Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-30 / 282. szám

1971. nov. 30.. kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 3 x4 gazdasági a ktívaérte kézi et után Uö vilik a Tik sav üzeméi — '$ izmit Hóval csökken a beruházási költsé» — Íny év múlva termel az új üzemrész r Evsxííxttdos gyár Borsodnádasdon Évi 1 milliárdos t©íníi^€flés^ A Tiszai Vegyikombinát nitrogén mű trágya-gyárában, a közelmúlt években, végrehaj­tott intenzifikálás eredménye­képpen rendkívül megnőtt az ammóniatermelés. A gyár át­lagosan 700 tonna körüli napi teljesítményt produkál. A feldogozó oldalon azonban már nem ilyen kedvező a helyzet, ugyanis a salétrom­sav üzem kapacitása alatta van a kívánt szintnek. Így azt á célkitűzést, hogy a meg­termelt ammóniát lehetőleg a vállalatnál kell feldolgozni, az említett ok miatt nem sike­rült teljesíteni. A felesleges ammóniát a TVK eddig el­adta: egy részét a téstvérvál- lalatok vásárolták meg, na­gyobbik felét pedig külföldre szállították. Ilyen körülmények között a kombinát gazdasági eredmé­nyeinek növelése érdekében halaszthatatlan feladat­ként jelentkezett egy újabb, sorrendben a IX. savüzemi egység megépí­tése. Az év első léiében az utolsó. akadály is elhárult a bővítés megkezdésének útjából: a Magyar Nemzeti Bank jóvá­hagyta a ' TVK devizahitel kérelmét. A kombinát vezetői erede­tileg a Petrolkémia Beruhá­zási V állalatot akarták e nagy fontosságú feladattal megbíz­ni. Figyelembe vették azon­ban, hogy a Petrolber az ole- finmű beruházásának előké­szítésével van elfoglalva. Ez­ért, később úgy döntöttek, hogy a TVK végzi a bővítés­sel járó beruházó feladatot. Égy korábbi elképzelés sze­rint 1973 első felére tervezték a munka béfejezését. A vál­lalat illetékes szervei idő­közben felmérték a .lehetősé­geket és arra a megállapítás­ra jutottak, hogy jól szerve­zett munkával jövő év végére üzembe lehet helyezni a IX. savüzemi egységet. Ez azt je­lenti, hogy több mint fél évvel lerö­vidül a beruházási idő, ugyanakkor tízmillió fo­rinttal csökken a beru­házásra fordított költ­ség. Igen jelentős eredmény ez, hiszen a magyar vegyipari beruházási gyakorlatot alapul kedves színfoltja volt az Or­szágos Nőkonferencián részt vett küldöttek élménybeszá­molója. A PROGRAM SZERINT december elején a termelő­szövetkezeti főkönyvelők to­vábbképzésére kerül sor Tel­ki bányán. Az egyhetes tan­folyamon nagyon sok, első­sorban szakmai jellegű téma terítékre kerül, s nem hi­ányzik majd az időszerű bél­és külpolitikai kérdések tag­lalása sem. Tsz-vezetők továbbképzése A MEZŐGAZDASÁG gyors ütemű fejlődése megköveteli, hogy minél több termelőszö­vetkezeti vezető vegyen részt továbbképzésben, ezáltal is megismerve és elsajátítva a legújabb módszereket. Jelen­legi helyzetünkben, amikor a IV. ötéves terv közgazdasá­gi szabályozó rendszere már kialakult és működésbe lé­pett, amikor a mezőgazda­ságban is mindjobban előtér­be kerül a vállalatszerű gaz­dálkodás, minden területen gyorsan reagáló, helyesen dönteni tudó szakemberekre van szükség. A Hernád menti Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége egy, már kialakult hagyományt követve, az idén is felhasználja a téli hóna­pokat a tsz-vezetők, ezúttal a termelőszövetkezeti főagronó- musok, nőbizottsági elnökök és a főkönyvelők bentlakásos szakmai továbbképzésére. A föagronómusok és a nőbizott­sági elnökök tanfolyama a múlt héten már lezajlott. Miskolcon, illetve Telkibá- n.ván került sor az előadá­sokra. A TIT Kazinczy-klub- jáoan rendezett tanfolyamon löbb értékes előadás hangzott el, melyet a főkönyvelők a mindennapi munkában ka- | matoztathatnak. Az időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről Dojcsák János, a megyei Pártbizottság titkára tartott előadást. Ezt követte Lipcsei Attilának, a megyei tanács osztályvezető helyettesének beszámolója a termelőszövet­kezetek helyéről és szerepéről a népgazdaságban. Majd Fa­ragó Károly, a megyei tanács osztályvezetője tartott nagy érdeklődéssel várt előadást A termelőszövetkezetek gazdál­kodásának értékelése a köz- gazdasági szabályozók tükré­ben címmel. Szó volt a kor­szerű talajerő-gazdálkodási és növényvédelmi eljárások gya­korlati alkalmazásáról, a gé­pi beruházások helyzetéről, a jövő évi gépbeszerzési lehető­ségekről, a korszerű üzem- szervezésről A nőbizotlságok elnökei ré­szére Telkibányán rendezett továbbképzésen a tematikát elsősorban a nők helyzete és az ezzel kapcsolatos feladatok köré csoportosították. Ugyan­akkor foglalkoztak az ifjúsági : törvény ka orsón a dolgozó! nők rí az édesanyák felada- i faival, a termelőszövetkezeti l nőbizotlságok gyakorlati ten- | ni valói val és a tanfolyam i véve, szokatlanul rövid idő alatt, a felvonulástól számí­tott alig több mint: egy éven belül felépül az új termelő- egység. Ez a példa .is jól érzékelte­ti, hogy a TVK vezetői meg­szívlelték az országos és a megyei gazdasági aktívaérte­kezletnek a beruházással kapcsolatos útmutatásait és mindent elkövetnek a haté­konyság növeléséért. Mint megtudtuk, a IX. savüzemi egység berendezéseit — amelyen a szakemberek időközben számos konstrukciós vál­toztatást hajtottak végre — a Szovjetuniótól vásá­rolta a TVK. Az építészeti jellegű munká­kat a 31. sz. Állami Építő­ipari Vállalat végzi. A szere­léssel a Gyár- és Gépszerelő Vállalatot bízták meg, a vil­lamos munkákat pedig a VERTESZ vállalta el. Üjsze- rű megoldás, hogy a berende­zések műszerezését a vállalat saját erejéből valósítja meg. A tervek szerint a kivite­lezők március végére komp­lettre szerelik az új csarno­kot. A főbb építészeti eleme­ket az építőipari vállalat dol­gozói legyártották. Jelenleg is nagy ütemben dolgoznak a kivitelezők. November 23-án kezdték el az egyik legnehezebb munkát, a 70 tonnás, 50 méter magas abszorpciós kolona beemelését. A berendezés szerelését a KISZ-védnökség keretében a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat Kilián György ifjúsági szocialista brigádja végzi. A : tervek szerint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói | december 20-ig teljesítik a j rájuk eső feladatot. E. E. i Gyártmányaikat nem nélküiösheti a piac Épül a Borsodnádasdi Lemezgyár új öntödei üzemcsarnoka. A 850 négyzetméter alapterü­letű csarnokban kap helyet az öntöde fonnázója, felületkikészüője, hőkezelője. Foto: Laczó József A BORSODNÁDASDI Le­mezgyár újjászületve hagyta maga mögött évszázados múltját. Újjáépültek az üzemcsarnokok, újak a gé­pek, a berendezések; alig- alig emlékeztet valami, a nagy múltra. Talán a gyár neve és az az ismeret, amely megtelepedett tudatunkban: 107 évvel ezelőtt hazánkban itt hengereltek először fi­nomlemezt. Hol van már az az idő, régen beolvasztották a kohók az első gépeket. Nádasdon azonban nem­csak a gyár született újjá, hanem nagy hírneve is. Szá­mottevő évi termelésére, amelynek értéke már most is eléri a 900 millió forintot, alapoz és számít a népgaz­A zavartalan téli Fontos kérdésekről tárgyalt a Tiszai pályaudvar szakszervezeti bizottsága A miskolci Tiszai pályaud­var szakszervezeti bizottsága a napokban kibővített ülésen foglalkozott a téli forgalom­ra való felkészüléssel. Az er­ről szóló írásos jelentést a pá­lyaudvar gazdasági vezetése részéről Miskolci Sándor üzemmérnök terjesztette az szb elé. A jelentés többek közölt megemlítette, hogy a forgal­mi és’ a kereskedelmi szolgá­lati helyeken, a jegyvizsgá- lók részére fenntartott helyi­ségekben jó előre biztosítot­ták a zavartalan fűtés tárgyi feltételeit. A szakszervezeti bizottság megelégedéssel vet­te tudomásul, hogy korszerű­sítették a melegedő és ké­szenléti szobákat. A női jegy- vizsgálók részére jól felsze­relt melegedőt, öltözőt, s mosdót, alakítottak ki. De gondoltak a fiatalokra is. A szabad idő hasznos eltöltése céljából novemberben KISZ-klubot létesítettek. A vitában szó esett, arról is, hogy valamennyi helyen ki­elégítő a szabadban dolgozók ellátása melegítő itallal és védőruhával. A téli forgalom zavartalan lebonyolításához sok-sok spe­ciális anyagra, szerszámra van szükség. Ezek beszerzése megtörtént. A felkészülés mindenütt az állomás intéz­kedési terve alapján törtérit. A helyszíni bejárások során menetközben is ellenőrizték a különböző szolgálati helyek felszerelését. A forgalom zavartalan biz­tosítását szolgálja az az in­tézkedés is, hogy szükség esetén a forgalmi, a keres­kedelmi és a kocsitisztító dol­gozókat is bevonják majd a váltók és keresztezések, vala­mint az állomás előterének tisztántartásába. Az ülés további részében Magyar István munkásvédel­mi felügyelő számolt be az idei üzemi baleseti helyzetről. Az előadó egyebek között arról tájékoztatta a szakszer­vezeti bizottságot, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma. Be­számolt a balesetvédelmi hó­nap eredményeiről. Sikerrel jártak a munkás- védelmi őrmozgalom kiszéle­sítésére irányuló erőfeszítések is. A Tiszai, valamint a ren­dező pályaudvaron, a keres­kedelmi szolgálatnál, a kocsi- tisztító részlegnél és a vonat­kísérő szolgálatnál ma már több mint 160 munkásvédelmi őr tevékenykedik eredménye­sen. Modern berendezések a BVK pvc-gyárának poliiuerüzemébon daság. A fő feladat -továbbra is a hengerelt áru termelé­se marad, de a választék e tekintetben is növekedik. Ér­tékesebb lemezeket gyantá­nak a hazai és külföldi pi­acra. A gyár átalakulásában most mégsem ez a legérdeke­sebb: új áruk gyártását ké­szítik elő, amelyekkel a kö­vetkező években lakossági szükségleteket akarnak ki­elégíteni. Az országban ed­dig is kizárólag Borsodná- dasdon gyártották a hor­ganyzott lemezt, de feldol­gozásra, hasznosításra to­vábbadták, és sokszor hiába gyártott az üzem elegendő ilyen lemezt, a késztermé­kek, a vödrök, az egyéb vi­zesedények, az épületcsator­nák gyakran voltak hiány­cikkek a piacon. Ez késztet­te az üzemet arra, hogy át­térjen a nyersanyaggyávlás mellett a feldolgozásra, a késztermék előállítására. A vizesedények gyártását 1972. január 1-től kezdik el. Elké­szült az e célra újjáalakí­tott: üzemcsarnok és az el­múlt hónap végén visszaér­kezett Borsodnádasdra az a 20 tagú szaknrunkáscsoport, akik az Elzett budapesti gyárában tanulmányozták a vizesedények gyártását. Az Elzett a gépeket is átadta, s ezekben a napokban, he­tekben folyamatosan a gé­pek is megérkeznek. A gyár úgy tervezi, hogy a követ­kező évben mintegy 750 ezer darabot gyárt ezekből a vi­zesedényekből. A másik új­donság, amellyel a borsod- nádasdiak jelentkeznek a piacon, az úgynevezett: elekt- rostatikus műanyagbevonatú lemez. Ehhez a gyártmány­hoz is megérkezett: a gépsor, amelyet a budapesti Hajtó­mű- és Felvonógyár készített, nyugati licenc alapján. A gép évi kapacitása 1 millió négy­zetméter lemez bevonása. Az új módszerrel a lemezeknél minden eddiginél hatéko­nyabb korrózióvédelmet si­került elérni: az üzem ebből is edényeket, épületcsatomá- kat, egyéb vasalásokat ké­szít majd. Az edénygyártás­hoz NDK gyártmányú gép­sor beszerzését tervezik. Ér­demes megjegyezni, hogy ezeket a lemezeket igen sok színben tudják készíteni, így tetszetősek lesznek az edények, a csatornákkal pe­dig jól díszíthetik, például a hétvégi házakat, vagy a kis családi házakat. A mezőgazdasági üzemek­nél, a malmoknál máris igen nagy sikere van a borsod- nádasdiak elemekből össze­állítható 600—1000 tonnás gabonatárolóinak. Az ország 20 különböző helyén üzemel­nek már ilyen tárolók. Most épül Orosházán, Tiszafüre­den, Cjfehértón és a főváros­ban a Gizella-malomban. A Gabonatröszt jövő évi igé­nye 6—8 telep, amelyek egyenként 3600—1800 tonná­sak lesznek. A silóit, ugyan­is telepszerűen összeállítha­tók. Ma Borsodnádasdot az új gyártmányok üzemének is nevezhetnénk. Jó ütemben halad a héjformázású öntö­de építése is, amelynek évi kapacitása 3000 tonna önt­vény lesz. Az olaj- és gáz­ipar. valamint az építőipar részére készülnek itt úgyne­vezett armatúrák, szelepek, áteresztőcsapok, tolózárak. Az üzem két ivfényes elekt­romos kemencéje jelenleg is megvan, s épül a formázó, öntő, felületkikészítő és hő­kezelő új üzemcsarnoka. Az építkezés áthúzódik 1973-ra, és szó van arról is, hogy az öntvényeket itt forgácsolj úlc le és próbanyomással ellen­őrizve, selejtmentesen adják át a felhasználóknak. Az üzemben már hagyo­mányos gyártmánynak szá­mit a Magyar Vagon- es Gépgyár- részére készülő úgynevezett Trilex autóbusz­abroncs. Ebben az esztendő­ben is, mintegy 50—55 ezer garnitúrával segítik a nádas- diak a magyar autóbusz­programot. Kisebb mennyi­ségben ebből megrendelőjük még az Ikarus és a Buda­pesti Közlekedési Vállalat is. VOLT IDŐ. AMIKOR a Borsodnádasdi Lemezgyár- ideit meghúzták a vészha­rangot. Ügy tűnt, hogy az új hengerművek, üzemek az évszázados gyárat kiszorítják a piacról. A törzsgárda azonban nem tétlenkedett: a megfontolt fejlesztés igazol­ta őket, s ma mái- a meg­rögzött kételkedők sem von­ják kétségbe a gyár biztos jövőjét. Ok pedig arról be­szélnek: a negyedik ötéves terv végére termelési érték­ben elérik az évi 1 milliárd forintot, és olyan gyártmá­nyokkal, amelyeket nem nél­külözhet a piac. Csengén Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents