Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. nov. 6., szombat Fogadás a szegei nagykövetségen V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 54. évfordulója alkalmá­ból pénteken este fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztása- ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke. Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkárai. Részt vett a fogadáson az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, az El­nöki Tanácsnak és a kor­mánynak sok tagja, s a po­litikai, a gazdasági, a kultu­rális élet sok más vezető sze­mélyisége. Jelen volt a foga­dáson a budapesti diplomá­ciai képviseletek sok vezető­je és tagja is. hbbsbehbmíbbbbmwhbmbbbhbubükbmhbhbbhbp A Szovjetunió fővárosában november 7-én megtartják a moszkvai helyőrség díszszem­léjét. A hagyományos kato­nai felvonulás színhelye ez­úttal is a Vörös tér lesz. A Len in-mauzóleum mell­védje előtt ünnepélyes nje-Bí netben vonulnak majd el a vai katonai körzet főpa­rancsnoka lesz. A díszszemlét követően fel­vonulók töltik meg a Vörös teret. A forradalom 54. évfordu­lóját tüzérségi . össztűz kö­szönti. A háború küszöbén? H etek óta egyre több cikk jelenik meg a világsajtó különböző orgánumaiban az indiai—pakisztáni konf­liktus elmérgesedéséről. Egyes lapok még jóslatok­ba is bocsátkoznak, azt állítván, hogy a napirenden levő határvillongások novemberben tényleges háborúban fog­nak kirobbanni. A helyzet valóban rendkívül feszült. Az ENSZ Indiában' tartózkodó megfigyelő csoportjának egyik vezetője pénte­ken úgy nyilatkozott: a kasmiri tűzszüneti vonalnál a szembenálló felek olyan méretű csapatösszevonásokat haj­tottak végre, hogy a helyzet „rendkívül súlyosnak” mond­ható. Indira Gandhi most azért járja a világ különböző or­szágait, hogy segítséget kérjen a 9—10 milliós bengáliai menekültek részére, mert a probléma elviselhetetlen ter­heket jelent India számára. Gandhi asszonynak a minap Nixonnal folytatott tár­gyalása azonban, a párbeszédükről kiadott pénteki jelen­tés szerint, nem hozott kézzelfogható eredményt. Ismere­tes, milyen hosszú ideig támogatta Pakisztánt az Egyesült Államok egyfelől, az Indiával igen rossz viszonyban levő Kínai Népköztársaság másfelől. A pakisztáni vérengzések hírére-Washingtonban a pakisztáni fegyver- és más se­gélyszállítmányok leállítását követelték, de máig sem bi­zonyos. hogy ez megtörtént-e? Pekingi jelentések szerint a Kínai Népköztársaságban ugyan máig sem adták a köz­vélemény tudtára a pakisztáni menekült-problémát, de állítólag javítani kívánják viszonyukat Új-Delhivel, s ezért csak óvatosan támogatják Daccát. Meglehet, a pénteken Pekingbe érkezett pakisztáni magas rangú delegáció, Ali Bhutto vezetésével, éppen ezt kívánja szóvá tenni és fo­kozott támogatást kér Pekingiéi. Ám Pekingnek, Washingtonnak, de a világ bármely ál­lamának sem az a feladata ebben a rendkívül puskapo­ros helyzetben, hogy fegyveres támogatást nyújtson az amúgy is meglehetősen elvadult pakisztáni vezetőknek. Hanem az, hogy közös erővel próbálja megállítani a konf­liktus további éleződését. Egyfelől a pakisztáni menekül­tek sorsának megoldására, másfelől a helyzet békés, poli­tikai rendezésére kell törekedni. A nemrég megkötött szovjet—indiai barátsági szerződés e térség békéjének ügyét vitte előbbre. Hasonló lépések tovább segíthetik a helyzet tisztázását. / _____ ____ A kitüntetéseket dr. Ladányi József elvtárs adta át. Emlékünnepség Sárospatakon A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 54. évfordu­lója alkalmából tegnap, no­vember 5-én, pénteken dél­előtt 9 órakor Miskolcon, a megyei tanács dísztermében 72 tanácsi, illetőleg tanácsi irányítás alá tartozó keres­kedelmi és pénzügyi dolgozót részesítettek kitüntetésben. Jelen volt a kitüntetések átadásánál dr. Bodnár Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gye: pártbizottság első titká­ra, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Tóth József, az SZMT vezető' tit­kára, B árczi Béla, Miskolc megyei város Tanácsának el­nöke, dr. Pusztai Béla, Fejes László és Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyette­sei, valamint dr. Kardos Sán­dor, a megyei tanács vb-tit- kára, A jelenlévőket Fejes László köszöntötte. Ünnepis beszédé­ben méltatta a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét. Szó­lott szocialista építőmunkánk eredményeiről, ebben a most kitüntetett dolgozók érdemei­ről. Ezek után dr. Ladányi Jó­zsef átnyújtotta a kitünteté­seket. A Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntették ki dr. Illés Bélát, Miskolc megyei város Tanácsának tagját, az egészségügyi állandó bizott­ság elnökét; Seines Ferencet, Cigánd' nagyközség közös Ta­nácsának elnökét és dr. Sán­dor Dezsőt, Edelény nagyköz­ség Tanácsának elnökét. A Munkaérdemrend bronz- fokozatát, kapta Boros Lajos, Szei-enca nagyközség közös Tanácsának vb-tagja, a Sze­rencsi Csokoládégyár gépla­katosa, Illés Károlyné, Pa- rasznya közös Tanácsának vb-titkára, Stálter Sándor, Szendrő nagyközség Taná­csának vb-titkára és Tóth Gyula nyugdíjas, Kazincbar­cika városi Tanács tagja. A tanács kiváló dolgozója A KISZ Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága ma délután 15 óra 30 perces kezdettel rendezi meg a KISZ VIII. kongresszusa tisz­teletére a menetdalversenyt. Előtte, 15 órakor az SZMT nagytermében Járai János, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának titkára fogadja a megye városaiból és járásai­ki tüntetésben 18, a Borsod megyei tanácsi közszolgálat­ért emlékérem különböző fo­kozatában 21 tanácsi dolgozó részesült. A belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést 20-an, a kiváló pénzügyi dolgozó ki­tüntetést pedig 6-an kapták meg. A megyei tanács elnöke a kitüntetések átnyújtása után fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. 1950. április 18-án alakult meg — elsők között az or­szágban — a Bolyai János Matematikai Társulat borso­di tagozata, melynek azóta is alapvető feladata az álta­lános és középiskolás mate­matika szakos pedagógusok szakmai munkájának segíté­se. A borsodi tagozat jubileu­mi, ezredik előadására teg­nap, pénteken délután 5 órai kezdettel került sor a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, ahol dr. Gáspár Gyula. egyetemi tanár, az NME matematikai tanszéké­nek vezetője üdvözölte a megjelenteket Elmondta, hogy az elmúlt 20 esztendő előadásainak zö­mét a helyi matematikai tanszék munkatársai tartot­ták, de számos más egyete­mi előadó, akadémiai tag — sőt, az utóbbi években kül­földi vendég is — tartott itt előadást. Egyébként a Bo­lyai János Matematikai Tár­sulat valamennyi előadásá­nak egynegyede Miskolcon hangzott el. 1963 óta számí­tástechnikai előadásokat is tartottak, ez a jelenlegi mun­katervnek is fontos része. A társulat vállalta a számítás- technikai törzsgárda kiképzé­sét is — a tanárok körében, bői érkező stafétákat, ame­lyet. majd továbbítanak a KISZ VIII. kongresszusára. A menetdalverseny részve­vői a Csabai kapui SZTK elől indulnak, s a Felszaba­dítók útján, az SZMT-szék­házi»; mennek. A verseny be­fejezése után Németh Tibor adja át a díjakat a győzte­seknek. katonai akadémiák és tanin­tézetek hallgatóinak és ta­nulóinak századai. Bemuta­tásra kerülnek a különféle fegyvernemek haditechniká­jának és fegyverzetének egyes darabjai. A díszszemlét Andrej Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere fogadja. A díszszemle pa­rancsnoka Jevgenyij Iva- novszkij tábornok, moszk­és rendszeresen foglalkoznak a diákszakosztállyal is. Ezután következett a ju­bileumi, ezredik előadás, amelyet Császár Ákos, aka­démiai levelező lag, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára tartott az approxi­máció-tételekről. NAPONTA sok ezren for­dulnak ügyes-bajos dolgaik­ká! a tanácsokhoz, a külön­böző hivatalos szervekhez. Tapasztalatból tudjuk; sok­szor még a legsimábbnak látszó ügyek intézése is hosz- szú időt, sok utánjárást igé­nyel. Sok minden történt az utóbbi másfél évtizedben az államigazgatási adminisztrá­ció egyszerűsítéséért, azért, hogy az állampolgár érezze; érte 1 van a hivatal, de még mindig sok íróasztalt jár meg egy-egy akta, regiment pe­csét, bizonylat, aláírás árán születhet csak meg a dön­tés. Ezek a- mindennapi gon­dok kerültek szóba a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának novem­ber 3-i ülésén, amikor az ál­lamigazgatási munka tovább­fejlesztésének kérdéseit vi-' tatták meg. Mindannyian érezzük annak igazát: ál­lamigazgatásunk megfelelően ellátja alapvető feladatát, s a hivatalokban keresik a gyorsabb, a hatékonyabb ügyintézés módszereit, lehe­tőségeit. Ennek a munkának ad most további lendületet az MSZMP Központi Bizott­ságának az államigazgatási A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 54. évfor­dulójáról Sárospatakon teg­nap, november 5-én emlé­keztek meg. A szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása után a városi művelődési ház nagytermében rendezett ün­nepi gyűlésen az elnökség sorában helyet foglaltak: Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Bujdos János, Sárospataki városi Pártbizottság titkára, Lábas József, a városi tanács elnök- helyettese, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek, a város ipari és mezőgazdasági üzemeinek, kulturális intéz­ményeinek vezetői, a mun­kásmozgalom veteránjai. Bujdos János megnyitója után Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára mondott munka fejlesztéséről szóló állásfoglalása. A Központi Bizottság ál­lásfoglalása messzemenően találkozik az állampolgárok kívánságával; minden terü­leten egyszerűbbé, .hatéko­nyabbá kell tenni az állam- igazgatási munkát, meg kell gyorsítani a döntéseket, csök­kenteni kell a bürokratiz­must, és tovább kell erősíteni a hatósági munkában is a szocialista törvényességet. TERMÉSZETESEN nem máról holnapra valósíthatók meg a Központi Bizottság ha­tározatában foglalt célkitűzé­seit. Sokféle feltétel szükséges ahhoz, hogy a hivatali ügy­intézés simább legyen. Itt van például a hivatali hatás­körök felülvizsgálatának az ügye. Megérett követelmény a hatósági ügyintézés további decentralizálása. hogy az Ügyeket elsősorban azoknál a szerveknél intézzék el, ame­lyeknek a működési terüle­tén előfordulnak. Főleg a községi, a városi tanácsok ügyintéző apparátusára kell nagyobb hatáskört ruházni. Azután olyan emberekre van szükség, olyan felkészült tisztviselőkre, állami, taná­csi alkalmazottakra, akik a köz szolgálatát hivatásnak, ünnepi beszédet. Beszédében hangoztatta: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eredmé­nyei fél. évszázad alatt tör­ténelemformáló erő "é vál­tak. Ma már senki és sem­mi nem állitnarja meg a vi­lág nagy megújhodásának azt a folyamatát, amely a szocializmushoz, a kommu­nizmushoz vezet. Szólt a szo­cialista világrendszer kiala­kulásának jelentőségéről, a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus javára végbe­ment változásokról. Áttekintette a felszabadu­lás óta megtett utunkat, el­ért eredményeinket. A leg­utóbbi 15 esztendő sikereiről szólva megállapította, hogy azok az MSZMP elvileg meg­alapozott, a gyakorlatban ki­megtiszteiő megbízatásnak tekintik, akiknek a száma ugyan egyre több. de még nem mindenütt találkozni ve­lük. A. tanácsi apparátus sze­mélyi összetételének megva­lósításánál ma még • olykor nem mindig azok kerülnek a hivatali asztalokhoz, akiknek a jelenléte a legkívánato­sabb lenne, . hanem sokszor azok. akik éppen ad ód na 1c, hiszen az esetek jó részében nem könnyű és nem is hálás feladat ma még tanácsi dol­gozónak lenni. Nem is be­szélve a dolog anyagi olda­láról. A Központi Bizottság állásfoglalása azt a meggyő­ződést kelti, hogy a párt, az ország vezetése világosan lát­ja a tennivalók sokaságát és eltökélt szándéka a helyzet alapvető, gyökeres javítása. AZ IGAZGATÁSI folya­matok és az ügyvitel felül­vizsgálata, amelyet az állam- igazgatási tevékenység kor­szerűsítéséhez elengedhetet­lennek tart a Központi Bi­zottság állásfoglalása, termé­szetesen .nem azt jelenti, hogy ami eddig volt. minden rossz volt, hanem azt, hogy társadalmi és gazdasági fej­lettségünk magasabb színvo­nalához igazítjuk az állam- igazgatási munkát. próbált és bevált, következe­tes lenini politikájának kö­szönhetők. E politikával nemcsak egyetértenek dolgo­zóink, hanem cselekvő meg­valósítói is a szocialista tár­sadalom teljes felépítésének. •Belső leradataíimra térve- arról beszélt, hogy népünk jólétének fejlesztése további erőfeszítéseket kíván min­denkitől. Nagy szükség van a belső tartalékok feltárásá­ra és felhasználására, hogy tovább növekedjék a munka termelékenysége, a termelés gazdaságossága és jövedel­mezősége. Befejezésül arról : út: — Nekünk, magyar kommunis­táknak, dolgozóknak minden okunk megvan iá, hogy' a legnagyobb bizakodással te­kintsünk a jövő elé. Az. ünnepségen közremű­ködött forradalmi versekkel a Rákóczi Ferenc Művelődési Ház irodalmi színpada, s for- I radalmi dalokkal a Tanító­képző Intézet énekkara. Aranygyűrűk, jelvények ■ I A Lenin Kohászati Művek •. törzsgárdáját ünnepli az egész üzem ma, szombaton délelőtt. Reggel 0 órakor ad­ják át a .törzsgárdatagoknak járó aranygyűrűket a válla- : lat hat nő- és tizenhat férfi- i dolgozójának. Ezt a kitünte­tést azok kapják, akik 30, i,l- j letve 35 évet dolgoztak ax ■ LKM-ben. Ugyancsak szombaton ad- f ják át a gyáregységi, főosz- ! tályi törzsgárdabizottságok ... az új törzsgárda jelvény eket. '■ A gyár tízezer dolgozója kap ff 25 éves munkaviszonya után 4 arany. 15 éves munkája után i ezü.,. és tízéves, megszakí-l taüan munkaviszonya után bronz fokozatú törzsgárda- • jelvényt. Ma menetdalverseny Twniw.imnr.il m «»1.1111 .........------------------------------­f iz ezredik matematikai előadás Államigazgatás — Tanácsi dolgozókl kitüntetése Díszszemle a Vörös térem

Next

/
Thumbnails
Contents