Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

ß MAGVAR SZOCIAt ISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA &XVII I évfolyam, 363. szám Ara: 1 forint Vasárnap. 1971. november 7. fiai ■ számunkból. a r z! r < Bit f*«' r mértei fi vonatok W­1 i 'Ití ■: 11 ■ ■“ ‘ 1%,: CO; ■1:1 iJf i t ! jobopak ’s Lenin hazájából Leninvároska 1?. efsi szó Tidomány - technika „Hiszen tanntii P-­Sport »» Október szellemében írín: Dojesák János, a megyei pártbizottság titkára .Af tvennégy évvel ezelőtt győzött a ■ Ik néptömegek millióinak moz- Gj m g’alma, a Nagy Októberi Szo- cialista Forradalom, amely a Lenin vezette párttal az élen megteremtette a munkások és parasztok első államát. E forradalom az egész em­beri társadalom történetének nagy for­dulópontja volt, hatására századunk erő­teljesen a szocializmus felé fordult. Az eltelt több mint fél évszázad alatt a for­radalom kiállta az idő sokféle próbáját. A Szovjetunió példája nyomán és mun­kája, segítsége eredményeként létrejött a szocialista világrendszer. Október győzedelmeskedett. A szovjet nép, pártja vezetésével a világ egyik leg­fejlettebb országát teremtette meg. A ter­melési volumen növekedésében, a tudo­mányok fejlődésében felveszi a versenyt a legfejlettebb kapitalista államokkal. A Szovjetunió kivédte és kivédi azokat a cselszövéseket, amelyek ellene és az egész világ népeinek létérdekei ellen irányulnak. Mérhetetlen áldozatokat hozott, elévülhetet­len érdemeket szerzett az egész emberiség jövőjének biztosításában. Október országa szilárd békeakaratot, a konfliktusok bé­kés megoldására irányuló törekvést sze­gezett és szegez szembe ma is az impe­rializmus mesterkedéseivel. Offenzívát folytat a nemzetközi feszültség enyhíté­séért, a fegyverkezési hajsza megszünte­téséért, a leszerelésért, a biztonság, a béke megszilárdításáért Európában és az egész világon. Legyőzhetetlen erejével a legerősebb szocialista hatalom, féken tartja és elrettenti á nemzetközi imperia­lizmus erőit. Léte, -ereje, befolyása az iirL perializmus politikájára, a kapitalista or­szágok belső és egymás közötti viszo­nyára is kihat. Az októberi forradalom ügye szemléle­tesen ölt testet az internacionalizmusban, amely az SZKP XXIV. kongresszusán is kifejezésre jutott. Abban a törekvésben, hogy a szocialista világrendszer baráti családja legyen azoknak a népeknek, amelyek együttesen építik és védelmezik az új társadalmat, kölcsönösen gazdagít­ják egymást tapasztalataikkal. De októ­ber ügye ölt testet abban is, ahogy a Szovjetunió fejlődése demonstrálja a szo­cialista társadalmi rend óriási lehetősé­geit, például a kilencedik ötéves terv cél­kitűzéseiben. A hatalmas gazdasági po­tenciálra jellemző, hogy 1971-ben kétszer akkora volt az ipari termelés, mint a há­ború előtti összes ötéves tervekben együtt­véve. A termelés további, gyors ütemű növelése és hatékonyságának fokozása ré­vén pedig gyorsabb lesz a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelkedése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóiról megemlékeznek az egész vi­lágon, hiszen kisugárzó hatása ma is szinte felmérhetetlen. Hazánk történelme is több mint fél évszázada elválaszthatat­lan az októberi forradalomtól, felszaba­dulásunk óta pedig, amikor a szocializ­must építjük, a nagy október útját jár­juk. Dolgozó népünk — pártunk vezeté­sével — áldozatos munkával nagyszerű eredményeket ért el, leküzdöttük a szo­cializmus alapjai lerakásának buktatóit, nehézségeit. Társadalmunk politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális fejlődése lehetővé tette, hogy az MSZMP X. kong­resszusa célul tűzze ki a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten tör­ténő folytatását. E célok népgazdaságunk IV. ötéves tervében is megtestesülnek. Felszabadulásunk óta több mint három­szorosára növekedett a nemzeti jövedel­münk. Ezt a negyedik ötéves tervben évi, körülbelül 6 százalékos ütemben kell bő­vítenünk ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervhez viszonyítva az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig átlagosan 25—27 százalékkal emelkedjék. A nemzeti jöve­delem emelését az iparban és az építő­iparban 75—80 százalékban, a mezőgazda­ságban teljes egészében a munka na­gyobb termelékenysége fedezi majd. Az októberi forradalom szellemének, a lenini eszméknek akkor felelünk meg a legjobban, ha jó munkával és még na­gyobb felelősségtudattal, ' minden erőnk­kel a szocializmus útján történő gyors előrehaladásért küzdünk. Gazdasági éle­tünkben az intenzív fejlesztésre való át­térés fokozatos megvalósítása a termelő­erők minden elemére kiterjed. A felada­tok sokasága vár ránk a gazdaságirányí­tási rendszer teljes kibontakozásának elő­mozdításában, a munka tudományos szer­vezésében, az életkörülmények javításá­ban. A IV. ötéves terv megyénkben is sok­oldalú továbbfejlődésre ad lehetőséget. Pártunk politikájának realizálása, meg­valósítása szűkebb hazánkban, megyénk­ben várhatóan azt jelenti, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés a javuló szerkezet mellett tovább növekszik; a munka termelékenysége még jobban meg­alapozza a növekvő termelést; számos üzemünk rekonstrukcióján kívül több, az egész népgazdaság és lakosság számára elsőrendűen fontos üzem létesül; a tech­nikai felszereltség további javításával ja­vul a termelés gazdaságossága, hatékony­sága. Ugyanakkor tovább javulnak a dolgozók, a lakosság munka- és élet- körülményei. S ha nem is tudjuk még felszámolni a kulturális, a szociális-kom­munális ellátásban meglevő viszonylagos elmaradottságunkat, tovább közelítünk az országos átlagszínvonalhoz. Október szelleme azt is igényli, hogy fejleszteni és érvényesíteni kell a párt vezető szerepét, irányító tevékenységét. Mindennek az állami-gazdasági-kulturális szervek és tömegszervezetek önállóságá­nak közepette úgy kell végbemennie, hogy a vezető szerep értelmezésében egységes szemlélet uralkodjék, és fokozódjék min­denütt a felelősségérzet a párt politikájá­nak, célkitűzéseinek megvalósításáért. A magasabb színvonalon és hatékonyabban megvalósuló irányítás a szocializmusnak elkötelezett, az adott területet jól ismerő, az irányításhoz értő vezetőket kíván és tételez fel. A X. kongresszus határozatai, a IV. öt­éves terv céljai osztatlan lelkesedéssel, egyetértéssel találkoztak — jó megvalósí­tásuk alapvető érdekünk, hiszen további felemelkedésünket szolgálják. Népgazda­ságunk alapjaiban egészségesen, kiegyen­súlyozottan fejlődik, de gondjaink is van­nak. Ezek a problémák elsősorban a be­ruházásokkal és a munka hatékonyságát befolyásoló tényezőkkel függenek össze. Leküzdésük minden szinten nyugodt, ösz- szehangolt intézkedés-sorozatot, egységes szemléletet és cselekvést, közös, felelős­ségteljes összefogást kíván. E munkának is azt a célt kell szolgálnia, hogy törés nélkül biztosítsuk — tartalékaink jobb felhasználásával — a IV. ötéves terv cél­jainak megvalósítását. Megyénk dolgozói, munkások, parasztok, értelmiségiek mél­tán lehetnek büszkék alkotómunkájuk maradandó eredményeire, arra, hogy ha­zánk viszonylag rövid idő alatt a köze­pesen fejlett országok sorába emelkedett. Az erőfeszítések biztosítékot jelentenek ahhoz, hogy a IV. ötéves tervben elérjük a X. kongresszus határozataiban meg­jelölt céljainkat. * üszkék vagyunk fá, hogy hazánk I jp a párt, a munkásosztály veze- tésével október szellemében me- netel a szocialista világrendszer nagy ^ családjában. Hazánk, né­pünk, a proletár internacionalizmus szel­lemét követve nem nézi tétlenül az impe­rializmusnak a népek szabadsága, hala­dása elleni agresszióját. Nem nézi tétle­nül a kommunista-üldözést, de a kommu­nista és munkásmozgalom egységének megbontására irányuló akciókat sem. A marxizmus—leninizmus és proletár inter­nacionalizmus elveihez hűen, szorgalma­san dolgozva építőmunkánk feladatain ebben látjuk előrehaladásunk fő bizto­sítékát! .Sei mgSBk H sí Eli ouember 1.

Next

/
Thumbnails
Contents