Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-27 / 280. szám
ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 4 > t971.-nov.-27., szombat Mire jó a művészet? \ Miért adott mindig 1» pénzt, fáradtságot, energiát a művészetekre az emberiség, amióta csak leszállt a fáról és két labra álltT II. ÁUatbőr lógott az ősember vállán. A faggyúfáklya fénye o>tt táncolt a barlangfalon, s ő csak rajzolt, rajzolt, a festéknek használt vörös homokkal. Bölényt, nyilakkal, lándzsákkal átszűrt őzeket, térdre rogyó mammutot. Egy másik ősember kinn ült a .szabadban, a fa alatt, s el- mélyülten. formálta az agyagot. Apró szobor került ki a keze alól: furcsa, nőalakú idom. Feje kis gömb, arca szinte semmi, csak haját jelzi néhány vonal. Tulajdonképpen az egész szobrocska nem áll másból, mint két hatalmas kebelből, két még hatalmasabb tomporból, s egy kigömbölyödő, óriási hasból. Torz kis figura, a nőből csak azt jeleníti meg, ami a legfeltűnőbben mutatja nőiességét. Szinte „absztrakt” módon ... © íme, az emberiség első képzőművészeti teimékei! A barlangfalra rajzoló, szobrot faragó ősember persze nem tartotta művészetnek, amit csinált. A bari an gfestesnek, szoborfaragásnák ugyanolyan gyakorlati célja volt, mint a kővel megfejelt botnak, amellyel az állatokra támadt, vagy a kis kőkésnek, amely az elejtett állat feldarabolására szolgált. Szerszámai formájával először a természetben talált tárgyakat utánozta, s ettől úgy érezte: hatalma lett a tárgyak felett. Az utánzást folytatta. A festménnyel az elejtendő vadat, a zsákmányt akarta előre birtokba venni; biztosítani a vadászat sikerét. A nőszoborral a nőt utánozta, s képzeletében ez egyet jelentett a nő megszerzésével, a nő feletti hatalommal. A természet birtokba vétele: íme, a művészet indítéka, amely alapmotívumként végigkíséri az emberiség történetét. Művészetet hozott létre az ősember, hogy megnövelje önmagát, kiterjessze hatalmát a világ felett, de tudatában ez az aktus nem vált külön élete többi, hétköznapi eseményeitől. © Miért fizetett a görög állam a művészeknek és a nézőknek? Nyilván, mert a közönségnek jólesett, hogy a maguk egyszeri emberi lehetőségein. túl, átélhették mások életét; legyőzhették egyedi mivoltuk korlátáit, érejp- hették a világmindenség egységét, s beletartozásukat ebbe a rajtuk kívül is létező universumba. De nyilván hasznos volt a művészet az állam számára is. Azon felül, hogy a hatalom birtokosai személy szerint maguk is átélhették ugyanezt, segített számukra abban, hogy az athéni polgár elfogadja, természetesnek tartsa a világnak azt a rendjét, amelyben éltek rabszolgáikkal, ellenségeikkel, vallásos hiedelmeikkel együtt. Azután már nehezebb dolga volt a művésznek. Most a szobrász egy hatalmas síremléken dolgozott; Mózes alakját formálta: fenségesnek, erősnek, nagyszerűnek látta. Majd egy kápolna mennyezete alatt görnyedt évekig ugyanaz a művész, s a magas faácsolaton állva, csodálatos embermonstrumokat festett a száradó vakolatra; Ádámot, akit megérint, s ezzel életet .ad számára az isten; s a többi mitológiai alakot, akikben elsősorban az ember lehetőségeit igyekezett ábrázolni. A művészt Michelangelónak hívták, aki a „számlát fizette”: Gyula pápa névre hallgatott. Harcias világi pápa volt, a Vatikán földi egyeduralmára tört, kegyet!enkedett, milliókat sanyargatott, hogy a pénzt — egyebek között — olyan csodálatos építményekre költse, mint a Szent Péter bazilika, olyan festményekre, mint Rafaello vati- kánbeli Madonnája, Michelangelo csodálatos freskója a sixtusi kápolnában. Miért áldozott Gyula pápa ilyen temérdek pénzt a művészetekre? Mindenekelőtt azért, mert személyes hatalmának, maradandóságának akart örök emléket állítani — nem is sikertelenül —, s azért is, hogy e csodálatos műalkotások hirdessék azt a vallásos hitet, azt az ideológiát, amelynek nevében a Vatikán harcolt és az egyház uralkodott. Az már más kérdés, hogy az egyébként vallásos Michelangelo művei inkább az emberi monumentalitás eszményített példái, egy kicsit a kor ellenére, amely a művészt magát egyre pesz- szimistábbá tette. .A szép francia vidéken egy őrület felé tántorgó festő borotvát fogott és levágta fél fülét. Aztán ezt is megfestette: Festő levágott füllel címmel. A festő, életében ösz- szesen egyetlen képet tudott eladni. Miért? A kapitalizmus árucikké változtatta a műalkotást, amelynek értékét — s ezzel kicsit a célját is — a kereslet és kínálat piaci törvényei szabályozzák. A művész már nem, vagy csak alig találkozott megrendelőinek igényeivel, s az iparosított műtárgytermelés nem emelte, hanem csökkentette ezeket az igényeket. A piac törvényeibe egyébként sem kalkulálták bele azt a távoli, közvetlenül kézzel nem fogható hasznot, ami a világ művészi megismeréséből származik. Sőt, jobb, ha egyre kevésbé vállalkozik felfedezésre a művész; azok a bizonyos piaci törvények éppen az ellenkező irányba csábítják. Csak az tudja még szolgálni a művészet régi, hagyományos, örök emberi céljait, aki kapcsolataiban, szemléletében utat talál a kiszolgáltatott, ám feltörekvő milliókhoz. ® Így érkezik el a történelemben a szocialista forradalmak kora, amely ismét „termelőerőnek”, néha talán túlságosan le is egyszerűsítve a kérdést — a világ megismerésében, elsajátításában, legyőzésében tartja hatalmas eszköznek a művészeteket. A művészeteket, amelyek az egyén, az egyes ember számára a közösségi lét átélésének, a világ egészével váló azonosulásának felejthetetlen pillanatait hozzák. Természetes hát, hogy a szocialista államok szinte születésük pillanatától kötelességüknek tartják, hogy vállalják a művészetek pénzügyi, anyagi támogatásának nem mindig hálás szerepét. Bern át h László Mint már korábban hírül adtuk, december 5-én nyílik meg a Miskolci Galériában a VI. miskolci országos grafikai bicnnálé. A rendező bizottság felhívására az ország legkülönbözőbb részein élő grafikusművészek küldték el munkáikat, majd a zsűri októberben kiválogatta azokból a bemutatásra 'kerülőket. Hatvanhét magjai- grafikusművész 234 lappal képviselteti magát a tárlaton. Dr. Végvári Jja jós profeszszorral, Miskolc város művészettörténészével beszélgettünk a biennálé előkészületeiről. — A VI. miskolci országos grafikai biennalen képviselteti magát a mai magyar grafikai művészet derékhada és több kiemelkedő aLkotója, aki csak friss, új munkával tud most szerepelni. Természetesen szűkebb páti-iánkat, Miskolcot, amely e művészeti ágazatnak igen erős bázisa, több művész is reprezentálja. Igen szép munkákkal, jól szerepel majd a biennálén véleményem szerint többek között Feledy Gyula, Kunt Ernő, Lenkey Zoltán, Barczi Pál, Pető János, Tóth Imre. Ügy érzem, ez a biennálé hiteles képet ad majd a magyar grafika jelenlegi helyzetéről. A hagyományosabbtól az op-artig sokféle stílustörekvés fellelhető majd a kiállított anyagban, örvendetesnek tartom, hogy a részvevők között sok a fiatal művész, és az ő anyagaikból kiolvasható, merre, hová tart grafikus fiatalságunk. — Korábban nemes hagyomány volt, hogy Uj biennálé- kon az előző biennálé nagydíjának nyertese külön gyűjteményes anyaggal szerepeljen. — Országos biennálén külföldi kiállítók vendégszereplése valóban nóvum. — Miskolc évek óta törekszik rá, hogy nemzetközi biennálé városa lehessen. Viszont a grafikai művészet nemzetközi biennáléinak városa, s ennek már nagyon régi hagyománya van, a lengyel Krakkó. Itt rendezik meg rendszeresen a szocialista országok grafikai biennáléií. Kár lenne párhuzamosan itt is biennálékat szervezni, de Miskolc sem mondhat le arról a lehetőségről, hogy távlataival a művészet kedvelő közönségnek az országhatáron túlra is kitekintést biztosítson. Ezért született az az elképzelés, hogy a jöVőben egy-egy külország grafikai kollekcióját mutatják be a biennálékon. Első alkalommal Lengyelország grafikusai szerepelnek. A későbbi tervekben szerepel Románia és Ausztria. A lengyel vendégek 83 lappal reprezentálják a baráti ország grafikai művészetét, s azon belül 24 alkotást állít ki Srzednicki, a krakkói biennálé nagydíjasa, míg 64-et a többiek. Ez a jól válogatott gyűjtemény, véleményem szerint, megfelelő áttekintést ad a lengyel grafika mai helyzetéről. Van olyan terv, hogy a páros években rendezendő téli tárlatokra is meghívunk ha nem is külföldről, de az ország más művésztelepeiről kiállítókat. és gyűjteményesen mutatjuk be egyik-másik, képzőművészeti életéről ismertebb város alkotóinak munkáit. — Hallottunk róla, hogy a biennálé nemcsak a nagyközönségnek, hanem a művészeknek is Ígér valami újszerűi. — Január 7-én a biennálé- hoz kapcsolódva egész napos ankétol szeretnénk rendezni, amelyen két témát vitatunk meg. Az első téma a magyar képzőművészet nemzetközi kapcsolatainak megvitatása, ehhez Somogyi .József Kos- sut.h-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke tart bevezető előadást, a másik téma előadója én vagyok. Témám: a magyar grafika helyzete. Az ankét nem nyilvános, s azon művészek, művészet- történészek, s más meghívottak vesznek majd részt. * A biennálé megnyitását megelőzően december 3-án ül össze a díjzsüri, hogy4odaítélje a megyei, valamint a városi -tanács, továbbá a nagyüzemek és egyéb szervek díjait az arra érdemesnek talált művészeknek. (bm) Gépkocsit nyertek Az Országos Takarékpénztár tegnap délelőtt folytatta a gépkocsi nyereménybetét- könyvek sorsolását a Magyar Pamutipar Dallos Ida Művelődési Házában. A sorsoláson azok a vidéken váltott 10 000 és 5000 forintos kötvények vettek részt, amelyeket július 31-ig váltottak és október 31-én még forgalomban voltak. A vidéken váltott 5000 forintos betétkönyvek közül nyertek: 4 510 126 Zaporozsec 966 4 516 345 Moszkvics 412 4 518 908 Moszkvics 412 4 524 969 Moszkvics 412 4 531 461 Skoda S—100 4 536 287 Volkswagen 1300 4 538 300 Zaporozsec 966 4 542 396 Skoda S—100 4 543 032 Moszkvics 412 4 545 859 Skoda S—100 4 547 407 Trabant L. 60.1 S 4 563 013 Moszkvics 412 4 563 560 Skoda S—100 4 566 647 Moszkvics 412 4 571 257 Trabant L. 601 S 4 574 078 Zaporozsec 966 4 581 366 Moszkvics 412 4 581 876 Moszkvics 412 4 589 074 FIAT 125 Béri1. 4 592 263 Moszkvics 426 C 4 594 582 Volkswagen 1300 4 595 039 Skoda S—100 4 599 215 Wartburg L. 353 TT 4 600 547 Moszkvics 412 4 609 297 Moszkvics 426 C A vidéken váltott 10 000 forintos betétkönyvek közül nyertek: 4 003 554 Moszkvics 420 4 006 307 Trabant L. 601 4 013 778 Moszkvics 412 4 015 539 Trabant L. 001 S 4 010 098 Trabant L. 601 S 4 016 242 Trabant L. 001 S 4 016 762 FIAT 125 Béri. 4 017 523 Skoda S—100 4 019 616 Zaporozsec 966 4 025 762 Moszkvics 412 4 030 315 Moszkvics 412 4 031 748 Moszkvics 426 C Zeneiskola a gyárak tövében — Ez a hagyomány folytatódik most. Az 1969-es biennálé nagydíját Pásztor Gábor grafikusművész nyerte, az ő gyűjteményét találja majd a közönség az idén a nagydíjasok sorában. De van egy új vonás is, amit bizonyára örömmel és érdeklődéssel fogad a művészetet pártoló közönség, lengyel vendégművészek is kiállítanak majd a biennálén. Értesítés Értesítjük az alábbi utcákban lakó fogyasztóinkat, hogy az ÁRAMSZOLGÁLTATÁS 1971, december 1-e és 18-a között 7 órától 16 óráig fenntartási , munkálatok végzése miatt szakaszosan SZÜNETEL. Karinthy F., Erdő, Somlyó Z„ Endrődi S., Szikla, Bródy S., Eper, Csemete, Ifjúság, Vasverő és Berkenye u. ÉMÁSZ III. sz. Kirendeltség ÉRTESÍTÉS Értesítjük az alábbi utcákban lakó fogyasztóinkat, hogy 1971. december 6-án és 7-én 7 órától 17 óráig átalakítási munkálatok végzése miatt az Áramszolgáltatást SZÜNETELTETJÜK Vörösmarty u. 12—106. sz-ig. Zöldfa u. Munkácsy u., Kölcsey u., Jósika u., Mester utcai közök, Borsvezér utca. ÉMÁSZ I. sz. ki rend. A gyári lakótelepen, a Lenin Kohászati Művek és a DIGÉP tövében működik az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola. A vöröstéglás épület szerényen húzódik meg a kis kertes házacskák között, immáron már 23 éve. Forrai István, az iskola igazgatója nem kis gonddal küzd éppen emiatt: — Amikor megalakultunk, létrehozták ezt az iskolát, jó volt ez a hely. De ma már egyre több itt a nyugdíjas, s egyre kevesebb a gyerek. Messze van. Levés nyerek jön Huszonhárom esztendővel ezelőtt, amikor ebbe a mun- káskömyezetbe telepítették ezt az iskolát, nyilvánvaló volt a cél: bevinni a zenét a kétkezi dolgozók közé, megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy a munkások gyerekei is megismerkedhessenek szervezett formában a zeneoktatással. Ma azonban úgy tűnik, periférikus helyzetű az iskola. Kiesik egy kicsit abból a körzetből, ahonnan a tanulók jönnek. — Ezért is van az — folytatta Forrai István, —, hogy kihelyezett osztályokat működtetünk. De csak az előkészítőket tudjuk az iskola falain kívül lebonyolítani. A hangszeres oktatásra itt van lehetőség. S bizony messziről kell jönni a gyerekeknek, s a szülők sokszor rossz néven veszik is ezt. A kisebbeket nem szívesen engedik ide a szülők, forgalmas útszakaszokon, vasúti síneken keresztül vezet az út idáig; Bizonyára ez is oka annak, hogy az előkészítőkből viszonylag sokan morzsolódnak le. Persze a lemorzsolódás okai között nemcsak ez említhető meg, menet közben kiderülhet ugyanis az is, hogy a gyereknek nincs tehetsége a zenéhez. Tanulóink mintegy ötven százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Ez azt is jelenti, hogy jobban meg kell dolgozni azért a 3,6 tizedes átlagért, mint más zeneiskoláknak. Nagyabb türelmet kell tanúsítanunk, hiszen jóval kevesebb ismeretet hoznak magukkal otthonról, mint a többiek. De, s erre példát is tudok felhozni, nagy öröm számunkra, hogy ezek az egyszerű fizikai dolgozó szülők mennyire ragaszkodnak ahhoz, hogy gyerekük tanuljon hangszeres zenét. Színes, változatos élet van az iskolában Nemrégiben az egyik tanuló szüleit behívatták. Gyengén tanult a gyerek, nehezen haladt előre. Édesapja egyszerű bányász. A beszélgetés után érezhető volt, szinte új erőre kapott a fia. Apja ugyanis — jóllehet sohasem tanult zenét — azóta szigorúbban számon tartja fia előmenetelét, otthoni felkészülését, gyakorlását. Bonyolult az élet ebben az iskolában. Bonyolult, mert a tanulók — kivétel nélkül valamennyien — más iskola növendékei. Itt csak a zenét tanulják. — Persze célkitűzéseink, nevelési téren ugyanolyanok, mint a „közismereti” iskoláké. S bármilyen sok is az a hátrány, hogy hetente csak két alkalommal találkozunk velük, pótolja az a tény, hogy közvetlenül, egyedileg foglalkozhatunk a gyerekekkel. Sokat tehetünk, s teszünk az esztétikai nevelés érdekében, de a szülőkkel való kapcsolatunk más nevelési feladatok megoldását is segíti. Színes, változatos élet van az iskolában. Tanulóik évente négyszer adnak hangversenyt, s egyszer a tanárok is koncerteznek. Részt vesznek a különböző fesztiválokon. Ebben a tanévben márciusban az egri körzeti hegedű- versenyen, tavasszal pedig a szegedi országos hegedű- és fafúvós versenyen indulnak néhányan tanulóik közül. Áprilisban a hangszeresek részére lapról olvasóversenyt rendeznek Bartók Béla tiszteletére. Még korábban, decemberben pedig Kodály Zoltán tiszteletére rendezik meg a szolfézs lapról olvasó versenyt. Arról nem is beszélve, hogy a tanulók a másik iskolájukban aktívan részt vesznek a különböző vetélkedőkön, fesztiválokon, pályázatokon. Közönséget nevelni a jó zenének! — Mi azt tartjuk célnak, hogy zenei igényességre neveljük tanulóinkat. A többség nem lesz zenész. De ha megkedveltetjük velük a komoly zenét, ha megtanítjuk őket arra, hogy a napjainkban olyan „tömény” zenei hatás között hogyan válogassanak, akkor azt hiszem már elértük a célunkat. Mert a cél a zenei alapműveltség megteremtése, s mind szélesebb körben való terjesztése. Csulorás Annamária A magyar grafika országos szemléié előtt
