Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 T971. nov. 26., péntek Választási nagygyűlést tartottak a prágai sportcsarnok­ban. Képünkön: dr. Gustav Husak, a CSKP KB első titkára, a szónoki emelvényen. N»cy-Britannia és Rhodesia megállapodott, hogy véget vet a két országot egymással szembeállító hatéves vi­tának. Ian Smith rhodcsiai miniszterelnök (balra) és Alec Douglas-Home brit külügyminiszter Salisburyben tegnap aláírta az országaik kapcsolatát rendező doku­mentumot. 1972-re előirányzott Szociális intézkedések a Szovjetunióban Vaszilij Garbuzov beszámolója Vaszilij Garbuzov szovjet pénzügyminiszter a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának szerdai együttes ülésén meg­tartott költségvetési beszá­molójában az eddigi legrész­letesebb ismertetést adta a Szovjetunióban 1972-re elő­irányzott életszínvonal-eme­lési és szociális intézkedé­sekről. A beszámoló szerint ezek az intézkedések a kö­vetkezők lesznek: — A havi bérminimum felmelése 70 rubelre, s egy­idejűleg a közepes kategó­riájú bérek és fizetések fel­emelése az északi országré­szek, Kelet- és Nyugat-Szi- béria, valamint az Ural- vidék dolgozói számára. Ugyanakkor megszüntetik a minimális bérek adóztatását, a 90 rubelig terjedő kis fi­zetések jövedelmi adója pe­dig egyharmaddal csökken. — 1972. szeptember 1-től országos viszonylatban mint­egy 20 százalékkal emelik a tanárok és az orvosok, s en­nél nagyobb mértékben az óvodai és bölcsődei nevelő­nők fizetését. — Ugyancsak szeptember 1-től átlagosan 25 százalék­kal felemelik a főiskolai hallgatók ösztöndíját. 50 szá­zalékkal a középfokú szak- oktatási intézmények tanu­lóinak ösztöndíját. Emelik a főiskolai aspiránsok és a tu­dományos kutatóintézetek as­piránsainak ösztöndíját is. Több, a közeljövőben ese­dékes szociális intézkedést tartalmazott Koszigin szovjet miniszterelnök szerdai terv­beszámolója is. Ezek közül a legjelentősebbnek a szovjet kormánynak az az elhatáro­zása tűnik, hogy az eddig is szokásos családi pótlékokon kívül állami támogatásban részesítenek minden olyan többgyermekes családot, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem éri el az 50 rubelt. Eseményekről RÖVIDEN Scheel Moszkvában tárgyal A rhodcsiai alku H at évvel ezelőtt, 1965. november 11-én jelentette be lan Smith, a rhodesiai fehér telepesek kormányának elnöke az afrikai ország függetlenségét. Ez az úgy­nevezett függetlenség azt jelentette, hogy a 230 ezernyi európai telepes teljesen megfosztja jogaitól a négymillió 750 ezer afrikai őslakost — és ez annyira nyilvánvaló volt, hogy még az angol kormány is tiltakozott, szankciókat al­kalmazott Ian Smith ellen. 1965-től 1969-ig az ENSZ jó­részt papíron maradt határozatokkal, óvatos-felemás in­tézkedésekkel próbálta elszigetelni és magatartásának megváltoztatására bírni a telepes kormányt, de sikertele­nül. A gazdasági szankciókat elhatározták ugyan, de senki sem alkalmazta. Bebizonyosodott, hogy a vezető tőkés ha­talmak — miközben njegszavazzák a Rhodesiát elítélő határozati javaslatokat — tovább kereskednek vele, ellát­ják mindennel, mert elsősorban gazdasági érdekeiket né­zik, másodsorban szükségük van a rhodesiai rendszerre, Afrika egyik neokolonialista csendőrére. Jah Smith 1970 márciusában proklamálta a Rhodesiai Köztársaságot, s ezzel jelezte, hogy inkább elszakad Nagy- Britanniától, de nem enged fajüldöző és gyarmati kizsák­mányoló politikájából. A brit konzervatív kormány hosz- szas alkudozásokba kezdett, hogy „kibéküljön” a rhode­siai rendszerrel. Lord Goodman államtitkár hosszas tár­gyalásai után most nyélbeütötték az alkut. Sir Alec Douglas-Home angol külügyminiszter, miután Ian Smith miniszterelnökkel együtt szerdán Salisburyban aláírta a megállapodást, visszautazott Londonba. Mit tartalmaz a brit—rhodesiai megállapodás? Szövegét még nem hozták nyilvánosságra, de lényegére következ­tetni lehet a nyilatkozatokból, a kiszivárgott értesülések­ből. A legfontosabb: a Smith-rezsimel hivatalosan is elis­merik, visszavonják a Rhodesia ellen elhatározott szankció­kat és ú.i gazdasági egyezményt kötnek vele. Ez arra vall. hogy a brit kormány visszakozott saját elveitől is. Az a bizonyos „öt elv”, amelyet korábban Rhodesiával szem­ben alkalmazni akartak, kimondta, hogy az ország csak akkor válhat függetlenné, ha a kormány garanciát ad a lakosság afrikai többségét illető jogok biztosítására. Smith nem egyszer jelentette ki, hogy nem ismeri el ezt az el­vet. A Smith-rendszer az afrikai függetlenségi mozgalmakat elnyomja, vezetőit bebörtönzi. Azok. akik síkraszálltak az afrikai lakosság jogaiért, internálótáborokban sínylődnek, így a Zapu (Zimbabwe African People’s Union) és a Zanu (Zimbabwe African National Union) vezetői. Ezek a nemzeti szervezetek a hajdani virágzó Zimbabwe nevét írták zásziaikra, hazájukat nem az angol gyarmatosító Cecil Rhodesről nevezik el, hanem ősi nevén akarják versasmttmvMi. Jahja Khan levele Indira Gandhihoz JELENTÉS Ü J -DELHIBŐL Csütörtökön az Országos Béketanácshoz Delhiből je­lentés érkezett, amely arról számol be, hogy az Indiában tartózkodó magyar békemoz­galmi küldöttség eredményes tárgyalásokat folytatott az összrindiai béketanács veze­tőivel. NÖ A FESZÜLTSÉG Ac egyiptomi fővárosben érezni lehet a feszültség nö­vekedését. Anvar Szadat el­nök két hétvégi beszéde óta újabb és újabb intézkedése­ket, rendeleteket hoznak. Ezek arról tanúskodnak, hogy Kairóban nem zárják ki a harci cselekmények ki- újulásának lehetőségét. Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere Moszkvába ér­kezett, amelynek vnukovói repülőterén szovjet kollégája, Andrej Gromiko fogadta. A nyugatnémet külügy­miniszter a szovjet fővá­rosban — néhány eszten­deje egy ilyen hír még világszenzáció lett volna, ma már nem az. Nyomban hozzá is tehetjük: szerencsére nem az. Maga a tény, hogy a bonni diplomá­cia vezetője megszokott ven­dég Moszkvában, hogy mos­tani utazását már-már a ru­tin látogatások között emle­getik, jól érzékelteti a szov­jet—nyugatnémet kapcsola­tokban bekövetkezett pozitív változást. A rutin-látogatás kifejezés persze korántsem jelenti azt, hogy Walter Scheel jelenlegi útja nem fontos esemény. Hogy mennyire az, arra töb­bek között a külügyminisz­ter leningrádi kitérője is utal. Scheel a tervek szerint ötnapos tartózkodásából egyet a Néva-parti város­ban tölt. Ez már az itt felállítandó nyugatnémet konzulátus közvetlen és magas szintű előkészítése lesz. Erről a két ország már ko­rábban megállapodott, épp­úgy a hamburgi szovjet kon­zulátus felállításáról is. Tu­lajdonképpen a világ legter­mészetesebb jelensége, ha két nagy ország nemcsak egymás fővárosában, hanem egy vagy több nagyvárosban is képvi­selteti magát. Ez több szem­pontiból is hasisnos és szüksé­ges. Nem a Szovjetunión múlt, hogy a leningrádi és a hamburgi konzulátus nem előbb született meg, hiszen nem a Szovjetunión múlt, hogy a két ország kö­zött csaknem negyedszázadon át olyan rosszak voltak a kapcsolatok. A két konzulátus közeli megvalósulása csak az egyik jelképe annak, mennyi olyan dolog történt az utóbbi idő­ben, amelyet hosszú időn át megakadályozott bonni rész­ről a revansista, semmiből nem tanuló vezetés. Scheel moszkvai tanácsko- ' zásai hozzájárulhatnak az j európai légkör további javí­tásához. Jól tájékozott forrásokra hivatkozva jelentette csütör­tökön este Üj-Delhiből az AFP francia hírügynökség, hogy Jahja Khan elnök In­dira Gandhi miniszterelnök- aaszonyhoz intézett magán­levelében állítólag indiai— pakisztáni csúcstalálkozót ja­vasolt. A levelet az idézett forrás szerint India pakisz­táni főmegbízottja által to­vábbította, aki rövid látoga­tást tett az indiai főváros­ban és csütörtökön tért visz- sza Islamabadba. A pakisz­táni elnök javaslatához hoz­záfűzte, hogyha az indiai kor. mányfőnek nem áll módjá­ban őt fogadni, vagy nem tud a találkozóra elutazni, akkor kívánatos lenne, ha a találkozón Szvaran Szingh külügyminiszter venne részt. Indiai hivatalos válaszról a francia hírügynökség nem szerzett értesülést. ISMÉT TÄMADTÄK A VDK-T Az Egyesült Államok repü­lőgépei — a héten immár harmadik alkalommal — is­mét támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Kedden behatoltak a demok­ratikus Vietnam légiterébe, s bombaterhüket a Mu Gia- hágótól mintegy 30 kilomé­terrel északkeletre szórták 1c. MOSZKVÁBAN aláírtak Csütörtökön délben Moszk­vában aláírták az 1972-re szóló magyar—szovjet áru­csere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyző­könyv az árucsere-forgalom több mint tizennégy százalé­kos növekedését irányozza elő. A forgalom értéke meg­haladja az egymilliárd 750 millió rubelt MARATONI ÜLÉS Szerdán az éjszakai órák­ba nyúló maratoni ülés után csütörtökön ismét találkozott egymással a nyugat-berlini schönebergi városházán dr. Günther Kohrt, az NDK ! külügyminisztériumi állam­titkára és Ulrich Müller szenátusi igazgató. A SZOVJET I VENDÉGEK ELUTAZTAK A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely ] T. Sz. Hacsaturov akadémi- kuinak, a társaság alélnöké- nék vezetésével részt vett a Magyar—Szovjet Baráti Tár- : saság országos értekezletén, csütörtökön elutazott Buda- j pestről. i a. Nem voltak ott semmifé­le vad-campingezők, tábor - tűz maradványa sem parázs­lóit. Három rövid, vékony, még gyengén rugózó fémlábon vagy másfél méter átmérő­jű, opálosan csillogó gömb állt a tisztás közepén, az su­gárzott magából, különös, sárgás-pirosas fényt. Kopra Tibornak még arra sem volt ereje, hogy első megdöbbenéséből felocsúd­jék, már újabb fejlemények következtek. A gömb aljából csúzdaszerű szerkezet eresz­kedett le a földig. Néhány másodperc múlva pedig va­lami labdaféle gurult le raj­ta. A fiatalember megdörzsöl­te szemét. Ébren van, vagy álmodik?! De ha álmodik, fabatkát sem ér a szemdör- zsölgetés, mert azt is álmá­ban cselekszi. És közben a zöld labda ott ugrál, pattog a gömb kö­rül. Most megáll. Oldalából pálcika válik ki, azzal böködni kezdi a földet. Egek, ez talajmintát gyűjt! Mozgása, tevékenysége mint­egy kicsinyített és groteszk mása annak, amit Armstron- géktól látott a tv-ben. Csak­hogy azok . az űrhajósok holdkőzetet szedtek! Ez a micsoda itt meg földkőzetet szed! Ez is a világűrből érke­zett volna?! És micsoda ez a labda?! Apró automata? Élőlény? Meg kell szemlélni köze­lebbről. Ez világszenzáció, ennek egy vérbeli újságíró utána­jár. akár ébren van, akár csak álmodja az egészet. II. FEJEZET Társalgás a tisztáson Vigyázva, hogy zajt ne üssön, Kopra Tibor a bok­rok fedezete mögött egészen a tisztás széléhez kúszott. Ügyet sem vetett rá, hogy néhány gonosz tüske végig- káristolja bőrét. Sikerült a labdát vagy kétmétemyire megközelítenie. Így már tüzetesen is szem- ügyre vehette a Hold és a gömb együttes fényénél. Legelőször is azt állapítot­ta meg, hogy a labda csak amolyan védőöltözet, űrruha, vagy inkább űrburok. Vilá­goszöld színű, áttetsző anyag­ból van, átsejlenek rajta vi­selőjének, pontosabban a benne tartózkodónak a kör­vonalai. De csak annyira, mintha matt üvegen keresz­tül látná. Zömök törzsön a fókáé­hoz hasonló, kerek fej ül, két keze, két lába van. Ki­sebb tartozékokat, szemet, orrot, fület, szájat nem si­került kivennie. Ha egyálta­lán volt ilyesmi. Az űrből érkezett minia­tűr vendég — az újságíró most már biztos volt benne, hogy látogatója nem földi lény — furcsának és titokza­tosnak látszott ugyan, de egyáltalán nem volt félelem- keltő. Már csak méretei mi­att sem. Magassága alig ha­ladta meg a másfél araszt. Persze, rémülettel tölthet el bárkit egy ekkora pók, han­gya, darázs. De a jövevény testi felépítése hasonlított az emberéhez, és nem vol­tak fulánkjai. csápjai, kar­mai. Az átlátszó labdában mozgó figura inkább kelle­mesen mulatságos benyo­mást keltett, mintsem ijedel­met. Megnyugtatókig halott a figyelőre az is, hogy az említett pálcikán kívül — már amennyire ez egyálta­lán megállapítható volt — nem lehetett a jövevénynél semmiféle viszonylag na­gyobbfajta fegyver. A gömbhéjszerű védőöltö­zet néhány sajátosságát is megfigyelhette a bokrok mö­gött leselkedő fiatalember. A labda anyaga belülről kife­lé teljesen rugalmas volt, hiszen a kis figura könnye­dén dugta át, húzta be raj­ta a kutatópálcát. Más-más helyen. S e nyílások rögtön lie is forrtak, nyomuk sem látszott a burok felületén. Ugyanakkor a kívülről jövő erőnek a kéreg szilárdan el­lenállt. Ez a tulajdonsága akkor derült ki, amikor szökdécselés közben egy éles szegélyű szikladarab mellé került, amely kiállt, a föld­ből. A labda odapattant, de nem horpadt be, még csak meg sem karcolódott. A kő hegye viszont letörött. Arra egyelőre nem Sikerült Koprának rájönnie, hogy a jövevény miként szabja meg fura járművének mozgási irányát, hogyan van az, hogy lejtős terepen is meg tud áll­ni, miként lehetséges, hogy­ha a labda gurul, oldalt pattog, ugrál, a benne levő alak változatlanul megőrzi függőleges testtartását? N.em vett észre huzalokat, vezetékeket sem, amelyek a védőburkot az űrhajóval, a nagy gömbbel összekapcsol­ták volna. Szívesen folytatta volna to­vább az izgalmas vizsgáló­dást, de nem tehette. Meg­pillantott ugyanis a tisztás túlsó oldalán egy ismerőst. Samut. A nyughatatlan bosz­szuallónak csak hosszúkás le­je, gidaszarvai látszódlak ki a bozótból. Szilaj tekintetét nem vette le a labdáról. Mindjárt megtámadja! Mert ellenségének tart mindent, ami az új szom­széd telkén él és mozog! Rendkívüli szellemi képes­ségekkel ugyan nem rendel­kezett, de nehéz helyzetek­ben Koprának' villámgyorsan váltott az agya. Semmi jó nem származhatna abból, ha valami csetepaté robban most ki a fantasztikus jöve­vény és a dühös kis kecske­bak között. Elsősorban Sa­mut féltette. Ezért szempillantás alatt döntött. És cselekedett is. Kiugrott a tisztásra, ösz- szecsapta tenyerét és a biz­tonság kedvéért még kur­jantott is egy félelmetesét. A hatás nem maradt el. Samu abban a minutum- ban visszahúzódott, és a lab­da is megszüntette a szökdé­cselést. Kibukkant belőle a pálcika, és felemelt vége Kopra feje felé irányult. Mulatságos jelenet. A világűrből érkezeti Gu- liver golyóstollbetét nagysá­gú fegyverével merészen megcélozza az óriás földla­kót. Az újságíró önkéntelenül fel kacagott. Nagyon rövid kacagás volt ez. Alig hallható sziszegő hang, alig érzékelhető ütés a homloka közepén és Kopra — kővé meredt. A szó legszorosabb értel­mében. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents