Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 4 ■’jttaagissjwsaw« 1971. dec. 14., kedd Szombaton és vasárnap Falusi táj Kiváló együttesek díszbemutatói 0 Szombaton és vasárnap este ünnep volt Miskolcon a Rónai Sándor Művelődé­si Központban. Az intéz­mény két nagy hírű együt­tese, a Csortos Gyula Szín­pad és az Avas Táncegyüt­tes ünnepelte működésének húszesztendős jubileumát. Maga a húsz esztendő is méltó alkalom az ünneplés­re, de külön ok is adódott, hogy'e jubileumok kiemel­kedjenek a sok évfordulós megemlékezés közül: mind­jét együttes magas kitünte­ti st kapott. A Qsortos Gyu­la Színpad folyamatos ma­gas szintű munkájával ne­gyedszer, az Avas Tánc- együttes pedig másodszor nverte el az öntevékeny mű- y szeti mozgalomban magas rangot biztosító kiváló együt­tes kitüntetést. A Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermét mindkét este . megtöltötték az érdeklődők. Kováts György igazgató em­lékezett meg mindkét alka­lommal a jubiláns együttes két évtizedéről, szombaton a színjátszók, vasárnap pedig a táncosok érdemeit méltat­va. Az együttesek pedig díszelőadásokon adtak szá­mot felkészültségükről. Szom­baton a Csortos Gyula Szín­pad tagjai Raffai Sarolta Diplomások című kétrészes színművét, vasárnap pedig a táncosok jubileumi összeálí- tásulcat. mutatták be. Diplomások Nem volt kis vállalkozás Raffai Sarolta művének be­mutatása, hiszen az árnyalt jellemeket felsorakoztató dráma eleve adott nehézsé­gein kívül a színjátszóknak az összehasonlítás nem min­dig jó lehetőségével is meg kellett küzdeniük. A tele­vízió ugyanis közvetítette ezt a darabot a kecskeméti színház előadásában, s en­nek emléke sok nézőben él még. A Csortos Gyula Színpad színjátszói — Gyarmati Béla rendezői irányításával — si­keresen állították színpadra a darabot. Gulyás József rendkívül egyszerű, de na­gyon ízléses és célszerű dísz­lete kitűnő keretet adott (talán csak az előtér jelzé­sét szolgáló válaszfal és Mezőgazdasági gépszerelőket kiváló képesítéssel, szgk.-jogosítvánnyal, meg3'én belüli garanciaszolgálathoz FELVESZÜNK. Jelentkezés december 17-én 8—12 óra között az AGROKEIt műszaki csoportjánál. • Miskolc, Besenyői u. 14. —...—ae i i.in—i polc zavart egy-két jelenet­nél). Gyarmati a dráma ex­pozícióját nagyon • szeren­csésen tömörítette, lerövidült a mérnök és felesége üres lakásbeli életkezdése, illetve ezzel a játék kezdete, s ha­marosan már a falusi diplo­mások életének sűrűjében voltunk. A darab értékeit, mondandóját, légkörét itt már szükségtelen elemezni, hiszen ez a színpadi mű már régen kiállta a próbát, és társadalmi mondandójá­nak időszerűsége, egy hely­színen játszhatósága, nagyon is élő problematikája indo­kolhatta, hogy az előadásai­nak többségét falun tartó Csortos Gyula Színpad be­mutatásra választotta. A rendező helyes darab- értelmezését dicsérőleg kell említenünk, egész koncep­ciója helyes. A megvalósu­lásban a műkedvelő csopor­tok sajátosságaiból adódóan (a szereplők felkészültsége, tehetsége, gyakorlata, nagyon széles skálán mozog), még volt valami egyenetlenség, de már a bemutatón is fel­lelhető volt a jó műkedve­lő előadás közeli ígérete. Né­hány alakítás messze ki­emelkedett a többi közül, külön dicséretet érdemelne, öntevékeny együttesnél azon­ban méltánytalan lenne ez a megkülönböztetés. A Diplomások bemutatása — könnyen javítható fogya­tékosságaival együtt — mél­tó volt a jubileumhoz, s bi­zonyára örömmel és tetszés­sel fogadja a majdani elő­adások közönsége is. A lánckar díszelőadása Hosszú időre emlékezetes élmény mindenkinek, aki megnézte vasárnap este az Avas Táncegyüttes jubileu­mi műsorát. Ez az összeál­lítás bebizonyította: már nem egyszerűen tánckar, vagy tánccsoport, hanem rangos együttes, amely mél­tán képviseli Borsodot szer­te az országban és hazánk folklór-művészetét a nagy­világban. Az ünnepi műsorban kar­táncok, kettősök, nagyobb szabású kompozíciók és ze­nekari számok szerepeltek. Az együttes művészeti ve­zetője és koreográfusa, Ga­lambos Tibor, valamint He- rédy Éva zenei vezető és Gombos Péter vezető prí­más irányításával a nagy lét­számú tánckar és zenekar a művészet és tánctechnika olyan fokára jutott, amely a legnagyobb feladatok megoldására teszi képessé, s a hivatásos táncosokkal egy szintre hozza. (Talán a ze­nekari számok repertoárja szorul még kis revízióra.) A táncosok nagy többségének pályáját is figyelemmel kí­sérhettük az elmúlt évek­A Borsodi Vegyikombinát azonnali belépéssel alkalmaz vegyipari szakmunkásokat, vegyész- és gépésztechniku­sokat és érettségizett férfi munkaerőket — rendszer­kezelői munkakörbe —, lakatos, csőszerelő, hegesztő, turbinagépész, vízvezeték-szerelő, ^ gépjárműszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Bérezés a vállalati kollektív szerződésben foglaltak szerint, meg­állapodás alapján. Munkásszállást — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezni lehet szombat kivételével mindennap 7-től 15 óráig a vállalat munkaerő-gazdál­kodási osztályán, Kazincbarcikán. ben, és örömmel nyugtáz­hatjuk viszonylag rövid idő alatt elért fejlődésüket, ki­ugró tehetségüket. Az igé­nyesen összeválogatott mű­sor az együttes legnívósabb, egyben legnehezebb számait gyűjtötte csokorba. Nagyon tetszett a Forradalmi ver- bunk népi motívumokból komponált, de teljesen új­szerű, roppant dinamikus férfi-kartánca, a Jártatós cí­mű páros, a virtuóz Ostor­tánc és a merőben új uta­kon járó Cigányok. Galam­bos Tibor nagyon szerencsé­sen és művészi megalapo­zottsággal tért el a még leg­nemesebben belül is szok­ványnak ható megoldások­tól, sok új vonással gazda- I gította a népi táncművésze­tek Kiváló szólisták segítet- | fék munkáját. l/nnepi fogadás, kitüntetések A vasárnap esti díszelő­adás után az SZMT klubjá­ban találkoztak a jubiláló együttesek tagjai a megye és a város közéletének vezetői­vel. Eljött az ünnepi foga­dásra Vaskó Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára, Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese, Mráz Fe­renc, az SZMT elnöke, Tóth József, az SZMT vezető tit­kára, dr. Balogh András és Kiss Béla, az SZMT titkára. Az ünnepi fogadás volt egyben a kitüntetések hiva­talos átadásának idöporitja is. Tóth József, a SZOT el­nökségének tagja, az SZMT vezető titkára a felsőbb szer­vek nevében adta át a Csor­tos Gyula Színpad negyedik kiváló együttes kitüntetését Gyarmati Bélának, a szín­pad vezetőjének, s az Avas Táncegyüttes második kiváló együttes kitüntetését Ga­lambos Tibornak, az együt­tes művészeti vezetőjének. Szocialista kultúráért kitün­tetést kapott Markovics ]zászló színjátszó, Lovász Mária és Csécsi István tán­cos, a művelődésügyi mi­niszter kitüntető oklevelét nyerte Sárközi Erzsébet és Zólyomi Katalin táncos. Az együttes vezetői és kiemel­kedő teljesítményű tagjai közül többen kaptak nívó- díjaim t, s emléklapot az együttesek tagjai közül számosán. A további mun­kához Tóth József kí­vánt sok sikert, a kultúr- munkások nevében pedig Lovász Mária kérte a továb­bi támogatást. (()m) Tari Emma rajza A KÉPERNYŐ ELŐTT Az elmúlt televízió-míisorhét kiemelkedő eseményének te­kinthetjük a KISZ kongresszusáról szóló híradások jól szer­kesztett láncolatát, az esti, filmbetétes összefoglalókat, ame­lyek minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tették a szin­te személyes részvételt ifjúságunk c nagy jelentőségű tanács­kozásán. Feltétlenül a hét pozitívumai közé számit a Traviata olasz operafilm sugárzása, a Pjatnyickij-együttes műsoron kívüli szereplése. Nagy csalódás volt ezzel szemben az Űri muri a margitszigeti szabadtéri színpadról, amikor is a har- sányság, az ordítozás mögött elsikkadt Móricz kritikai realiz­musa. Néhány adásról külön is szólunk, i jé szatíra • Halvány adaptáció VIDÁM ELEFÁNTKÓR. Régóta hiánycikk a televízió képernyőjén, a mozivásznon és a színházban is a jó sza­tíra, amely a mi valóságunk fonákságait mutatja fel tor­zító tükörben, hogy megne­vettessen, de ugyanakkor el is ítéltessen velünk jelensé­geket, vadhajtásokat, úgy nyújtson derűt, hogy ez a felkeltett érzés szükség sze­rint elmarasztaló, vagy ha­ragra indulatokba is váltson át. A szatíra szotoatlanságát a képernyőn mi sem bizonyít­ja jobban, mint a Vidám elefántkor elé beiktatott, va­lósággal mentegetőzésnek ható bevezetés. Teljesen fe­lesleges volt. Mocsár Gábor regényének — eredeti címe: Kerek egymillió — filmvál­tozatát Görgey Gábor írta, a rendező Mamcserov Frigyes volt. a/oa/uj mokka k/LVtkev&ték Magyar Édesipar Keksz és Ostyagyára Jóllehet, a filmben sok-sok ismerős fordulattal, epizód­dal találkoztunk, maga a főhős is nagyon ismerős, hi­szen édes unokaöccse a nagy­hírű Osztap Benderoek, a Vidám elefántkor egészében roppant érzékletes, nagyon is mai, és — sajnálatosan — nagyos is a valóságra épülő szatíra. Azt mutatja be mind­végig roppant derűsen, hogy egy élelmes és gátlástalan ember, aki ha kell húsz fo­rintokért a pöcegödröket mé­ricskéli, miként válik — már önakaratán kívül — egy ha­talmas intézmény megalapo­zójává, miként lesz az ö ni-. tiáner csalási ötletéből ké­sőbb hatalmas közületi vál­lalkozás, amiről senkii sem tudja, miért van, van-e rá szükség, mindenesetre él és egzisztál, palotát épít iroda­háznak, ahol a vályogvető cigányok illetékfonintjait ad­minisztrálják. Igen: telitalá­lat ez a film, amely a hiva­tali elefántkórt, az oktalan elefánttá dagasztást vette célba a vidámság, a gyilkol­ni is tudó kinevettetés eszkö­zével. (Hogy ez a korábban készült film mennyire reális talajra épült, bizonyítja a nemrégen tartott gazdasági aktíva néhány megállapítása is.) A főszereplő Bárdi György igen sokszínűén je­lenítette meg ezt a mai Osz­tap Ben der t. de nagyszerű volt a maga szerepében szin­te a film minden alakja. ADAPTÁCIÓK. Csehov és Móra Ferenc emlékét bántot­ták meg az adaptálok az el­múlt héten. Csehszlovák te­levíziósok készítették filmet Csehov /l nagybőgő történe­te című elbeszéléséből. Hal­vány, méltatlan adaptáció volt, amely az eredeti műre csak alapvonásaiban hason­lított, de túltengtek benne a Csehovtól teljesen idegen elemek. Bolondságok — enyémek is, másé is... cím­mel Kazán István ültette át a képernyőre Móra Ferenc néhány novelláját, apró kar­colatot. Sajnos, ez sem sike­rült jobban, mint a csehszlo­vákoknak az előbb említett Csehov-átültebés. Ami olvas­va derűs percekkel ajándékoz meg, egyszerűen lefényké­pezve nem egyszer válik la­possá, eredeti fényeitől meg- foszlottá. Nem bizonyult túl szerencsésnek a Bárány Fri­gyes megszemélyesítette Mó­ra önkonferálása sem. Volt olyan jelenet, a könyvárusító gyerekre gondolunk, amelyet már korábban jobb feldol­gozásban — többször is — láttunk a képernyőn. Pedig az a kincsestár, amit Móra Ferenc életműve kínál, meg­érdemelt volna valamivel több gondosságot a televízió ré­széről. KABARÉ U. 1. Vasárnap kora délután jelentkezett a sorozat második adása. Tíz rövidebb-hosszabb jelenetet, villámtréfát kínált ismert humoristák nem legsikere­sebb termékeiből. Úgy tűnt, mintha a kabarékból kimaradt, a lapokban fel nem használt anyagot érté­kesítenék a szundikálásra va­ló, ebéd utáni időben — le­értékelt áron. KICSODA. MICSODA? A népszerű játék szokatlanul, hétköznapon jelentkezett. Egy kitűnően startoló fiatal­ember nem egészen két perc alatt kitalálta, hogy a világ legszebb asszonyára gondol­tok. s végül a bukfencen csúszott el. Elég sok pénze bánta. A további két szerep­lő már kevesebb sikerrel szerepelt. Több adás közben elgondolkoztunk, vajon egy- egy fogalom könnyű, vagy nehéz kategóriába sorolása mindenkor megalapozott-e. INTEGRÁL. A' késő esti tudományos rétegműsor leg­utóbb Művészet és szocioló­gia címmel jelentkezett. Há­rom. egymástól független in­terjú láncolatával kívánta megvilágítani a két fogalom kapcsolatát; de mert a nyi­latkozók egymástól függet­lenül mondták el mondan­dóikat, az átlagnéző, de a szakmai érdeklődésben köze­lebb álló is kielégítetlen maradhatott. Bár rétegmű­sor az Integrál, mégis jó lett volna mar­kánsabban körülhatárol­ni, mi is a szociológia, mi i. ez a ..divatos” tudomány és hogyan kapcsolódik a művú szét sok ágazatához. n°m csak az egyetlen, példákéit tárgyalt filmhez. Benedek Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents