Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

1971. nov. 5., péntek ÉSZAK-MAGVARORSZAG 5 Felkészülés a télre Interjú Varga Józseffel, a Közúti Igazgatóság vezetőjével Vincii Józsefet, a KI’M Közúti. Igazgatóságának a vezető­jét a tél közeledtével azért kerestük fel: adjon tájékoztatást arról, hogyan készültek fel a közutak téli forgalmának biz­tosítására, az esetleges hótömegek eltakarítására. — Igazgatóságunk a külön­féle javító vállalatokkal és egyéb szervekkel egyetem ben már augusztus közepén hozzákezdett a téli előkészü­letekhez: megkezdtük a téli gépek javítását, karbantar­tását. Miután nyáron is van­nak bőven tennivalóink, úgy vontuk ki a javításhoz a gé­peket, a gépláncokat, hogy emiatt az útjavításban hát­rány ne származzon. — Jobb vagy rosszabb az előkészítés a múlt évinél? — Az előkészület sokkal jobb, mint a múlt évben volt. A gépek kijavítása mel­lett minden olyan szerkeze­tet előkészítettünk — ekéket, eketartó vasakat, oldalvilágí­tó villanólámpákat, szélesség­jelzőket —, amelyek szüksé­gesek a téli munkákhoz. — A megye területén 8 út- mesteri telep van. Ilyen ta­lálható Ózdon, Szalonnán, Encsen, Szikszón. Szegilon- gon, Szerencsen, Nyékládhá- zán és Mezőcsáton. A téli hóeltakarító gépeket e terü­leteken decentralizáltuk. Az igazgatóság területén össze­sen 102 gép áll rendelkezés­re. Óriási előrehaladást je­lent, hogy a két évvel ez­előtti 50, a tavalyi 72 gép­pel szemben — mint emlí­tettem — 102 gép áll ren-s delkezésre. Két év alatt a mennyiség megduplázódott. Minőségileg is nagy változás van. A múlt évben példáid az év elején KRAS-típusú kocsikra szereltük a hótoló- kat. Hamarosan kiderült: ér­re a célra nem alkalmasak. Most két nagy géptípust ál­lítunk be a kisebb teljesít­ményű tológépek helyett. Ami a gépeket illeti, vannak saját gépeink, a Csepel-bille- nősök, ezekre félszárnyú eké­ket rakunk. A kétszárnyú ekéket a Volántól bérelt ko­csikra szereljük fel. A vál­lalattal kötött szerződés alap­ján november 15-ig megkap­juk a gépek ötven százalékát. Vannak saját speciális gé­peink, a téli hómarókon kí­vül. Ilyenek a téli útfenn­tartó gépek, amelyek alkal­masak a sószórásra, a hóto- lásra, sőt, söprésre is. — Az igazgatóság épü­letének a folyosóján sok kábelt láttunk. Milyen szereléseket végeznek? — A Közúti Igazgatóság URH adó-vevő berendezéssel rendelkezik. Tavaly még csak három volt ilyen kapcsola­tunk, s volt; egy berendezés, az egyik kocsinkban. Ez év­ben már minden útmester- séget URH-készül ékkel lát­tunk el, ezenkívül URH adó­vevő van 4 GAZ-, 1 mű­helykocsiban és 1 Volgában. Az épületben a régi vonala­kat szerelik át, és diktafono­kat szerelnek fel. Az URH- berendezés már tavaly is so­kat jelentett, az idén még többet várunk tőle, hiszen a négy szakaszmérnök, a GAZ- kocsikkal a területeket jár­ja, s gyorsan tudnak majd adott esetben intézkedni. , — Számítunk rá, hogy na­gyobb havazás és hóvihar esetén forgalomeltereléseket kell végeznünk, a rendőrség közlekedésrendészeti osztá­lyának segítségével. Ebben sokat segítenek majd út- őreink is. 21 motoros út- őriink van, akik egyúttal se­géd rendőri megbízatással is rendelkeznek, íg.y kétszeres segítséget tudnak adni a for­galom elterelésében. — Hogyan értékeli a borsodi utak állapotát, mit tesznek a kátyús út­szakaszok kijavításáért? — A tél előtt úgynevezett kátyúzást végzünk. Négy he­lyen dolgozott, illetve dolgo­zik a géplánc — Tokaj—Tak- taharkány között, a Hegy­közben két bekötő úton, a Szendrő és az Edelénv kö­zötti úton, a Hejőbába és Nemesbikk közötti útszaka­szon. Ezek a gépláncok hen­gerléseket is végeznek. Ezen túlmenően minden útmester- ségen három kátyúzó brigád dolgozik az utak javításán. — Az igazgatóság felmér­te. megvizsgálta az úthálózat állapotát. Körülbelül 1200 ki­lométer hosszúságot tesznek ki az olyan utak, ahol sok kátyú van. Ezek az utak, út­szakaszok a jelenlegi forga­lomnak már nem nagyon fe­lelnek meg. A főhálózaton mór sikerült megfelelő asz­faltszőnyegeket teríteni mint­egy 140 kilométer hosszúság­ban. így a főhálózatot más­fél év alatt sikerült úgy rendbelenni, hogy itt a for­galom zökkenőmentesen bo­nyolódhat le. Ez azért Is je­lentős, mert a főhálózaton zajlik le a forgalom 50 szá­zaléka. — Több éve akadá­lyozza a forgalmat a Mezőkövesden áthaladó főútvonal lassú építése. Mik a tapasztalatai az útépítésben? — A mezőkövesdi útépítés optikailag rosszul hat, hiszen immár három éve, hogy fel A Borsodi Vegyikombinát azonnali belépéssel alkalmaz vegyipari szakmunkásokat, vegyész- és gépész- technikusokat és érettségizett férfi munkaerő­ket rendszerkezelői munkakörbe, lakatos, cső­szerelő, hegesztő, turbinagépész, vízvezeték- szerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Bérezés a vállalati kollektív szerződésben foglaltak sze­rint, megállapodás alapján. Munkásszállást — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezni lehet — szombat kivételével —. minden nap 7-től 15 óráig, a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályán, Kazincbarcikán, van bontva az úttest. Két évig húzódott a szennyvíz- csapadék-csatorna építése. Ezzel igen sok gondunk-ba- junk volt. Valójában a Me­zőkövesden áthaladó út épí­tését ez évben, január 18-án kezdtük meg. — A fővállalkozó, a Köz­úti Építő Vállalat, s az al­vállalkozók — a Borsod me­gyei Vízművek (amely ide koncentrálta szinte vala­mennyi erejét), a posta köz­ponti kábelüzeme, a Miskol­ci Postaigazgatóság, az ÉMÁSZ — igen jó munkát végeznek. Ogy véljük, hogy ebben az évben a forgalmat már ráterelhetjük az újjá­épített útra. Varga elvtárs elmondotta, hogy az elmúlt években a műszaki fejlesztésben sokat haladtak előre. A gépek és gépláncok egész sora áll ren­delkezésre. A IV. ötéves terv­időszakban a gépesítés se­gítségével az utak burkola­tát javítják, erősítik meg. Ahhoz azonban, hogy a bor­sodi utak építésében a kí­vánt eredményt elérjük, na­gyobb központi segítségre van szükség. Csorba Barna Ä KN haszna A kalauz nélküli közleke­dési forma miskolci alkalma­zását több tény indokolta. Sú­lyos munkaerőgondokkal küzdött a Miskolci Közleke­dési Vállalat, nem tudta kel­lőképpen kihasználni jármű­parkját: sokszor álltak veze­tő nélkül az autóbuszok, vil­lamosok, a dolgozóknak rend­szeresen túlórázni kellett, s a nődolgozók számára sem tudták biztosítani a nyolcórás munkanapot. Mindezek meg­szüntetése mellett arra töre­kedett az MKV, hogy gyor­suljon a miskolci helyi köz­lekedés. A ggályok A KN-közlekedás budapes­ti bevezetése országos aggo­dalmat keltett annak idején. A nyáron Miskolcon is ha­sonló volt a helyzet. A köz­vélemény a KN minden In­dokolt és indokolatlan hát­rányát latbavetve mérlegelte a várhatókat. Különösen a vidékről Miskolcra érkezőket féltettük: kitől kérnek taná­csot, kitől tudják meg, hogy hol kell leszállniuk. Bünteté­sek sorozata várható, hiszen nem ismerik majd a helyi szabályokat. Az utasok, a miskolciak Ma awaf A miskolci Dózsa György nteában ma adják át az. új RMÄSZ­székházat. Foto: Sz. Gy. Kompekat vásárló termelőszövetkezetek segítőkészségét mintha kis­sé lebecsültük volna. Ma már sok jó példát sorolhat­nánk arra, hogy ez az ag­gály fölösleges volt. Gondol­tunk a nem megfelelő jegy­ellátásra is. Nos, ezen a té­ren valóban voltak problé­mák, de egyre inkább szűnő­ben vannak. Az .MKV azt tervezi, hogy automata jegy­árusító készülékeket szerel fel a város különböző pont­jain, amelyek az éjszakai órákban könnyűén ének a jegy beszerzésen. Július elseje óta már meg­szoktuk a kalauz nélküli köz­lekedést, sőt, mondhatni, megkedveltük. A jármüvek minden ajtaján fel- és le­szállhatunk, a bérlettel ren­delkező utasoknak nem kell minden felszálláskor felmu­tatni a bérletet., a jeggyel utazók a vállalat minden kocsijára felszállhatnak, s ez utóbbi egyenletesebbé tette a jármüvek kihasználását. A részleges KN ilyen szempont­ból hátrányos volt. S mintha nvugodtabb len­ne a légkör, az ellenőrök — kevés kivételtől eltekintve — udvariasak. A villamos- és buszvezetőik is türelmeseb­ben indítanak, és egyre ke­vesebb olyan esetet látunk, hogy a csukódó ajtószárnyak közé szorul az utas. A vállalat pénzügyei A KN bevezetését termé­szetesen körültekintő előké- ; szító munka előzte meg. A t vállalat nagy összegeket köl­ti tött forgalmi t és technikai t esaköaökre, a jegyíkezelőké- í ssiu Ték'ekipe és az ú j közléke- ' <fési formát, népszerűsítő pro­pagandára. Ennek ellenére kedvezően alakult a vállalati nyereség. Emelkedett: a bér­letesek száma, többel, mint amennyivel csökkent a jegy- gvel utazóké, s tovább növe­kedett az autóbuszon utazók részaránya is. Érdemes pár szót szólni a „bliccelőkről”. Július, augusz­tus és szeptember hónapban 2478 esetben kellett eljárást kezdeményezniük az ellen­őröknek. Reméljük, hogy az intenzív, gyakori ellenőrzé­sek egy idő múltán csökken­tik a bliccelők számát. A munka­körülmények A KN-es közlekedési forma korszerűbb, mint a régi. El­sősorban mi, utasok érezzük az előnyét. Súlyos gondokat oldott meg azonban a Mis­kolci Közlekedési Vállalat­nál. Megszűnt a csaknem 100 ios létszámhiány. Az átszer­vezés következményeként hamarosan felszámolják a villamosvezető-hiányt; a 110 —120 fős kollektíva mentesül a havi 210 órám felüli foglal­koztatás és a szabadnap el­vonása alól. Eredményeseb­ben végezhetik munkájukat hiszen nem kell besegíteniük az ellenőrző munkába. Nagy eredménynek mondható, hogy az MKV 300 kálauznöjenek. női villamosvezetőjének biz­tosítani tudják végre a 8 órás munkanapot. Az új közlekedési rendszer bevezetésével egyidejűleg megszűnt a nők 9 órás mun­kaideje, csökken a túlórázta­tások kényszerűsége. A KN haszna tehát kétoldalú. A tandíj mindkét részről meg­térül. Tanácsi segítség a vállalatoknak A Miskolc városi Tanács fejlesztési kiadásai ez évben meghaladják a 779 millió fo­rintot. A pénzből a tanács 83,2 millió forintot ad né- hány miskolci vállalat íej- *1 lesztésének támogatására. A ■ legjelentősebb összeget (34,5, illetve 31,7 millió forintot) a Miskolci Közlekedési és a Miskolci Sütőipari Vállalat kapja. Mindkét vállalatra ráfér a segítség. Tízmillió forintot ad a tanács az építőipari ka­pacitás növelésére is. Különösebb kommentárt eh­hez sem kell fűznünk, hi­szen az év első felében a Miskolci Építőipari Vállalat is nehéz hónapokat élt át, s a lakosság közvetlen érdekei közé tartozik, hogy a tata­rozások mielőbb befejeződje­nek, a lakások építése, a be­ruházások kivitelezése meg­gyorsuljon. Jelentős összeget, 1,9 millió forintot kap fej­lesztési elképzelései nug- valősításához a város legnagyobb szolgáltató vállalata, az egyébként legjobbak közé tartozó Miskolci Finom mechani­kai Javító Vállalat. Az Ital- és Vegyicikk Gyár­nak 1,2 millió, a Miskolci Vasipari Vállalatnak 1,5 mil­lió, míg a Miskolci Beruhá­zási Vállalatnak és a Mis­kolci Műanyagipari Vállalat­nak 1—1 millió forint jutott. Több vállalat ennél kisebb összeget kapott fejlesztésre (a Patyolat például 231 ezer forintot új gépek vásárlásá­ra). Remélhetőleg a vállalatok hatékonyan használják fel a kapott támogatást, . s ered­ményes gazdálkodással (s ez­által a tanácsi bevételeket is növelve) viszonozzák a ta­nácsi segítséget. Hiszen raj­tuk (és természetesen a mi­nisztériumi vállalatokon) fnil­lőit az is, hogy az idén Sd- ható 83,2 millió forint keve­sebb az eredetileg tervezett­nél. Borsod megye folyóin: a Tiszán, a Hernádon, a Bod­rogon és a Sajón 27 nagy te­herbírású komp pótolja a hi­dakat és segíti a közúti köz­lekedés gyorsabb lebonyolí­tását. A községi tanácsok keze­lésében levő vízi járművek többsége ma már a mező- gazdaságot szolgálja. A ter­melőszövetkezetek földterüle­te ugyanis átnyúlik a fo­lyók másik oldalára és így a dolgozókat, gépeket és kombájnokat kompokon szál­lítják át az egyik partról a másikra. A kompok évente mintegy 200 ezer gyalogost, 1400 személygépkocsit, 4 ezer teherautót, 8 ezer különböző gépet és 45 ezer lovat, vala­mint szarvasmarhát szállíta­nak. A nagy mezőgazdasági i munkák idején a vízi jármű­vek éijel-nappal üzemelnek és a folyamatos közlekedés biztosítására több közös gaz­daság már megvásárolta a kompokat a községi taná­csoktól. Olaszliszkán, Bodrogolaszi- ban és Sárazsadányban már termelőszövetkezeti kompok | járják a Bodrogot és most I újabb tsz-vízijármű kezdte meg munkáját Zsujtánál, a Hernádon is. Ezt az abaúj- ; vári Aranykalász Tsz 50 ezer forintért vette meg a helyi tanácstól, hogy dolgozói a . folyó másik partján levő föl- 1 delire a nap bármely szaká- j ban torlódás nélkül átjussa­nak. I Egészségügyi tanácskozás Mezőkövesden Az iskolák novemberi ne­velői értekezletének témája az egészséges életmódra ne­velés. E fontos pedagógiai feladat eredményesebb meg­oldására a Mezőkövesdi já­rási Hivatal egészségügyi és művelődésügyi osztálya no­vember 3-án közös tanácsko­zásra hívta össze a körzeti orvosokat, iskolaigazgatókat és vezető óvónőket. Dr. Szűcs Géza, járási fő­orvos vitaindító előadásában elsősorban a munkakapcsola­tok erősítését, az együttmű­ködés fontosságát hangsú­lyozta. A tartalmi munkáról szólva egyrészt elemezte, ér­tékelte az egészségügyi fel­világosító, megelőző tevé­kenységet, annak formáit, módszereit, másrészt az egészség-nevelés fontosságára hívta fel a jelenlevők fi­gyelmét. Befejezésül arra kérte az igazgatókat, orvosokat, hogy az adott tárgyi és személyi feltételek mellett keressek azokat a lehetőségeket, me­lyek kihasználásával még há- tékonyabbá tehető az egész­séges életmódra nevelés.

Next

/
Thumbnails
Contents