélműbe, csiszolóba stb. — tudtak dolgozót biztosítani. A gyárban rájöttek: a bértömeg-gazda 1 kodás mellett egy sereg egyéb intézkedés is szükséges. Az egyik üzemben például a dolgozók fele új, másik fele régi volt. Az újak közül gyanúsan sokan számoltak le. Mi volt az ©k? A műszak végén az újakra bízták a sepregetést, kettőnek adtak egy szekrényt, holott a régiek között akadt, akinek két-két szekrénye is volt. Megbeszélték az ügyet a szocialista brigádokkal, azok vállalták az új dolgozók patronálását, s azóta nincs ott baj. Egy másik üzemben feltűnt, hogy egy műszakról solcan elmennek. Kiderült: a művezető goromba volt, nem gondoskodott elegendő anyagról stb. Az LKM-ben készítettek kimutatást a különféle szak1 „Az alapszervezet taggyűlése a pártmunka irányítá- , sara, az ügyek intézésére négyévenként vezetőséget i választ... A vezetőség köteles évenként beszámoló [ taggyűlést tarlani, ahol a párttagság értékeli a párt- i vezetőség, a pártszervezet éves tevékenységét.” ! (MSZMP Szerv. szab. 26. p.) mák, munkahelyek béráüa gáról. Az elv szerint: az átlagnál magasabb bérért nem vesznek fel senkit. Fél év után ellenőrzést végeztek. Azt mutatta, 10—12 eset volt összesen a sok száz új- felvételes közül, amikor a munkahelyi átlagnál nagyobb bért. adtak. Ez azonban indokolt volt, mert nem új emberről, hanem a gyár érdekében történt áthelye- zéisről volt szó. Érdemes még elmondani, hogy a gyárban most dolgoznak ki egy széles körű szervezési, intézkedési programot a munkaerőgondok belülről való megoldása érdekében. A beszélgetésen sok szó esetit a középvezetőkről. Segítségük nélkül nehezen lehet megfelelő üzemi légkört kialakítani. Ehhez azonban meg kell változtatni a vezetőképző iskolák szemléletét, gyakorlatát. A vezetőképzéseken csak a szűkén vett szakmai képzéssel foglalkoznak. Még véletlenül sem hangzanak el olyan előadások, amelyek az emberi tényezőiekéi, a szervezéssel foglalkoznak, s amelyek a vezetők emberismeretét gyarapítanák. Valójában a hibás szemlélet, s a gyakorlat gyűrűzik végig az emberekkel való törődésben, vagy nemtörődésben. És ha azt altarjuk, hogy ne eszközhanem embercentxi- kusság érvényesüljön, a változtatást a vezetőképző iskolákon kell kezdeni, s a továbbképzésben és a vállalatok vezetési stílusának javításában kell folytatni. Csorba Barnabás (Folytatjuk) A X. pártkongresszus határozatai a pártmunka továbbfejlesztésére , vonatkozólag — a párt vezető szerepének erősítése céljából — előírják a demokratikusan hozott határozatok, döntések végrehajtásának javítását, a kommunisták személyes felelősségének növelését, s a határozatok végrehajtásának következetes ellenőrzéséi minden szinten. E követelmények szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a pártalapszervezetek decemberi. illetőleg januári taggyűlései, amikor is az alapszervezetek vezetőségei mindenütt első alkalommal tesznek eleget a X. kongresszus által jóváhagyott szervezeti szabályzat előírásainak, beszámolási kötelezettségeiknek. A beszámoló, az 1971. évi munkát értékelő taggyűlések lehetőséget nyújtanak a pártmunka egészének áttekintésére, mindenekelőtt annak értékelésére, mennyiben haladtunk előre a X. párl- Icongresszus és a kongresszust megelőző vezetőségválasztó taggyűlések határozatainak végrehajtásában. Konkrétan A Borsod megyei Vas- és Fémipari Vállalat szerencsi központjának és 1. számú telepének kommunistái már megvonták ez. évi munkájuk mérlegét. A minap megtartott taggyűlésen Csíki Bálint elvtárs, a központ és az 1. számú telep közös pártszervezetének titkára, alapjában véve eredményes munkáról, a 26 tagú kommunista közösség becsületes helytállásáról számolhatott be. A vezetőség beszámolója áttekintette és elemezte a pártmunka minden lényeges területét. Többek között értékelte a vállalat gazdasági tevékenységét, ennék „magvasabb” problémáit; a gondok megoldását:. ,i a kommunisták és a szocialista brigádok önzetlen, példamutató helytállását; az alapszervezet szervezeti életének, politikai nevelő munkájának, tömegkapcsolatainak és pártépítő tevékenységének fontosabb eredményeit, s természetesen a pártmunka fogyatékosságait is. Erénye volt a beszámolónak, hogy nemcsak általában, hanem konkrétan — több vonatkozásban személyre szólóan is — értékelte, a Vas- és Fémipari Vállalat kommunista közösségének ez évi munkáját, s levonta a szükséges következtetéseket a jövőre vonatkozólag. A vita A beszámolót követően konstruktív, elvtársi vitának Nemrégiben készült cl a galvanizáló üzem, melyben rozsda- gátló anyaggal vonják be a gépek különböző alkatrészeit. GERE JÓZSEF üzemvezető minden ajtó előtt megáll, és mielőtt belépnénk, rögtönzött kiselőadással ismerteti : mit gyártanak a műhelyben, kik ' dolgoznak itt, mi célból. Igyekszik úgy beszélni, hogy hangján ne érződjön büszkeség. De azért érződik. 1 Ami nem is csoda, mert aki belép ide, a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet több részlegből álló gépműhelyébe, kicsit úgy érzi magát, mintha gyárban lenne. De a tsz-nek bizony ma már szüksége van erre a lás „gyárra”. Van mivel foglalkozniuk, van mit megmunkálniuk az itt dolgozo esztergályosoknak, lakatosoknak, kovácsoknak, betanított munkásoknak. A tsz saját géppariejához tartozik például 15 kombájn, 50 erőgép, ehhez legalább 500 különböző munkagép, egy autóbusz, egy mikrobusz, egy műhelykocsi, egy üzemanyagszállító kocsi (9000 literes), hét személygépkocsi, 16 teherautó. M indexeknek karbantartása, állandó üzemképessége nyilvánvalóan sok munkát igényel. A műhelyben dolgozók jó munkája nagyon is „benne van” abban a szép eredményben, hogy például nyáron három hét alatt arattak le 3200 holdat; abban is, hogy 600—700 vagon termést különösebb zökkenők nélkül takarítottak be és abban is, hogy autóbusszal, tehergépkocsikkal gyorsan tudják a földekre szállítani a tsz dolgozóit. Egyik részlegük a Vörös Csillag Traktorgyárnak készít alkatrészeket. Mondani sem kell, hogy ez a munka mennyire szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz, hiszen égy-egy alkatrész hiánya miatt a legjobb gép is napokig, hetekig állhat. Emiatt is, meg hogy rangos feladat is a Vörös Csillagnak dolgozni, a keresztesiek igyekeznek a legjobb minőségben eleget tenni vállalásuknak. A megengedett 2 százalékos selejt ellenére, ők állandóan 0,2 százalékkal dolgoznak! Pedig: 142 féle alkatrészt gyártanak. A RÉSZLEGEK KÖZÖTT a legújabb a galvanizáló üzem. melyben a gépek különböző alkatrészeit vonják be rozsdagátló anyaggal. Sokba került az üzem elkészítése, felszerelése, de mindenki tudja: megéri. Hiszen a rozsda a mezőgazdaságban is hihetetlen nagyságrendű károkat okoz. Helyénvaló bizony az üzemvezető büszkéikedése. A ísz gépműhelyében van mit megnézni. (pt. — sz. gy.) lehettünk tanúi a taggyűlésen. Kopp György elvtárs, a vállalat: nemrég kinevezett igazgatója például köszönettel szólt arról a segítségről, amelyet a vállalati gondok megoldáséhoz a pártszervezettől, a vállalat központjában és telepein dolgozó kommunistáktól kapott, s amelyre — mint mondotta — a jövőben is számít. Felszólalásában rámutatott a gazdasági és ideológiai munka összefüggéseire, kölcsönhatására: — A gazdasági problémák megoldását nem várhatjuk az agilációtól, dé a gazdasági munka eredményei, az életszínvonal emelése sem oldja meg automatikusan az ideológiai nevelő munka problémáit — mondotta többek között, hangsúlyozva a kommunisták személyes felelősségének fontosságát és a következetes pártellenőrzés szükségességét a gazdasági, az ideológiai feladatok megvalósításában. Bári János elvtárs — szocialista brigádvezető — a vállalalvezetőség és a szocialista brigádok jó együttműködésének, valamint a legfiatalabb munkások, a tanulók munka- , és hazaszeretetre nevelésének fontosságáról szólt, megígérve, hogy „mi, szocialista brigádot dolgozói segítem fogjuk a vállalat vezetőségét a problémák, a gondok megoldásában is”. Pálfalusi István elvtárs, az 1. számú telep vezetője arról tájékoztatta a taggyűlést, hogy több mint 9 milliós tervüket — bár nehéz körülmények között — néhánv nap múlva teljesítik. S mível a vállalatnak veszteséges telepei is vannak, az év hátralevő napjaiban 1 millióval szeretnék túlteljesíteni tere ükét. Az eredményes munkának nagyon fontos feltétele a szocialista brigádokra, a dolgozókra való őszinte támaszkodás, amelynek része az is, hogy idejében kapjanak tájékoztatási az üzem feladatairól — hangsúlyozta többek között Berki József elvtárs — az 1. számú telep marósa — a lakossági igények reális felmérését, a korszerűtlen telepek és a nem termelő létszám arányainak felülvizsgálását kérte a pártszervezettől, illetőleg a vállalat vezetőségétől. Halász József elvtárs, az üzemi Vöröskereszt munkájának problémáiról szólott. A felszólalók szinte kivétel nélkül megjegyezték, hogy a vezetőség beszámolója minden lényeges kérdésre kiterjedt, és őszinte tükörképe az alapszervezet ez évi munkájának. Értékelés A Vas- és Fémipari Vállalat alapszervezetének taggyűlésén részt vett és fel-, szólalt; Sárkány Imre elvtárs. Szerencs nagyközség Pártbizottságának titkára is. Több vonatkozásban értékelve az alapszervezet munkáját, hangsúlyozta, hogy a Vas- és Fémipari Vállalat kommunistái eredményes munkát végeztek a legutóbbi vezetőségválasztás, illetőleg a X. kongresszus óta eltelt időszakban. Az alapszervezet vezetősége jól irányít-. ja a pártmunkát, helyesen mozgósítja a párttagságot az időszerű gazdasági és politikai feladatok végrehajtására. Az a határozati javaslat pedig. amelyet a vezetőség a taggyűlés el<j terjesztett — az érvénvbey> levő párthatátt rozatokkal együtt — jó munkaprogram 1972-re, s a pártmunka még jobb elosztásával meg is valósítható. Cseppnyi Lajos a Fás- és Fémipari Vállalatnál Gépműhely a tsz-ben
